Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 51. szám

2 ESZTERGOM Ss VIDÉKÉ 1939. Julius 2 vissza átengedve a kezdeményezést mozgékony munkatársainak ? Vájjon a gyermekek, vagy a felnőttek csün- genek majd inkább az ajkán, ha az Isten igéjét szószékről és iskolában hirdeti ? . . . Igaz, a vízivárosi plébánia hivei meglehetősen nagy területi és társa­dalmi távolságok szélein élnek : mégis mind egyforma lelkesedéssel várják Fóliák Miklóst, az új lelkipásztort, Dr. Brenner Antal polgármester helyettes, városi főjegyző elnöki meg­nyitójában rámutatott arra, hogy amikor a nagy világháború anyagi és erkölcsi pusztulása után, a reánk szakadt emberi nyomorúságban, a a nagy tömegek öntudatra ébredé­sében, minden nemzet keresi ama ki­utat ebből az elviselhetetlen létviszo­nyokból, mi magyarok is, jövőnkre sorsdöntőén fontos politikai és társa­dalmi változás idejét éljük. Nekünk is össze kell kovácsolni, egybe kell forrasztani az egész magyar nemze­tet a nagy társadalom különböző ré­tegeit egy érzésben, egy gondolko­dásban, egy akat atban kell tömörí­teni, nehogy lemaradjunk, nehogy elmaradjunk azoktól a nemzetektől és népektől, melyek az ő népi, nem­zeti egységüket már megteremtették. Két nagy kérdés és feladat áll előt­tünk : a magyar integritás visszaszer­zése és a magyar nép széles réte­geinek szociális jobblét megteremtése. E célok érdekében a magyar nem­zeti- és kereszténygondolat világ­diadaláért küzdő Move-munkának egy beszámoló év zárókövét tesszük le, szükségesnek tartom, ahogy rá­mutassak arra, hogy a szomorú em­lékű forradalom után elsők voltunk, akik a magyar nemzet nagy céljai­nak érdekébe állítottuk be munkás­ságunkat. Városunkban a MOVE táborában sikerült összeforrasztani különböző társadalmi osztályok kép­viselőit és velük egy egészséges lég kört megteremtve a nemzet jövőjére nagyfontosságú sport művelésében tudjuk az ifjúságot előbbre vinni és beállítani a nagy nemzeti célú munka szolgálatába. Amidőn ezt megállapítom hálát adok a Minden­ható Istennek, hogy törekvéseinket nehéz viszonyok között is eredményre segítette és mindazoknak, akik céljaink nemességének felismerésével segít­ségünkre voltak. A szebb magyar jövőért, az integer magyar hazá­ért a jövőben is dolgozni akarunk. Segítsen meg minket a magyarok Istene. „ Becsülettel a Hazáért I“. Dr. Abonyi Géza egyesületi főtit­kár jelentéseben rámutatott, hogy az Esztergomi Move életében az 1938. esztendő egy példás nagy eredmé­nyeket felmutató munkaév volt. Nem a személyi és politikai küzdelmek ben, egymás ellen acsarkodó, beszé­dekben üres szalmát csépelő, alkotni nem tudó, hanem a becsületes ma­gyar munkában testvériesen össze­fogó magyarságért dolgozó helyi és országos viszonylatokban is nagy eredményeket jelentő munka éve volt. Ezen év folyamán két országos, két kerületi, számos klub- és város kö­zötti bajnoki mérkőzést rendeztünk Esztergomban és a versenyen indu lasokon kivül egyesületünk minden olyan versenyen indult, melyen in­dulni kötelessége, lehetősége és anya­gi ereje vott. Ezen munkásságunk­ról az egyes szakosztályok jelenté sei adnak külön-külön értékes ké­pet, hű kópiát arról a küzdelemről, melyet a szakosztályok vezetőségé­nek a pénztelenséggel és a város la­kosságának nem kellő megértésével kellett vívnia, hogy eredményeket tudjon fölmutatni. Az Egyesület mun­aki épúgy plébánosa lesz „egyszerű“, mint „előkelő“ híveinek, gyermeknek, mint felnőttnek, öregnek, mint fiatal­nak. Atyja lesz az elhagyottaknak, megvigasztalja a szenvedőt és híveit az Isten felé vezeti. „Beatus est, qui venit in nomine Domini“. Az Ur képviselőjét várjuk benne. Jöjjön hát közénk az Ur ne­vében I —oe— kásságának jelentős eredménye a sporttelep fölépítése, mely munkában és áldozatokban az Egyesület disz- elnökei és tagjai fáradságot nem is­merve hoztak létre. Köszönetünket keli hogy minden közreműködőnek ezúttal is kifejezzük, főleg diszelnö- keinímek dr. Radocsay László főis­pán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz GyulB polgármester, vitéz Szivós- Waldvogel József tábornok úrnak valamint dr. Brenner Antal elnök úrnak kiknek támogatása és irányí­tása Mundi János, Vargha István, Olasz Ferenc kőműves iparosoknak, kik önzetlen fáradozása hozta létre a sporttelepet, illetőleg annak épü­leteit. Múlt óv folyamán Egyesüle­tünk uj alakulattal, bővült, mert fel­állította egy motorkerépáros, két ke­rékpáros-rajból álló lövészszakaszát. A folyó évben pedig Bodnár László mérnök vezetésével megindult az at­létikai szakosztály működése is. Továbbiakban a közgyűlés egy­hangúan elfogadta a belügyminisz­térium által egységes Move alapsza­bályként elfogadott egyesületi alap­szabályt. Schönwälder József egye­sületi íőpénztáros terjesztette elő a múlt év zárszámadását, vagyonmér­legét és a számvizsgáló bizottsági jelentéseket és a folyó évi költség- vetést, melyeket egyhangú lelkese­déssel fogadott el a közgyűlés. Költ­ségvetés elfogadása után került sor a tisztikar újjáalakítására. Közgyű­lés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy továbbra is a régi tiszikart ké­ri fel a Move ügyeinek vezetésére. Közgyűlés végén Kuntze Géza a Move Országos Nagytanács tagja tolmácsolta az Országos Move El­nökségének üdvözletét és legtelje­sebb elismerését nyilvánította a fölött a lelkes munka fölött, amellyel az Esztergomi Move a move-eszméket Esztergomban is diadalra viszi. A 26-os ezrednap és emlékmű. A 26-os bajtársi szövetség a fel­vidék visszacsatolása óta először ün­nepli meg az ezredemlóknapját f. évi szeptember hó 3 án. Először történik meg, hogy a túloldali Esztergom-, Bars- és Honímegye 26 os baj tarsai szabadon jöhetnek át Esztergomba, hogy a régi kötelékeket megújítva, együtt á.dozzanak elesett bajcarsaik emlékének. Az ezidei emléknap tehát nagyobb szabású lesz minden eddi­ginél s ezt az alkalmat fogjuk fel­használni arra, hogy az ezredemlók- mű ügyét végleg dűlőre vigyük. Kornhaber Samu ny. ezredes el­nöklete alatt működő emlékmű-bizott­ság legutóbbi értekezletén végérvé­nyesén elhatározta, hogy az emlékmű elhelyezése céljára a Csernoch János- út, Heischmann-gyár és Repülőgép- gyár által bezárt teret kéri el a va­ros közönségétől s ezirányú kérel­mét mar benyújtotta a polgármester­nek. Az emlékmű méretei ős kivitele a gyűjtés eredményétől függ. Min­denesetre kívánatos lenne, ha a dicső­séges ezred múltjához méltó impo­záns emlékművet állíthatnánk fel. Miután a régi 26-os hadkiegészítő kerület, lúlnyomórészben a felszaba­dult területen fekszik, az ott meg­indítandó gyűjtés valószínűleg olyan eredménnyel fog járni, amely ele­gendő lesz az emlékmű költségeire, A 26-os emlékműre eddig a követ­kező összegek állnak rendelkezésre: Esztergom vármegye hozzájáru­lása 1,000, Esztergom város 700, Esztergomi Takarékpénztár Rt. 200, Miskolczy és Társa cég, Piszke 50, Esztergomi Kereskedelmi és Ipar­bank Rt. 20, Esztergomi Kereske­delmi Társulat 20, Wieni bajtársak- tói 112, Gyűjtések 1939. május hó 1 ig 1,394'28, Krämer Antal 100, dr. vitéz Ordódy Sándor 20, Kopcsay Elemér 20, Sipos Aba 20, Tibor Sámuel 16, Gölner Oszkár 10, vitéz Setéth Vince 10, Soós Pál 10, Kopita József 5 P, összes eredmény 1939. június 30-án 2,707 P 28 f. Az ezred volt tagjait és régi ba­rátait felkérjük, hogy az emlékműre szánt adományaikat n26-os emlékmű alap“ címén az Esztergomi Taka­rékpénztár Rt. hoz (esetleg a 21.869 számú csekklapon) megküldeni szí­veskedjenek. Az adományokat idő­közönként hirlapilag nyugtázzuk. 26-os emlékmű bizottság. Közeledik az esztergomi nyaralóidény nagy esemé­nye: az Anna-bál Városunk|idegenforgalma a nyár­nak juhus és augusztus hónapjában éri el tetőpontját s miután a mai nyaralók igényt tartanak arra, hogy a nyaralas alatt megfelelő szórako­zási lehetőséget is nyújtson az üdü­lőhely, igen helyesen ezekben a hó­napokban rendezik a helybeli külön­böző társadalmi egyesületek jótékony - célú mulatságaikat, meiyekneg sorát ezidén kedvesen tarkítja Esztergom leányfiatalságának kedvencei által ren­dezendő önkéntes mulatság. A júliusi mulatságokra a koronát feltenni a hagyományos Anna-bál hivatott. Ezt a célt igyekszik méltóan szolgálni az Öreg Hollók gyakorlott rendezői gárdája, hogy a hónap ele­jei-bizonyara nagysikerű-mulatságok után a júliusi nyaralók ^egy felejt­hetetlenül kellemes emlékkel búcsúz­hassanak Esztergomtól. A rendezők mar munkába álltak, megkezdődött a hírverés a nyaralók, városuns szépei és a táncos fiatal­ság körében, hogy azok, akik a hó- eleji mulatságokon összeismerkednek az Anna-balon még szorosabbra fűz­hessék barátságukat. Az Anna-bált — mint az Öreg Hol­lók egyik állandó nyári mulatságát — nem keli már különösebben bemu­tatnunk, hiszen hire-neve ma már olyan nagy, hogy boldogtalan minden leány, aki azon nem vehet részt. De ritka is az olyan leány Esztergom­ban és környékén, valamint a nya­ralók között, aki ne menne el erre a pompás mulatságra, melyet ezidén juuus hó 22-én este 9 órai kezdet­tel rendeznek az Öreg Hollók. Vasárnapi üdülést biztosit az OTI a fiatalkorú biztosítóttaknak Az Országos Társadalombiztosító Intézet elhatározta, hogy mindazon fiatalkorú (17 óven aluli) férfi-vagy női biztosítottakat, akik az év folya­mán más üdültetésben nem része­sülhettek, 1939. július és augusztus havának vasárnapjain egősznapos üdültetésben részesíti. Az Intézet ez­zel a fiatalkorúak testi szervezetének edzését, az egészséges életmódra nevelését kívánja szolgálni. Az üdültetésben való részvétel tel jesen díjmentes. Úgy a közlekedési, mint az élelmezési költségét (ebéd Értékes mánkéról számolt be a MESE június 25-én tartott közgyűlésében és uzsonna-vacsora) az OTI viseli. Mindazok az igényjogosult fiatalkorú biztosítottak, akik az OTI esztergomi kerületi pénztára kötelékébe tartoz­nak és ezen az üdültetési kirándu­lásokon részt akarnak venni, szemé­lyesen jelentkezzenek az OTI esz­tergomi kerületi pénztárának székhá­zában (Szent Imre u. 24. sz I. em.) hétköznapokon (szombatot kivéve) 8—2 óráig. E héten a Kerschbaummayer- gyógyszertár tart éjjeli szolgá­latot. +++ Sobieski-emlékünnep Eszter­gomban. Az immár hagyományos­sá vált Sobieski-emlékünnepet, ame­lyet a Magyar-Lengyel Egyesület rendez meg évente az 1683. évi esz­tergomi és párkányi győzelem em­lékére a Seródi-parkban emelt So- bieski-emlékoszlopnál, az idén az esztergomi és párkányi közönség együtt tarthatta meg. Az ünnepélyen, amely Szent Péter és Pál napján, csütörtökön délelőtt 10 óra után kez­dődött, a Magyar-Lengyel Egyesület és a budapesti lengyel követség kép­viseletén kivül részt vett dr. Rado­csay László főispán, dr. Brenner Antal h. polgármester, a hivatalok és közintézmények vezetői, a pár­kányiak küldöttsége vitéz dr. Zsiga János főszolgabíró és Hegedűs Ba­lázs miniszteri megbízott vezetésé­vel, az esztergomi leventezenekar egy levente mintacsapattal, a front­harcosok, a nyári egyetem Hivatás­szervezet tagjai, a páikányi cserké­szek és nagyszámú előkelő közön­ség. Az esztergomi leventezenekar a magyar és a lengyel himnnszt ját­szotta, majd dr. Okolicsányi László, a Magyar-Lengyel egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket és örö­mét fejezte ki, hogy végre a párká­nyi nép is részt vehet a Sobieski- ünnepen, majd dr. Porubszky Géza, a párkányi kerület országgyűlési képviselője mondott nagyhatású ün­nepi beszédet. Méltatta a 1683-iki párkányi és esztergomi győzelem tör­ténelmi jelentőséget, amelynek követ­keztében Magyarország és később Eu­rópa is felszabadult a török uralom alól. A továbbiakban hálával emlé­kezeti meg a nagy lengyel királyról, majd rámutatott a magyar és a len­gyel nép sorsközösségére és hang­súlyozta azt, hogy a Magyarorszá­got körülvevő szlávnépek közül egyet­len szláv nép van, amellyel soha ellenséges viszonyban nem volt a magyar s ez: a lengyel. A törté­nelmi sorsközössóg tanulságai biztat­nak a jövőre is. A sok küzdelem és szenvedés, igazságtalan letiportatás és dicső felemelkedések után mind a lengyel, mind a magyar nemzet elmondhatja magáról: voltunk, va­gyunk és leszünk 1 A lelkes tapssal es éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Okolicsányi László a Magyar- Lengyel Egyesület nevében megko­szorúzta az emlékművet, végül dr. Kamenszky Gyula, az Orsz. Szent Geliért Egyesület koszorúját helyezte el a talapzaton. Az ünnepélyen jelen volt Namislawski lengyel konzul is. Orvosi hir. Dr. Kazatsay Antal szemész-főorvos július 3 tói augusz­tus 3-ig szabadságon van. Ezen idő alatt a szemészeti rendelés szünetel. Irodalmi elismerés. Fodor Ödön várpalotai igazgató-tanítót, városunk fiát, aki mar eddig is több irodalmi társaság tagja, az Országos Gárdo­nyi Irodalmi Társaság több évi kül- tagság után rendes tagul választotta szép érdemdús irodalmi tevékenysé­géért. A múlt hóban pedig az orsz. Ady Endre Irodalmi Társaság tisz­telte meg rendes tagsággal.

Next

/
Thumbnails
Contents