Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 57. szám

2 ESZTERGOM 68 VIDÉKÉ 1939. Julius 23 Esztergom, Széchenyí-tér 24. tilalmát Dől-Amerikába. — Meg­semmisítenek 60.000 szövőszéket Angliában. — Nem ad többé valu­tát magánfeleknek a román nemzeti bank. — A legtöbb könyvet a vi­lágon Németországban adják ki. — Pilsenben kitiltották a zsidókat a fürdőkből és strandokról. — A kül­földre szakadt németek tömegesen vándorolnak vissza a birodalomba. — Newyork és Brookly között ha­diszempontból nem engedélyezték a függőhíd megépítését. — — Fél­millió vagon kukoricatermésre szá­mítanak Romániában. — A német ipar a világtermelésnek 15 százalé­kát szállítja. — A tűrhetetlen álla­potok miatt zendüléstől kell tartani Romániában. — Európát és Ázsiát a Boszporus alatt alagúttal akarjak összekötni. -— Megindult a harc a hedzsászi és egyiptomi uralkodók között a kalifátusi cimért. — Álta­lános sztrájk ütött ki Palesztinában a bevándorlási tilalom miatt. — Ang­lia és Franciaország pénzzel és fegy­verrel támogatja Kínát. — Göring német vezértábornagy megtekintette a nyugati erődövet. — Lengyelor ssdg háborús oknak tekintené Dan­zig megszállását. — Anglia fel ajánlotta nyersanyagjait Spanyolor­szágnak. — Hatalmas emlékművel örökítik meg Addis Abbebában az olaszok Abesszínia meghódítását. — 148 milliárd pengő értékű vagyon van külföldön. — Benes Angliában egyetemi előadásokat akar tartani. — Anglia jelentékenyen növelte háború idejére felhalmozott búza­készleteit. — Julianna holland trónörökösnő anyai örömöknek néz elébe. — Tizenöt méter magas Sta- lin-szobrot állítanak fel Moszkvában. — Kairo újra egy angol hadsereg- főparancsnoksag székhelye lett. — Varsó Washingtonhoz fordult gaz­dasági támogatásért. — Zsidó nem tanulhat a cseh protektorátus német iskolaiban. — Angol térdszalagren det kapott Pál jugoszláv régens-her- ceg. — Hollandia is megkezdte a fegyverkezest. — 7örökorseág visz- szaköveteli Dodekanezosz szigetcso­portot Oroszországi ól. — Indiát háború esetére önellátóvá teszik. — Csehországban a német hatóságok lepecsételik a cséplőgépeket. — 44 millió olasz él a római királyság és Líbia területén. — Teherpróba köz­ben elsüllyedt egy francia hadihajó. Pánikszerűen menekülnek az Írek Angliából. — Spanyolország visz- szabapta Francit-orszegiöl 9117 lada kincseit. — Roosevelt újra jelölteti magát elnöknek. — A bolgár ki­rály Berlin után Londonba is elmegy. — Németország 3000 vagon gyü­mölcsöt vásárolt Jugoszláviában. — Megtalálták az új dalai Iámat egy öteves paiasztfiú személyében. — Háromszáz oroszlánt akarnak le­telepíteni London közeié n n —Mus­solini bejelentette a szicíliai földre­formot. — 7örökország 20 millió font kölcsönt kap Angliától. — Mar coni villáját az olaszok emlékházzá Alakítják át. kongresszusunk a cukor-, szesz-, malom- és konzerviparban igyeke­zett előbbre vinni. Nem hunytunk szemet azonkívül azon iparágak problémái előtt sem, amelyek még hosszú múlttal ugyan nem rendelkeznek, de amelyek a mezőgazdasági nyersanyagok fel­használásának új munkaterületeit tárták fel. E kérdések sorába tartoz­nak a cellulózé és növényrostok újabb felhasználására, valamint a kazeinből való műgyapjú készítésére vonatkozó eljárások. Vitán felül áll itt aktualitás tekin­tetében, a technikai problémákon kí­vül, a mezőgazdasági iparágakkal kapcsolatos gazdasági jelentőségek­nek egész sora. Például azok a prob­lémák, amelyek a termelés időszerű ségéből és abból származnak, hogy az éghajlati viszonyok befolyása mi­lyen méretű a kérdéses vidék ipa­rára. Evvel szemben azonban rá akarok mutatni egy, a mai kor me­zőgazdasági iparát döntően befolyá­soló problémára, amely abban jelent­kezik, hogy a legtöbb európai állam mindinkább önellátó gazdaságpoliti­kát követve, maga törekszik feldol­gozni nyersanyagait. A nagy fo­gyasztópiaccal rendelkező, de mező- gazdasági importra szoruló államok kiépítik mezőgazdasági iparaikat, vi­szont az agrártermékekkel és mező- gazdasági iparokkal rendelkező, ilyen cikkeket nagymértékben szállító ál­lamok mezőgazdasági iparának ki­használása kedvezőtlenül alakul. E jelentőségnek beszédes példáját mu­tatja a mßgyar malomipar nehéz helyzete. Ennek az autarkiára tö­rekvő gazdaságpolitikának jelentős hatása lesz az, hogy míg egyrészt Európa számos országában a mező- gazdasági ipar üzemei kihasználat­lanul állanak, addig másrészt az ez iparághoz tartozó üzemek egyre több országban vernek gyökeret és igy a világon egyenletesebb elosztáshoz jutnak. És éppen, mert az autarkikus po­litika nem engedi érvényesülni a klasszikus közgazdaságtannak leg- cé sztrűbb településre vonatkozó el­veit, különösen szükséges, hogy ezek között a földrajzilag szétszórtan te lepülő iparagaknak vezetői között fokozottabb tapasztalatkicserélődés létesüljön. Amire alkalmas helynek bizonyult ez a kongresszus is. A gazdasági jelenségek sorában érdekes jelenség az is, hogy a kü­lönböző üzemnagyságú mezőgazda- sági ipari vállalatok mind fokozot­tabban fordulnak a kartelizáiódas felé. Sőt ez a folyamat — mint pél­dául a cukoriparban látjuk — nem­zetközi síkra is áttolódik. Mivel az államhatalom mindgyak- rabban találkozik az érdekelteknek natalmas szervezeteivel, felmerült Európa számos országában annak szüksegessege, hogy világnézetektől és politikai rendszerektől függetlenül, a mezogazdasagt iparágakkal kapcso­latban az állami beavatkozás erősen kifejlődjél*. E beavatkozás előnyeit a mezőgazdasági ipar ágazatain kívül maga a mezógazdasag is élvezi. Igen érdekes gazdasági jelentősé­gek tarutnak elénk annak revén is, hogy manapság a mezőgazdasagi ípaiok minünagyobb talalekonysag- gal igyekeznek a fogyasztók foko­zottabb igényeihez hozzaidomuini. az ember aital nyersen elfogyasztott cikkek száma csökken, a másodlagos iparok száma nű, tápszereink minő­sege állandóan javul es a fogyasz­tás az egészségügy követelményei­hez mindjobban hozzásimul. atHMmttttiMimiMiMn Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. megemlékezés egy felvidéki vértannról Szomorú évfordulót tartott július hó 4-ón Köbölkút község népe, mi­dőn a szorgos idő dacára is a temp­lomot teljesen megtöltve gyászisten­tiszteletre gyűlt egybe, hogy a meg­jelent családtagokkal, jóbarátokkal együtt kegyeletes megemlékezéssel áldozzon 1919. julius 4-én a meg­szálló cseh katonaság fegyverétől vértanúhalált szenvedett néhai Be- rényi József községi főjegyző emlé­kének, kit e szomorú nap éjjelén a cseh megszállócsapatok parancsnoka a községi temetőben kegyetlen mó­don agyonlövetett. A későbbi vizs­gálatok során, — mint az akkori hiteles okmányok bizonyítják, — ki­derült, hogy a község derék és köz­kedvelt jegyzője ártatlanul halt meg. A Párkányban akkor megjelent „Délslovenskói Magyar Lapok“ c. hetilap 1921. május 22-én megjelent számában a lap tudósilója abból az alkalomból, hogy az ily tragikusan elhunyt jegyző árván maradt Mária kiskorú leánya ellátási ügyét tár­gyalta Komárom vármegye akkor már természetesen cseh irányítás alatt álló közigazgatási bizottsága, igy ir róla: „A párkányi járás jegyzői kará­nak általános tisztelettel körülvett, kiváló tagja volt Berényi József, ki harminc esztendőn keresztül volt Kö­bölkút községjegyzője. Higgadt ko­molyság, a kötelességteljesités be­csületes végzéséből származó lelki nyugalom volt jellemző vonása. Köz­sége lakósainak köztudatában az igazság megtestesülése volt.“ A megszállott Komárom vármegye közigazgatási bizottságának határo­zatát kivonatosan igy közli az em­lített szlovenszkói lap : „a hadikárok megállapítása tár­gyában működő II. fokú vegyes po­litikai bizottság által Köbölkúton 1920. nov. 25-ón felvett jegyzőkönyv szerint a csehszlovák katonaság ál­tal Kötölkúton 1919. julius 4-én ár­tatlanul agyonlőtt Berényi József kö­zel 30 évet töltött a község szolgá­latában s működését kötelességtu­dás, szorgalom és becsületesség jel­lemezte s e tulajdonságai révén úgy fellebbvalói, mint a közönség elis­merését megszerezte s miután után semmi néven nevezendő vagyon nem maradt, figyelembe véve Beré­nyi Józsefnek közszolgálatban önzet­lenül eltöltött hosszú idő alatt szer­zett érdemeit s végül azt a szeren­csétlen körülményt, hogy a család­fenntartó atya ártatlanul a legszo morubb halálnak lett áldozata, a közigazgatási bizottság erkölcsi kö­telességének tartotta, hogy kiskorú árvája megélhetését biztosítsa s a neveltetési összeg megszavazását in­dokoltnak, méltányosnak és igazsá­gosnak találta.“ Az a szomorú hivatalos megálla­pítás, hogy Berényi József ártatlanul szenvedett vértanúhalált, már nem támaszthatta életre a derék tisztvi­selőt s a jó családapát s nem má­síthatta meg a cseh katonai parancs­nok bizonyára elhamarkodott, em­bertelen rendelkezésének szörnyű kö­vetkezményeit. Berényi József húsz év óta nyugszik a köbölkúti ákácos temető rögei alatt, mint a visszacsa­tolt Felvidék egyik magyar vérta­núja, hivatali állásának áldozata, kit a világkatasztrófa vihara végzetszerű erővel rabolt el pillanatok alatt népe s családja köréből. Most, hogy leközöljük kivonato­san a „DélszloVenszkói Magyar La­pok“ akkori cikkét s ezúttal hirt adunk Köbölkút község népének ke­gyeletes gyászmise keretében meg­nyilvánuló szeretetteljes megemléke­zéséről, — a húsz éves szomorú év­forduló napjaiban mi is bensőséges kegyelettel s hazafiúi érzéssel áldo­zunk a magyarság vértanúja, Beré­nyi József emlékének, ki a fenti hi­vatalos cseh jegyzőkönyv szerint is kötelességteljesítő, derék és kiváló tisztviselő s jó családapa volt. De meg kellett halnia, mert igy kívánta az idegen bitorlók érdeke. Álljunk meg egy pillanatra a hu­szadik évforduló napjaiban mi is a rohanó élet kalandos országútján s e néhány sornyi megemlékezést s egy kegyeletes fohászt szenteljünk néhai Berényi József köbölkúti fő­jegyző emlékének . ., 5000 magyar ifjú vonult be a munkatáborokba. Mint ismeretes, az uj honvédelmi tör­vény értelmében minden magyar férfi katonaköteles. Vagy fegyverrel szol­gálja hazáját mint katona, vagy ásó­val a kezében a munkatáborok hon­védje lesz. A törvény értelmében az első munkaszolgálatosok a múlt hé­ten vonultak be. Jelenleg az 1916-os korosztály kapott behívót. A buda­pestiek a soroksáriúti rokkanttele­pen gyülekeztek, a vidékiek a kü­lönböző állomásparancsnokságok székhelyein. A munkaszolgálatosok behívásá­val kapcsolatban vitéz Fábry Dá­niel tábornok, a munkaszolgálatosok legfőbb parancsnoka nyilatkozott a sajtónak a tábor céljáról és szerve­zetéről. A nyilatkozat értelmében a mun- kaszolgalatosok közérdekű munkát végeznek, igy az egész nemzetnek nyereség ez a munka. A magán­gazdasági életet nem érinti a munka­szolgálatosok munkája, mert csak olyan munkát végeznek, amire vál­lalkozó nincs és amelyet a vállal­kozók átengedtek a munkaszolgála­tosoknak. A munkatábor az egyénre nézve is értéket jelent, mert meg­felelő kiképzésben, egészséges élet­módban részesül. Egy-egy csoport­taÉMMMMMtoMMMMMMMMftlMMIMMMMMMMMMMMMM Mintás női divatselymek, férfi nyáriöitöny különlegességek legolcsóbban, nagy választékban

Next

/
Thumbnails
Contents