Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 61. szám
1989. augusztus 6. BBZ1ERQQI li VIDHKH 8 utcai fala úgy néz ki, mintha minden pillanatban rá akarna dűlni az utcán járókra. A kapu beton aljaza- tán hatalmas süppedés következtében még hatalmasabb repedés. Az utcáról két lépcső vezet a házba. Ez is elvált a faltól. A repedésbe dugott pálca egy méternyire iszapba süppedt. Istenkisértés ebben a házban lakni. Átellenében a 2. számú ház, majd a 4. és 6. számú házak. Mind-mind úgy festenek, mintha borzalmas földrengés után volnánk. Szobák falai kidőlve, a tetők leomolva és a romok között épen maradt lakásrészekben élik a legrosszabb sejtelmektől gyöt- relmes napjaikat és még rémsége- sebb éjjeleiket a bennük lakók, akik mind földhöz ragadt szegény emberek és egész életük megkuporgatott garasai pusztulnak el düledező házaikban. A toldozgatások és foltoz- gatésok árén más helyen gyönyörű háza volna mindegyiknek. A kilakoltatás előtt állnak. Bizottság is járt már kint. Mi lesz velük, ha itt kell hagyni viskóikat. Földönfutók lesznek .. . A bizottság a legjobb indulattal kezeli ezen szerencsétlenek ügyét — amint illetékes tényezőktől hallottuk. Maga a város szegény. Segíteni nem tud. Az államtól kór a szegény ház- tulajdonosok számára segítséget. Ép a napokban érkezett le a minisztérium leirata a vármegyére. Még nem tudják, mit hozott a szerencsétleneknek. Annyi bizonyos, hogy sürgősen, nagyon sürgősen kell itt segiteni. Mi történt itt? A budai Logodi- utca esete ismétlődik itt meg. Pontosan ugyanaz az eset. Geológiai átváltozás. A föld mélyében, a felszíntől bizonyos távolságban vizenyős, kásás talajba süpped a felszín. Ami fent süpped, az másik részen felgyüremlik. Itt a süppedés, amott emelkedés rombol. Attila-utcában pl. a Nelhiebel-udvarban vadonat új betonfal, erős, vastag építkezés, már védelemre épült, erősen megrepedezett. Az udvar talaja pedig itt-ott méteres emelkedést is mutat. Sürgős segítségre van itt szükség. A kétségbeesett embereket valahogy meg kell menteni a biztos pusztulástól. Megalakult a Terményértékesítő Szövetkezet Beszámoltunk arról a mozgalomról, amely Bartossik Béla gazdasági tanár kezdeményezésére és elgondolása szerint terményértékesitő szövetkezet létesitését célozza. Örömmel jelentjük, hogy a szövetkezet a múlt vasárnap megalakult. A dolgok teljes megismertetéséhez közöljük az előzményeket is, amelyek a megalakulás gyors lebonyolításában szerepet játszottak. Az elmúlt hét keddjére értekezletre hívta össze dr. Marczell krpéd reélgimn c. igazgató, á Magyar Élet Pártja helyi szervezetének vezetője az érdekelt gazdákat. Itt a Külkereskedelmi Hivatal egyik felügyelője ismertette azokat a lehetőségeket, amelyekkel részint a Külkereskedelmi Hivatal, részint az érdekelt minisztériumok a mostani, nagyobb gyümölcstermés értékesítésében a termelők segítségére lehetnek. Az értekezleten résztvett Bartossik Béla gazd. tanár is, aki a jelenlévők állandó helyeslése közben kifejtette, hogy csak egy, a termelők érdekeit mindenben szem előtt tartó értékesítő szövetkezet útján tartja megvalósíthatónak az értékesítési nehézségek leküzdését, amelynek a tervével már előzőleg foglalkozott s felhasználta az értekezletet terveinek megismertetésére. Felolvasta a nala készen meglévő alapszabálytervezetet s javasolta, hogy az értekezlet résztvevői minél nagyobb propagandát fejtsenek ki a szövetkezet mielőbbi megalakulására. Éz történt kedden. Másnapra már kimentek a felhívások, megtörtént minden intézkedés az alakuló gyűLefutott az áradás s most újra elő tűnik az igazi arc. El kell ismerni, sok rárakodott iszaptól kell megszabadítani, de a lélek s a jelleget adó forma a régi. Az újnak meg kell szűnnie. Az áradásnak is vannak hordalékai. Ezek eltűnnek, szertehordják, s ha mindjárt megmaradnak is, szótlan figyelmeztetői mindkét fél felé örök igazságoknak: A mohóság nem épit; ősi erők nemtörődöm parlagon hagyása, pazarlása szakadékba dönt egyént, családot, nemzetet. A város az átalakulás lázában ég. Mindenütt magyar szó cseng. Pár szláv szólás húz el a paskoló eső zenéjében a mellékutcák sötétjében. Hazasiető munkásemberek ejtik, örülnek a nagy idegenjárásnak. Szoba, főkép szobák csak úgy voltak szerezhetők, ha legalább fél nappal előbb érdeklődött és foglalt a látogató. E nélkül annak a veszélynek teheti ki magát az ember, hogy szállás nélkül marad, vagy legjobb esetben olyan hellyel kell megelégednie, mely több ugyan a semminél, de csak mélyre szállított önmegtagadással fogadható el. Ungvár igen ajánlható s előnyös kiszállási pontja a szerteágazó látogató elindulásoknak. Legnagyobb részt kitűnő utak visznek a szebbnél szebb völgyekbe, vidékekre, magaslatokra. Szemerkélő esőben indul gépko csink az Üng völgyének. Kilátástalanul ólmos-szürke fellegek függö- nyözik az ég boltját. Jó darabig az Ung haragos zöld vize szegődik uti- társunkul. Jobb oldalt a nevickei vár tornyos omladéka ütközik ki egy hegymagaslaton, lombos erdők koszorújából. Az ungváriak kedvelt kiránduló helye. Egymás után suhanunk kitűnő DKW kocsinkon a márciusi harcokból annyira ismerős falvakon keresztül. Perecsény, Bercsényifalva, Kis- és Nagyberezna fatetős házikói sorakoznak boldog megadással az út két felén. Falaik a jellegzetes égszínkék biztató derűjével köszöntenek. Útra néző tetőik ről kémlelő lyukak figyelnek az úttestre. Kéményeik tetején fakeresztek figyelmeztetnek földi életünk értelmére. Darócba öltözött férfiak, asszonyok tűnnek fel olykor úton, kapualjban. Egyikén-másikán a térd- hajiáson alul érő báránybőr „guba“ hirdeti az alkalmatosság idevalósi voltát. Úrvezetőnk a jogos magabizás derüs-mosolyos fölényével irányítja a száguldó benzin-paripát. Kocsink ablakát a vigasztalanul hulló eső cseppjei csapkodják. Csillogó zöldre mosott erdők fordittják lombhomlokukat a völgyalj felé. Fejük szál longó felhőkbe ütközik. A nyugtató egyhangúságot erdőkbe szökő tisztások szakítják, a csendet az Ung- nak itt már sárgás, harsogó habjai törik. Sziklákba ütköző muzsikájuk fülünkhöz csap az ablak felcsavart üvegjén keresztül is. Egyre keskenyebb az Ung törtető vizszalagja, csak a hegyek növekszenek, magasodnak. Két és fél órai nyargalás után kocsink előtt húzódik a világháborúban halhatatlan nevet nyert nagymagyarországi község: Uzsok. (Folyt köv.) Ez la csoda 14 napig tart! vásár augusztus 7-21-ig. Tekintse meg kirakatainkat! lés vasárnapra történt összehívásához. A Belvárosi Kát. Olvasókörben megtartott alakuló közgyűlésen Bartossik gazd. tanár ismertette a szövetkezet célkitűzéseit. Több felszólalás után, melyek közül kiemeljük Makkay László, Marczell Árpád és Schalkház Ferenc felszólalásait, meg kezdődött az üzletrészek szerzése, majd az alapszabályok felolvasása, melyeket kisebb módositásokkal a közgyűlés elfogadva megalakulását kimondotta. Az igazgatóság és felügyelőbizottság megválasztása végett a szövetkezet ma, vasárnap, aug. 6-án a Belvárosi Kát. Olvasókörben újabb gyűlést tart. Amennyire szükséges a szövetkezet létesítése, annyira fontos, hogy minél több tagja legyen s minél nagyobb tőke gyűljön össze. Egy-egy üzletrész mindössze 10 pengő, tehát a kevésbé tehetősek is tagjai lehetnek a szövetkezetnek legalább egy üzletrésszel. Minden termelőnek érdeke, hogy tőkeerős vállalkozássá terebélyesedjen a szövetkezet, siessen tehát mindenki az üzletrész- jegyzéssel. A jelentkezés megkönnyítésére aláírási ivek vannak a következő helyeken : a Belvárosi Kát. Olvasókörben, a Szentgyörgymezei Kát. Olvasókörben, a Gy. O. E. vármegyeházi irodájában és Bartossik Béla gazd. tanárnál. Siessünk a jegyzéssel és menjünk el a vasárnapi gyűlésre. A gyűlésen mint említettük, az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak megválasztására kerül sor, szavazati joga azonban csak a tagoknak van. Beszámolónk befejezése előtt nem hallgathatjuk el, hogy az eddig elért eredmény úgyszólván kizárólag Bartossik gazd. tanár fáradozásainak köszönhető, aki a szövetkezet ügyeit díjtalanul, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül intézi s a szövetkezetnek a szervezéssel és megalakulással kapcsolatban egy fillórnyi kiadása sincs. A tokodi munkásság harca a családi házakért Érdekes és messze kiható jelentőségű fellebbezési ügyet fog tárgyalni a folyó hó 8-án megtartandó vármegyei kisgyűlés. Köztudomású, hogy a dorogi és tokodi munkásság régóta szeretne a már meglevő munkástelepülések folytatásaként további házhelyeket és kertecsbéket biztosítani magának. Azonban sem Dorogon, sem Tokodon levő községi területből ilyen parcellázási lehetőségek nincsenek, mert az ottani kisgazdáknak is kevés földjük van, amiből házhelynek megfelelő területet átadni nem tudnak. Egyedüli lehetősége van a bá- nyasztelepek fejlesztésének a volt dr. Megyeri féle gazdaság területéből a mostani munkástelepülésekhez közvetlenül csatlakozó mezőgazdasági ingatlanrészeknek házhelyekké való parcellázása. Ez most megvan, mert a Megyeri féle birtok gazdát cserélt és az ingatlan tulajdon átruházásánál a vármegye gazdasági albizottsága ki is kötötte, hogy megfelelő terület mezőgazdasági célra és házhelyek részére parcellázandó. Nagy örömmel vették tudomásul a családi házhelyek és kertek után vágyódó dorogi és tokodi munkások ezt és a megindított parcellázásnál tömegesen jegyeztek elő magukat, sőt foglalót helyez tek letétbe, hogy biztosítsák minél előbb a megfelelő házhelyeket. Igen ám, de ezek a területek már nem Doroghoz és Tokodhoz, hanem Esztergom városához tartoznak s igy a parcellázás engedélyezése is Esztergom városához tartozik. Esztergom városának közgyűlése két ízben foglalkozott már a parcellázás engedélyezésével. Mind a két ízben elutasította a parcellázási kérelmet. Az első elutasítás után a vármegye kisgyűlése, dr. Schmidt Sándor bányavezérigazgató felszólalása után, méltányolva a munkásság szociális igényeit, visszaadta az ügyet a városnak, hogy tárgyalja meg az érdekeltekkel és hozzon újabb határozatot. Esztergom város vezetősége úgy kívánta kielégíteni a munkásság szociális igényeit, hogy a tervezett parcellázások helyett Esztergomnak már meglevő külső települését kívánta ezzel az újabb munkástelepüléssel fejleszteni olykópen, hogy az ottani Sandor-majortól Sátorkő-puszta felé eső saját tulajdonában levő volt legelőterületet parcellázná fel és bo* csátaná a dorogi és tokodi munkásság rendelkezésére. összehívta az érdekelt munkásokat, ahol ezt az ajánlatot a város vezetősége megtette, azonban a munkások az ajánlott területet nem tartották megfelelőnek. Ezért Esztergom város közgyűlése újból elutasította a parcellázási kérelmet, illetve fenntartotta előbbi elutasító határozatát azzal, hogy a város tulajdonában levő ingatlant parcellázza és ott ad módot a dorogi és tokodi munkásoknak lakóház építésére. Röviden Esztergom város vezetőségének az az álláspontja, hogyha akarnak szerezni a dorogi és tokodi munkások maguknak családi házat és kertet, úgy azt csak a Sandor- major és Sátorkő-puszta közötti parcellázott városi ingatlanon lehet, mert
