Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 44. szám

OOH3TX83 S HATVANADIK ÉVFOLYAM 44. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer "űri A .11 Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1939. JUNIUS 8 Előfizetési ár 1 hóra: 1 oengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Két megnyilatkozást hallottunk a városháza zsúfolt nagytermében penteken délelőtt és ezek mindegyike alkalmas arra, hogy megerősítse bennünk a hitet az új magyar reform­eszmék mielőbbi bölcs megva­lósítása iránt. Az egyik megnyilatkozás dr. Lépőid Antalnak a mai életkér­déseket zseniálisan felölelő és az esztergomi lelket, benne mindnyájunk hő kívánságait és aspirációit szinte klasszikus tö­kéletesseggel kifejező beszédé­ben ragadta meg figyelmünket. Dr. Lépőid Antal azt mon­dotta, hogy a magyar kormány nemzetújító reformeszmeinek megvalósításánál nem íog aka­dályokba ütközni a magyar tör­ténelmi előjogok elvezőinél, mert ezek készséggel feláldozzák eze­ket az előjogokat, ha ezt a nem­zet egyetemének boldogulása kivánja. Ez a megnyilatkozás tulaj­donképpen bátor színvallás es szóbeli bizonyságtétel éppen a nemzet egyik kiváltságosabb rendje részéről, amelyet a sze 1- sőseges politikai irányzatok — akar baloldaliak, akar jobbol­daliak — a nemzet es ebben a legszelesebb társadalmi osztá­lyok életjogaival szemben ta­núsított érzéketlenséggel,- ön­zéssel, feltekenyseggel es elzár- kózottsaggal szoktak vádolni. Ez a bátor megnyilatkozás tehát most odakiallja az or­szág közvéleményének fülébe, mind a íelelős kormányzat, mind pedig a politikai jogaival érettségénél fogva élni tudó es jobb sorsáért dolgozni akaró magyar nép felé: mi, mint en­nek a nemzetnek értékes, több jóval sáfárkodó része, több er­kölcsi és anyagi javak őre, igenis együtt akarunk küzdeni a nem­zettel a jobb jövőt hozó gaz­dasági és szociális reformok útján — és pedig a nagyobb tehetségeinkhez mért nagyobb áldozattal, a több javat bizto­sító előjogokkal arányban na­gyobb önfeláldozással. Ez gyakorlatilag annyit je­lent, hogy a magyar nemzet bármilyen viszonyok között állja a sarat ezen a földön, ahová sorsa nagy hivatások betölté­sére állította és bármilyen esz­meáramlatok közepette megta­lálja a maga életcéljait. A nemzet együttmunkálko­dásának alapjául pedig dr. Lépőid Antal két irányító gon­dolatot jelöl meg a leghatáro­zottabban : az egyik a magyar függetlenség, a másik a ke­reszténység gondolata. A ma­gyar függetlenség és keresz­ténység azonban annyira ösz- szeforrott a magyar lelkiséggel és annyira hozzátartozik ma­gyar nemzeti mivoltunkhoz, hogy jó magyar emberről fel sem tételezzük akár az egyik akár a másik gondolat feladá­sai. Ilyesmivel józan magyar ember meg csak mint utópiá- pal sem foglalkozhatik. A másik biztató megnyilat­kozás Kunder Antal miniszter szájából hangzott el, aki azzal a lélekemelő, krisztusi gondol­kozásra valló gesztussal vette át az esztergomi mandátumot, hogy megértő szeretettel for­dult ellenfelei felé és elismerte azoknak is gazdasági es szo­ciális követeléseit, akik nem reá szavaztak. Teljesen jo­gosnak ismerte el a magyar nép, a szegényebb, elhanya- goltabb magyar társadalmi osz­tályok megerősítésének és fel­emelésének meg gyorsabb ira­mát es megígérte, hogy nem szavakkal, de inkább tettekkel az eddiginél még serényebb kormányzati tevékenységgel fog­ja ezt a nemzeterősítő prog­ramot az életben keresztülvin­ni, — különösen ami a mun­kaalkalmak, keresetek fokozá­sát és a vagyonok, jövedelmek igazságosabb megosztását illeti. Az esztergomi ősi városháza nagytermében elhangzott két A hadsereg ereje létszámától, fegy­verzetétől, anyagi felkészültségétől, kiképzésétől és erkölcsi tartalmától függ. Mentői nagyobb, mentői job­ban felfegyverzett, mentői alaposab­ban kiképzett és mentői szilárdabb katonai erkölcsi állápon áll egy had­sereg, annál nagyobb az éreje. A hadsereg nagyságát és anyagi felkészültségét sok minden befolyá­solja. Hogy azonban egy hadsereg — akár négy, akár kicsi — háborúban hogy állja meg a helyét, az nemcsak a számbeli fölényétől és fegyverzeti túlsúlyától függ, hanem nagyrészben a jobb kiképzéstől és az egyes em­berek belső beállítottságától, katona- erkölcsi értékétől is. A kiképzés te­hát sorsdöntő jelentőségű. De sors­döntő jelentőségű az is, hogy erköl csileg milyen az az ember, aki a fegyvert kezében tartja. A katonává képzés célja tehát nyilatkozatnak külön súlyt és komoly jelentőséget ad, hogy az egyiket a történelmi Ma­gyarország egyik reprezentatív erkölcsi testületé, az esztergo­mi székesfőkáptalan kiváló tag­jának ajkáról, — a másikat az új Magyarország egyik felelős, építő miniszterének szájából hal­lottuk. * Élnek-e ebben az országban olyanok, akik botorul ezeréves alkotmányunk és nemzeti kul- turéletünk szétrombolásával, nemzeti függetlenségünk felál­dozásával szeretnének új or­szágot teremteni Szent István örökének helyén, — s viszont élnek-e és szerepeinek-e ebben az országban olyanok, akik az ősi alkotmányosság folytonos hangoztatása mellett irtóznak a gyökeres reformoktól csak azért, mert eddig zavartalan, képzelt bagolyfészkeiket és talán ké­nyelmes anyagi pozícióikat fél­tik, — nem tudjuk! Mi a mai körülmények között alig tu­dunk hinni ilyenek létezésében és talán csak fogalmi felreér- sekről lehet szó. Nem hisszük, hogy élhetnek, szerepelhetnek ilyenek, akik emellett még igaz magyaroknak merik magukat vallani. Lehetetlen azonban meg ném éreznünk azt, hogy az út, amelyre a két megnyilatkozás rávilágít, az egyedüli helyes út, amelyen eltűnhetnek az ellen­tétek magyar és magyar em­ber között és amelyen a nem­zet végre testvériesen összeta­lálkozva a jobb és szebb jövő felé menetelhet. j ennélfogva kettős I A harcképzés és az erkölcsi nevelés. Meg kell tanítani az embereket a rájuk biz ott harcesz­közök kezelésére és a harcban kö­vetendő legcélszerűbb eljárásra, más­részt pedig olyanná kell nevelni er­kölcsileg, hogy rájuk lehessen bízni válságos pillanatokban is a haza sor­sát. A korszerű hadieszközök folytán a kiképzés oly sokszínűvé vált, hogy a 2 éves tényleges szolgálati idő ke­vésnek bizonyult. Ezért mindenütt megnyujtották a szolgálati időt az­zal, hogy bevezették a hadseregen kívül is a katonai kiképzést. A had­seregen kívüli katonai kiképzés a ka­tonai előképzésből és a katonai utó­képzésből tevődik össze. A katonai előképzés célja, hogy az ifjúságot a tényleges katonai szol­gálataira előkészítse lelkileg, testileg és szellemileg egyaránt. A katonai HETI ESEMENYEK BELFÖLD Tizenötmillió pengőt költött a főváros a múlt évben a szegénygon­dozásra. — Négyszázötven olasz munkás jön Budapestre üdülő tanul - mányútra. — A német belügymi­niszter Budapesten tartózkodik. — Magyarországra is jut a cseh ál­lamadósságból. — Visszaszállítot­ták Ungvárra a törvényszék el­rabolt irodaberendezését. — „48-as parásztpárt van alakulóban. — Hat millió pengőt keresett 14,000 ma­gyar munkás Németországban. — A Kisgazdapárt 71 egyéni kerü­letben vesztette el 2000 pengős vá­lasztási óvadékát. — Kirabolták a budapesti központi Pónzügyigaz- gatóság főpénztárát. — Szabályoz­ták a határforgalmat Kárpátalja és Szlovákia között. — Junius 14-én ül össze as új parlament. KÜLFÖLD Télen kék. nyáron fe , i- ruhát kapnak a román ,Mk. — Nyolc hajón hazaiodu. aK ä spa- nyolországj olasz önkéntesek. — Háromezer kikötőmunkás sztrájkol New Yorkban. — Anglia a fran­ciák akarata ellenére juttatta német kézre a cseh aranyat. — Szlová­kiai áru vámmentesen mehet a cseh protektorátus területére. — Romá­nia nagyarányú vásárlásokat esz­közölt Németországban. — Petró­leumot keresnek Jugoszláviában né­met irányítás mellett. — Prágában nagy fasista tüntetés volt. A vezé­reket letartóztatták. — Az angol királyi pár junius 22-én utazik visz- sza Angliába. — Moscicki éve éve elnöke a lengyel köztársaság­nak. — Az albán haderő felvételét kérte az olasz hadseregbe. — El- sülyedt egy angol tengeralattjáró. 88 halott. — Londonba utazik a török köztársaság elnöke. — Szov- jetoroszországnak 170 millió la­kosa van. — Albánia új alkotmányt kapott. — A balti államok hevesen tiltakoznak a szovjet-garancia ellen. — Kilenc magyar képviselőt és két szenátort választottak meg Erdély­ben. — 40 milliárd dollár adóssá­ga van az Egyesült Államoknak. — A német önkéntesek képezték ki a spanyol nemzeti hadsereget. — Öt­millió svédkoronát gyűjtöttek a svéd király születésnapja alkalmából. — Népszavazással dönt Svájc népe a 400 milliós államkölcsönről. — Haifa kikötőjében őrizetbe vettek 900 illegális zsidó bevándorlót. — A zsidók végrendelkezési jogát is korlátozzák Olaszországban. — Né- metorssdgban halszálkából tojásfe­hérjét és fonatat készitenek. — Va­tikán és a görög orthodox egyház feje között nagyjelentőségű tárgya­lások kezdődtek. — Újabb kétszáz kilométernyi vasútvonalat villamosí­tott Németország. — Jugoszlávia is termel már mesterséges benzint. — Letartóztatták a japánok kém­kedés miatt a csungkingi angol ka­tonai attasét. — Nagyobb földren­gések voltak Görögországban. A katonai kiképzésről

Next

/
Thumbnails
Contents