Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 25. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 25. SZÁM. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap CSÜTÖRTÖK, 1939. MÁRCIUS 30 Előfizetési ár 1 hóra : 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A kormányzó szózata. Kárpátalja katonai megszállása befejeződött s a magyar honvédség átvette a terület köz- igazgatását. Azt a területei, amelyen a honfoglaló magyarok átlépték a Kárpátok bérceit, hogy a hegykoszorúk alkotta, Isten adta határok között hazát alapítsanak és államot alkossanak s amely terület, ezer éven keresztül, a legutolsó két évtizedtől eltekintve soha sem volt idegen uralom alatt, ismét a miénk. Az ezeréves múlt jogán, a földrajzi egymásra utaltság jogán, a magyarsághoz vissza- kivánkozó gens fidelissima akaratának és önrendelkezésének jogán, a magyar katonai erények töretlen erejével szereztük vissza, hogy soha többé ne engedjük leszakítani országunk testéről. Rendkívüli terepnehézségekkel és terrorista bandák elleni- állásával dacolva az őslakosság örömujjongása közepette vette birtokába dicső honvédségünk a hólepte erdőket, magas bérceket és hágókat és a hadvezetőség első szava az Erdős- Kárpátok népéhez a megértés, az ellentétek kiegyenlítése, az engesztelődés jegyében hangzott el. És nyomban utána elhangzott a legmagasabb szózat is, Magyarország főméltóságú kormányzójának kiáltványa, amely szerető köszöntést visz a húszéves elnyomatás után felszabaduló nép felé. „Kéklő hegyeitek ormai a magyar rónára néznek - mondja a kormányzói szózat — erdős völgyeitekben száguldó patakok és folyók a magyar Alföldre visznek. A természeti adottságok, felföld és síkság egymást kiegészítve, összefonódva, elszakíthatatlan egységet alkotnak. Isten teremtette úgy, ezért csak rövid időre tudta az erőszak, az ármány, az emberi tévedés, a rosszakarat elválasztani azokat, akiknek a természet örök parancsa az egy államban való együttélést irta elő.“ Tömörebben, klasszikusabban, pontosabban nem lehetne kifejezni az összetartozást, mint a legfelsőbb szózat teszi. Valóban, — ezt Isten teremtette igy és alkotásával szemben csak idei-óráig lehet erőszakkal fellázadni, — de büntetlenül sohasem. A szétmállott mesterséges állam, Csehszlovákia példája, élénken és kétségbevon- hatatlanul bizonyítja azt. Magyarországnak természetadta, Istenadta joga volt ezekre a területekre. De igen nagy öröm mindnyájunknak, hogy ez a természetadta jog tökéletes összhangban van az ott lakó őslakosság kívánságával és akaratával. A rutén nép, a „gens fide lissima,“ ezeréves történelmünk folyamán sokszor bebizonyította a magyarság iránti testvéri érzéseit és ragaszkodását. És ezeket az érzéseket nem tudta megváltoztatni húsz év elnyomatása, mesterkedése, hazug propagandája sem. Politikai vezérek köthettek egyezségeket, árulhatták a földet es a népet, de a rutén nép a Kárpátok bérceiről sóvárogva tekintett mindig a magyar Alföld felé, ahol kenyeret tudott]szerezni s amely- lyel való kapssolata nyugalmat, tisztességes életet, szabadságot jelentett neki. Most ismét szabadok. Isten megjutalmazta hűségüket, állapítja meg a kormányzói szózat, és a magyar államiság keretén belül meg fogják kapni azt az önkormányzatot, amelyet ezen kívül állva a húsz év alatt elérni nem tudtak. A szabadság, a jog, a testvéri összetartás korszakát hirdeti az erdőboritotta hegyek ormán lengő nemzetiszinű zászló. Magyar és rutén testvéri ölelkezésben fog élni ismét, éppen úgy, mint ezer éven át s igyekszik mielőbb végleg elfeledni húsz év igazságtalanságát, elszakitottságát, szenvedéseit s egész lélekkel építgeti a jobb és boldogabb jövőt. HETI ESEMENYEK BELFÖLD Tót repülők bombázták Ungvári, Ugart, Utcást, Tibát, Révhelyet, Alsóhalast, Nagybereznát, Szobráncot és Pálocot. — Kilenc ellenséges repülőt lelőttünk és kettőt leszállásra kényszerítettünk. — Hétfőn Budapestre érkezett a szlovák bizottság, — A magyar csapatok a vasútvonal biztosítására megszálltak néhány pontot az Ungtól nyugatra. — Nyíregyházán szobrot állítanak Benczúr -' nak. — A Pénaintéaeti Központ múlt évi nyeresége 1 554,583 pengő. — Meghossaabbitottdk a sajtókamarai felvételek eloirálásának határidejét. — Gyors iramban épül Budapest légoltalmi hálózata. — Elkészült a lispei 30 kilométeres nyersolaj-csővezeték. — Kdrpdtlaljdn öt önálló bank és kilenc bankfiók működik. — Ezerháromszáz hitel- szövetkezet működik Magyarországon. — A tisaaluci vizierőműtelep 5 millió pengőbe kerül. — Hétfőn délben megszavazta az országgyűlés a zsidó törvényjavaslatot. — Hon~ védeink 360 szlovák és 211 cseh- morva foglyot ejtettek a mostani kárpátaljai harcokban. KÜLFÖLD Franciaorsadg 40 szövetséges hadosztályt veszített Cseh-Szlovákia széthullásával. — Kudarcot vallott Anglia és Franciaország kísérlete Németország bekerítésére. — Szlovákia megkapja a Cseh-Szlovák nemzeti bank arany- és devizakészletének ötödrészét. — Uj vatikáni pénzeket vernek XII. Pius arcképével. — Exhumálták Kolumbus Kristóf hamvait a sandomingói székesegy- házoól. — Madrid minden feltétel nélkül megadta magát Franco tábornoknak. — Németországban adójegyutalványokat bocsátottak ki. — A szovjet csapatokat vont össze Észtország határán. — Lengyelor- szdg nem csatlakozik a nómetelle- nes blokkhoz. — Az angol királyi pár meglátogatta Chamberlaint. — Beck lengyel külügyminiszter legközelebb Londonba utazik. — Prágában cseh és német nyelvű utcatáblákat használnak. — japánban a mohamedán vallást nem ismerik el. — Romániában a rémhirterjesz- tőket internálják. — Szlovákiából hazaküldtek a cseh csendőröket és detektivekat. — Hathónapos vám- mentességet biztosit Törökország gépek bevitelére. — Százötvenöt tor- dai magyar gazdának földjét kisajátította a román kormány. — Mo- naco nem fogadta el Titulescut állampolgárnak. — Törökországban az iskoláslányoknak nem szabad selyemharisnyát hordani. — 31 ezer olasz mezőgazdasági munkás megy Németországba. — Titkos tárgyalások folynak Róma és Páris között. — Gayda cseh tábornokot a német hatóságok letartóztatták. — Dühöng a magyarellenes terror Romániában. — Franciaország ismét Lebrunt választja meg elnöknek a nehéz napokra való tekintettel. Néhány fejezet a világtörténelem elmúlt nagy hetéről Az elmúlt héten világtörténelmi események peregtek le előttünk oly száguldó gyorsasággal, hogy hetek, hónapok kellenek ahhoz, hogy az eseményeket kellően megérthessük és értékeljük is. A világ csodálkozó bámulatának legszellemesebben a pesti utcai árus adott ruhát, aki eladott térképeihez rögtön radírt is ad, hogy a vásárló esti lefekvése előtt kiradírozhassa az elmúlt nap határait és megrajzolhassa az újakat. Száguldó történelemben élünk, nem lesz felesleges néhány mondatban utánagondolni az elmúlt hét eseményeinek. 1. Nekünk, magyaroknak legfontosabb esemény volt Ruszinszkó megszállása. Néhány nap alatt elértük a Kárpátok ősi magyar vonalát; megvalósítottuk a közös lengyelmagyar határt s visszacsatoltuk a ruszin népet, a gens fidelissimát, a magyar szent koronához. Az események jóformán szemünk láttára peregtek le, de az új honfoglalásnak olyan hatalmas diplomá ciai és katonai háttere volt, amelyet átfogóan csak Csáky István gróf külügyminiszter remekművű expozéjából ismerhetünk meg. A külügyi expozébői értesülhettünk a nagy diplomáciai előkészitő műveletekről: Olaszország és Németország figyelmét ismételten fel kellett hívnunk arra a nagy életbevágó szükségletre, amelyet Ruszinszkó számunkra nemcsak mint terület, hanem mint a Nagy-Alföld védőbástyája is jelent. Jugoszláviával és Romániával szemben a semlegességet kellett biztosítanunk. Jugoszlávia meg is értette intenciónkat s magatartása annyira korrekt volt, hogy az egész magyar nemzet köszönetére számíthat. Románia — hogy Csáky István szavaival éljünk — ismét eljátszott egy lehetőséget, amely Magyarország felé jó kapcsolatokat építhetett volna ki, Romániának hol habozó, hol erélyeskedő álláspontja nem riasztott vissza bennünket s bízva az ősi magyar hadi erényekben; számolva minden kockázattal, birtokba vettük Ruszinszkót. Hogy Ruszinszkó számunkra menynyit jelent közgazdaságilag, a biztonságérzet szempontjából, az már meglehetősen sokat tárgyalt kérdés : de van az egész ügynek egy erkölcsi oldala is. Ruszinszkót saját erőnkből, saját haderőnkkel, saját magunkra számítva szereztük vissza. Ezzel nemzeti öntudatunkat, külföldi presztízsünket olyannyira megerősítettük, hogy most már bizton tudjuk : Magyarország nem statiszta többé a Kárpátok medencéjében, hanem vezető tényező, amely nélkül dunai problémákat többé elintézni nem lehet. Magyarország történelmének ru- szinszkói fejezete még nem záródott le, hátra van a nyugati határvonal végleges megvonása, amely azonban csak jogos érdekeink százszázalékos érvényesülésével oldható meg. Mi hajlandók vagyunk a legbékésebb eszközökkel tárgyalni, de ha Szlovákia a határrendézést nyílt magyar városok bombázásával gondolja megoldhatónak, akkor mi egy percig sem várakozhatunk s nem is várakoztunk a felelőtlen kalandok megtorlására. De reméljük, hogy Szlovákiában
