Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 32. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 SOFSSiStBIiy pOÜtikäi ÖS tárSadülOOtl lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Az idegenforgalmi évad kezdetén még egy igen fontos dologra kell felhívnunk az eszergomi közönség figyelmét. Külön esz­tergomi kedvességre, kedélyes­ségre van szükség, amely nem fejezhető ki pontosan az ud­variasság és előzékenység szó­val, de amelyek mindegyike — jól tudjuk — velejárója az előbbieknek. Olyan feltételek, amelyek nélkül nem érzi magát jól a vendég a legtökéletesebb ellátás mellett és a legszebb, a legérdekesebb látnivalók között sem, de amelyek jelenlétében és kíséretében még a gyengébb ellátás és kevésbbé híres neve­zetességek után is azt mondja az idegen : kellemes, jó kirán­dulásban volt részem, ebbe a kedves városba máskor is el fogok jönni. Mi ez az esztergomi kedves­ség és kedélyesség, amit most az idegenforgalmi évad kezde­tén keresünk és^tulajdonképpen hol maradt, miért nincs meg úgy, mint más városokban, ahol szinte a város lelkületé- nek jellemző tulajdonságaként szerepel?! Ugyanaz-e, amit a vendegszeretet természetes meg­nyilvánulásaként érzünk egyes magyar városokban, amikor — mondjuk — a filléres vonat utasaiként járunk Szegeden, Győrött, Veszprémben vagy Szé­kesfehérváron és amikor azzal vi- gasztalgatjuk magunkat, hogy : arrafelé más a nép alaptermé­szete és gondtalanabb, jobb­életű városokban járunk?! Az alaptermészetünk szeren­csétlenebb-e, vagy a húszéves trianoni határvárosság, a sze­génység és nélkülözés tette ke- délytelenebbé, kevesebbet neve­tőkké és éppen ezért zárkózot- tabbakká, bizalmatlanabbakká az esztergomi embereket ?! De hiszen ott van Léva ! Húszéves rabság után is milyen kedves, érdekes, vendégszerető, közvet­len nép lakja! Alig látunk ott egyebet szépséges vidékénél, élénk, szinte otthonos utcáinál, pár szép középületnél, a régi vár romantikus tájánál, a ta­vaszban zöldelő, virágzó Ga- rampartnál és mégis szinte fel­élénkül, felvillanyozódik a ma­gyar ember lelke, amikor népe között jár-kel és lépten nyo­mon megállítja, kiséri az el­pusztíthatatlan palócos kedves­ség és figyelem, — az a de­rűt, bizalmat árasztó „jókedv“, amely a szegény embert is él­teti és boldogítja és a fáradt utast is felüdíti. Meg kell teremtenünk a kü­lön esztergomi kedvességet és kedélyességet. Olyan idegenfor­Hétfőn délután a város képviselő­testülete rendes közgyűlést tar lőtt Glatz Gyula polgármester elnöklete alatt. Glatz Gyula polgármester a napi­rend előtt ünnepi szavakkal emléke­zett meg Kárpátalja visszatérésé­ről, a közös lengyel magyar határ megvalósitásáról, majd a képviselő- testület egyhangú lelkesedésétől kí­sérten indítványozta, hogy a 14-es honvéd kerékpáros zászlóaljat, Esz­tergom volt helyőrségét, amely ki­váló teljesítményével annyira kitűnt a hadműveletek során, a város kö­zönsége átiratilag köszöntse. Ugyancsak napirend előtt közölte a polgármester, hogy Serédi Jusz­tinján hercegprímást születés- és név napja alkalmából a város közönségé nevében hódoló felirattal üdvözölte. Dr. Brenner Antal bejelentette, hogy az elhalálozott Szegedi József virilisi helyére özv. Brutsy Jánosnét hívták be, aki jogainak gyakorlásé val ifj. Kottler Lászlót bizta meg. A napirend tárgyalása során a közgyűlés nagy örömmel vetie tu­domásul, hogy a Horthy-hid és a Mária Valéria-hid közötti utaknak keramittal történő kikövezési költsé geit a m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter vállalta és az erre vonatkozó terveknek sürgős elkészítésére a helybeli államépitészeti hivatalt fel­hívta. Ugyancsak elvállalta a keres­kedelemügyi miniszter a Horthy-hid megerősítési költségeit, amely ösz- szeg kb. 40.000 P-t tesz ki. Ezekkel a létesítményekkel kap­csolatban elhatározta a képviselő- testület, hogy Kunder Antal keres­kedelemügyi miniszternek, városunk országgyűlési képviselőjének őszinte háláját és köszönetét nyilvánítja. A különböző jótékonysági alapít­ványok számadásainak jóváhagyása után elhatározta a közgyűlés, hogy a felépítendő pénzügyigazgatós-igi palota részére az u. n. Népkertben 1000 négyszögöl területet enged át. Az építkezési költségek mintegy 600 000 pengős keretben mozognak, ezt az összeget az állam fedezi oly módon, hogy a város felveszi a szükséges kölcsönt s azt egyenlő részletekben az állam fizeti vissza. Obermüller Ferenc felhívta a vá­ros figyelmét arra, hogy a Népker­tet annakidején a város azért vette meg, hogy azon alkalmas időben elkészüljön a városi főreáliskola. Szükséges tehát, hogy a reáliskola részére telek biztosittassék, annál is galmi kellék ez, amely sok pénzt és áldozatot, sok gon­dosságot igénylő városfejlesz­tési, idegenforgalmi ügyeinknél semmivel sem alábbvaló. A vendéglátó Esztergomnak meg kell tanulnia a szívélyesség és emberszeretet gyakorlati mód­szereit ! inkább, mert a reáliskola tanulóinak létszáma meghaladja a 300-at. Glatz Gyula polgármester közölte, hogy adandó alkalommal a város okvetlenül gondoskodni fog a meg­felelő telekről. Dr. Kiinda Tibor gőzig, gyakor­nok állásáról való lemondásának bejelentéséhez Philipp József szólalt fel: — A közelmúltban több tisztvi­selő hagyta el a várost s a köztu­dat az, hogy a közeljövőben még többen készülnek elmenni. Nagyon nagy kérdés, hogy a város fog-e kapni megfelelő tisztviselőket. A oaj gyökere abban van, hogy nincs megfelelő szervezési szabályrendelet, amely az állásviszonyokat pontosan szabályozná. Az adóhivatalban 60 pengős tisztviselők dolgoznak, amely Körülmény a városi adó kezelésére rendkívül hátrányos. Ezeket a pozí­ciókat okvetlenül végleges tisztvise­lőkkel kell betölteni. Indítványozza a szervezési szabályrendelet legsür­gősebb elintézését, mert különben a tisztviselői kérdés a jövőre nézve igen aggályosán fog alakulni. Dr. Brenner Antal: Az adóhiva­talban személyileg valóban súlyos a helyzet. A szervezési szabályrende­let elkészítése folyamatban van. Vitéz Szívós-Waldvogel József: Tíz év alatt már számtalanszor sür­gette, hogy a szabályrendelet elké­szítésére jöjjön össze a bizottság. Lehetetlenség, hogy ennyi idő alatt mindig akadálya legyen a bizottság összehívásának. A bizottságot elő­zőleg kell megkérdezni, hogy milyen alapelveket kövessen a város veze­tősége a szabályrendelet elkészíté­sénél. Dr. Darvas Géza : Az adókiveté­seknél sokszor súlyos tévedések vannak, már csak ezért is sürgősen meg kell oldani a kérdést. Horváth Zoltánt, aki már nem beteg, reakti­válni kell. Itt is takarékoskodhat a város. Brenner Ferenc: Horváth Zoltán­nak nincs meg a kvalifikációja. Dr. Darvas Géza: Hánynak nincs meg az adóhivatalban ? Á felszólalások ntán a kórházbi zottság jelentését terjesztették elő, amely szerint a Kolos-kórházban még bizonyos munkákat el kel! vé­gezni (belgyógyászati pavillon, kony­ha stb). Ezeknek a munkáknak ősz költsége mintegy 150.000 P. Ebből az összegből 75.000 P-t az állam viselne, 40.000 P-t a vármegye, a hátralévő összegre azonban a vá­rosnak jelenleg fedezete nincs. Az akadály leküzdésére két lehetőség van: vagy az állam emelje fel a kórházi ellátmány összegét, vagy ve­gye át az egész kórházat megfelelő feltételekkel állami kezelésbe. A kórházbizottság javaslatának ki­vitelezésére a képviselőtestület egy­hangúan megadta a felhatalmazást a város vezetőségének. A Simor kórház bérletének felmon­dásával kapcsolatban 10.000 P-ős keretű helyreállítási munkák váltak szükségessé. Ezeket a munkákat a város elvégzi, a fedezetet erre a költ­ségre pedig az érseki uradalom al­kalmazottainak gyógykezeltetési költ­sége nyújt majd. Petz Testvérek Gépgyár rt. részére a város területet enged át gyárbő­vítési célokra. A terület értékét a gyár a kibővítéssel kapcsolatban mu­tatkozó kereseti adóemelkedésből egyenlíti ki lapunk hasábjain már több alkalommal ismertetett tervezet szerint. Elhatározna a képviselőtestület, hogy az idehelyezett VII. honvéd utászzászlóalj és az árkász tiszt­képző tanfolyam részére a szüksé­ges berendezéseket elkészítteti, a gyakorlóterületet megszerzi. Vitéz Szívós-Waldvogel: A tisztek és altisztek idehelyezésével kapcso­latban igen súlyos lakásproblémák merülnek fel. Nagy lakásínség van Esztergomban, ennek ellenére egyes lakásokat tulajdonosaik egyszerűen lakatlanul lezárják. Intézkedni kell ennek megakadalyozására. A lakás­kérdés áltálános rendezésére pedig fel kell kérni a Tébét, a pénzinté­zeteket, amely intézmények tőketar­talékjaiknak egy részét bérházépí- tesbe fektetik be, hogy Esztergom­ban is létesítsenek bérházakat. Ezek­kel az ügyekkel kapcsolatban a la­káskatasztert is sürgősen el kell ké­szíteni. Glatz Gyula: A kérdés megoldá­sára a statisztikai adatok gyűjtése folyamatban van. A város vezető­sége érintkezésbe lép a Tébével, az OTI-val. Ezenkívül felterjesztés ké­szül a kormányhoz, hogy Esztergo­mot sorozzák a magasabb lakbér­osztályba. A tisztiüdülőben szükségessé vált tatarozási munkák elkészítésével a város Pfalcz Tivadart bizta meg. A költségek 10.000 P-ős keretben mo­zognak. A Megyeri Mezőgazdasági R. T. kenyérmezői parcellázási tervének jóváhagyását a város képviselőtes­tülete az előadói javaslatnak megfe­lelően szavazás után megtagadta. Vitéz Szívós-Waldvogel József: En- nak a parcellázásnak ellene szól az a körülmény, hogy a város területe már eddig is nagyon szétszórt. Egy ilyen parcellázással kapcsolatban új település létesül, amely a jövőben a városra megint új terheket jelent. Azzal is számolni kell, hogy a do- rog-tokodi szénmedence egyszer ki fog apadni s ekkor egész sereg mun­kanélküli fogja a várost terhelni. Az egész parcellázási terv szociális szem * MMMMHHHMIHIIWIMWMmimHMMWniMmiMIIMUMIMmHVm Többszázezer pengős közmunkák indulnak meg Esztergomban

Next

/
Thumbnails
Contents