Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 33. szám
rSTTTRf.Wi J/1HÍE HATVANADIK ÉVFOLYAM 33. SZÁM. VASÁRNAP, 1939. ÁPRILIS 30 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 KGrOSZtőIiy politikai GS társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Kunder Antal vállalja Esztergom mandátumát Az utóbbi napokban több fővárosi lapban olyan cikkek jelentek meg, amelyek egy bekövetkező választás lehetőségeivel foglalkoztak és ezzel kapcsolatban Esztergom város is szóbakerült. Ezek a cikkek és a nyomukban támadt találgatások a Magyar Élet Pártja esztergomi szervezete vezetőségének tagjaiban azt az elhatározást alakították ki, hogy világos helyzetet teremtsenek és állásfoglalásukat határozottan kifejezzék. J Ennek eredményeként szerdán kisszámú, de reprezentatív küldöttség járt Budapesten. Képviselve volt benne Esztergomnak minden városrésze, valamint minden társadalmi és foglalkozási ága. A küldöttség felkereste az Országházban báró Vay Lászlót, a Magyar Élet Pártja országos elnökét, Zsindely Ferenc dr. miniszterelnökségi államtitkárt és részletesen tájékoztatta őket az esztergomi helyzetről, valamint a választópolgárság állásfoglalásáról és kívánságairól. Dr. cMarezell Árpád kifejtette, hogy az esztergomi párt- szervezet és ezen túl Esztergomnak — úgyszólván — egész választópolgársága teljes megelégedéssel szemléli a mostani helyzetet, a kormány erőteljes reformpolitikáját, valamint képviselőnk jóakaratú és nagyon értékes gondoskodását városunk minden kérdésével és polgárával kapcsolatban. Teljes lelkesedéssel támogatni óhajtja őt és semmi körülmények között sem egyeznék bele a jelen helyzet netaláni megváltoztatásába, valamint abba, hogy az esetleges döntés az esztergomi mandátum ügyében ne a választópolgárság véleményének a legteljesebb szabadságával való megnyilatkozása útján történjék. Jiunder Antal minisztert, jelenlegi képviselőnket a város közönsége nemcsak jóakaratú támogatásáért, hanem személye szerint is a legmelegebben megszerette és hozzá minden körülmények között a legmelegebben és leghatározottabban ragaszkodik. Minden esetleges változtatás — bármely okból történnék is az — igen súlyos következményekkel járna. Báró Vay László országos pártelnök, valamint dr. Zsindely Ferenc államtitkár a legmelegebb jóakarattal és teljes megértéssel fogadták a fejtegetéseket és megnyugtatták a küldöttséget, hogy a választópolgárság kívánságát teljesíteni szándékoznak. Jiz ez- zel ellenkező hírlapi közlemények felelőtlen híresztelések, amelyek találgatásokon alapulnak. A küldöttség ezután Jiunder Antal minisztert, városunk országgyűlési képviselőjét kereste fel. Dr. cMarezell Árpád, a küldöttség szónoka kifejtette városunk polgárságának törhetetlen ragaszkodását és kérte, ne hallgasson az esetleges más oldalról jövő kérésekre és érvelésekre, hanem vállalja a jövőben is Esztergom madátumát olyan jóakarattal, mint amekkora szeretettel és ragaszkodással Esztergom őt kéri és varja. Szinte hihetetlennek, csodálatos nak tetszik előttünk esztergomi vonatkozásban ez a nagy valóság, amely pedig nem álom, nem nagy- zolás, nem nagyképű Ígérgetés. Hála az Istennek, komoly tényekkel szá molhatunk és a milliós közmunkák valóságáról egy rövid számvetéssel is meggyőződhetünk. Vegyük tehát kézbe a ceruzát egy percre — bizonyosan minden esztergomi polgár boldogan teszi ezt velünk — és számoljunk. A Horthy-hid megerősítési költségei 40.000 pengőt tesznek ki. Ezt az összeget kerekítsük ki a Simor- kórház renoválási költségeinek 10.000 pengőjével 50.000 pengőre. Ha ehhez az összeghez hozzáadjuk azt a 150.000 pengőt, amelybe a Kolos- kórhaz további feltétlenül szükséges kiépítése kerül, akkor megkapjuk a 200.UQ0 pengőt. Ez az összeg a Nepkertben emelendő új pénzügy- igazgatósági paiota 600.000 pengős költségével kerek 800.000 pengőre ugrik. A zsalazsoni 55.000 pengős úiépités, a Simor-utcai 5.000 pengős kövezés és a tiszti üdülő 10.000 pengős javítása együtt 70.000 pengős munkát tesz ki. A 870.000 pengőhöz adjuk hozzá a Sötetkapu megújítási költségét, 80.000 pengőt, ha pedig az igy nyert 950.000 pen gőhöz hozzászámítjuk azt a 100.000 pengőt, amely a Simor-kórház kibővítésére szolgál, akkor ebben a rövid számításban az 1939. esztendő esztergomi közmunkáinak költsége jóval meghaladja az egymillió penJiunder Antal miniszter a legközvetlenebb kedvességgel válaszolt és beszélgetett a küldöttség tagjaival, csupa régi ismerősével, amint magát kifejezte. Jian gsúlyozta, hogy nagyon megszerette Esztergomot, mert úgy érzi, hogy az esztergomiak is megszeret ték őt. őrül, hogy máris tudott oalamit tenni a város érdekében, ezt a jövőben még esak fokvzni kívánja. JVem lát olyan tárgyi, oagy egyéb szempontokat, amelyek más hová való távozását indokolttá tennék. Jíöszöni a bizalmat, szeretetett ragaszkodást, azt hasonlókkal, ha sonló mértékben viszonozza. A küldöttség a legteljesebb megelégedéssel tért vissza, abban a meggyőződésben, hogy végleges és tiszta helyzetet sikerült teremteni, amely egyúttal elejét veszi minden más találgatásnak, próbálgatásnak és esetleges zavartkeltésnek. gőt. Sőt nem lépünk le a realitások talajáról akkor sem, ha megemlítjük a Petz-gyár fejlesztését, a két híd közötti szigeti út keramittal való kiépítését, egy bérpalota építését, amelyek szintén sok pénzt és munkát jelentenek. Esztergom nem főváros — a történelem folyamán ugyan volt az is —, nem nag/város, sőt a magyar kisvárosok között is, különösen a világháború előtti időkben, azok közé tartozott, amelyek nagy forgalommal, élénkséggel és gazdasági életrevalósággal nem dicsekedhettek. Inkább történelmi nevezetessége révén és mint az ország első főpapjának székvarosa, foglalt el kiváltságos helyet gyönyörű bazilikájával a többi hasonló nagyságú magyar város között. A Korszellem megváltozása, a várhegyi ásatásokkal, a fürdőügyi és iskolavárost ambiciókkal kapcsolatos idegenforgalmi és városfejlesztési irányzat, főként pedig a felvidéki felszabadulas, a vármegye integritásának visszanyerése után előállott helyzet új reményekkel és jogos kilátásokkal egy jobb jövő kapujába került ugyan a varos, de még igy is — a megszokott esztergomi arányoknoz mérten — nagy dolog ez a megindulás és örömteljes meglepetéssel vesszük tudomásul ezt az egymilliós építkezési kampányt. Eltekintve attól, ami a jelen pil ianatban a legjobban érdekel bennünket, hogy mennyi haszon és előny származik az építkezésekből HETI ESEMENYEK BELFÖLD 60 milliót szán a kormány a visszacsatolt területek útjainak építésére. — Elejtették az Ipari Központ tervét. — 88 éves Szmrecsá- nyi Lajos egri érsek. — Ungvárra szöknek a román hadsereg magyar katonái. — Rozsnyón ismét felállítják a ledöntött Kossuth-szobrot. — Bakay Lajos orvosprofesszor most ünnepelte egyetemi tanárságának 25 éves jubileumát. — Székesfehérvár díszközgyűlésben búcsúzott el a távozó gróf Széchenyi Viktor főispántól. — A jugoszláv miniszter Budapestre jön a magyar jugoszláv egyezmény aláírására. — A kormányzó hadparancsban méltatta a Karpataiját felszabadító honvédek hősiességét. — A főváros ötmillió pengőért új iskolákat építtet. — Ismét agyonlőttek a Hlinka-gárdisták egy magyár határőrt. — Betiltották az újpesti marxista Testedző Egyesület működését. — Újra megalakult Nagyatádi Szabó partja Somogy megyében. — Magyarország legnagyobb földiepenermelője Nagykőrös. — Egy newyorki cég egymillió font erejéig finanszírozza a magyar kivitelt. —- 7úróczy Zoltánt választották meg a tiszai evangélikus egyházkerület püspökévé. — Gróf Teleki Mihály földmivelésügyi minisztert felvették a vitézirendbe. — Miskolcon avatják fel májusban az ország legmodernebb telefonközpontját. — Románia megakadályozza a tiszai faúsztatást. — Ka• posvárott lefényképezik azokat, akik zsidónál vásárolnak. — A szlovákok Sárosremeténél ismét súl/os határsértést követtek el. — Tóth Tihamér veszprémi püspök súlyos operáción ment keresztül. — Közel 4 milliárd dolgozó tőkével rendelkeznek a magyar pénzintézetek. —~eMa- gyar kisemberek kapják a gazdátlanul maradt felvidéki földbirtokokat. — A Kúria háromhónapi fogházra ítélte Féja Gézát a „Viharsarok“ c. könyvéért. — Egymillid mázsánál több magyar búzát vásárolt Nómet- és Olaszország az elmúlt 2 hónapban. KÜLFÖLD 17 millió márkát vittek ki két hónap alatt az emigránsok Ausztráliába. — Anglia bevezette az általános védkötelezettséget. — Nagy földrengés pusztított Peruban. — A jugoszláv külügyminiszter megjelent Hitler kancellárnál. — Magyar leventéket letartóztattak a Hiinka- gárdisták. — Dánia készültségbe helyezte tartalékosait. — A dinár bankjegyek nem vihetők be Jugoszláviába. — Hárommillidrd dinár adósság átvállalását kérik a jugoszláv gazdák. — Szlovákiában az összes zsidókat kizárták a közhivatalokból. — Franciaország szigorú intézkedéseket rendéit el a destrukció ellen. — Benes közeli világháborút jósol. — Anglia nem köt kölcsönös védelmi egyezményt Romániával. — Írország Északiror- szág visszacsatolását követeli Angmilliós közmnakák városunkban
