Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 31. szám
ESZTlRfiftlcMKE HATVANADIK ÉVFOLYAM 31. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1939. ÁPRILIS 23 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Ipar- és kereskedelmünk tavaszi szemléje A háborúutáni Magyarországon immár hagyománnyá vált az, hogy a magyar ipar és kereskedelem nagy tavaszi seregszemléje, a Budapesti Nemzetközi Vásár nem csupán az üzleti világ egyik intézménye és találkozóhelye, hanem sokkal-több annál: nemzeti intézmény. Amikor ugyanis a béke- szerződések elvettek tőlünk a politikai egyenjogúság, az európai szerep, sőt még a pénzügyi szuverénitás lehetőségeit is, csak egy maradt meg számunkra: a munka. A magyar munka évről-évre nagyobb, teljesebb felvonulásává vált a Budapesti Nemzetközi Vásár. Kezdetben talán inkább a kiállítási részen volt a hangsúly. Azon, hogy a nagyvilág előtt is bebizonyítsuk a magyar ipar s a magyar kereskedelem teljesítőképességét s Budapestnek, mint a dunai nepek gazdasági életévé fejlődő nagyvárosnak a jövőben remélt jelentőségét. Azóta a budapesti vásár állandóan gazdagodott és növekedett. Ma területben, méretekben s kiállított anyag tekintetében már többszöröse a régi méreteknek s megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy ezt a gyarapodást nem is annyira a különféle közületek és intézmények támogatása, mint inkább a vásár tényleges üzleti forgalmának emelkedése és a níagyar ipar egészen nagyszabású kifejlődése teremtette meg. . A budapesti vásár immár fontos gazdasági eseménye is Középeurópának. Hiszen a nyugati államokban magyar gyártmányú szöveteket hordanak a divathölgyek s a hazai kisipar a vásár vezetőségének megértő és a jövőbetekintő szervező- munkája következtében ma már fontos exportágazata az ország termelésének. De ezenfelül hatalmas. anyagi hasznot jelent a vásár, mint idegenforgalmi esemény is. Nem hiába propagálja a Budapesti Nemzetközi Vásár vézetősege tizennégy nyelven és évi hárommillió példányban megjelenő nyomtatványokon a magyar árúcikkeket és az idegenforgalmi szempontból vonzó értékeit: a „láthátatlan export“, ahogyan, napjainkban az idegen- forgalmat nevezik, az elmúlt évben már 25 millió pengővei javította meg külföldi fizetési mérlegünket s ebben a tételben döntő érdeme volt a Budapesti Nemzetközi Vásárnak, amely még a világpolitikailag kedvezőtlen időpontban is az idegenek tízezreit vonzza Budapestre, Az idei Budapesti Nemzetközi Vasárnak új hivatása és jelentősege is van. Az európai erőviszonyok teljesen megváltoztak. A dunai országoknak a tengelyhatalmakkal való kapcsolatai gazdasági tekintetben is egyre szorosabbra fonódnak s a politikai helyzet módosulásával kétségtelenül fokozott szerep és fokozott jelentőség vár Magyarországra. Nem kétséges, hogy földrajzi helyzetünk ebben a nagy átalakulásban javunkra szolgál s így gazdasági életünk teljesítőképességéről bizonyságot adni: nemcsak célszerű dolog, hanem kötelesség is. De lényegesen emelkedett jelentőségében, súlyában a magyar vásarintézmény hazánk megnagyobbodása által is. A magyarlakta Felvidék es a Kárpátalja visszacsatolásával olyan hatalmas területek kerültek újból egészséges egységbe az anyaországgal, amelyek nemcsak a fogyasztás új lehetőségeit hozzák meg az ipar számára, de egyben fontos feladatokat rónak az országépítő tevékenységre, különösen pedig termelésünknek azokra az ágazataira, amelyek termelvényeik- kel megadják a jobb, több és korszerűbb élet feltételeit. De ezenfelül is fontos eseménynek kell tekinteni az idei Budapesti Nemzetközi Vásárt, hiszen a hazatért területek kikapcsolódtak egy mesterségesen megteremtett és önmagában széthullott nemzetgazdaságból, hogy most már véglegesen és tartósan a magyar ipar és kereskedelem érdekkörebe kerüljenek. Itt fog tehát lejátszódni az anyaország és a a felszabadult területek első valóban nagyszabású találkozója is, amely méltóan sorakozik a mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár komoly eredményeihez. Április 28-án nyílik meg az idei Budapesti Nemzetközi Vásár, hogy ebben a nyugtalan és gyakran végveszedelemmel fenyegető világban tanúságot tegyen a magyar erőről, szervezési és gazdasági rátermettségünkről. Más években talán inkább a távoli külföldtől vártuk a gazdasági javulás eszközeit és lehetőségeit, ma ellenben a magunk erejében és jö- vőnkben bízunk. XII. Pins pápa és Magyarország Irta: HUSZÁR KÁROLY ny. m. kir. miniszterelnök Mióta pápaválasztás van a világon, most először történt meg, hogy a bíboros pápaválasztó konklávé eredményét Urbi et orbi úgy hirdették ki a Szent Páter-templom teraszáról, hogy azt rádión a világ minden katolikus hívője hallgathatta. Micsoda örömkitörés, mikor felhangzott a Habemus Pápám és hogy az új pápa Pacelli Jenő bíboros lett, aki a XII. Pius nevet választotta magának uralkodása idejére. Az egész katolikus világ újból bizonyítva látta, hogy az Anyaszentegyház hányatott hajóját valóban a Szentlélek ereje vezeti, oltalmazza és tartja fenn. A legnagyobb öröm azonban Szent István országában volt. Nekünk, magyaroknak még egész különleges okunk is van arra, hogy örvendezzünk XII. Pius pápa megválasztásának. Mi, magyarok a Szentatyában nemcsak a szentéletű papot, nemcsak a világhírű tudóst, nemcsak a bölcs diplomatát, nemcsak a ragyogó szónokot, nemcsak a világ legalaza- tosabb és legkedvesebb emberét, nemcsak az igazság és a szeretet apostolát tiszteljük, hantim egyúttal Magyarország védnökét és legnagyobb barátját. Az Eucharisztikus Kongresszus alkalmával mint legátus járt nálunk és fejedelmi fellépésével, szeretetre- méltóságával, kegyességével meghódította minden magyar lelkét. A Szentatya áttanulmáuyozta az egész magyar történelmet. Milyen felséges gondolatokat dobott a világközvéleménybe a magyar szentekről és a Regnum Marianumról . . . Nemcsak hősi múltúnkat magasztalta a ma már dicsőségesen uralkodó római pápa, hanem azt is vi- iággá kiáltotta, hogy a magyar állam ma is a kereszténység végvára és legbiztosabb bástyája. MUor XII. Pius papa itt járt Pesten, mag nem volt széttépve a tria nőni raöbiiincsnek egyetlen láncszeme sem. Acsarkodó szomszédaink még vesztünkre törtek. Pacelli bibor- nok legátus bízott a magyar igazság feltámadásában. Felejthetetlen emléke marad az egész nemzetne*, hogy aki ma Szent Péter utódja, a HETI ESEMENYEK BELFÖLD Dissköagyűlést tart Győr vármegye Pannonhalmán a Szent Jobbnak hódolva. — Budapest tiszta vagyona 1426 millió pengő. — Házassági kölcsönt nyújott 25 felvidéki jegyespárnak az EPOL. — Szlovákia nem engedte át a Budapestre utazó finn dalosokat. — 149 új tagot vett fel a Szinószkamara. — Ab európai telivértenyésztés vezetői Budapesten tartják kongresszusukat. — Nagy sikert aratott Magyarország a milánói tavaszi vásáron. — Mussolini pohárköszöntő- jében Olaszország és Magyarország megdönthetetlen barátságáról és bé- keszeretetóről beszélt. — A kormányzó értékes ajándékot küldött Hitlernek. — Üzembe helyezik a losonci posztógyárat. — Beregszász visszakéri városi jellegét. — A Sajó folyó 150 kilométeres védőgátat kap. — A főváros két és félmillió pengőt takarított meg 1938-ban. — Ma- gyarország nemzetközi egyezmény alapján 3 helyett 6 rádió-hullámhosszat kapott. — A természetes szaporodás arányszáma hazánkban tavaly olyan mélyre szállt, amilyenre régen nem volt példa. — Vaszary János festőművész meghalt. — A MÁK kőszénbánya tavaly 23*9 millió métermázsa szenet termelt. — 100 ezer pengőt juttatott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara különböző közintézményeknek. — Gyorsabb D vonatok lesznek egész Európából Budapest felé. — Az első negyedévben 70 százalékkal emelkedett kisiparunk exportja. — Megindult a nagykőrösi saláta és az alagi spárga exportja Németország felé. — Két csavargőzöst vásárolt a MFTR Pozsonyban. — A Hangya húskonzervgyárat létesít Pozsonyban. — Rimaszombaton és Érsekújváron fiókot nyit a Nemzeti Hitelintézet. — Kétszáz vagon lisztet szállítanak Szudétaföldre a felvidéki malmok. — Európa leghatalmasabb tengerszeme lesz a Kárpátalján építendő víztároló medence. — Magyar repülőkirándulás lesz Angliába vitéz Horthy István vezetésével. — Fokozódik Anglia érdeklődése a magyar élelmiszerek iránt. — A magyar bélyeg győzött a dél- amerikai versenyen. KÜLFÖLD A szovjet bolsevizálni szeretné Kínát katonai támogatás ellenében. — Románia nem enged át orosz csapatokat. — A németek Dévénynél dunai kikötőt építenek. —> Szocialisták nélkül alakult meg az új belga kormány. — Évi félmilliárd lírát költ Olaszország hadfejlesztés céljaira. — Az angol védkötelezett- séget be akarja vezetni a kormány. — Franciaország csapatokat vont össze Svájc határán. — Amerika 277 millió dollárt szavazott meg a Panama-csatorna kiszélesitésére. —> Franco tábornok lesz egyelőre Spanyolország kormányzója. Lind- bergh ezredest berendelték az ame-
