Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 63. szám

1939. augusztus 13. ■lEXEKGDI ll XIBEKfl 8 vasárnapon a megtelt Tahi hajó még 290^utast vett fel. — Szabad ezt megtenni? — foly­tatta a felszólaló. — Lehetséges és szabad a mai viszonyok között 500—600 magyar embert, köztük sok gyermeket ekkora könnyelműséggel halálos veszedel­meknek, a felfordulás eshetőségének kitenni, — csak azért, mert van itt egy hajóstársaság, amely nem akar elegendő hajót indítani ? 1 Beszédének végén kérte az alis­pánt, hívja fel a közrendószet figyel­mét is erre. — Megköveteljük, mondotta a kis- gyűlés tagjainak egyhangú helyes­lése közben —, hogy a hajóstársa­ság legyen figyelemmel az utasok életbiztonságára is és necsak a ha­szon, hanem a magasabb nemzeti érdekek is irányítsák működését. Felhívta a bizottság figyelmét arra s hogy dacára a nagy idegenforga- o,mnak, az esztergomi part ellátása, a hajóállomás környéke és az uta­sok kiszolgálása mennyire elhanya­golt, nem megfelelő. Jó régen, — talán a közönség botránkozásának csillapítására — mutogattak terveket az igazgatóság részéről az eszter­gomi hajóállomás rendezésére, de máig sem lett belőle semmi. Az elnöklő alispán^reflektált a fel­szólalásra. — Úgy tudom — mondotta —, hogy a MFTR nagy szubvenciót kap az államtól, annál is inkább meg­követelhető tehát tőle a közös nem­zeti érdek szolgálata. Javaslatára elnatározta a gyűlés, hogy a vármegye feliratban kéri a kereskedelmi minisztert, járjon el a MFTR igazgatóságánál az anomáliák megszüntetése tekintetében, egyidejű­leg pedig a MFTR igazgatóságához is átir a vármegye, erélyes hangon mutat rá az esztergomi hajóállomás rendezésének szükségességére, to­vábbá kéri a kellő számú hajójára­tok beállítását, különben kénytelen lesz hivatalosan megakadályoztatni a hajók veszélyes túlzsúfoltságát. A gyűlés kisebb, érdekes ügyei­ről a hírek rovatában számolunk be. A lese labdarúgó szakosztályának új beosztása képességeiknek megfelelt Esztergom sportéletében fontos és örvendetes változások történtek a nyári szünet alatt. Tavasz óta har­colt a MESE azért, hogy a vissza­csatolt Felvidéken alakítandó új labdarúgó alszövetségbe osztassák be, mert a KÖLASz keretében anyagi és egyéb okokból nem tudott érvényesülni. A hozzá nem illő környezetben, anyagi nehézségekkel súlyosbítva, valósággal elsorvadt Esztergom labdarúgó sportja ebben a beosztá­sában. Elvesztette játékkedvét és el­vesztette közönségét is. A közönsé­get nem érdekelték a tőlünk igen messze fekvő jelentéktelen kis fal­vak gyenge csapatai, a fiúk pedig nem fejtettek ki olyan küzdő erőt, amely volna. Ez év tavaszán már nem is indul­tunk a KÖLASz bajnokságban, rész­ben anyagi okokból, részben pedig bíztunk abban, hogy az őszi szezon­ban már felvidéki testvéreinkkel új környezetben, szebb lehetőségekért küzdhetünk. Tavasszal tehát csapa­tunk csak az Esztergom-vidéki Ligá­ban küzdött, ahol igen szép ered­ményeket ért el. A tavaszi időszak befejezése után, a miniszteri biztos kinevezésével, megnyílt a lehetőség vágyunk be­teljesülésére. A miniszteri biztos meg­értéssel fogadta a szakosztály ké­relmét és megígérte, hogy a MESE-t az újonnan alakult érsekujvári al­Ez a csoda 14 napig tart! vásár augusztus 7-21-ig. Tekintse meg kirakatainkat! zövetségbe f ogja beosztani. A leg­nagyobb örömmel vettük tudomásul ezt az ígéretet és nagy lelkesedés­sel készültünk az őszi küzdelmekre, amelyekben a MESE méltó módon fogja képviselni Esztergom város színeit. Sajnos, az utolsó pillanatban KÖLASz vezetőségének tiltakozására a miniszteri biztos úgy döntött, hogy a MESE továbbra is a KÖLASz bán működik. Erről a nem várt dön désről még a hivatalos értesítés ki kézbesítése előtt értesültünk és táv­iratilag közbenjárásra kértük fel Esz tergom város képviselőjét, Kunder Antal kereskedelemügyi minisztert és a MOVÉ Országos Elnökségét. Kunder Antal miniszter azonnal közbenjárt a miniszteri biztosnál és jóformán percek alatt kapta meg a főispáni hivatal a telefonértesítést hogy a miniszteri biztos hozzájárult az érsekujvári alosztályba való be osztásunkhoz. A MESE ezúton is kifejezi őszinte szolja a szél erdőkoronás homloku­kon át, a megadással hulló eső ki sérő zenéjében. Megkapó látvány a völgyet átszelő vasúti hid. Pillérei közt mélyülő iveivel nem szokásos kép pel szolgál. A hágón át Lengyel- országba futó vasút joggal viseli a Kárpátaljai Semmering nevet. A Ha- jasd és Uzsok közé eső 4 km.-nyi légvonal-távolság terepi nehézségei­nek leküzdésére 19 km. hosszú vasútvonalat kellett építeni. Az út 6 alagúton, 4 völgyhidalón, szá­mos szerpentinen kúszik fel a há­góra. Közben a környezet kápráza­tos szépsége nyűgöz és kárpótol esetlegesen adódó nehézségekért, fá­radalmakért. A szálló étterme zsúfolt. Még mo­zogni is alig lehet. Az atmoszféra meglehetősen keleti alapozású. Főleg nyúlós muzsika járja. Az ellátás jó és ízletes, árban mérsékelt. Az időre is szó kerül. A három napja nekikeseredő eső előtt három hétig napsütéses volt a világ. Ilyenkor leirhatatlanul szép az erdős-hegyes tájék, kellemes és egészséges a ma­gaslati levegő, melynek ózonjával valósággal táplálkozni lehet. A fő­pincér jelentése szerint július végén e vidéken elered az ég csatornája s kisebb-nagyobb szakítással késő őszig ontja a felhők napsugár után siró könnyeit. — Szent Anna napja után — mondja kissé bánatosan — a vendégek fele hazakerekedik. Utolsó, váló szertepillantás min­den oldalra, a világháború beomlott állásaira, hősvértől ózott csataterekre, a lengyel oldalon húzódó Siankira s a gépkocsi visszaindul. „Ingyen* csúszik a meredek pályán. Reggel óta ismerős képektől szakadunk. A különbség annyi, hogy az égboltot takaró függöny teljesen összehúzó­dott. A délben erőlködő világosabb hasadébok beleolvadtak a lemondó ólomszürkeségbe. Vándor muzsiku­sunk,;az elmaradhatatlan Ung, kocsink ba veri vizi-muzsikáját. A kocsi gép­motorja méltóságos búgással felel kihívó hangjaira. Az út javításánál tevékenykedő hengerelő jóvoltából kocsink hátsó kerekének sárhányója a földdel ke­rült közelebbi ismerkedésbe. Ezzel a bajok tűzkeresztségén is átjutot­tunk. Útunk e jelentéktelen adójának lerovása után fél 6 óra tájban újra a már sötétedő Ungvárott vagyunk. Száraz lábbal, illetőleg száraz kerék­kel futunk a Bercsényi Szálló elé. Az illetékesek a benzinparipa abrak­tartalékáról gondoskodnak. A kö­zönséges halandók is ülést hagynak. Jól esik a gémberedett tagoknak a nyújtózkodás. Kisebb körzetben az eddig még ismeretlen utcák terep­szemléje, a házak, üzletek, a itt járó­kelő Üngvár ismeretszerzésre hívo­gat. Ennek is véget vet a kocsi jelző hívása. A Nagyságos Fejedelem kuruc énekben is szóhoz jutott városának vágunk. Kitűnő úton vágtat a kocsi. Rövidesen elkerülünk Ungvár hatá­rából. Itt-ott javításra került s ezért kitérőt jelentő útrészlet kivételével fennakadás nélkül száguldunk. Nem egyszer 80 km.-t jelez a sebesség mutató. A pálya nyílegyenes szala- dását a terep hullámos menete gá­tolja, de kárpótlásul érdekessé teszi. Hosszúra nyúló kapaszkodó tetejé­ről újra „ingyen“ csurgunk a lejtőn lefelé. Többször ismétlődő játék után csaknem a hullámvasút gyönyörű­ségeit élvezhetjük. A vidék lelke, formája egészen más az eddig jár­takéhoz képest. Érthető 1 Az Alföld pereme felé kocsikázunk. Jó órás száguldás után jobb felől magasba gyűrődik a munkácsi ha talmas sziklavár. Húnyászkodó völgy­aljak laposságából elemi erő emelte hegymagaslaton fejedelmi sasfészek Idáig kisértő, robusztus falai és kör­vonalai vasbaöltözött századok leiké­ről rajzolnak vértől, megpróbáltatás­tól terhes képeket, melyek könny- zúditó sorsunk oly sokszor ismétlődő végzetét magyarázás nélkül is hűen beszélik. Hisz Sik Sándor kesergése szerint volt idő, mikor „egy Zrínyi, tündöklő nagyasszony, skófiummal himes asszonyvállán egymaga hordta férfiváll hiján a dőlni roppanó ma­gyar tetőt.* A múltba süllyedő percek során alig vesszük észre, hogy már benn is vagyunk Munkács külvárosában. A belváros zsibong a zajtól. A torkolló utcák s a főtér lengő feke­téktől hullámzik. Tulajdonosaik nem „kacagányos* Árpád fiainak véréből valók. Élénk taglejtésekkel kisérik torokhangú beszédáradatukat. A múlt hetekben erre járt egyik kiváló pá­rizsi lapszerkesztő kiváncsi érdeklő­déssel tanulmányozta „Kárpátalja eme — szerinte — érdekes faunáját“. Az érdekelte főképen, hogy e zajló ára­dat közepette megjelenésben, gesztiku- lálásban, külső járulékokban melyik adja legjobban „egy“ francia minisz­terelnök hűséges ismertető jegyeit. Rö­videsen abbahagyta tanulmányozását, mert megvaliása szerint „sajnos, so­kat kellett volna kiválasztania“. Munkács látni-, emlitenivalóiról is szóljunk ? Meg kell tennünk, mert ilyen nevezetességekkel nem minden város rendelkezik. Eme érdekessé­gek legnagyobb érdekessége az, hogy egyikük sincs Munkács városában. (Vége köv) háláját és köszönetét őnagyméltó- ságának a gyors és eredményes tá­mogatásért. A MOVE Országos El­nöksége is azonnal közbenjárt a miniszteri biztosnál. Elértük tehát azt, amiért annyi ideig küzdöttünk : a MESE első csa­pata az érsekújvári (északnyugati) alszövetség I. osztályába nyert be­osztást, Komárom, Érsekújvár, Ipoly­ság, Párkány, Köbölkút stb. társa­ságában, második csapatunk pedig a III. osztályban fog küzdeni a kö­zeli felvidéki egyesületekkel. A MESE keretében működő Petz-gyári csapat pedig az Esztergom-vidéki Ligában fogja folytatni a bajnokságért való küzdelmet. Ilyen gyönyörű programmal és ilyen előkelő beosztásban a MÉSE még sohasem indult és a vezető­ségre igen nagy feladat hárul, hogy a három csapat mindenben meg­feleljen a várakozásnak. Felvidéki test­véreink örömmel fogadtak bennün­ket, mint a hozzájuk beosztott egyet­len anyaországi egyesületet és ve­lünk együtt nagy lelkesedéssel készül­nek húsz év után az első magyar bajnoki küzdelemre. A MESE vezetősége a napokban körlevéllel fordult Esztergom város közönségéhez és kérte, hogy pártoló tagsági belépésre jogosító jegyek megváltásával segítsék az egyesüle­tet ennek a nagy feladatnak anyagi megoldásához, mert a három csapat­nak szerepeltetése nagy terhet jelent az egyesületnek. Sajnos, a szétkül­dött, kb. 1500 körlevélre eddig csak nagyon kevés válasz érkezett. Ez­úton is kérjük Esztergom város sportszerető közönségét, hogy a kör­levélhez csatolt belépési nyilatkoza­tot kitöltve sürgősen küldjék be egyesületünknek, hogy kellő módon fel tudjunk készülni a rövidesen meginduló bajnoki mérkőzésekre. Esztergom közönségének olyan szép mérkőzésekben lesz része, amelyek kért csekély anyagi áldozatért bőséges ellenszolgáltatást fognak nyújtani. Esztergom város egyetlen sport­egyesülete bizakodva várja a segít­séget a város hazafias közönségétől. Kiss yóasef a labdarúgó szakosztály ügyvezető elnöke. Üzletáthelyezés. liresz szabadalmazott kályhaüzem és nikkelező áthe’yezve Batthyány Lajos-n. 19. alá. (Mohos volt aszialosműhely helyen).

Next

/
Thumbnails
Contents