Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 54. szám

ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ Emelkedett a jogok és javadalmak eszmei értéke is, a belőlük fakadó jövedelmek lényeges emelkedése ré­vén. Az évvégi 36.000 pengős pénz­maradvány is jelentős tétele a va­gyonleltárnak. A tartozások nagy mértékben csök­kentek, aminek legfőbb oka az volt, hogy a Hungáriától felvett svájci frankos kölcsön kamatát 8% ról 6%-ra redukálták s igy az eddig teljesített kamat többfizetést tőketör­lesztésbe számították be. A bölcsön álladéka tehát jelenleg 957.582 pengő a tavalyi 1.089.705 P-vel szemben. Schalkház Ferenc gazdasági főin­téző külön kimutatásban közli a vá­rosi házigazdálkodás számadásának indokolását. Az indokolás általános része ki­fejti, hogy az elmúlt gazdasági év nehéz és rossz volt, hozzájött még az őszi súlyos külpolitikai helyzet, amely számos nem várt kiadást ho­zott magával. A juhászaiban jelentkező 800 pen­Az Esztergomi Községi Sz. Imre Reáliskola és Gimnázium Volt Nö­vendékeinek és Barátainak Szövet­sége f. hó 2-án a 25,20 és 10 éves érettségi találkozókkal kapcsolatban tartotta III. rendes közgyűlését. Az érettségi találkozókra fél II órakor gyülekeztek a volt növendé­kek a reáliskola tanári szobájában. Kedélyes beszélgetés indult meg a volt diákok és tanárok között. 25, 20 és 10 év távlatából elevene dett meg a múlt. Megoldódtak a nyelvek. Sok szí­nes. kedves diákélmény a régi idők­ből, emlékek, egyéniek és közösek kerültek szóba. Mindenkinek volt mondanivalója. 25, 20 és 10 éve végzetteket hozott össze az alma mater iránti szeretet és hűséges ra­gaszkodás egy röpke pillanatra, egy kis pihenőre, baráti, jóbajtársi kéz­fogásra, baráti találkozóra. A találkozóra összegyűltek Ober- miiller Ferenc m. kir. tanügyi főta­nácsos, igazgató vezetésével fél 12 órakor a belvárosi plébánia-templom­ba vonultak, ahol Te Deumon vettek részt, 12 órakor a Városháza tanács­termében közgyűlésre jöttek össze a Reálszövetség tagjai. A Hiszekegy elmondása után vi­téz Szívós-Waldvogel József ny. tá­bornok, szövetségi elnök nyitotta meg a közgyűlést. Megnyitójában a szö­vetség célkitűzéseit vázolta, majd részletesen ismertette a felszabadu­lás, illetőleg visszacsatolás jelentő­ségét hazánkra, városunkra és vé­gül a szövetségre nézve. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Szerencsés József fő­titkár számolt be a szövetség elmúlt évi munkájának eredményeiről. Prommer Ferenc ügyvezető alel- nök a pénztárnoki jelentést olvasta fel. A tisztújitás következett ezután. Obermüller Ferenc igazgató inditvá nyára a tisztikar 3 évre egyhangú­lag a következőkép alakult meg : Elnök : vitéz Szivós-Waldvogel Jó zsef ny. tábornok. Társelnökök: dr. Brenner Antal városi főjegyző, dr. Gróh József bankigazgató, Etter Ödön ny. elnök­igazgató, Brutsy Jenő gyáros, Ein- czinger Ferenc takarékp. főtisztvise­lő, vitéz Matus Gyula nagyiparos, vitéz Sághy Antal gyárigazgató, Haj dú Gyula erdőtanácsos, R.usz Fe­renc takarékp. igazgató, O.ajosnó Vodicska Anna, Hollósyné Rochiitz Adrienné. Ügyvezető alelnök: Prommer Fe­renc szómv. főtanácsos. gős ráfizetés oka súlyos fertőzőbe­tegség volt, aminek következtében 150 állat elhullott, a beteg állatok egyébként sem produkálták a meg­felelő termelést sem sajtban, sem gyapjúban. A szántók és rétek 2.7CO pengős ráfizetését indokolja az a körülmény, hogy a rétek egy része viz alá ke­rült, elpusztult a szigeti szénater­més, továbbá az őszi katonai moz­dulatok alkalmával besorozott gaz­dasági cselédeket és lovakat súlyos anyagi áldozatokkal kellett pótolni. A szőlőgazdaságot és a faiskolát a tavasz folyamán hatalmas fagy pusztította végig, ennek a csapásait kiheverni nem lehetett, úgyhogy itt is 1.800 pengő a ráfizetés. A tehenészet súlyos anyagi prob­léma elé állította az állatállomány felemelése, amely az üszőborjúk megtartásával vált csak lehetségessé, igy ezekből bevétel nem volt, nagy kiadási többletet okozott még a ta­karmányozási költség. A tehenészet ráfizetése eszerint 1.699 volt. Alelnökök: vitéz Bajor Ágoston festőművész, Fazekas Kálmán épí­tész, Borz Lajos kir. tanfelügyelő, Bruckner Károly fakereskedő (Szob), Szabó János takarékp. elnökigazgató (Szekszárd), Schrank Béla gyáros (Budapest), dr. Palkovics Pál min. titkár (Budapest). Pfalcz! Tivadar épí­tész, Rittinger Pál mérnök (Székes- fehérvár), Viola Ferenc OTI. tiszt­viselő. Szövetségi ügyész : dr. Etter Jenő városi főügyész. Háznagy : vitéz Dudás László vá­rosi mérők. Helyettes háznagy : Tóth László városi kiadó. Pénztáros : Horváth Zoltán ny. vá­rosi számvevő. Ellenőr : Berényi Vilmos banktiszt­viselő. Főtitkár: Szerencsés József vá­rosi számtiszt. Titkárok: Hack József, Gerendás János. Jegyzők: Némethy Jenő, Király Jenő, Király Erzsébet. Számvizsgáló-bizottság : elnök : Né­meth Ferenc postafelügyelő, tagok : Mathló László városi számvevő, Vö­rös József banktisztviselő. A tisztújitás után Prommer Fe­renc ügyvezető alelnök a 25 éve érettségizettek nevében mondott nagy­hatású bészédet, amelyben a 25 éve kikerült növendékeknek a tanári kar ős az intézet iránti szeretetét és há­lás ragaszkodását tolmácsolta. A közgyűlés a Himnusz eióneklé- sével ért véget. A közgyűlés után a Szövetség tagjai testületileg kivonultak a bel­városi temetőbe, ahol az elhalt ta­nárok sírjánál Prommer Ferenc ügyv. alelnök helyezte el a soha el nem mútó hála, a szeretet és a kegyelet virágait. ...,yv Fél 2 órakor a Fürdő szálló ter- raszán társasebéd volt, melyen a 10 eves találkozóra összegyűltek névé­ben Halm István mondott pohárkö szöntőt. A tanári kar és az intézet nevé­ben Obermüller Ferenc igazgató kö szönte meg a volt növendékek ha lás ragaszkodását, majd a Ríálszö vétség vezetőségere és a találkozót a összegyültekre mondott pohárköszön tőt. A délutánt szabad választás sze­rinti szórakozással, baráti csopor tokba verődve töltötték el a találko­zásra összegyűltek. Este 9 órai kezdettel a Fürdő Szálló tánctermében jól sikerült tanc- estélyt rendezett a szövetség, A tánc­estélyen megjelent Radocsay László dr. főispán és Frey Vilmos alispán­nal az élén városunk úri társadalma igen szép számban. Kitűnő volt a hangulat, mert tánc volt kivílágos virradatig. 35 év ntán... Szerdán, július 5-én a bencés gim­názium nyolcadik osztályában fen­séges ünnep volt. A padokban egy­részt deres, másrészt ritka szép hajú tiszteletet érdemlő megjelenésű és tiszteletet parancsoló lelki tulajdon­ságokkal rendelkező férfiak ültek, akiket e padokhoz 35 év előtti sok­sok közös emlék fűz. Apró örömök, bánkodások, lelki idealizmusok, amellyel a jövőt elgondolták, mind e padokban peregtek le. Azokat a benyomásokat, amelyeket azon kor vésett a lelkűkbe, még 35 év távlata sem volt képes elhomályosítani, frissek, üdék maradtak. Ezekbe a padokba 35 év után csak rövid időre is visszaülni, meg- ifjodni, lélekben a kedves emlékek­hez visszaszállani . . . annak a kö­zös szeretetnek az eredménye, amely az osztáytársakat, mint családta­gokat összefűzött. A szeretet plán- tálója és gondozója Wohlmuth Jó­zsef osztályfőnök örökifjú derűvel a homlokán, az atya féltő gondossá­gával volt az első, aki megérkezett s fogadta, egyenként keblére ölelte első fiait. Regi helyükre ültette Ágotái Ede ny. mav. intézőt, Bányász Jó­zsef hitoktatót, Bíró Dezső, Darvas Géza orvost, Aichner Albert ügyvé­det s Fenyves Kálmán ny. főszám­tanácsost. Gróh Gyula, az európa- hírű egyetemi tanart az eiső padba ültette, Kegly György, a csehektől szabadult piebanost karjaiba zarta. Kuzmich Gabor, a napokban ki­nevezett postavezérigazgató, gyer­meki alazattal emlékezett meg kö­szöntőjében arról a nagy szeretetről, ameiy az osztályfőnök részéről, meg a fenyítésekben is megnyilvánult. Gondolatokoan gazdag ékes szavai rámutattak arra, hogy a 35 év alatt az elet rögös útját jártuk, mozgal­mas korunk, szenvedésekkel teli ele­tet éltük, iparkodott kiki megköze­líteni az ifjúkor ideális elgondolásait több keveseDb szerencsével és ered­ménnyel, de mindenkor azon vezer- eivek után iranyodtunk, amelyeket az osztályfőnök es a bencés gimná­zium szelleme írt elő. Egyidejűleg a hála szavait intézte dr. Balogh Amin igazgatóhoz, akinek szive az osszetartozas szeretete tü zenek ilyen hatalmas lángja mellett szinten felengedett s csak a közis­mert bencés vendéglátás után keres­hették fel a tornatermet az előbD nevezettekkel Margó István ny. OTI tanácsos, Meng Pal postafeiügyeló, Morvay Ferenc tanár, Nikiovics Ká­roly ny. postafőiiszt, Pallós József ügyvéd, Pomothy Gábor plébános, ahol Siposs József alezredes sudár termetevei bemutatta a gyűrűn a hidat s a korlaton a billenest hogy nem kell csinálni s megallapítast nyert, hogy Visnyei János ny. fő­jegyző a bakot mar nem meri át ugiani. Weisz Ignác állatorvos és Wilheim Karoly ügyvéd csendes szemlével eimekeztek a boldog órák­ra, amelyeket a tornateremben töl­töttek ifjú kotukban. A találkozás felejthetetlen momen­tumokban volt gazdag. Az örömtől könnyezve jelentkeztek egymásután, akik 35 év alatt most először s akik a visszatért Felvidékről jöttek haza. A meghatottság nem szégyenlett gyöngyeivel ékes szemekkel ölelték egymást s osztályfőnöküket keblükre. Vorak Sándor a csehek alatt sokai szenvedett erdőtanácsos elfogódottan, szótlanul lehajolt a szeretett osztály­főnök, Wohlmuth József kezére. A volt realisták szövetségének közgyűlése és táncestélye 1939. Julius 13 Nagy emberek lelki tulajdonságait tetteikről ismerni meg. A szeretet csodákat művel, első­sorban az összetartást teremti meg, amely ezen a találkozón az intézet igazgatóját annyira meghatotta, hogy sajnálatának adott kifejezést, mert nem mutathatta be a mostani ifjú­ságnak. Húszán jöttek össze, csak ketten mentették ki magukat, heten isme­retlen helyen vannak, kilencen meg­haltak. A Fürdő szálloda teraszán sze­rény ebédjüket vidám gondtalanság­gal költötték el, ápolva és erősítve továbbra is azt a bensőséges szere- tetet, amely őket e néhány órára összehozta s 5 év múlva ismét össze­hívja. Buzalka Mihály nagyszombati félsz, püspök s a többi szlovák tár­sak a körhöz tartozandóságukat le­véllel és távirati köszöntéssel fejez­ték ki s erősítették meg. Egy nap után újra szétváltak s Wohlmulh Józseffel együtt újra meg- ifjodva az ő és egymás szavaiból erőt merítettek az élet további küz­delmeire. Sötét a láthatár . . . szük­ség van az erőre és az összetar­tásra ... Ez is történik városunkban. A napokban felejthetetlen élmény tanúja lehettem. Egy furcsa szakasz, csupa fiatal mosolygó arcú kékinges férfi vonult végig varosunk utcáin. „ Alattunk dü­börög a föld .. . minden lépés mér­földeket ölt...“ énekelték. Kisértem őket, majd lassan felis­mertem bennük a Nyári Egyetem fő­iskolás hallgatóit. Fegyelmezett rend­ben mennek ... nem szórakozni, ha­nem Esztergom munkásai közé, a helyi EMSzO helyiségébe. Mennek megkeresni a dolgozó magyar test­véreket, keresik a munkást, hogy férfiasán kezet szorítsanak velük,hogy munkájukban sok-sok egyetemi hall­gató biztatását és szeretetét tolmá­csoljak. Valahogy történelmi levegő áram­lik ezekből a lelkes kékinges gárdis­tákból. Új korszak, történelmi rend­szerváltozás friss, Üde levegője ez. Alig, hogy belépek a zsúfolásig megtelt terembe, egy újabb gárdái is megpillantok. A munkások között már elvegyülve beszélgetnek hazank leendő papjai. Képviselve van itt az egész ország egesz jövő magyar in­telligenciája. Gianits József a Szt. Anna plé­bánia kaplanja lelkes szavakkal nyitja meg a gyűlést. Majd Petróczi Antal a munkások nevében üdvözöli mtg- hatódottan a vendégeket. A főiskolások neveben Kamarás János szigorló orvos, a kékinges gár­da parancsnoka válaszol : Munkás es intelligencia kell, hogy egymára találjon a nemzeti építő munkában — mondotta. Mi is éppen olyan napszámosai vagyunk e nem­zetnek, mint ti, dolgozó magyar test­vérek. Nincsenek eiső és másodrendű magyarok. A munka államát akarjuk kiépíteni, ahol a teljesített munka ér­teke lesz az irányadó. De miként szükség van vezető államférfiakra, úgy szükség van utcaseprőre is. Mindkettőjüknek hivatásuk van a nemzet eleiében. Megvan tehát a mun­kásnak is a becsülete. Ezt a mun- kasbecsületet jöttünk most ide meg­tisztelni, hogy velüjí együtt indul­junk az új világ, a Hivatásrendi Ma­gyarország kiépítése fele. Ezután P Kerkai Jenő a híres lánglelkű jezsuita atya emelkedett szólásra. A Hivatásszervezet a munka meg­szervezése, a több kenyérért való kü ideiemben — mondotta. A hár­mas kalapács jelvényünk az értelmi­ségi, az agrár és az ipari munka összefonódását jelenti nemzetgazdái-

Next

/
Thumbnails
Contents