Esztergom és Vidéke, 1939

1939 / 30. szám

HATVANADIK ÉVFOLYAM 30. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. ÁPRILIS 20 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Símor-u. 20 Keresztén? politikai 8S társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkiní kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A kereskedelem. Párkány, 1939. IV. 17. Közgazdaságunk vérkeringé­sében a kereskedelem az a té­nyező, amely a mindennapi életben elkerülhetetlenül szük­ségescikkeket forgalomba hozza. A vásárló és a íogyasztókö- zönségnek a gyorsabb beszer­zési lehetőséget a kereskedelem eszközli. A kereskedelem annál tökéletesebben felel meg fel­adatának, ha azt a kereskedő minél szolidabb alapokra he­lyezi. Kézenfekvő tehát, hogy az a jó kereskedő, aki az árú minősége mellett az árakban is versenyképes. Ez jellemezte azt a békebeli kereskedő céget, amelynek élete több évtizedre terjedt ki. Ilyen keresztény cé­gek nagy számban léteztek a 'háború előtti időkben. A háború alatt soha nem ta­pasztalt jkonjuktura igen ked­vezett a kereskedelemnek, ami­kor a mutatkozó hiányok pót­lása a kereskedő ügyességén és élelmességén múlott. A jó konjunktúra és a beszivárgó idegenek voltak megölői a köz­tudatba átment szolid és tisz­tességes kereskedelemnek. A kereskedelem szerves kap­csolatban áll a nagyiparral. A gyáripar pedig a nyersanyag­termelővel. Minél inkább eltá­volodott a nagyipar a kézi­munka előállításától s minél olcsóbb volt az előállítási költ­ség, a fogyasztó annál nagyobb árakkal állt szemben. Erre az időre esik a liberalizmus tob­zódása, amely igen jó talajt termelt ki a fogyasztó ter­hére. A beszivárgott idegen ele­mek és az általuk nevezett talá­lékonyság termelték ki a köz­vetítő kereskedelmet, ama ha­mis jelszó mellett, hogy a ke­reskedőnek olcsóbbá teszi a beszerzést. Itt aztán grasszált a lelkiismeretlenség. A tisztes­séghez és szolidsághoz szokott kereskedő kivonult a kereske­delmi világból s helyüket be­töltötte az az elem, ahol a tisz­tesség határa mindig hosszabb volt néhány lépéssel a polgári értelemben vett tisztességnél, ami egyenlő volt a lelkiisme­retlen sáfárkodással. A közvetítő kereskedelemnek sikerült lerombolni a tisztesség elvét s ez egyenlő arányban “ érintette a nagyipart, az árú­raktárral rendelkező kereskedőt és a fogyasztót. Ennek hatása alatt, mint fentebb említettük, kezd eltűnni a jónevű tisztes­séges kereskedő s aki megma­radt, annak jól megalapozott vállalatnak kellett lennie, mert csak így állhatta meg helyét a kereskedelmet jellemző lelkiis­meretlenség tobzódásának aré­nájában. A nagyipar védekezett. A szociális szempontokat félre­értve, nemcsak gépesítette üze­mét, hanem silányabb árút kezdett gyártani és forgalomba hozni, szolidaritást vállalva az árú megdrágítását előidéző köz­vetítő kereskedelemmel, termé­szetesen a fogyasztó terhére. Ekkor már tisztán állt a nyil­vánosság előtt, hogy minden élelmesség és találékonyság a nyerstermelő és fogyasztó kö­zönség terhére történik. A nagyipar kartelbe tömörül s védelmére kel a vele sorskö­zösségben éiő egyedárusító ke­reskedővel. A kartel egész nyíl­tan nevezhető nemcsak antiszo­ciális intézménynek, hanem a nyersanyagtermelő és a fo­gyasztó kiuzsorázójának, Néz­zük csak a cementkartelt, amely majdnem lehetetlenné teszi az építőipart s ennek kap­csán a munKanélküliség erős gyarapodását okozza. A vas- kartel nemcsak hogy használ­hatatlan silány árút sóz a vevő nyakába, hanem azt olyan áron teszi, ami nincs arányban a nyerstermelővel. Ezek azok a tényezők, ame­lyek a közgazdaságunk vérke­ringésére bénítólag hatnak. Be­teges tünet, tehát ezen feltét­lenül segíteni kell. Vannak tör­vények, amelyek hivatva van­nak eltüntetni a beteges álla­potokat. Ezek a törvények ma már nem elegendőek, hiányo­sak, a paragrafusok között sok a kibúvó. Az ilyen hiányos­ságra enged következtetni a spekulatív alapon nyugvó keny- szeregyezségek, ahonnan meg- tollasodva kerül ki a szenvedő alany, a kereskedő. Mindenkit károsodás ér, a nyomában csak dudva terem a pénzügyi világ és más közéleti tényezők ré­szére. Közbevetőleg meg kell je­gyezni az olyan nem ismert tünetet, amiket a felszabadult részeken, így Párkányban is tapasztalt a kereskedő és iparos. Divat a felszabadult Felvidék látogatása s igy a gyárosok is felkeresik kisérve őket egy-két ügynök. A gyáros úr a szük­séglet és minőség után érdek­lődik. A kereskedő és iparos elmondja, hogy erre és arra van szüksége, mert csak úgy tudja vállalatát, műhelyét fenn­tartani, ha vevőinek minden igényét kielégíti. Fültanuja vol­tam a gyáros úr válaszának, amikor a jószándékú iparos­nak a legszemtelenebb hangon adja tudtára, hogy a kért árú nincs, annak használatától majd elszokik Ön és a vevőközön­sége is. A választ nem írha­tom le. Miért tud létezni a felsza­badult részek kereskedője és iparosa? Egyszerűen azért, mert fejlődésében igen sok akadály- lyal kellett megküzdenie. Nem beszélve a kisebbségi sorsról és drákói szigorúságú uzsora­törvényekről és annak kapcsán a tényleges ellenőrzéssel. Még ilyen körülmények között is tobzódott a vétkes kényszer­egyezségek lehetősége. Vannak kereskedőink és ipa­rosaink, akik úgy állják meg helyüket, hogy nem nyúltak a kényszeregyezség nemtelen esz­közéhez s ezek, de csakis ezek fognak győztesként kikerülni a harcból. El kell tüntetni még áldo­zatok arán is a kartelleket, ki kell irtani a hivatásos kény­szeregyezőket s akkor visszatér az a tisztességes kereskedelem es ipar, amely egyenlően fi­gyelembe veszi a termelő és fogyasztó érdekeit s így a szo­ciális erdekeket is. így tűnik az a lehetetlen index-szám, amely tátongó űrt mutat. H. B. Hast I Nemzetközi Vásárra utazik, okvetlen menjen el a ..Royal“ színházba és nézze meg a 150-ik elő­adás felé közeledő nagysikerű Egy bolond százat csinál operettet. Vásári könyvre 20% kedvezmény. HETI ESEMENYEK BELFÖLD Évente 160 kiló aranyat, 1400 kiló ezüstöt és 33 vagon rezet ter­mel a recski bánya. — 39.146 da­rab gépjármű van üzemben a meg­nagyobbodott Magyarországon. — Teleki miniszterelnök és gróf Csáky külügyminiszter Rómába utaztak, hol megjelentek az olasz király és a pápa előtt. — A titkos tanácsossá­got ezentúl katonai személyek is megkaphatják. — A magyar birkó­zók 4 : 3 arányban győztek Welsbón a németek ellen. —Júniusban 50 ezer sertést vesznek át a németek. — Hubay Kálmán lemondott a Ma­gyarság szerkesztéséről. — Hattagú magyar küldöttség vesz részt Hitler 50 éves születésnapi ünnepségein. — 72 halott veszteségünk volt a Ruszinföld elfoglalásánál. — A fő• város 114'2 millió pengőt fog a leg­közelebbi években beruházni. — A Csallóközt mentesíteni fogják a bel­vizektől. — A hercegprímás a püs­pöki kar nevében erősen bírálta a felsőházban a zsidőtörvényjavaslatot. — Rimaszombat megyei város kí­ván lenni. — Márciusban félmillió pengővel csökkent külkereskedelmi forgalmunk. —• Kárpátalján tilos a csehszlovák pénz forgalma. — A kormányzó estebéden vendégül látta feleségükkel együtt a csapattestpa- rancsnokokat. — Ezer pengőt ado­mányozott a kormányzó a szlová­kiai magyar házak javára. — A kormány a tisztviselők régi fizetésé­nek visszaállítására törekszik. — Lo• sonc is kéri visszaállítani városi jel­legét. — Az új repülőjárat London és Budapest között az utat 6 óra alatt teszi meg. — Vida Pál, a MÁK igazgatója egy argentínai porcellán- gyár vezető igazgatója lett. — KÜLFÖLD Roosevelt feltűnő távirati béke­ajánlatot intézett Hitlerhez és Mu- solinihez. — Tizenegymillió rádió van üzemben a Nemet Birodalom­ban. — 31.500.000 rádióelőfizető van Európában. — Három év alatt 6000 új mozdonyt és 112.000 teher­kocsit építenek a német vasutak. — Albánia fejlesztésére 1.837 millió lirat áldozott Olaszország. — A gib- raltári katonai kikötő két bejáratát elzártak. — Amerika szembeszáll Roosevelt háborús politikája ellen. — Románia elbocsátotta az össze­vont csapattestek legidősebb korosz­tályait. — Hitler megtiltotta a né­met hadsereg tagjainak az autóval való gyorshajtást. — Románia ki­sebbségi jogokat követel Albániában az ott élő százezer román számára. — Szlovákiában elkészítették a zsidótörvény tervezetét. — Üzembe helyezték Berlinben a világ legna­gyobb földalatti pályaudvarát. — Äa- tonai szövetséget köt Anglia a Szov­jettel. — Négymillió ember sínylő­dik a szovjetbórtönökben. — Hat­százezer négyzetkilométernyi terüle­tet kutatott fel a délsarki német ex­pedíció. — Valamennyi zsidó ki­vándorlását készítik elő Németország*

Next

/
Thumbnails
Contents