Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 31. szám
W38 Április 93. ESZTERGOM ll VIDÉKÉ 8 átömlesztés intézményének megszer- vezóse, amelyet dr. Eggenhofer Béla kórházigazgató úr volt szives ma- gáravállalni. A házi betegápolási tanfolyam magasabb fokozatát jelentő u. n. „honleányi“ ápolónőképző tanfolyamot a választmány technikai okokból kénytelen volt elhalasztani, arra azonban az ősz folyamán most már feltétlenül sor kerül. A taggyűjtési mozgalom közel 200 új tagot hozott az egyesületnek. Szükség van azonban további létszámemelkedésre isi mert a választmány egészségvédelmi munkatervének eredményes lebonyolítása erős I anyagi bázist kiván. Mivel az egye-J sülét egész évi tagdíja csupán 1 P, legyünk rajta, hogy mindenki, aki átérti és át tudja érezni a Vöröskeresztgondolat mélységes humanitását, lépjen be az egyesületbe és járuljon hozzá a maga kis téglájával ezeknek a magasztos célkitűzéseknek megvalósításához. A közgyűlés a Komáromba áthelyezett Lipóth Kálmán helyébe gondnokul Kárpáthy Kálmán városi tisztviselőt választotta meg. A számvizsgálóbizottság tagjai lettek: Serényi Gyula, Mátray Gyula és Hollóssy Mátyás. 8ÜÍ A zárszámadáslés a költségvetés ismertetése után a'közgyűlés véget ért. Fantasztikus meglepetések várják az idei Budapesti Nemzetközi Vásár látogatóit Budapestről jelenti tudósítónk: Ha eddig vásárvárost építettek évenként a Városligetben a Nemzetközi Vásár céljaira, ezidén már valóságos metropolist, tökéletesen felszerelt világvárost kellett a nemzetközi kiállítósereg és a milliós látogatóközönség érdekében elővarázsolni. Közel ezer- ötszáz versenyképes ipari cég vonul fel a vásáron, amelynek immár nemcsak utcái, utai, körutai, terei, parkjai, vendéglői, kávéházai és telefon- központja van, hanem már — harminchat méter magas karcsú antenna hirdeti — saját külön rádióleadó állomása is. Van persze külön rendőrsége, külön tűzoltósága, külön mentőszolgálata, óriási divatrevű színháza és több filmszínháza is, nem is szólva a sok irodai és hivatali helyiségről, amelyekben az adminisztrációt bonyolítják le és a közönséget szolgálják ki. Persze se szeri sem száma a meglepetéseknek, az újdonságoknak, az újításoknak. Ezek között — hogy csak néhányat említsünk — nagy érdeklődésre tart számot az első magyar kerékpárkiállítás, a légoltalom tökéletesített propagandája, a munkásság egészségszolgálatának és a gyári hygióniának eszközei, az irodai munkát megkönnyítő legmodernebb gépek sorozata, a meglepően szép „borkapuk“ és nem utolsó sorban a most népszerűsítésre váró új és olcsó „ virsli tipus.“ A vásár fólárú utazási kedvezménye egyébként már tegnap, április 22-én érvénybe lépett. A félárú utazási kedvezményt és a vásár sok egyéb kedvezményét biztosító vásárigazolványt minden utazási és me- netjegyirodaban árusítják és ilyet bárki szerezhet maganak. A vásar- igazolvány ára azok részére, akik legfeljebb 80 kilométernyire laknak Budapesttől P 1.80, azok részére pedig, akik ennél távolabb laknak, szómélyenként P 2.80. A vásár április 28 án kezdődik és május 8-án zárul. Az iparosság nem érdeklődik az iparos- nyngdij meg valósít asa.Jrant Ismeretes, hogy a magyar kézmű* iparosság szociális létének egy jelentős bizonyítékát, az iparos nyugdijat akarják a közeljövőben megvalósítani és ezzel olyan kívánság teljesedik, amit hosszú esztendők óta sürgetnek és hiányplnak minden iparosmegmozduláson. Éppen az esztergomi ipartestületnek közgyűlésein hallatszott sok szó az iparosnyugdij bevezetéséről. Rámutattak arra, hogy évtizedes kemény munkája után, amikor az öreg iparos fizikai erejének hiányában kénytelen visszavonulni a munkapadtól, többnyire ma- gárahagyatottan, szegényen és reménytelenül néz életének hátralévő napjai felé, nincs gondoskodás róla, nincs egy olyan szociális intézmény, amely legalább az életlehetőség legkevesebbjét biztosítaná számára. Egyre fejlődő szociálpolitikánk előrehaladásában eljutott azután addig, hogy a legutóbbi időben komolyan beszélnek az iparosnyugdij megvalósításáról és a kormányzat tett is már kezdeményező lépéseket a nyugdíjbiztosító intézmény létesítésének előkészítésére. Ez a hír természetesen nagy örömöt keltett iparosaink között, de aztán kiderült, hogy ez az öröm nincs arányban a — kedv vei, azzal, hogy legalább segítségére siessenek az érdekükben munkálkodó hatóságnak. Az 1POK ugyanis megküldötte minden ipartestületnek az iparosnyugdij és iparosadósságok konvertálásával kapcsolatos statisztikai adatok felvételéhez szükséges kérdőíveket, amelyeket azután haladéktalanul a tagokhoz kézbesítettek azzal, hogy a lapokon szereplő kérdésekre töltsék ki a feleleteket és sürgősen származtassák^ vissza a testülethez. Az adatgyűjtés .első és igen fontos állomása a nyugdíjintézmény megalapításának és érthetetlen, hogy az egy hónappal ezelőtt kikézbesi- tett kérdőívek közül eddig igen kevés kitöltött lap érkezett vissza, a többiről úgy látszik nem veitek tudomást a címzettek. Az ipartesiület panaszkodik az ^iparosok nemtörődömsége miatt, s rámutat arra, hogy ez a közömbösség országos jelenség, de igen sajnálatos, nogy éppen az esztergomi iparosság részéről is tapasztalható, azutan, hogy az iparosgyűléseken eddig szüntelenül sürgettek az iparosnyugdij megvalósítását. . ..4.' Q.Minthogy ajestületnek záros határidőn beiül vissza kell juttatnia Budapestre a statisztikai iveket, ezúton is újból felszólítást intéz a tagokhoz, hogy haladéktalanul gondoskodjanak az ivek kiállításától és beküldéséről. ^ ■r:\ m/skm* Nagy siker az új Belvárosi Színházban! Kodolányi János „Földindulás“ c. ormánysági színműve hatalmas sikert aratott az új, keresztény, magyar kezekbe került Belvárosi Színházban. Mi ennek a rendkívüli sikernek a titka ? Semmi más, mint az, hogy tehetséges iró szól hozzánk a színpad keretei és törvényei közt, tömören és kitünően megépített történet formájában, amely történet maga az élet. Még pedig a mi különleges magyar életünk. Kodolányi János munkája olyan zsúfolt, úgy tele van az élet bőségével, hogy az első perctől kezdve varázsa alá kényszeríti az embert. Költő, iró és drámairó lép elénk egyszerre és tökéletes fegyverzetben. Alkotása mély életábrázolás s biztos kézzel megformázott mű, amelyből ellenállhatatlanul árad a szug- gesztív erő. Külön nagy meglepetés az új társulat produkciója. Gratulálnunk kell a színháznak mind a darabhoz, mind a szereplők kiválasztásához. Páger Antal, Eszenyi Olga, Vaszary Piroska, Mihályfi Béla játékáról csak a legnagyobb elismerés hangján Írhatunk, de a többiek, Szende Mária, Boray Lajos, Egyed Lenke, Orbán Viola, Bacsányi Paula, Hoykó Fe renc, Tompa Béla is kiveszik részüket a sikerből. A tökéletesen összecsiszolt előadás dr. Hosszú Zoltán rendező érdeme. HÍREIK Az utóbbi időben egyre többször találkozunk a szent- istváni gondolat magyarázatával, még pedig különböző értelmezésben és felfogásban. Jogosan vethetjük tehát fel a kérdési: mi is tulajdonképen a szentistváni gondolat s mit feltételez annak gyakorlati alkalmazása és megnyilatkozása a magyar politikai életben. Mert, hogy itt tág tere nyi hk az egyéni értelmezésnek, azt legjobban bizonyítja a felsőház legutóbbi ülése, hol két felsőházi tag is igen éles beszédben igyekezett bizonyítani Teleki Pál miniszterelnökkel szemben, mintha a miniszterelnök ismert állásfoglalása a zsidó javaslatban erős ellentétben állana a szentistváni gondolattal, amely a vád súlyos voltánál arra késztette a miniszterelnököt, hogy még római útja előtt közvetlen ez állítás elhangzása után felvesse a kérdést: mit is jelent valójában ez a gondolat a politikában s hogyan kell annak jelentkeznie, hogy a nagy. magyar király szellemében nyilatkozzék meg s azon a síkon érvényesüljön, ahol az országnak és nemzetnek hasznára válhat. — Túl szűk látókörből nézik mindazok a szentistváni gondolatot, akik olyan célok szolgálatába akarják ezt állítani, amelyek annak eredeti jelentőségével ellentétes irányúak s igy nem szolgálják, mint ahogy nem is szolgálhatják sem magának a szent magyar királynak kitűzött céljait A és "eszméit, azbesztcementpala javításra nem szorul, / ■ vihar-és fagyálló. ETERNIT MÜVEK Budapest, V.,Berlini tér 5. ............................................... s em pedig az ország érdekeit — mondja a miniszterelnök. Ezekkel a felfogásokkal akar leszámolni Teleki Pál gróf éppen az igazság érdekében, amikor a szentistváni gondolatról a következőket mondja: — A szentistváni gondolat — úgymond — mint minden mély és nagy gondolat, nem egy, hanem több elemből áll, ha mindjárt sokan szeretik ezt a gondolatot úgy beállítani, mintha Szent Imrének a szent király csak az intelmet adta volna, hogy jó, ha az ország sokféle népből, nemzetiségből és soknyelvűekből áll és tevődik össze. Kérdem, vájjon ez volna-e csupán a szentistváni gondolat ? Ez a gondolat nem is élhetett volna kilencszáz évig, ha csak ilyen kevésből állana. De ez sokkal mélyebb, szélesebb és átfogóbb annál, mert a szentistváni gondolatnak éppen olyan eleme az a feltétel is, hogy az ország vezetése olyan kezekben legyen, melyek az ország fenntartó gondolatot a maguk egészében lényük egészével képviselik. A szentistváni gondolat lényegéhez tartozik, hogy ugyanolyan bölcsen kell ezt az ország mindenkori helyzetéhez és a nemzet mindenkori szükségletéhez mérni és alkalmazni, mint ahogyan azt Szent István a maga korában cselekedte, mikor ezzel az intézkedésével és intelmével az ország érdekét és jövőjét akarta megvédeni és biztosítani a sok-sok veszedelemmel szemben, melyek az új királyságot azokban az időkben fenyegették és veszélyeztették. Ezek a gondolatok ma is intelmek a magyarság számára.
