Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 53. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKÉ

1939. Julius 9

A falu sikolya a magyar élet éjszakájába

Irta: VADKERTI BÉLA

etes-albertaknai bányatársulati tanító, a Kát. Nyári Egyetem hallgatója

Nehéz munkájában azonban bizonyos könnyebbséget hoz neki az a tudat, hogy az ötéves évfordulón a vármegye minden lakójának szeretete és bizalma száll felé, kérve a Mindenhatót, hogy áldja meg munkáját és egész életét.

HÉTI ESEMENYÉK

BELFÖLD

Baranyai Lipót, a Nemzeti Bank elnöke titkos tanácsos lett. — 17 millió P jégkárt jelentettek be eddig a károsultak a biztosítóknál. — Lis- pén újabb olajkutakat tártak fel. — Száz holdon felüli birtokokon kötelezővé akarják tenni a búzatermelés csökkentését. — Magyar tengeri hajók épülnek a Ganz-gyárban. — Szakértői becslés szerint 20 száza lék a magyar ipar szociális terhe.

— Eckhardt Tibor, a kisgazdapárt vezére Londonba utazott. — Aláírták a magyar-svájci kereskedelmi egyezményt. — Szombathely törvényhatósági város akar lenni. — Napi 46 vagon olajat termel már a lispekörnyékí olaj vidék. — Egyenruhát kapnak az erdőmérnökök. — Kárpátalján két táborban indult meg az önkéntes nemzeti munka- szolgálat. — A Pénzintézeti Központ egyelőre 25.000 darab sorsjegyet vont meg a zsidó árúsoktól.

KÜLFÖLD

Megkezdődött az elsüllyedt Phe- nix francia tengeralattjáró kiemelése.

— Helgoland szigetét ismét bevehetetlen tengeri erőddé építették ki a németek. — A szovjet politikai okokból hazahívta tokiói követét. — Az amerikai függetlenségi ünnepségeknek 612 halottja van. — Törökország váratlanul visszahívta a moszkvai nagykövetet. — IS ezer német háztartási alkalmazott tért vissza Londonból hazájaba. — A szlovák kormány eltiltotta a havasi gyopár szedését és a kőszáli sas va- dászását a Tátrában. —Szlovákiá bán eltörölték a cseh ünnepeket. — Németországba akarják telepíteni a déltiroli németeket. — Spanyolországban tartják az 1944. évi eucharisztikus kongresszust. — A Szent Töviskorona 700 éve van Francia ország birtokában. — A Danzigi Bank megszüntette a külföldi kölcsönök szolgálatát. — A Palesztinái harcoknak az idén 643 halottjuk van. — Megindítottak az első eszkimó nyelvű újságot. — Belősz látták Brünn, Oimütz, Iglau, Búd- weis és Morava-Ostrava képviselőtestületét. — 17 6 milliárd márka rekordmagasságot ének el a német adóbevéielek. — Tilos gyűlést tartani julius és augusztus havában Németországban. — Lengyelek nem mehetnek nyaralni Olaszországba.

— Egymillió márkába került a német autóuiak minden kilométerje.

— 120.000 külföldi munkás arat Németországban. — Kiutasították Rómából a párisi Journal munkatársát. — Az angol királyi pár októberben látogatást tesz Brüsszelben

■— 4500 olasz alkalmazottat bocsátottak el a tuniszi nagyvállalatok. — Leégett egy nagy angol hadianyag- gyár. — A szlovákok nemzeti zarándoklatot vezetnek Dévény várá hoz. — A papokra is kötelező a légvédelmi szolgalat Németországban.

— Zog volt albán király villát bé reit Versaillesban. — Kormányváltozás készül Angliában. — Elhalasztják Franciaországban a képviselőválasztásokat. — Anglia hadi- repülőgépeket gyárt Franciaországnak. — A bolgár miniszteremök Berlinbe utazott. — A japánok szí goritják a tiencsini ostromzárat.

Itt vagyok ismét Esztergomban, Szent István városában, ahol a múlt ezeréves meséi és regéi, szépségei és kincsei ejtenek ámulatba.

Álmélkodva járok a vár falai között ... a hatalmas Bazilika bolthajtásai alatt. Látogatom a szebbnél- szebb templomokat, művelődésügyi intézményeket, a művészetek különböző csoportosításban föllelhető gyűjteményeit . . .

Élvezem Esztergom természeti tündérképeit. Elzarándokolok kiránduló- helyeihez s örömkönnyeket hullatok az ezüst Duna partjain . . . amikor rálépek a fönsóges vashidra, hogy átmenjek a párkányi oldalra.

Mikor a legutóbb voltam itt, még idegen hatalom szuronyai állítottak meg s szinte roskadozó léptekkel, de Te Deumos szívvel s allelujázó lélekkel és boldogsággal folytatom az utamat, hogy a visszacsatolt terület utcáin bolyonghassam, virágaiban gyönyörködhessem, levegőjét szívhassam, épületeire tekinthessek, embereinek szemtükrét szemlélhessem, beszédjét hallhassam . . . hogy a felvidéki szellemmel falálkozhas- sarn . . .

Eltűnődöm és elmerengek azon, hogy két testvértelepülés, magyar fészkek lakóhelye egymástól elzárva, elkülönítve élt két évtizeden at . . . Menni akartunk feléje hányszor és revolveres gépemberek ^ megállj “-t kiáltottak . . . megtorpantunk s hurcoltuk a nosztalgiának, a vágyakozásnak a keresztjét megadással tovább . . .

* * *

. S éppen igy álltunk* éppen úgy áhitottuk, mint a visszacsatolását a Szent Korona testéből lehasitott földrészeknek s gyémántszemeknek a magyar falu világának életmegnyil- vánuiásaiba is beletekinteni, belekapcsolódni, beleolvadni, hogy a városi szellem nemességét, jóságát, értékeit, emelkedettebb színvonalát, természetesebb eszközökkel belesző- hessük, belevetítsük s áthidalhassuk azt a mélységes ürf, ami észázadok nak történelmi viharai, társadalmi differenciáltságából eredő gazdásági nehézségei miatt kiképződött s egy- fe.ől a falu Hamupipőkesegéhez, másfelől a varosok büszke dámai voltához vezetett.

Az út, mint az elhagyatott, elfelejtett, önmaga körül illatozó „Heiden rösiein“-hez vezető ösvény, bozótos, göröngyös, tövises s visszariadt mindenki tőle, csupán a hithirdetők, Krisztus papjai, az „abc“ magvetői a tanítók, a közigazgatás bajnokai a jegyzők, nagybirtoktestek körül föl- épült emberköpük mellett a föld többhozamának gondviselői a gazdászok, néhoi áilat- és emberorvosok . . . ritkán gyógyszerészek éltek közelében, mint Ovidius a Fekete-tenger partján bús száműzetésben „Tomi“-bán.

* # *

Pedig a falu a magyar jövőnek a Vulkánja. Innen szállnak szerteszéjjel az ország különböző tájaira, mint a tűzröppentyűk az egészséges nemzetfenntartó elemek . . .

Ő maga a kis falu, marad továbbra is Csöndország . . . ókor . . . legjobb esetben középkor Okutastája . . . ahol nemzedek-nemzedéket vált fel csaknem mindig ugyanazon kulturális adottságok bemohosodott kriptái közölt . . .

A város ... a maga vitális temperamentumát csak természeii csodáinak, turisztikai élvezetére fordítja. A falusi csöndben egészségének helyreállításában, az élet csatáinak tusakodásában elveszett fizikai és

pszichikai enerváltsága ellen forrásokat keres ... a faluban.

Gyógyszernek, orvosságnak nézik a falut, de hogy a miliőjéből kiáramló balzsamnak üditőhatását fokoznák, hatványoznák, még vonzóbbá, kellemesebbé tennék, arra már legalább a legújabb időkig igen keveset tett a város, a megye és az állam 1

A falu népe kultúráért kiált. A falu népe a fejlődésnek csigalassúságában elérkezett ahhoz az állomáshoz, hogy nemcsak külső kereteiben, csinos, formás házakban, gondozott, sármentes utakban, higiénikus kutakban kíván felöltözködni, hanem egészségház után menházért, jobb iskoláért, óvodáért, kulturházért, megértő és jó kereskedelemért, postáért, az ország közlekedési lüktetésébe való bekapcsolódásért, tökéletesebb éjjeli felügyeletért áhítozik.

Erőtlen, gyönge, önmagára hagyatott s tájékozatlanságában azt sem tudja, hogyan, miképpen valósítsa meg mindezeket . . .

Azért tehát joggal tekintheti állami feladatoknak ezeket a princípiumokat, amelyek hivatottak lennné nek évszázados elmaradottságának szépséghibáit eltüntetni.

Szavalunk, beszélünk, írunk ezekről a népjóletet elővarázsoló tennivalókról. Megbeszéléseket folytatunk. Intézkedéseket halmozunk felpúpo- zottan, de megvalósítására már alig kerül sor, mert a sok célkitűzés között nincs egységes irányító, ellenőrző népgondozó, faluemelő hivatal, hiszen a főszolgabírói intézmény, a falu jegyzőjén át, tekintettel, hogy ez nem állami feladat, nem oly értelemben, mint az adózás, anyakönyv- vezetes, statisztikai nyilvántartások erről-arról, tehát marad minden, ahogy volt

Pap és tanitó a falu lelki világának a festője. De ők is gyöngék. Nincs támogatójuk. Anyagiakkal nem rendelkeznek. Mindent nem képesek elővarázsolni. Honnan, miből, mi módon ?

Ha népműveléssel foglalkoznak a szószéken, és az iskola falain kívül a felnőttek között, nincs vetítőgép, film, könyveket nem tudna:* a ke- zeikoe adni, egyöntetű gondolkozásra nevelő lapjuk nincsen, ha szinielő- adaso&kai kívánjak a feltételeket biztosítani, az engedélyek beszerzése okoz súlyos bajokat anyagi szempontból.

A város intellektüelje mandaringőggel néz le a népre. Legtöbbje nem lát benne egyebet, mint élet érdekeinek szolgáját. Nem fűzi hozzá a népszivek, az egy fajhoz tartozó testvériességnek aranybilincse.

Még a saját falujában is hivatalos ügyeinek intézése közben udvariatlan, durva, kemény, sokszor sértő és bántó kezelésben részesül, sokszor még akkor is, ha kívánalmainak teljesítéséért fizetni kell.

Csoda-e, ha a tőle távol álló pan- tallos ember előtt elzárkózik I ? Ha bizalmatlan, ha kéckedoleg fogad mindent ? Mert őseitől örökölt tapasztalatok igazolják s irányítják gondolkozását, amelyben kijegecesedett, sokszor inegdonthetetlenul a felfogás, a vélemény „lenéz bennünket, nem mer emberi értékkel, krisztusi szeretettel, íajtestvőri összefüggéssel.“

1. Le kell győznie mindenkinek, aki a íalu felé halad apostoli gondo latokkal azt a vilagszemléleti különbségét, ami a tanulatlan s a kiművelt szivek között van.

2. Összekötő kapocs a nyelv, a közös gondolatkifejezes zengő muzsikája, amely arányúid lehet. S segítségével bevonultathatjuk eszméinket, terveinket, amelyek hivatottak lennének arra, hogy lassan, de biztosan újvilágot idézzenek elő a a falvak vonalai között.

3. Kell a falunak egy minden élet- értékeit átfogó nemes szervezet, a KÁLÓT, az EMSzO, amely álladóan ösztökéli a haladásra, irányítja a gondolatvilágát, szolgálja gazdasági s életszemléleti viszonylatban az érdekeit.

4. De oda kell állania a falutatók s falutanulmányozók oldala mellé állandóan az államhatalomnak is, az egyházzal, közigazgatással,tanüggyel, hogy közös erővel állapíttassák meg, mik azok a követelmények, amelyek a falut szebbé, jobbá, nemesebbé, megelógedettebbé, boldogabbá alakítanák át.

5. össze kell szoktatni, oda kell csalni a városok szellemi téren s a gyakorlati élet síkján kiváló és kiemelkedő nagyjait, akik keresztény nemzeti piedesztálon tündöklenek, hogy szeressék s nyújtsanak gazdag élettarisznyájuk lelkiségéből a falunak . . .

Ha ez meg nem történik minél előbb, ha a város nem öleli magához a falut, ha a magyar értelmiség, a magyar urirend bármilyen frontján a közéletnek egyöntetűen nem tesz nemzeti fogadalmat arra, hogy tőle telhetőleg dolgozni fog erejéhez és idejéhez mérten a falu népéért, úgy akkor bekövetkezik az az idő, amikor a falu népe megkeresi s föltárja azokat a vezetőket és irányítókat, akik az elégedettlensóg által fűtött lelkeket Dózsa útjának szomorú golgotái felé terelik.

A magyar falu csendes még. Ott még fel lehet venni a küzdelmet egy boldog ország boldog népének kialakítása érdekében.

Rajta I Ne riadjunk vissza a munkától. Minden eszközzel álljunk csatasorba, hogy nemzetünknek, hazánknak létérdekeit biztosítsuk a jövendő századoknak, évezredeknek.

Iskoláink a tavaszi gyorsiróversenyeken

A Magyar Gyorsírók Orsz. Szövetsége minden nagyobb iskolavárosban óvrről-óvre megrendezi helyi, körzeti vagy kerületi gyorsiróverse- nyeit, hogy minél több gyorsírónak adjon lehetőséget tudásának bemuta- tatására. Az esztergomi helyi versenyre 3 iskola küldte el növendékeit : A ferences és városi gimnázium (reál), meg a kereskedelmi szaktan- folyam. A versenyeredmények ösz- foglaló kimutatását és a jutalmakat a napokban küldte meg a Szövetség. E kimutatás szerint a ferences gimnázium sikeresen szereplő tanulói közül 4-en kaptak oklevelet, még pedig Gajdóczky Tibor, juhász Gyula és Kopek Imre a 100 szótagos versenymunkálatukért, Kovács András a 120 szótagos versenyműnkájaért. A gimnázium sikeresen szereplő növendékei 481 pontot és 317 intézeti pontot szereztek.

A városi gimnázium (reáliskola) versenyzői 1792 pontot szereztek. Ebből 694 az intézeti pontok száma. Résztvettek 100, 120, 150 és 200 szótagos versenyben. Eredmény : 1 első díj (plakett) és 5 oklevél. Az első dijat Kassai Ferenc kapta 150 szótagos versenydolgozatáórt. Okleveleket kaptak : Bárján János, Müller Endre a 100-as fokon, jókuthy Gyula és Ober le Tibor a 120-as fokon, Kassai Ferenc a 150 es fokon.

A kereskedelmi szaktanfolyam növendékei 93 pontot szereztek. Legeredményesebb versenyzőnek Kö- nözsy Margit és Halász Alice bizonyult.

Az új versenyszabály szerint gyorsan és pontosan kell dolgozni a dik-