Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 3. szám
1989 Jtnuár 12 ESZTERGOM 5« VIDÉKÉ 8 keresztény erkölcsöt, keresztény összetartást, evangéliumi harcos szeretetet, egyszerűséget, áldozatosságot. — Társadalmi reformot, magyarnak a magyar földet, harcot a szegénység leküzdésére, munkát s a munkának megbecsülését, a közéleti tisztaságot, a profitéhség letörését, a visszaélések kiirtását 1 — Mit akarunk ? Mindent lenyűgöző egységes magyar akaratot, magyar életet ! * * # f íme, egy hatalmas szózat. Felhívás a magyar nemzethez, amelyhez nem lehet más kommentár, mint az, hogy lelkesen, egységesen sorakozzunk a hivatott zászló alá. | ^Hadviselt halottjaink | Ha a hosszú, csöndes téli esté- ' ken immár közel huszonöt év távlatából gondolatban visszaszállunk fáz elmúlt világháborús frontszolgá- ! lat első évére, eszünkbe jut minden ^szépsége és öröme annak az egy- c pár nyugalmas hétnek, napnak vagy | talán csak órának, amikor a jó Isten kegyelme a mi csapatunkat meg- j kímélte az ellenséges golyóktól vagy legalább is nagyobb veszteségektől. De ma is fájdalommal és borzadás- sal gondolunk azokra a véres na- ; pokra, amikor a kegyetlen halál sűÍ rű rendet vágott sorainkban, úgy hullottak el körülöttünk szeretett tisztjeink és kedves bajtársaink, mint kaszáláskor fűszál a réten. S a tragikumot még fokozta az, hogy a ívelünk szemben álló szibériai lövé i szék halálosan biztos golyója vagy [talán csak a kiszámíthatatlan vélet- i len, a svadron élén aranyzsinóros [ mentében vágtázó s a gyalogcsapa- [tot messze csillogó karddal vezető I tiszteket, altiszteket sodorta el. Ehhez hasonló volt városunkban 1938. szilvesztere, amihor az esztergomi hadviseltek egy ezredes, egy alezredes és egy őrmester baj társakat temették. # Perbetei Kun Lajos m. kir. ezredes, Komáromban született, Klapka városában. A régi táblabirói szülői házban és a bencés gimnáziumban szivía magába azt az erős és bátor nemzeti érzést és önérzetet, amelyet katonatiszt korában sem titkolt el, sőt tettekkel demonstrálta. Izzig-vérig magyar volt, akkor is, amikor még nem mindig volt opportunus dolog önérzetes, fajára büszke magyarnak lenni, különösen nem uniformisban. Ezért a fényes formaruhát szürke polgári ruhával cserélte fel, otthagyta pályáját, amelyre oly alaposan felkészült, amelyet annyira szeretett s amelyre oly igen rátermett s Amerikába vándorolt ki. Ott érte őt a világháború kitörése, abban a gazdag világrészben, szép jövedelmű állásban, polgári jólétben. De amikor arról értesült, hogy szeretett házánk ezeréves határait láng- baboritotta az orgyilkos ellenség támadó hada, habozás nélkül és azonnal otthagyott mindent, nyugalmat és békét, vagyont és polgári jólétet és az első hajóval hazasietett hazája védelmére. Esküjéhez híven, fegyverrel kezében bátran teljesítette hősies kötelességét a m. kir. 17-ik székesfehérvári honvédgyalogezredben, bár súlyos sebeket szenvedett, de mindvégig kitartott. Szép kitün tetőseket érdemelt ki és ezredesi rangot ért el. A világháború után került Esztergomba, mint Komárom- Esztergom egyesitett vármegyék test- nevelési felügyelője s ezen beosztá sában intenzív és eredményes munkát fejtett ki a leventeintézmény megerősödése és népszerűsítése te rén. Nyugdíjazása után is körünkben maradt s a harctéren szerzett betegsége hosszú és kínos szenvedése után itt döntötte őt korai sírjába. Koporsójánál a frontharcosok nevében vitéz Zsiga János dr. ve- zetőtiszt mondott gyászbeszédet. * A másik tiszti halott Jáky Aladár m. kir. honvédalezredes, városunk úri társadalmának közkedvelt tagja volt, a harmadosztályú katonai érdemkereszt, a bronz és ezüst Signum Laudis, a Károly csapatkereszt és több háborús emlékérem tulajdonosa, az esztergomvármegyei testnevelési felügyelőség helyettes vezetője. Temetésére kivonult a helybeli m. kir. honvédtisztikar teljes számban, disz- század és a leventezenekar, de ott volt az elhunyt és a család sok-sok ismerőse és tisztelője s a frontharcosok küldöttsége. * A harmadik halott nemes Kiss Pál városi tisztviselő, a budapesti volt cs. és kir. 32. gyalogezred őrmestere. A szerb- és olasz harctéren küzdött, srapneilszilánktól megsebesült, azonkívül légnyomást is szenvedett, úgy hogy ideiglenesen rokkantnak nyilvánították és részben ezen sérüléseinek tulajdonítható korai halála. * Szilveszter napján kisérték el az esztergomi hadviseltek elhalt bajtársaikat utolsó útjukra és örök nyug- vóhelyiikre. Imádságos lélekkel zarándokoltak el sírjukhoz — mint Arany János Írja — .olvasztani róla könnyel a havat, tán igy hamarább jön el az enyhe tavasz, s behinti virággal az egyszerű dombot, hol“ a világháború immár örök nyugovóra megtért három fáradt harcosa álmodik végső győzelemről s a szebb magyar jövőről I v. dr. Zs. f. Vármegyei Mezőgazdasági Bizottság közgyűlése. December hó 17-én Komáromban megtartott rendes közgyűlésén az egyébirányu elfoglaltsága miatt a megjelenésben akadályozott gróf Esterházy Móric elnök helyett Ivánkay Kálmán banai földbirtokos, alelnök elnökölt, a tárgysorozatot Jezierszky Mihály vm. m. kir. gazdasági felügyelő és vitéz Zsiga János dr., vm. II. főjegyző adták elő. A jegyzőkönyvet ugyancsak vitéz Zsiga János dr., vezette, A közgyűlés foglalkozott a több- gyermekes mezőgazdasági cselédek és munkások anyagi helyzetének javításával, a mezőgazdasági érdek- képviseleti szervek működésének megkönnyítésével és intenzivebbé tételével, a gabona- és áliatértékesités- nek szövetkezeti úton leendő megszervezésével, a baromfi kivitel elősegítésével, az országos mezőgazda- sági intézet tartalékalapjának mező- gazdasági cseládiakások építése céljaira leendő felhasználásával, a föld- mivelő lakosság rádió előfizetésének mérséklésével, olcsó- és jó néprádió rendelkezésre bocsájtásának kérdésével, a kisgazdatársadalom szaktudásának emelése céljából a középfoka mezőgazdasági intézetek létszámának gyarapításával, a kisgazdák né pies lóállománya színvonalának emelésével és a növényvédelmi szerek beszerzési árának csökkentésével. Péntek Pál javaslatára megkeresi a bizottság Komárom szabad királyi megyei város vezetőségét, hogy a dunabalparti lakosság részére engedélyezett vámmentesség kedvezményét terjessze ki a gesztesi járás községeire is. Miile Géza kamarai igazgató a magyar királyi kormány földreform tervezetéről megjelent sajtóközleményeket és külömböző tényezők álláspontját ismertette. A kérdésben a vármegyei mezőgazdasági bizottság még ezidőszerint határozatot hozni - nem kíván. A 28 pontból álló tárgysorozattal délelőtt 9 órától délután fél 2-ig foglalkozott a bizottság és minden egyes pontját alapos megfontolás alá vette. Megkezdte munkáját a felvidéki menekültek gondozó Irodája. A cseh megszállás alatt maradt Felvidékről mind nagyobb számban érkező menekültek ideiglenes elhelyezése, élelmezése, felruházása, segélyezése stb. úgy a trianoni Magyar- ország területén, mint a visszacsatolt Felvidéken a „Magyar a Magyarért“ mozgalom feladata. Az önként vállalt nagyarányú uj feladatkör, mely a menekültügyet minden vonatkozásban felöleli, szükségessé tette egy központi szerv létesítését, mely a megállapított hatáskörben ellátja a menekültügy adminisztratív természetű munkáját. A közönség tudomására hozzuk, hogy a „Magyar a Magyarért“ mozgalom felvidéki menekülteket gondozó hivatala“ a Budapest, Károly király ut 23. sz. házában folyó hó 12.-ón, hétfőn megkezdte munkáját. A honvédelmi és belügyi igazgatás, valamint az illetékes társadalmi szociális tényezők együttműködésével megszervezett hivatal hatásköre a felvidéki menekültek anyagi, szociális, munkavállalásra irányuló és egyéb szóbajöhető összes ügyeinek intézésére kiterjed, azonkívül a hivatalnak elsőrendű feladatát képezi a menekültek központi nyilvántartása. A közönség tájékoztatása céljából közöljük, hogy az illetékes hatóság által igazoltnak nyilvánított felvidéki menekültek az említett hivatal által kiállított igazolványt kapnak, amely igazolványt végleges elhelyezkedésüket követőleg az esetleges visszaélések megakadályozása végett a munkaadók szíveskedjenek a kiállító hivaialhoz haladék nélkül visszaküldeni. A menekülteket gondozó hivatal egyidejűleg nyilvántartást vezet az összes igazolt menekültekről, minélfogva az érdeklődő munkaadóknak módjukban áll a náluk jelentkező menekültek ebbeli minőségét, igazoltságát és ráutaltságát akar telefon utján is ellenőrizni. A menekülteket gondozó hivatal által nyilvántartott igazolt mukanól- küli menekültek egyébként szakma szerint csoportosítva állanak az alkalmazottat, vagy munkást kereső munkaadók rendelkezésére. Közöljük továbbá a közönséggel, hogy a főváros környékén : Kispesten, Rákospalotán és Budaíétényen a „Magyar a Magyarért“ mozgalom eddig 319 menekültet helyezett el. Végül mindenkit arra kérünk, hogy a gyámolitás céljából náluk jelentkező, vagy tájékozás végett hozzájuk forduló felvidéki menekülteket szíveskedjenek kivétel nélkül a „Magyar a Magyarért“ mozgalom íelvi- vidéki menekülteket gondozó hivatalához irányítani. Budapest, 1938. december 13. Imrédy Béldné s. k. a „Magyar a Magyarért* mozgalom munkabizottságának elnöke. >♦«♦♦♦♦♦♦>«>♦♦<t>»♦»»»♦ Ipari továbbképző tanfolyam. A Katolikus Legényegyletben minden hétfőn este 8 órai kezdettel a segédek részére ipari továbbképző előadások tartatnak, melyekre az Elnökség a tagok figyelmét felhívja azzal, hogy azokon minél nagyobb számban jelenjenek meg. H1HEK Farsangi naptár: Január 14- én Tíizoltóbál a Magyar Királyban 15- én Ipartestület műsoros táncestélye a Magyar Királyban 2i-én Szent Anna Egyházközség teaeatj* a Magyar Királyban Február 1- én öreg Cserkészek álarcosbálja a Fürdő Szállodában 2- án Katolikus Legényegylet műsoros tánce télye saját helyiségében 4 én Fchérrózsa-bál a Fürdő Szállodában 19-én Szentgyörgymezői Kát. Olvasókör műsoros táncestólye saját helyiségében. 21-én Szentgyörgymezői Kát. Olvasókör farsangzáró táncestéje sajat helységében. Tizenegy éve szentelték püspökké a hercegprímást. Vasárnap volt 11-ik évfordulója volt annak, hogy XI. Pius pápa Rómában püspökké szentelte dr. Serédi Juszti- niánt, Magyarország hercegprímását, akit az előző év november utolsó napján nevezett ki esztergomi érsekké, decemberben pedig bíborossá kreált. A bíboros hercegprímás folyó hó 7-én, szombaton hosszabb időre eltávozott székvárosából birtokára és ezen idő alatt a kihallgatások szünetelnek. Szabadságon. Dr. Eggenhofer Béla kórházi igazgató-főorvos szabadságra ment és ezen idő alatt a Kolos-kórházban dr. Molnár Jenő egyetemi tanársegéd a Bakay-klini- káról helyettesíti. Eljegyzés. Dr. Bády István kórházgondnok és Math Mandi f. hó 7-én tartották eljegyzésüket. (Minden külön értesítés hslyett.) Kinevezés. A m. kir. belügyminiszter Bartal István komáromvár- megyei főispán mellé, a főispáni titkári teendők ellátására dr. Divéky- Bezsilla Sándor szolgabirót, a tatai járási főszolgabírói hivatalból kinevezte. Vizkereszt ünnepe a Bazilikában, Vizkereszt ünnepén dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nagymisét pontifikáit a főszékesegyház- ban. A szentbeszédet Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok mondotta. „Magyar a Magyarért.“ Bánsz Jenő tatatóvárosi varm. irodafőtiszt egy havi fizetését kitevő 168 P-t adott a mozgalomnak. Hymen. Ujjady Magda és Bartal Béla m. kir. hadnagy jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Fehérrózsa-bál. Mint értesülünk, az idén is megtartják az esztergomi farsang legkedvesebb bálját, a Fahór- rózsa-bált, február 4-én, a Fürdőszálló termeiben. A bált műsor előzi meg. A rendezőség már megkezdte az előkészítő munkákat, úgyhogy már előre biztos a siker. Zeke Imre ny. műszaki főtanácsos halála. Általános részvétet keltett Esztzrgomban is Zeke Imre ny. műszaki főtanácsos, volt iparfelügyelő hirtelen halála, aki hosszú éveken át volt a győri kerületi ipar- feiügyelőség főnöke, melyhez Esztergom is tartozott. Zeke Imre szombaton délután Ácsra utazott hivatalos kiküldetésben. A cukorgyárban hirtelen rosszul lett és meghalt. Hatvanöt éves volt. Zeke Imre ny. műszaki főtanácsost általános tisztelet vette körül. Felelősségteljes állásában, melyből a győri kerületi ipar- felügyeiőséget vezette, nagy megértéssel járt el és csak azokkal szemben alkalmazott szigorúbb intézkedéseket, akik rendelkezéseit figyelmen kívül hagyták. Elmondhatjuk róla, hogy népszerű iparfelügyelő volt. Temetése hétfőn délelőtt volt Győrött nagy részvét mellett,
