Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 59. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 S0reSZtőQy politikai éS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 filléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Nem politizálok! Rendkívüli nagy a forróság a természetben. Forral a nap, de forral az emberek távolba, magasba néző tekintete is. Ég- nek a szemek. Ég a buzaszem, ég a lélek tükre, az emberek szeme. A természetet mindenek Ura fűtötte lel. Miért? ... Ki merne kérdést intézni az örök Istenhez! Őt csak kérni lehet szent imával, de nem kérdőre vonni! Ki, vagy mi fűti az emberi szive­ket, hogy azoknak tikkadt, de mégis perzselő tüze kiül az ar­cokra? A világ, az ország, a szűkebb haza, a lakhely körül­ményei, sajnos nagyon sok eset­ben az „ember.“ Amíg a meggyújtott tüzek a gazt, a hasznaveheteflen dudvát égetik, jól van. Amikor azon­ban az égés az értékek gyö­kerét veszélyezteti, akkor már igen nagy a baj ! Az ember életének legnagyobb értéke a léleknyugalom, a megelégedett­ség, a nyugodtan való küzdeni tudás az életért! Nagyon sok embernél hiány­zik a léleknyugalom. Jogosan hiányzik. Hiszen annyi a baj, annyi a könny, annyi a nélkü­lözés és annyi az embernek, a minden embernek kijáró meg nem becsülés 1 Keményen nyúlik az ember­derék bele a munkába. A kasza csillogása, az egyéb mezőgazda- sági szerszámok súlyos üteme egyhangú, de mégis ritmikus nyújtózásba hozza az emberi testet! A perzselő természet ki­facsarja az emberi húsból az erőt. így van ez a munkapa­dok mellett, az íróasztalok mel­lett ! Mindenütt így van a dol­gozók között! És a kínzó munkának nincs meg mindenkor a kellő ered­ménye ! Nincs meg a munka szükséges jutalma. Elhangza­nak a nyújtott, tikkadt pana­szok. Felsírnak az emberi szi­vek. És jönnek az orvosok, jobbat akarók. De vájjon tehetnek-e róla, hogy nem látják meg a jobbat- akarásnak helyes módját. Fel­veszik egyesek a magyar mezők síró hangskáláját és belőle egész zenedarabot készítenek a napi, a heti lapok hasábjain. Az ol­vasó ember keze ököloeszorul, mert hiszen saját könnyét ol­vassa talán ki a sorokból, es vájjon segítettünk-e, amikor még nagyobbá tettük a kese­rűséget ? Nem volna-e okosabb min­den esetben minden erővel csend­ben odahatni, hogy a panasz oka kiküszöböltessék. Talán nem lehetne belőle, az esetből kiabáló cikket szerkeszteni, de könnyet törölni, ^ igazságot ki­harcolni, igen! Égető és nem lángoló parázzsal kiirtani a ma­gyar életből a gazt és nem lán­golással égetni fel a lelkeket, a szivek életét! Csendes, hangtalan eljárás, mely megszünteti a munkás kiuzsorázását, mely a hivatalok négy fala között kemény szó­val teremti meg az összhangot munkás és munkaadó között a munka helyes jutalmazásával, sokkal elevenebb és örökérté- kűbb, mint a hangzatos és na­gyon sokszor lázító cikkek töm­kelegé. Miért vetünk a lelkekbe ele­— Látogassanak meg benünket ma estei Tábortűz lesz I Érdekes dolgokat fognak látni! —, hangzik a "szives telefonhívás szerkesztősé­günkben szombaton délben az Esz- tergomtáborban székelő munkaszol­gálatos zászlóalj parancsnoka ré­széről. Még nem láttam együtt a magyar munkatábort, a magyar honvédelem­nek ezt az új intézményét és régóta izgat a kérdés, vájjon hogyan él és működik együtt a sokféle foglalko­zású és hivatású fiatalember, hogy fér össze itt békésen és egyakarat- tal, testvéri közösségben az a ma­gyar társadalom, amely a civil élet­ben bizony eléggé elkülönültnek, osz­tályozottnak és egymástól távolélőnek, egymást alig becsülőnek, sokszor nevetségesen gőgösködőnek látszik még ma is, — vájjon mennyiben közelíti meg ez a felemelő céllal lé­tesített intézmény a gyakorlatban a nagyszerű teljesítményekkel dicse­kedhető olasz Dopolavorot vagy a bámulatos alkotásokat produkáló né­met Arbeitslagereket ? I Egyáltalán milyen is a magyar munkatabor?! Gyerünk hát 1 Magam szállók ki az esti nyolc­órai vonatból Esztergom-Tábornál. Az esztergomiak tehát mitsem tud nak a tábortűzről. Nem baj. Annál érdekesebb. Végigbaktatok a poros­füves téren a kaszárnyák felé, ahol egy katona igazit tovább. Az or­szágúton a bejáratnál kisebb cso­port álldogál, a tábor polgári iakós sága. Élénken beszélgetnek., tanakod­nak, mutogatnak befelé. Úgy látszik, nem engednek be minden kiváncsis- kodót. gedetlenséget, amikor az élet annyit vet úgyis ? Miért széle­sebbé tenni a pusztító láng­sort, amikor éget az úgyis ? Csak azért, hogy hallják a han­gunkat? Csak azért, hogy apos­toloknak tűnhessünk fel ma­gunk előtt és azon kevesek előtt, akik bámulóink kritika nélkül? Ne tegyük! Kiállni az égetéstől, a nap égetésétől izzó határokra, a cseplés szörnyen kínzó csípős porába 30—40 fokos hőségben és simogató, enyhet adó árny helyett még újabb égést szítani nem lehet egyenes, igaz, a ma­gyar életben mindenképen job­bat akaró magyar ember szán­déka. Lesznek és vannak is, akik az Isten tűző napja alá belop­ják a lelkekbe az élet hűvös­ségét, mely mellett megpihen a megkínzott test, mely mellett nem tikkad tovább a már eléggé meggyötört lélek! S—s. A katonai rend és fegyelem első élő bizonyítéka: a bejáratnál őrság vigyáz. Égy munkaszolgálatos ka­tona ásóval tiszteleg. Helyben va­gyok tehát. Benn az őrség mögött jókedvű beszélgetés, vidám hangulat. Csak a hozzám szűrődő hangokból követ­keztetek erre, mert besötétedett tel­jesen, itt a szép nyári este — a tábortüzek ideje. A sötétlő épületek mögött vöröses fény dereng, arra tartok a fasorok között. Érdekes, lenyűgöző kép bontako­zik itt ki az esti sötétből, amilyent csak ritkán lát az ember. Jókora négyszög (talán 150—200 méter) négy sarkában egy-egy hatalmas máglya ég, amelynek lángja ház ma- gasságnyira tör az ég felé, — hol sejtelmesen, hol ragyogóan bevilá­gítva a füves térséget, amely most szabadtéri színpaddá lépett elő. A négyszög egyik oldalán tribünt emeltek a munkaszolgálatosok a tisz tikár és családtagjaik számára. Ők a nézőközönség a kétoldalt hosszú sorban elhelyezkedett munkaszolgá- latosokkal együtt. A tábortűz sze replői, akik természetesen szintén a munkaszolgálaiosokból kerültek ki, a tribünnel szemben lévő oldalon helyezkednek el és várnak sorukra. A tér közepén Gárdái György karpaszományos őrmester, a főren­dező szorgoskodik. A legalább száz­tagú énekkar, amelyet alig két nap alatt szervezett meg a fiatal karnagy, Asek László kántortanitó, éppen most énekelte el a Magyar Hiszek­egyet. Ez a helyzet, amikor odalépek a tribün közepén ülő Mattyok László HETI ESEMENYEK BELFÖLD Csak szeptemberben folytatja a közigazgatási bíróság a választási pe­tíciók panaszát. — Kárpátalja te­rületét a Poprádig akarják kiterjesz­teni a magyarorosz képviselők. — Megalakult Ungváron a magyar­orosz képviselők klubja. — Anglia nem ad kölcsönt aranyban a kisebb államoknak. — Áthelyezik a kassai dóm szlovákérzelmű papjait. — A győri püspök egészségesen elhagyta a Verebély klinikát. — Megnyílt a cserkészleányok nemzetközi világtá­borozása Gödöllőn. — 14 millió márkáért vásárol Németország gyü­mölcsöt Magyarországon. — Kár- pátalján ősszel már magyar-orosz tankönyvekből tanulnak a gyerekek. — Szilvával és almával akarnak adót fizetni a nagykőrösi termelők. — Huszonötször annyi barackot dolgoznak fel a konzervgyárak, mint tavaly. — Magyarországon is meg­honosítják a virzsinia-dohány terme­lését. — Értékalapon fogják meg­állapítani a teherautók vámját is. — Elhalasztották a szlovák-magyar keresKedelmi tárgyalás időpontját. — Az érsekújvári Cikta gyár 1500 új munkással kibővíti üzemét. KÜLFÖLD Magyar nyelven is közvetít híre­ket az angol rádió. — Nemzetközi alapot létesítenek a kivándorlások finanszírozására. — Gazdasági térre is kiterjesztik a kémelháritást Ame­rikában. — Szlovákiából kiutasí­tottak 120 magyart. — Franco tá­bornok vissza akarja állítani a spa­nyol királyságot. — A Palesztinái zsidók kábítószerekbe fektetik va­gyonukat. — Gyarmati falut épí­tettek az olaszok Nápoly mellett a női fassíó oktatására. — A cseh Bata-gyár Kanadába költözik. — Négyszáz kommunistát tartóztattak le Franciaországban. — Több mint ezer szovjetrepülőgépet lőttek le már a japánok. — Az angol belügymi­niszter teljesen leleplezte az ir ter­roristák óriási merénylettervét. — Franciaország 45 új szükségren- deletet léptetett életbe a nemzetvé­delemről. — Elkobozták Zog ki­rály minden albániai vagyonát. — Mexikóban újból kitört a forrada­lom. — Lengyelország korlátozta a buzakivitelt és megtiltotta a zab­kivitelt. — Szlovákiát hét megyére osztották. — Egyelőre 8000 tirolit telepítenek át Németországba. — Hitler meghívta a szovjet nagykö­vetet a müncheni kiállításra. — Vi­haros angolellenes tüntetések van­nak Északsinában. — Franco tá­bornok újjászervezi a spanyol had­sereget. — Jugoszlávia bauxitter- mésének 93 százalékát Németország vette át. -— Szlovákiában kizárják a zsidókat a gabonakereskedelemből. — Hat lengyel lapot kitiltoftak a cseh protektorátusból. — Pénzhig- gitás veszedelme fenyegeti Angliát a nagy fegyverkezés miatt. — A windsori herceg, a volt angol ki­rály vissza'ér Angliába. A munkaszolgálatos zászlóalj nagy tábortüzet rendezett Esztergomtáborban

Next

/
Thumbnails
Contents