Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 56. szám

1939 julhis 20.

ESZTERGOM li VIDÉKÉ

8

MESZES drogéria

Esztergom, Bákóczi-tór Kultur mozi épületében.

& 296 tagú képvlselöház pártok szerint

A felvidéki és kárpátaljai képviselőknek a parlamentbe való bevonulása után most már végleges a képviselőház tagjainak a létszáma a 296 tagú képviselőház pártok szerinti tagozódását — a hivatalosan nyilvántartott adatok alapján — a következő táblázat tünteti fel:

Magyar Élet Pártja 178

Felvidéki képviselők 26

Kárpátaljai képviselők 10

Keresztény Gazdasági Párt 9

Független Kisgazda Párt 14

Nyilaskeresztes Párt (Hubay) 3i

Nemzeti Front Párt (Matolcsy) 5

Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (Pálffy) 5

Magyar Nemzeti Szociális Földműves és Munkás Párt (Meskó) 2

Keresztény Nemzeti Szocialista Front Párt (Meizler) 2

Polgári Szabadság Párt 5

Pártonkivüliek 2

Népakarat Párt 1

Szociáldemokrata Párt 5

Összesen : 296

A 178 tagú Magyar Élet Pártjához hozzászámítva a kormány támogató Keresztény Gazdasági Párt 9 tagját és a visszacsatolt területek 36 tagú ugyancsak kormánytámogató csoportját, a végső mérleg az, hogy 223 kormánytámogató mandátummal szemben áll 73 ellenzéki mandátum.

EGYRÓL-MÁSRÓL

A legutóbbi forró napok élénken idézték vissza a közönség idősebb évfolyamainak emlékezetében azokat a tisztes időket, amidőn — egy még mindig érvényes szabályrendeletünk értelmében — a lakosságnak kötelessége volt a gyalogjárókat ki gazolni, sepertetni és a forró nyári napokban locsolni is. Amikor a szabályrendeleteket megalkották, még nem volt vízvezetékünk, kút sem volt minden házban, mégis pontosan eleget tettek az emberek a szabályrendeletekben foglaltaknak. De nem is volt ajánlatos másképpen cselekedni, mert bizony boldogemlékű Békássy vagy Modróczky felírták a mulasztókat, aminek azután meg is volt a következménye. Azóta — kiáshatatla- nul— lomtárba került sok olyan szükséges szabályrendeletünk, amelyeket gondos munka és mérlegelés után hozott meg a képviselőtestület böl- csesége. Nem volna jó végrevalahára rendet teremteni ezen a téren is és felhagyni az értelmetlen és tarthatat lan magyarázkodásokkal ? Beteg dolog az nagyon, hogy ilyenekre is még figyelmeztetni kell az illetékeseket.

A kontárok az utóbbi időben az ** ipar valamennyi ágában igen el szaporodtak, ellenük már csak radi kális eszközökkel lehetne eredménye sen küzdeni. Tanácsos volna Szol nők város mintájára Esztergomban is bevezetni a kontárbiztosságot. Eg> megbízható komoly kontárbiztos tud na csak elbánni a gomba módn szaporodó kontárhaddal, szükség volna az állandó megfigyelésre, min den egyes esetben azonnal le kellent állítani a munkát ott, ahol kontári elcsípnek s a bihágási eljárást is soron kivül kellene megindítani. Fa; ragaszokon kellene a felvilágositc hirdetményeket közzétenni, hog\ senki kontárral ne dolgoztasson. Kíméletlenül el kellene járni azokkal az iparosokkal is, akik nevüket odaadják pénzért a kontároknak, hogy azok nevükben szabadon vállalhassanak munkát. Az ilyen „jótálló“ iparos nevét nyilvánosságra kellene hozni minden egyes esetben. A harmadszori ilyen visszaesés esetén az igazolványt kellene visszavonni. Az ellenőrzés megkönnyítése végett minél előbb el kellene rendelni az arcképes igazolványok forgalombahoza- talát. Továbbá országos propagandát kellene kifejteni annak érdekében, hogy a törvényhozás hozzon olyan törvényt, amelynek értelmében ne csak a kontárokat, hanem a kontárokkal dolgoztatókat is meg lehetne büntetni.

Cgy nemrég Stuttgartban tartott nagy diákgyűlésen bejelentették, hogy a főiskolai hallgatókat a jövőben mér ennek az esztendőnek szünidejétől kezdve fokozott mértékben fogják felhasználni és alkalmazni arra, hogy a német népi érdekeket megvédelmezzék. A legveszélyesebb határokra 24.000 diákot vezényelnek ki. Minden bajtársi csoport 2—3 veszélyeztetett falut vesz gondozásba. Rajokat bocsátanak ki mindazokba az országokba, ahol népi németek laknak, hogy ezeket megerősítsék a német népközösség eszméjében. Valóban tapasztaljuk is nap mint nap, hogy a német Burschok Magyarországra is özönlenek be is mételten sokkal nagyobb mértékben, mint az eddigi években. Pedig tavaly is, a megelőző évben is és minden esztendőben elég élénk volt ez a legkevésbé kívánatos vendégforgalom. Nem volna-e indokolt komoly ellenőrzés alá venni ezeket a ván- dorifjakat ? Meg kellene szervezni az udvarias magyar diákkalauzolást meg bizható és vállalkozó magyar fiúkkal. Hálás munka volna, mert minden késedelem vétkes mulasztás.

N

évváltoztatási kérdésekben elvi álláspontunk nem kétséges. Sokszor ittunk róla. Ez alkalommal két hírlapi közlemény ad rá okot. Az egyik a pozsonyi „Grenzbote“ című német újságban jelent meg kevéssel a magyar képviselőválasztások után s ebben „49 Träger deutscher Namen“ feltűnően nagy betűkkel szedett cím alatt megírja, hogy Magyar- országon 49 megválasztott képviselőnek van német neve. A másik közlemény egy fővárosi napilapban látott napvilágot. Címe: Búcsú egy névtől. Irta : Drescher Pál. Ebből a cikkből szószerint közöljük a következő részt: „Megválni készülök némethangzású nevemtől 1 Hovatovább egyre kevésbbé tudom elviselni, hogy ennek a névnek olyan jelentéstanai mát tulajdonítson bárki, amely benne nincs. Velem együtt igen sokan döbbenten érzik azt a tragikus hasadást, amit nevünk és lényünk közt egyre szélesebbre szakít az idő. Oda jutót tunk, hogy a faji elvre épült mai világban rettegnünk kell a könnyelmű azonosítástól. Attól, hogy a név puszta hangzásán elinduló durva osztályozás abba a „népközösségbe“ utalhat be mindünket, melyben semmi keresetünk s amely sajátosan magyar lelki alkatunktól gyökeresen eltér. Elviselhetetlenné vált számomra, hogy ez a név, amely ködös előidők nemzetiségi jelentésének üres maradványa csupán, mint egy hamis lo- oogó, azt jelezze, azt hirdesse fennen, ami viselője lényétől távol áll. Német nevemet magyarral fölcserólni na, úgy érzem, többet jelent a boldog, régi békekorok eszélyes alkal- nazkodó-készségénél“. Ezt a két -tözleményt egymással szembeállítot- uk, de nem fűzünk hozzá semmiele megjegyzést. A következtetést /onják le azok, akiknek a szivük is, i lelkűk is magyar, csak éppen a nevük idegen.

kapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol.

IMMMMMMMMNfel

ü 1 REK

E héten a Kerschbaummayer- gyógyszertár tart éjjeli szolgá- atot.

Változások az esztergomi főegyházmegyében, Dr. Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás Márton Istvánt Ipolyvárbóra, Rédl Antalt Ekecsre, Kissik Jánost Deméndre, Kalmár Lajost Csesztvére, Dobozi Dezsői Dunakilitibe, Hollós Gyulát Alsóváradra, Morvay Ferencet Bars- besóre nevezte ki plébánosokká, Mészáros Ferenc Józsefet pedig Budapestre rendelte hitoktatónak. A felvidéki országgyűlési képviselő plébánosok melle a következő vicarius adiutorokat nevezte ki a bíboros főpásztor : Kéméndre Porubszky Géza plébános mellé Folkner Józsefet, Bartra Gürtler Dénes plébános mellé Erdőssy Bélát és Csicsóra Király József esperes-plébános mellé Ol$yay Vincét. Segédlelkészi beosztást kaptak : Barticsek Gyula Diószegre és Drozdy Gyula újmisés Komjátra.

Halálozás. Özv. Müller Antalné szül. Rothnagel Anna f. hó 15-én elhunyt. Halálának hire sokakban keltett megdöbbenést és igaz, mély részvétet. Kedves hangjával sokak lelkét emelte Istenhez templomainkban, különösen a belvárosi plébánia- templom kórusán hallhattuk sokat az ő szép szólóit. Nina néni most elköltözött közülünk örökre, egy szebb, egy boldogabb hazába. Mi pedig szeretettel őrizzük kedves emlékét és különösen sokat gondolunk reá a téli kulturestéken a Legényegyletben, a szentgyörgymezői és vízivárosi körökben, ahol szintén sokszor gyönyörködtünk vig és szomorúmagyar népdalaiban. Hétfőn délután 6 órakor temették a belvárosi temető kápolnájából, meleg részvét kisérte sírjába a mindig vig és nótáskedvű Nina nénit. Ismerősei, tisztelői elhalmozták virággal sírját. Legyen része a megérdemelt örök boldogság 1 Az Egyesült Magyar Párt a közügyekért. Dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő, az Egyesült Magyar Párt párkányi járási elnöke Hegedűs Balázs főtitkár társaságában felkereste dr. Drahos János érseki helytartót és dr. Hamvas Endre prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgatót és a földbirtokreform ügyében fontos megbeszélést tartottak. Utána felkeresték dr. Radocsay László főispánt és dr. Frey Vilmos alispánt, akikkel a barackértékesitési és a baracknak szesszé való feldolgozása tárgyában beható tanácskozási^folytattak. Vármegyénk vezetői a legnagyobb ügyszeretettel és gondossággal tették magukévá az ügyet s igy az együttes akcióval e téren rövidesen kedvező eredmény várható.

Megalakult az Országos Sajtótanács. Szombaton délben Baranyai Lajos elnöklete alatt megalakult az Országos Sajtótanács, amely saját kebelében három tanácsot alakított, majd bizottságot küldött ki a sajtótanács ügyrendjének kidolgozására.

A bizottság tagjai: Boér Élek, Pi- lisky Lajos, Nagy Dezső, Hivatal József, Tóth László és Baross Endre. Baranyai Lajos beszédében kijelentette, hogy a sajtótanács a magyar ujságirórendnek a kúriája, legfelsőbb bírósága, ahová minden ügyével, mint végső fórumhoz fordulhat, mert ítéletei megfellebbezhetetlenek.

Lapcimváltozás. A Tatatóváro- son megjelenő „Komárom-Esztergom Vármegye“ hetilap nevét mininisz- terelnöki engedély alapján „Tatatóvárosi Hirlap“-ra változtatta. Felelős szerkesztője és kiadója Pataky Jenő, a tatatóvárosi „Révay" könyvnyomda tulajdonosa.

Az esztergomi Szent Anna plébánia búcsúja. A Szent Anna plé< bánia júl. 26-án, Szent Anna napján tartja temploma búcsúját. Az ünnepségek sorrendje a következő: júl. 25-én, d. u. 3 órától gyermekek, 5 órától felnőttek gyónása. Fél 8 órakor litánia. Július 26-án, szerdán, reggel 6 órakor asszisztenciás, ünnepélyes, szentséges nagymise szentbeszéddel és kösös áldozással. Szentmisék vannak még 8, 9, 10 és 11 órakor. Hétköznapokon a nyolcad alatt Szent Anna napjától kezdve reggel 6 és fél 8 órakor szentmisék, este fél 8 órakor Szent Anna litánia. Vasárnap, július 20-án reggel 6, 8 és 10 órakor szentmise, d. u. 3 órakor Szent Anna litánia. Gyónás a szentmisék slatt.

Filmre veszik a balatonfeny- vesi bányász üdülő életét. A dorogi bányászok balatonfenyvesi nyári otthonát meglátogatta Gáthy Zoltán felügyelő, a bányaigazgatóság részéről. A mindenre kiterjedő figyelmű, kiváló építész-felügyelő nemcsak az épületek, elhelyezés, hanem a gyönyörű kert és park további szépi- tési és rendezési, valamint a nyaraló gyermekek lelki épülése és üdülése terén is praktikus és hasznos utasításokat tett. így többek között személyesen győződött meg arról, hogy hány gyermek tud úszni a nyaralók közül és utasításokat adott arra vonatkozóan, hogy a gyermekekkel szórakoztatva és amellett oktatva a sport terén is foglalkozi kell, hogy nem-