Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 7. szám
2 ESZTERGOM I» VIDÉKÉ 1939 január 26 Mély tisztelettel és bizalommal kérjük Nagyméltóságodat, méltóztas- son kegyesen intézkedni, hogy az Esztergomból kivont helyőrség sürgősen pótoltassék és a nagylaktanya egy hétig se álljon üresen, mert iparosaink és kereskedőink teljesen a tönk szélére jutnak, egy későn érkező segítség már nem tudja őket újból talpra állítani. Nem szabad egy ősi város iparosságát és kereskedőit forgalmuktól és keresetüktől megfosztani azért, mert a szomszédos, most felszabadult Párkány községben 2 kincstári laktanyaépület áll a Honvédség rendelkezésére, nem szabad egy város lakósságának tekintélyes hányadát képező iparos és kereskedőosztályt tönkretenni azért, mert a szomszédos községben levő kincstári laktanyákért térítést nem kell fizetni. Egy kis jóakarat városunk vezetősége és megértés Nagyméltóságod részé ről lehetővé teszi a megegyezést, mert a város közönségének merjük állítani, nem a laktanyáért fizetendő bérre, hanem maga a helyőrség minden emberére vitális szükségünk van. Bízva Nagyméltóságod atyai bölcs belátásában és jóindulatában, ismételten mély tisztelettel kérjük, mél- tóztasson kegyesen elrendelni, hogy az Esztergomból eltávozott 3, sz. kerékpároszászlóalj helyébe egy újabb nagyobb helyőrség sürgősen bevonuljon. Esztergomban, 1939. január 21. Nagyságos Polgármester Ur I Esztergom szabad királyi város iparos és kereskedőtársadalma mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a magyar királyi 3. sz. kerékpáros zászlóalj elköltözött és annak helyébe uj helyőrség belátható időn belül nem kerül. Az esztergomi helyőrség a város vérkeringésében évenkint több mint egy millió pengőt jelentett. A hentesek, mészárosok, a cipészek, a kereskedők, a vendéglősök, a sütők, a fodrászok, a szabók egy részé kétségbeesetten áll egy oly jövő előtt, melynek végét nem látja és nem is érzékelheti. Esztergom 600 iparosa és közel 100 kereskedője tekint ma egy ködös bizonytalan jövő elé, mert forgalma, keresete a helyőrség eltávoztával erősen lecsökkent. Az érdekelt iparosság és kereskedőréteg a város Összlakósságának közel 30 °/o-át teszi ki, ezek azt kérdik, honnan teremtsék elő a reájuk kivetett és a múlt évben tekintélyesen felemelt adókat, miből viseljék a közterheket, ha a város vezetősége nem tudja megakadályozni a helyőrség elvonulását és nem tud odahatni, hogy annak helyébe egy újabb és nagyobb helyőrség jöjjön. Polgármester Ut 1 A város vérkeringésében egymillió pengő nagyon sokat jelent. A város adófizető iparosságától és kereskedőitől egymillió pengő forgalmat elvonni óriási felelősség, de hatalmas érvágás akkor is, ha csak hetekről vagy hónapukról van szó, ahány hót annyi 20.000 pengő, ahány hónap annyi 80.000— 90.000 pengő. Ha ily nagy összegű forgalom elmarad, az iparos vagy kereskedő miből lesz képes látszat szerint is felemelt adóját megfizetni ? Ki gondját kell hogy képezze, hogy helyőrséget sürgősen kapjunk, kin múlott az, hogy helyőrség néikül maradtunk ? Ha kizárólag az indította a honvédelmi kincstárt a helyőrség kivonására, hogy Párkányban kincstári laktanyában helyezheti el a honvéd- csapatokat és ezért térítést nem fizet, kérjük és javasoljuk, hogy a város közönsége haladéktalanul ajánlja fel, adja át — ha kell ajándékképen — a honvédelmi kincstárnak a nagylaktanya épületét. A nagylaktanyáért a kincstár által eddig is fizetett bérbői a város közönségének eddig is legfeljebb 50% jutott, ha ezt a laktanya állandó karbantartására felhasználta volna, semmi nem marad, sőt a tatarozásra a város rá is fizetett. Viszont ha a térítés nélkül átadandó laktanyába az eddigi 400 fő helyett nagyobb létszámú csapatot kapnánk, az nem egy, hanem 2 millió sőt többet jelentene a város forgalmában és gazdasági, vérkeringésében. Mély tisztelettel kérjük Polgármester Urat, méltózíasson minden befolyását latba vetni, hogy városunk sürgősen helyőrséget kapjon és a város képviselőtestületéhez javaslatot tenni, hogy a város közönsége ajánlja fel a nagylaktanya épületét minden bér és térítés nélkül a honvédelmi kincstárnak azzal a kikötéssel, hogy Esztergomnak állandó nagyobb helyőrsége legyen. Kérjük méltóztasson Kunder Antal képviselő urnái is közben járni, hogy kérelmünket és annak sürgős teljesí tését Ő is szorgalmazza. Minden hét, minden hónap múltán, amig a a nagylaktanya helyőrség nélkül üresen áll, megfizethetetlen és felbecsülhetetlen kár éri a város iparosságán és kereskedőin keresztül a város közönségét is. Sok város saját erejéből, hitelekkel élve épit laktanyákat és ajánl fel tériiés nélkül a Honvédelmi kincstárnak csak asért, mert felismeri és értékeli azt a hatalmas forgalmat, melyet egy helyőrség a város gazdasági és kulturális vérkeringésében jelent. A mi városunk pedig egy meglévő laktanyáját nemhogy felajánlaná a honvédségnek, hanem a F.' hó 20 án, pénteken Porubszky Géza kéméndi plébános országgyülé si képviselő, kit igen sokan ismernek Esztergomban belvárosi káplan- kodása idejéből, az országházban a honvédelmi törvényjavaslat tárgyalása alkalmából nagyobb beszédet mondott, melyben rámutatott arra, hogy egy állam biztonsagát négy tényező alapozza meg: — A keresztény erkölcs, a nemzeti öntudat, a polgárság .megelégedettsége és a jól felszerelt, megbízható hadsereg. A keresztény erkölcs alatt azt az elgondolást érti, hogy az államban a lakosságnak egymáshoz való viszonya az igazságosság és szeretet által legyen rendezve. A nemzeti öntudat azt a lelkiséget jelenti, amely egyrészt hü a nemzeti tradíciókhoz, másrészt egyielküvó akarja tenni az állam valamennyi lakosát. Honvédelmi szempontból is szükség van a lakosság megelégedettségére, épp ezért helyes lett volna., ha a honvédelmi javaslatot a földreformról szóló javaslat elfogadása előzte volna meg, hogy a magyar nép fiai, a magyar adózó közönség lássa: kap is valamit a hazának a földjéből, hogy akkor, amikor tőle kötelességeket várnak, előbb jogokhoz is jut. Vitán felül áll, hogy a honvédelem kiépítésére nagy szükség van. Keresztény szempontból az volna az ideális állapot, ha az államok fokozatosan leszállítanák fegyveres erejüket, ma azonban azt tapasztaljuk, hogy a nagy államok fokozott ütemben fegyverkeznek, a leszerelés, amely kizárná a háborút, kivihetetlen, ezenkívül addig, amíg a Párizs környékén kötött békeszerződések igazságtalanságai minden egyes nemzettel szemben száz százalékban nin csenek orvosolva, nem lehet örök békéről, fegyvernélküli állapotról beszólni. bérből remélendő igen kétes jövedelem miatt iparosaitól, kereskedőitől és közönségétől egy tekintélyes, milliós forgótőkét von el, ami mint a következmények mutatni fogják bé- nitólag hat az iparra és kereskedelemre. Ismételten kérjük Polgármester ur sürgős és azonnali közbelépését, hogy laktanyánk a legrövidebb idő alatt újból benépesüljön és városunk soha többé, még rövid időre sem, helyőrség nélkül ne maradjon. Ügyanezen ügyben a honvédelmi Miniszter úrhoz a csatolt felterjesz téssel éltünk. Kérelmünket Polgármester ur ismert jóindulatába és megértésébe ajánlva, vagyunk Esztergomban, 1939. január 20. A nagylaktanya üresen áll. A kürtök nem harsannak, nem hívják a naposokat. Az esti takarodó, melyet annyian élveztünk, nem hangzik már a Kossuth Lajos és Simor-utcán végig. Még árva Vak Bottyán apó is egyedül maradt. Mintha halott volna az öreg laktanyában. Mégis hisszük és bízunk abban, hogy a hivatalos város mindent el fog követni, hogy helyőrségünk legyen, hogy a laktanya és az utcák katonanótáktól hangosak legyenek, mert ha fent közölt számadatok csak megközelítik az elmaradt forgalmat, hatalmas forgótőkét veszít el naponta a város közönsége. Gyors, nagyon gyors cselekvést kérünk. Az erkölcstan tanítása szerint az ellopott dolog visszakiált az ő gazdája után. Mi is tudjuk és érezzük, hogy Szent István koronájának területéből hiányoznak nemcsak ellopott tárgyak, hanem élő organizmusok, magyar testvérek, akik szintén az ő szivükkel, leikükkel visszakiáltanak az ő gazdájuk, az ő édesanyjuk, a jelen, megcsonkított Magyar- ország öle felé. Mindamellett a világnézeti harc, mely korunkat jellemzi, szintén le hetetlenné teszi azt, hogy lefegyver- zett nemzetek legyenek. A javaslat kétségtelenül az állam valamennyi polgárára nagy terheket ró, azonban gondoljunk arra, hogy áldozathozatal nélkül nincsen hazaszeretet és és nincsen társadalmi rend. A történelem folyamán igen sokszor voltunk és talán még sokszorieszünk úgy, hogy egyedül leszünk s egyedüli erőnk: magyar lelkünk, a fegyver a kezünkben, Isten a szivünkben. A cseh parlamentben egykor a cseh államvédelmi törvény ellen szavaztak, mert tudtak, hogy nem szavazhatnak meg olyan törvényt, amely több fegyvert és muníciót gyárt az ellen az anya ellen, amely fegyvertelenül áll. Ezt a javaslatot azonban örömmel fogadják el. Arra kéri a honvédelmi minisztert, hogy a jövőben is történjék gondoskodás a katonaság vallásos neveléséről is. Olyan államból jöttek, ahol a hadsereg nem törődött azzal, hogy a katonák imádkozzanak. Örömmel látta, amikor a felvidéki bevonulás alkalmával az istentiszteleten községében, Kérnénden, az első ember, aki letérdelt a templomban, a katonák parancsnoka, Kolosváry ezredes volt. A nép másodszor is sirt örömében, amikor imádkozó katonákat látott. A magyar nép harcos és bátor katonát, de imádkozó katonát is akar, mert csak abban bízik, aki lélekben tud bízni a legfőbb hadúrban, az Úristenben. A felvidéki magyar párt komáromi kongresszusán, ahol töob, mint húszezren vettek részt, megkérdezte a magyar fiatalokat, akarnak-e magyar hadsereget, akarnak e Horthy Miklós katonái lenni. Most, mint egykori tábori lelkész, alázattal jelenti a honvédelmi miniszternek, hogy erre a két kérdésre a sokezerember, felvidéki magyar ifjú azt felelte : akarunk ! A szónokot nagyszerű hazafias beszédéért a honvédelmi miniszter és még számosán üdvözölték. Dr. Badocsay László főispán pályázatának eredménye Dr. Radocsay László főispán pályázati hirdetményt bocsátott ki a volt egyesitett vármegyék területén községi illetőséggel biró érettségizett és főiskolás ifjúság részére „A bol- sevizmus veszedelme“ címen. Ezen pályázati hirdetményre a volt egyesitett varmegye területéről 12 I pályamunka érkezett be. A jeligével I beérkezett pályamunkák fölött a biijl Wliti lisar Esztergomban Weisz Mór posztóüzletéban. Szécheayi-tér 15. sz. Vásár hihetetlen olcsó árakon 1939. jan. 21-től íebr. 3-ig tart. Kirakataink beszélnek! Ne mnlassza el a kedvező 14 napos alkalmat! fett A magyar nép harcos és bátor katonát, de imádkozó katonát is akar — mondta Porubszky Géza kéméndi esperes, országgyűlési képviselő
