Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 76. szám

2 BIZTBKOOB ll YIDBKB 1939 október 1 0**px sát Japánban. — A Szovjet eltiltotta a finn hajózást a Néva vizéről. — Október végén több román bank fel­számol. — A lengyel kormányt nem engedi ki Rómánia. — Szlovákiában Összeírták a nyers gyapjúkészleteket. .— Hollandia 3 hadihajót építtetett kínai hajógyárakban. — Parisban ti­los autókba szerelt rádiókat hasz­nálni. — Hét szlovák ezred a nyu­gati fronton kapott beosztást. — A francia államtanács bevezette a ha- dikereszt-kitüntetést. — Elesett Zeli- gowski lengyel tábornok az oroszok elleni csatában. — Bezártak harminc gyanús kávéházat Toulonban. — A német, török és észt külügyminisz­terek találkoztak Rómában. — Varsó feltétel nékül megadta magát. — Német katonai közigazgatást beve­zették az elfoglalt lengyel területeken. — Ismeretlen tenget alattjáró elsül­lyesztett egy orosz gőzöst. — Anglia 2 milliárd fontot állított be a hosszú háború kiadásaira. — A németek is­mét elsüllyesztettek egy angol repülő gépanyahajót. — Amerikában elbo­csátják a kommunista tisztviselőket. — Megadóztatják Romániában a len­gyel gépkocsikat. — Szlovákia lon­doni követét felfüggesztették és fe­gyelmit indítottak ellene. — Elkészí­tették a németek az eiső dunai Die­sel-villamos utashajót. — Kanada rádió- és sajtócenzurát vezetett be. — Fekete listára kerülnek Angliában az árdrágító cégek. — A lengyel kincstár aranykészletét 14 teherautón Csernovitzból Bukarestbe szállították. — A német rendőrzászlóaljak ártal­matlanná tették a lengyel felkelőket és szabadcsapatokat. —- Az amerikai hajóhadat Hawai-szigeteknél vonjak össze. — Amerika megszüntette a fegyverkiviteii tilalmat. — A franciák eddigi vesztesége 500 hálóit. — Fél­millió kínai katonát körülzártak a japánok. — Papjííí szentelték az ir királyok egyik utódját Dublinben. — 22 napos hősi ellenállás után a né­metek pénteken bevonultak Varsóba. Németország repülőgépeket szállít Ro­mániának. — Lloyd George hevesen megtámadta az elmeneküli lengyel kormányt. — Anglia kész újrakez­deni a kereskedelmi tárgyalási a szov­jettel. — A SZOVjet véglegesnek te­kinti a kárpáti határt. — Az angol vasutakon megszüntették ez étkez,o- kocsikat. — Ausztriában zsemlét és kifit is csak jegyre adnak. — Ka­nada csak szövetségeseinek tartja fenn bányakincseit. — Varsóban a német katonák minden méter helyért he­ves utcai haicot vívtak. — Módiin lengyei erőd is megadta magát. — Az angoi királyné vállalía a női ön­kéntes szolgálat elnökséget. — Tuka szlovák miniszterelnökheh ettes ne tegszabadságra ment. — 3 száza­lékra szállították le az angol kamat lábat. — Argesanü tábornok lett Ro­mánia miniszterelnöke. ládi nevek pedig a bemondás alap­ján ilyen elváltozott alakjukban ke­rültek az anyakönyvbe. Megtörténhetett az is, hogy a német származásúaknál, mivel a keresztnevet mondják elől, a név ilyen fordított alakban szerepel és most meglepetve tudja meg az iga­zolást kereső fél, hogy az ő családi neve az anyakönyv szerint tulajdon­képpen az öregapja keresztneve. Erre aztán idegesen szaladgál, hogy más oldalról igazolhassa a régi anya­könyvi adat tarthatatlanságai. Régente nem fájt az emberek feje attól — akár bejegyzők, akár be­mondók voltak — hogy például az illetőt Antal Gábornak hívták, vagy megfordítva és az sem bántott senkit, hogy a Kollert Juhásznak Írták be. Ki tudja, talán a Koller ebben az időben igazán juhász volt. Mesterképző tanfolyamok Az iparügyi miniszter 40.004—IX. 1909. számú rendeletével engedélye­zett mesterképző tanfolyamok közül a géplakatos,.vasesztergályos és autó­szerelő ipari mesterképző tanfolya­mok tanananyagát megállapította. Az előadásra kerülő tantárgyak 581 órát ölelnek fel. Húsz iparos, vagy megfelelő segédi gyakorlattal rendelkező segéd jelent­kezése esetén a tanfolyam megtar­tása lehetővé válik. Előadások a dél­utáni, illetve esti órákban tartatnak. A tanfolyam részvételi diját elegendő jelentkezés esetén fogjuk közölni. A tanfolyamot a párkányi, dorogi és más közeli községek iparosai vagy segédei is látogathatják. Jelsntkezni az Ipartestükben lehet a hivatalos órák alatt. Az Iparfigyl miniszter föl­hívása a szakmunkásokhoz Az iparügyi miniszter hirdetményt bocsátott ki az ipari szakmunkások­nak nyilvántartás céljából való je­lentkezése ügyében. A hirdetmény szerint egyes iparágak jelenlegi na- gyobbmérvű foglalkoztatása folytán lehetőség van arra, hogy ezekben az iparágakban szakképzett egyé­nek képzettségüknek megfelelő al­kalmazáshoz, esetleg egyéb elő­nyökhöz jussanak. Fölhívja ezért az iparügyi miniszter (a hadiüzemekben foglalkoztatottak kivételével) mind­azokat, akiknek az alább felsorolt foglalkozási ágak valamelyikében, bármilyen minőségben, legalább hat­havi szakmai gyakorlatuk van — és pedig tektntet nélkül arra, hogy je­lenlegi szakképzettségüknek, illetőleg szakmai gyakorlatuknak megfelelő munkakörben vannak-e foglalkoz­MEGNYÍLT A „MAGYAR MIHÁLY“ TELJESEN ÁTALAKÍTOTT ÁLLANDÓ ÉTTERME ÉS VENDÉGLŐI HELYISÉGE! TÁNC KÜLÖN HELYISÉGBEN, KITŰNŐ KOMBINÁLT ZENE MELLETT BELÉPŐDÍJ NINCS! SZIVES PÁRTFOGÁST KÉK SÖRÖS EDE VENDÉGLŐS tatva vagy sem —, hogy nyilván­tartásba vételük céljából saját érde­kükben mielőbb, de legkésőbb 1939. október 10. napjáig írásban jelent­kezzenek. Az említett foglalkozási ágak a következők: vasesztergályos, fém- esztergályos, szerszámesztergályos, idomszeresztergályos, revolver-gép- beállító, automata-gépbeállító, gépla­katos, üzemlakatos, szerszámlakatos, idomszer-lakatos, műszerész, gép­kovács, vas- és gépipari betanított munkás (például marós, gyalús, fú- rós stb,), mintaasztalos, mechanikai cipőgyári munkás. A jelentkezés módja: Jelentkezni a postahivataloknál (postaügynöksé- geknél) díjmentesen kapható űrla­pokon kell. A pontosan kitöltött űr­lapot postán díjmentesen (bélyegek fölragasztása nélküi) kell az ipar­ügyi minisztérium címére (Budapest, II. Lánchid-u. 2—4.) postán föladni. A honvédelmi mini-zter által hadi üzemmé nyilvánított üzemek alkal­mazottaira jelen föihivás nem vonat­kozik, ezekek tehát egyelőre nem kell jelentkezniük. Dr. Kemenes Illés búcsúztatása. A felvidéki területek felszabadu­lása a tanügyi közigazgatási kerü­letek részbeni átcsoportosítását vonta maga után, amelynek során Esz­tergom a budapestvidéki kir. főigaz­gatóság hatósága alól a komáromi kir. főigazgatóság körzetébe került. Ezzel az esztergomiak elvesztették dr. Kemenes Illést, mint a pesfvi- déki tankerület főigazgatóját. Az osztatlan szeretet és ragasz­kodás bizonyságaként f. hó 28 án, csütörtökön délben a Magyar Király­ban rendezett közös ebéden búcsú­zott el az esztergomi pedagógusok társadalma dr. Kemenes Illéstől. A százteritékes búcsúebéden részt- vett dr. Lépőid Antal preiátus kano­nok, megjelent dr. Kemenes Illéssel élén a budapestvidéki főigazgatóság csaknem teljes számmal, Jámbor György kir. főigazgató, Dezső Lipót tanügyi főtanácsos, továbbá része­veit az ebéden dr. Balogh Albin tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igaz­gató, Nádler István pápai kamarás, tanitónőképzőintézeti igazgató, Ober- müller Ferenc tanügyi főtanácsos, gimnáziumi igazgató, Bartal Alajos tanítóképző igazgató, dr. Weiss Richárd, Blaskovics Piacid gimná­ziumi igazgatók, az összes eszter­gomi tanintézetek vezetőivel együtt a tanintézetek tanári és tanítói kara. Az ebéden a búcsúbeszédet dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, volt főegyházmegyei főtanfelügyelő mon dotta, aki rámutatott arra, hogy dr. Kemenes Illés elvesztése az eszter­gomi tanügyet, tanintézeteket és pedagógusokat fájdalmasan érinti. Esztergom város dr. Kemenes Illést a magáénak ismerte. Dr. Kemenes liiés Esztergomban volt gimnáziumi igazgató és hazfönök, az esztergomi publicisztikában is vezető helyet töl­tött be* és nemes egyénisége nagy hatással volt a város társadalmi óla- tére. Jó volt dr. Kemenes Illés fő­igazgatása alatt élni, — dr. Keme­nes Illés nagy képességekkel és a legjelesebb emberi tulajdonságokkal megáldva egyenes, szinte átlátszó egyéniség, akinek vezetése köny nyebbé teszi az életet. Távolról sem tartozik azok közé, akik gyenge, ártalmatlan egyéniségük palásíola- sára a gyanakvás és titkolódzás kö­dével veszik magukat körül és igy éket vetve maguk és embertársaik közé, nehézzé teszik az életet. A nagy embereknek és az értékes, tartalmas egyéniségeknek nincs szük­ségük erre a kétes magatartásra. Beszédének végén a szónok kö­szönetét mondott dr. Kemenes Illés­nek mindazért a sok jóért, amit Esztergomért, az esztergomi tan­ügyért és az esztergomi pedagó­gusokért tett, majd az egybegyűl­tekkel együtt dr. Kemenes Illés és a pestvidéki főigazgatóság tagjainak egészségére emelte poharát. A beszédre dr. Kemenes Illés me­leg hangon válaszolt és meghatot- tan vett búcsút volt esztergomi mun­katársaitól. Hangsúlyozta, hogy min­dig különös jóakarat vezette Esz­tergommal szemben és a szó szoros értelmében komolyan vette az Esz­tergom iskolaváros tervét, gondolatát és valóságát. Búcsúszavában a keresztény ma­gyarság nagy gondolatát hagyta örökségül az esztergomi pedagó­gusokra, amelyhez ragaszkodnunk kell tűrhetetlenül, mindhalálig. ffllUGK Ez már az ősz A fecskék úgy mentek el, hogy észre sem vettük. Azóta boldogabb és nyugodtabb vidékeken pihennek a hosszú út fáradalmai után. Tu­lajdonképpen nem történt semmi és mégis minden megváltozott. Reg- gelenkint köd van, a levegő nyir­kos és hideg, a fák csörgő leve­leiről nagy cseppekben hull a har­mat. A kövek alatt megmered- ten alusznak a békák, a denevé­rek felakasztották magukat a temp­lomtornyokban és kéményekben. A vakond elássa magát mélyen a föld alá és már csak néha jön a föld színére dombocskát építeni. A nyulak maratoni futása meg­kezdődött a vadászok puskája elől. A kukoricatarlókon fanyar füstű tüzek égnek. A gazt, a karót égé tik. Olyan csendes a világ, mint- ha koporsót strázsálna. Dél felé a nap még erőlködik, tékozolja maradék aranyát. A vén­asszonyok ideje elérkezett. Készül minden az elpihenésre. A vadszőlő levele biborodik, már néhol olyan, mintha vér csörgött volna reá, az akác fázósan borzong, akár a nagy- beteg, a rózsafák leszórták utolsó szirmukat, a kerti virágok elsá­padnak, iüzük kiég, színük meg- fakiú, illatuk elenyészik. Oh, az ősznek más színe és más illata van. Ilyenkor már sok a csalóka arany, sok a barna és a vérpiros ; a must édes mámoros ize száll a levegőben, a méz elfo­gyott, a méhek fáradtak és fáz­nak, paradicsomot, lekvárt főznek az udvarokban, érzik messze a csiklandó illat. .. Ősz . .. magyar ősz . . . szeptem­ber vége .. . másodszor virágzanak a gesztenyefák és ennek a külö­nös virágbaborulásnak nem örül senki, mert bánatot jelent. Mahol­nap itt lesz a tél, itt lesz a gondja, fehérsége, jégvirágos költészete és csak az a vigasztaló, hogy a tél után újra tavasz lesz, hogy újra kezd majd mindent az Isten. / .í j! A pannonhalmi főapát ponti- fikálta a Szent Gellért ünnepség miséjét. A székesfőváros vódős^ent- jónek, Szent Imre herceg nevelőjé­nek és Csanád első püspökének: Szent Gellért vértanúnak ünnepét vasárnap ünnepelte meg a tabáni plébániatemplomban, ahol ebből az alkalomból délelőtt tiz órakor Kele­men Krizosztom titkos tanácsos, pan­nonhalmi főapát, annak a rendnek főpászlora, amelynek egykor Szent Gehört is tagja volt, nagy segédlettel ünnepélyes főpapi szentmisét ponti­fikáit. A szentbeszédet a misével kapcsolatosan Havasi Luci us buda­pesti bencés tanár mondta.

Next

/
Thumbnails
Contents