Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 62. szám

rsrniwiftH j/mCKE HATVANADIK ÉVFOLYAM 62. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. AUGUSZTUS 10 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SereSZtény politikai 6S társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A tekintély városának bizonyára Esztergomot nevez­hetjük leginkább a magyar vá­rosok között. Nagy történelmi, helyzeti és erkölcsi tekintélye van ennek a városnak és sér­tetlen tekintélyek élnek itt. Mégis — vagy talán éppen ezért — elég sok baj volt és van itt a tekintély tisztelettel. Nem vonatkozik ez a legma­gasabb egyházi méltóságokra és azokra az élen álló állami, törvényszabta pozíciókra, ame­lyek tekintélye nem lehet vitás. Nem szólunk az úgynevezett politikai és közéleti tekintély­tiszteletről sem, amelynek hiá­nyáról Teleki Pál gróf minisz­terelnök beszélt, ostorozva a beszédekben és sajtóban elkö­vetett tekintélyrombolásokat. Pusztán a társadalmi tekin­télytiszteletről szólunk és azok­kal a kirívó jelenségekkel kap csolatosan óhajtunk megállapí­tásokat tenni, amelyek az esz­tergomi társadalmi életben ta­pasztalhatók a tekintély-elv gya­korlására és a tekintélytiszte­letre vonatkozóan. A tekintélytisztelethez két do­log szükséges. Az egyik az, hogy a tekintélyt tartsuk, a másik az, hogy a tekintélyt tiszteljük. Ezt a két dolgot to­vább is magyarázhatjuk. Az egyiket úgy, hogy ha megvan a tekintély alapja és megvan a tekintély kerete, akkor erről az alapról soha, semmiféle körül­mények között letérni nem sza­bad és ezt a keretet magunknak kell méltó tartalommal kitölte­nünk. A másikat úgy, hogy ha meggyőződtünk a tekintély alapjának igazságáról és a te­kintély tartalmának méltó kép­viseletéről, akkor tartsuk köte­lességünknek ezt a tekintélyt tisztelni, becsülni is. A tekin­tély mások által való tiszteletét tehát megelőzi az, hogy ki-ki helyesen értékelje, tisztelje a saját tekintélyét is. Viselhet valaki bizonyos te­kintélykeretet vagy tekintély­mázt, amelyhez szerencsés anyagi és egyéb érvényesülési körülmények vagy a hatalom kegye révén jutott, de ennek dacara még sincs tekintélye, ha ezt a keretet saját emberi, er­kölcsi és közéleti értékeivel ki nem tölti. Ezen az alapon nem olyan nehéz megállapítani azt, hogy sok tekintélytiszteletet igénylő embernek mégis miért nincs embertársai szemében tekintélye. Viszont meg tudjuk érteni azt is, hogy sokszor egészen egy­szerű, minden külsőleges ha­talom, állás és dísznélküli em­bernek mégis miért oly nagy a tekintélye embertársai szívében. Társadalmi állásokhoz, ame­lyek viselői azután tekintélyük tiszteletét szeretnék tapasztalni mások részéről, sokféleképpen lehet hozzájutni. Az igaz tiszteletet valóban kiváltó tekintélyt azonban csak egyféleképpen lehet elérni: a jeles emberi tulajdonságok, a becsületes munka és embertár­saink őszinte viszontbecsülése, azaz mások tekintélyének tisz­telete útján. A valódi tekintély tartalmából ezek egyike sem hiányozhatik. A Felvidék hazatérése óta légvé­delemről és légoltalomról nem be­széltünk. A lakosságot ez a nagy biztonsági kérdés nem foglalkoztatta. Annál inkább a minisztériumokat, melyek most nyilvánosságra hozzák azokat az új rendelkezéseket, melyek a légvédelmi intézkedéseket szabá ly ózzák. A honvédelmi törvény néven is­mert 1939. V. te. megkívánta, hogy a hatályon kívül helyezett régebbi, 1936. XII. légvédelmi törvény végre­hajtási rendeletéi az új törvény alap­ján némileg módosított formában új­ból kiadassanak. Ezen rendeletek sorában a hivatalos lap közli a hon­védelmi miniszter 88.001. és 88.002. számú rendeletét a riasztó és elsö­tétítő szolgálat tárgyában. A riasztószolgálatot szabályozó 88.001. 1. ein. lgv. 1939. számú ren­delet lényegtelen eltérésektől elte­kintve, megegyezik a riasztásról ré­gebben kiadott 62.109. számú ren­delettel. A rendelet szerint a riasz­tásnak két faja van: a hatósági riasztás, mely központilag megszó­laltatott riasztóeszközök (szabáiyosi- tott motorszirénák) révén a közterü­letek (utcák, terek) járókelőit értesíti a légi veszélyről, valamint a helyi riasztás, mely épületekben, zárt ud­varokon belül adja tovább — a cél­nak esetenként legjobban megfelelő módon — a hatósági riasztás jelzé­seit. A „légvédelmi riadót“ a hatósági riasztóeszközök továbbra is az úgy­nevezett üvöhöző (szakaszosan vál­takozó magasságú) hanggal közük, mig a „légiveszély elmúlt“ jelet ál­landó magasságú szirénahang szol­gáltatja. A hatósági riasztás jelzései a régi rendeletben foglaltaktól csu­pán abban különböznek : a jelzések így áll nézetünk szerint a tekintély és a tekintélytisztelet ügye. Mindez pedig nemcsak a magasabb rangú állások veze­tőire, nemcsak a jómód és a társadalmi élet szerencsésebb- jeire, hanem azokra is vonat­kozik, akikre kevesebb jutott a rangból és módból, sőt a min­den rang és mód híján élő és dolgozó egyszerű munkásem­berre is, aki amikor tiszteletet érez a tekintélyek iránt, viszont joggal elvárhatja a saját tekin­télyének tiszteletét és becsülé­sét is mások részéről. (Azokról, akik csupán gőgös magatartásukkal és „tekinté­lyes“ mivoltuk állandó érzé­keltetésével vélik a tekintély­tiszteletet önmaguk számára biz­tosítani — mert ilyenek is van­nak —, nem is szólunk. Ezek ismertetett szempontjainkhoz mérve beteg emberek.) időtartama valamivel megrövidül, mi­után az egyes ismétlések egy perc helyett csupán fólpercig tartanak. Teljesen új szakasza a rendeletnek az ellenőrző műszaki próbákra vo­natkozó része. Részint az állandó működőképesség ellenőrzése, részint a lakosság tájékoztatása miatt a szi­rénák minden héten — karácsony és húsvét hetének kivételével — szombaton, ha a szombat ünnepre esik, az azt megelőző hétköznapon déli 1 órakor pár másodpercre meg­szólalnak. A légoltalmi elsötétitő szolgálatról a 88.002, ein. lgv. 1939. számú — ugyancsak a hivatalos lap augusztus elsejei számában megjelent — hon­védelmi miniszteri rendelet intézke­dik, teljesen hasonló szellemben és elosztásban, mint az eddig érvény­ben volt 62.200. ein. lgv. 1938. H. M. számú rendelet. A rendelet szerint a légoltaiom szempontjából szüksé­ges elsötétítésnek — mint ismeretes — két fokozata van : a csökkentett világítás és teljes elsötétítés. Az új rendeletnek a csökkentett világításra vonatkozó rendelkezései a közvilágí­tás, a magánvilágitás és a járművek világításának részleteit tárgyalják. A közvilágítást a lámpahelyek rit­kítása es megfelelő ernyőzósek al­kalmazásával kell csökkenteni. A magánvilágitásra vonatkozó rendel­kezések lényege: semminemű ma- gánvilágításból származó fénynek a szabadba jutni nem szabad I Az épü­letek ajtóit, ablakait és más nyilasait tehát akként kell elfüggönyözni, hogy fény a szabadba ne juthasson. A jól elfüggönyözött belső helyiségek vilá­gítása egyébként nem esik korláto zas alá, az elfüggönyözött ajtók, ab­lakok mögött éppenúgy lehet világí­tani, mint békében. HETI ESEMENYEK BELFÖLD Megindult a magyar hagymaki­vitel Angliába. — Pestvdr megyé­ben az alispán elrendeli az általá­nos vasárnapi munkaszünetet. — Nyolcezer vagonra becsülik a 10 millió magyar szilvafa idei termését. — Százezernél több munkást fog­lalkoztat a magyar vas és gépipar. — Júliusban 16.300 munkás dol­gozott az állami útépítéseknél. — A Frontharcos Szövetség emlék­művet állít fel Piavénái. — Nagy ünnepségek között tartották meg Sze­geden az ellenforradalom 20-ik év­fordulóját. — Négy hétre betiltották a „Magyarság Útja“ című nyilas la­pot. — Lévánál kiigazítják a ma­gyar-szlovák határt. — Már a 21-ik olajkutat fúrják. — Véget ért a vi­lág leánycserkészeinek gödöllői tá­borozása. — Megépül a Duna-Ti- sza csatorna 90 millióért. — Kilenc- tízezer tanulót nyaraltat a főváros. — A Rongyos Gárda i provokáltatta a nyilas képviselőket az országgyű­lésben elhangzott rágalmak miatt. — Kiutasították Magyarországról Üx~ küll Ata grófnőt — Nagyértékü arab kódexet találtak a pécsi egye­temi könyvtárban. — Kornis Gyula volt házelnök világi pap lett. — Ma­gyar úrilányt vesz feleségül Coburg Rainer herceg. — Magyar feltaláló gyártja az angol szélmalomszárnyú repülőgépeket. — A magyar han- vódség átnyújtotta a legnagyobb ka­tonai kitüntetést, a Szent Koronával ékesített Magyar Érdemrend nagy­keresztjének hadiókitményes és kar­dos jelvényeit a kormányzónak. — Szerencsés lefolyású az új száj- és körömfájású járvány. KÜLFÖLD 150.000 vagon lesz Románia bu- zafeleslege. — Németország bonyo­lítja le a világ könyvkereskedelmé­nek 20 százalékát. — Kiutasítot­ták Szlovákiából a Magyar Part tit­kárát. — Németországban 2200 kilométeres távgázcsővezeték épül. — Nagyarányú katonai behívások történtei Romániában. — Magyar iskolát kérnek a szepességi neme­tek. — Franco Spanyolország kor­mányzója lesz. — 445 millió má­zsára csökkent Európa idei búzater­mése. — Teljes autonómiát kap Horvátország. — Japán csatlako­zik a . német-olasz katonai egyez­ményhez. — Jugoszlávia háború esetén feltétlenül semleges marad. — Pannovina lesz az autonom Horvátország új neve. — A hol­land trónörökösnének ismét leánya született. — Spanyolországban 53 kommunistát Madrid rendőrfőnöké­nek meggyilkolása miatt kivégeztek. — Törökországba telepítenek át 270.000 jugoszláviai törököt. — 750 máramarosi zsidótól megvonták a román állampolgárságot. — Német ország vizipólócsapata lett az idén a Horthy-serleg védóje. — Meg­hosszabbították az amerikai-szov­jetorosz kereskedelmi szerződést. — Ezentúl minden szombaton megszólalnak az ország összes légoltalmi szirénái

Next

/
Thumbnails
Contents