Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 24. szám
2 ESZTERGOM «I VIDÉKÉ 1939 március 25 nek, aki új, szebb jövőt kíván szerezni önmaga, édes Hazánk és szeretett városunk számára. Ott a helye mindenkinek és sorakozzon fel minden keresztény munkás az EMSzO A Magyar Általános Kőszénbánya R.-t. tatabányai bányatelepén nagyszabású munkálatok folynak. A bányatelepi központi erőmű eredetileg másodpercenkénti 42 periódus mellett szolgáltatta háromfázisú váltakozó áramremdszerben a villamosenergiát a bányatelep, a cementgyár és a társüzemek részére, mig egy külön gépházból a távvezetéki energiaszolgáltatás részére az időközben hazánkban is szabványossá vált másodpercenkénti 50 periódust alkalmazta. A villamosenergiaszükséglet állandó növekedése időszerűvé tette az energiafejlesztés racionalizálását, illetve az 50 periódusra való áttérést. Ez időközben, a bánya és egyéb üzemek, valamint a nagyszámú idegen fogyasztó villamosenergiaellátásának legkisebb megzavarása nélkül meg is történt. A ferrosziliciumgyár üzembehelyezése, az aluminiumgyár létesítésének elhatározása, — mely utóbbinak tekintélyes kiadásokkal járó munkálatai folyamatban vannak — a Dunántúl nagy villamosenergiafogyasztó területeinek fokozódó energiaszükséglete és horizontális irányú bővülése az immár egységes áramrendszerben dolgozó teijesitmény ée műszaki felkészültség tekintetében az ország erőművei között az elsők sorában álló tatabányai erőmű bővítését tettek szükségessé. A bővítési munkálatok megkezdése előtt a meglévő gépek bizonyos átcsoportosítására volt szükség. E feladat megoldása rendkívüli műszaki teljesítmény mellett igen rövid időn be lül és az erőmű üzemének legkisebb megzavarása nélkül sikerült. Az erőmű bővítése a mai műszaki színvonalnak megfelelő tervek alapján készül. A középgőznyomásról a A főváros Statisztikai Hivatala most adta ki a Magyar Városok Statisztikai Évkönyvének legújabb kötetét, mely a magyar városok 1937. évi háztartási viszonyainak adatait tartalmazza. A vaskos kötet érdekes táblázataiból kitűnik, hogy a magyar varosok vagyona 2.565,518.800 pengő. Ebből egyedül a fővaros vagyona kitesz 1.538,366.354 pengőt, a törvényha tósagi varosoké 655,842 318 pengőt, a megyei varosoka pedig 371,310.130 pengőt. Budapest után az ország leggazdagabb varosa Debrecen, meiy 176'6 millió pengő vagyonnal rendelkezik, mig a következő leggazdagabb város, Szeged, csak 120'6 millió pengő vagyont mutat fel. A legszegényebb varos Balassagyarmat, melynek összes vagyona kei eken egy millió pengő. Második helyen áll a szegény városo < listáján Ma gyaróvár, melynek 12 millió pengő összvagyona van. Ha a tarozásokat is figyelembe vesszük, úgy Balassagyarmat után Turkeve következik a második helyen a szegény városok rangsorában, mert Turkeve tiszta vagyona csak 937.000 pengő. A közéi 2 6 milliárd pengő vagyonállománnyal szemben a magyar varosok tartozása 927,466.240 pengőt tesz ki. Ilyenformán a tiszta va gyón 1.638,052.563 pengő. A városok lakosságának számát tekintve, zászlaja alá, hogy városunk minél előbb színhelye legyen a keresztény munkástábor diadalmas csapatszem- lójének. Adjon Isten I nagynyomású gőzüzemre való áttéréssel kapcsolatban a kazánház két, együttesen óránkénti 80 tonna gőz- teljesitményű kazánnal bővül. A gépházban egy 16.000 kw (22.000 LE) teljesítményű turbóegység kerül felállításra. Ezen új, nagynyomású teleprész és a meglevő középnyomású telep közt kapcsolatot egy ugyancsak felállításra kerülő 4.000 kw (5.500 LE) teljesítményű előcsatolt lurbóegyseg fogja fenntartani. A telepbővités egyik érdekessége az építés alatt álló, óránként 5000 ma teljesítményű 45 m magas hyper- bolikus forgásfelületű vasbeton viz- hűtőtorony, amelyhez hasonló eddig sem hazánkban, sem Középeurópa- ban még nem létesült. A tatabányai erőmű már eddig is a legtöbb erőművel együttműködő energiafejlesztőtelep volt hazánkban, mert a MÁK tokodi erőmüvén kívül a Kincstár tassi vizienergiatelepével és ezenkívül további három gőzerőművel áll távvezetéki összeköttetésben és együttműködésben. Ezen együttműködés jeientős kibővítését fogja jelenteni a Magyar Dunántúli Villamossági R. T. bán- hidai erőművével való villamos kapcsolat, amely célból, egyelőre 20.000 kw teljesítményű transzformátorállomás létesül Tatabányán. A tatabányai és bánhidai erőművek összekapcsolása a MÁV villamosított vonalának és Budapest székesfőváros villamosenergiaellátásának szempontjából is rendkívüli jelentőségű. Ezen, országos enetgiagazdasági szempontból is nagyfoniosságú építési és bővítési - munkálatok nagymértekben hozzájárulnák a hazai ipar legkülönbözőbb ágazatainak foglalkoztatasahoz. egy-egy városi lakosra 533 80 pengő tiszta vagyon jut. Budapesten a városi vsgyonfejkvóta 813 05 pengő. Győrben a leggazdagaob a városi polgár, mert olt a városi vagyonból 1067 82 pengő jut minden polgárrá. Legszegényebbek Pestszentlőrinc polgárai, mert ott a fejkvóta csak 57'44 pengő. Érdeklődésre tarthat számot az a fejezet, mely a városok köicsöneiről szól. A magyar városok 1913 óta 661,393 530 pengő törleszíéses kölcsönt és 156 900 380 pengő függő köicsönt vettek fel. Az évek folyamán ebből jelentős törlesztést eszközöltek, úgy hogy a statisztikai összeállítás évében a törlesztóses kölcsönök álladéka 383,855.019 pengőt, a függőköicsonöK alladek« 114,585.875 pengőt tett ki. Ebből a fővárosra 274 1 milliós törlesztóses és 44 6 milliós függőkölcsön, a tör- vénybutósagi városokra 67‘4 mililós törleszt éses és 45'1 milliós függő köcsön, a megyei városokra pedig 42'4 milliós törlesztóses és 24'8 milliós függőkölcsön jut. A törlesztóses kölcsönök zöme 4 —4'5 százalékos kamatozású, de akad kölcsön, mely nek 13 1 százalék a kamatozása. Az eredeti törlesztóses kölcsönök bői 91'4 millió pengőt a Speyer-cég folyósított, 470 milliót pedig más külföldi pénzintézetek. Fővárosi bankok 56‘2 millió, különféle vállalatok 4'3, az államkincstár 16*5, egyéb közintézmények 20‘2, városi alapok és gyámpénztárak 685.000 pengőt. Vidéki pénzintézetek 535.090, magánszemélyek 242.000 pengő tör- lesztéses kölcsönt nyújtottak. A füg gőkölcsönök megoszlása a követ kező: fővárosi bankoktól 103 6, környékbeli pénzintézetektől 16’4, fővárosi bankok vidéki fiókjaitól 1‘6, ipari vállalatoktól 23‘4, az államtól 3 millió, egyéb közintézményektől egymillió, városi alapítványoktól, alapoktól 1'3 millió, magánszemélyektől 600.000 pengő. A tekintélyes összegű kölcsönöket a következő célra vették igénybe. A törlesztóses kölcsönökből vegyes beruházásokra 586 9, üzemek bővítésére és létesítésére 30, közcélú épületek emelésére 11 6, bérházak építésére 5'4, ingatlanok vásárlására 31, útépítésekre 4‘2, városszabályozásokra T3 milliót, folyó kiadásokra 783.000, tartalékalapok létesitésére 495 000 pengőt, egyéb célokra 17*6 milliót. A függőkölcsönökből üzemek létesitésére és bővítésére 62 4, vegyes beruházásokra 21, ingatlanok vásárlására 2'4, közcélú épületek emelésére 5’9, bérhazak építésére 1 '9, útépítésekre 16 2 milliót, városszabályozásra 758.000, folyó kiadásokra 42'8, kölcsönkonverzióra 15, egyéb célokra T7 milliót, tartalék- alapok létesitésére 320.000 pengőt. EGYRÓL-MÁSRÓL Amikor az elmúlt heti eseményekből ki akarjuk választani a hozzánk legközelebb állókat, úgy érezzük, hogy alig írhatunk másról, miut arról a minden magyar szivet megdobogtató történelmi fordulatról, amely úgyszólván egyik napról a másikra a szemünk láttára játszódott le. Csehszlovákia megszűnt létezni, Szlovákia kikiáltotta függetlenségét, a Ruténföldet pedig megszálltak a m. kir. honvédség csapatai. Mindez egyet len hét alatt történt. Meglepően és hirtelenül szakadt reánk ez a nagy változás, melynek nagyságát csak sejtjük, de roppant jelentőségét még fel sem foghatjuk, mert benne élünk a rohanó események sodrában. Még tulajdokóppen nem is tudhatjuk, hogy mi az, ami ezen a március idusán elkezdődött, de azt érezzük, hogy körülöttünk fel- tornyosodott a nagy idők hu lám- verése, mely eddig elkepzelhetetlen gyorsasaggal végzi történelmi munkáját, rombol és alkot egyaránt. Vakmerőség volna jóslásokba bocsátkozni, vagy felelősség nélkül levonni nagykepű következtetéseket. Amit le kell vonnunk, az a felelősség. Minden magyarnak halálos komolysággal kell magára vennie a történelmi felelősséget az utánunk következő nemzedékekkel szemben s ennek a felelősségnek a tudatában kell a hazáért élnünk vagy megtolnunk. A nepek és országok sorsát irányító istenkéz a magyar nemzetet rátétté a mérlegre és most rajiunk, ma élő magyarokon múlik, nogy nemzeti történelmünk következő fejezetének mi lesz a cime: Élet vagy Halál. . , * * * Csehszlovákia, ez a gonosz tör ténelmi kísérlet, minden idők legnagyobb közjogi szélhámossága örökre megszűnt, ninc3 többé. A históriai hazugság egyetlen nap alatt összeomlott és maga alá temette minden tartozékát és kelleket, a pitts- burgi szerződőst és a demokráciái, a cseh-szlovák egységet és az ön rendelkezési jogot és a poteinkim nagyhatalmi állás minden cifraságát. Az egész Masaryk—Benes-főle csehszlovák állameszmeből nem maradi más, mintegy halmaz ócskaság, melynek eltakarítására a Németbirodalom vállalkozott. Nem volna nehéz s végeredményben emberileg indokolt is volna mérgezett nyilakat lőni a kótfarkú oroszlánba, amelyről kiderült, hogy nem is volt oroszlán. Érthető volna magyar részről minden kifakadás, hiszen történelmünk legnagyobb csapását, Trianont, a saját hibánkon kivül egyedül a cseh hazugságoknak köszönhettük s bizony sok-sok vissza- fizetnivalónk lenne még abból az időből, amikor a mi fővárosunk felé özönlöttek a menekültek vonatai, mi voltunk az otromba gúnyolódás céltáblái s amikor úgy látszott, hogy nálunk többet nem veszthet el senki. De semmi érte’me sem volna, hogy most éljünk ezzel az olcsó fegyverrel, amikor a számla kiegyenlítését helyettünk megkezdte a sors. Nekünk, ami mondanivalóink voltak, azokat elmondottuk és hangosan hirdettük húsz éven keresztül. Mi tudtuk, hogy Csehszlovákiának el kell pusztulnia s ezért nem is maga a tény, hanem legfeljebb a mód lep meg, ahogyan elpusztult. Amilyen képtelen volt ennek az országnak a keletkezése, olyan megdöbbentő az összeomlása. Példátlanul áll az egész történelemben, hogy egy ország saját maga mondja ki a halálos Ítéletét s hogy egy hadsereg nemcsak vereség, de egyetlen puskalövés nélkül megsemmisüljön . . . Most látjuk csak, hogy nálunk többel és nagyobbat Is el lehet még veszteni. Ipartestületi közlemények Az iparosnyugdij felállításával kapcsolatban elrendeltetett az iparosok statisztikai adatainak felvétele. Az Ipartestület felhívja minden önálló iparos tagját, hogy a statisztikai kérdőívet lelkiismeretesen és pontosan töltse ki s a kiküldőit kérdőíveket haladéktalanul küldje be az Ipartestületbe. Aki ivet nem kapott, az saját érdekében jelentkezzék. Ta- noncévek, segédévek, születési óv, gyermekek száma és kora is bejelentendő. A bejelentés elmulasztása kihágás. Az Ipartestület ismételten felhív minden önálló iparost, kinél értelmiségi munkakörű állást betöltő alkalmazott van (kiszolgáló, pónzbeszedő, segéd, könyvelő sto.) minden segédjét, tanoncát és alkalmazottját, kinek 4 középiskolája vagy ennél magasabb képzettsége van, az értelmiségi kormány biztosságnál a saját ér- dékében azonnal jelentse be. Ä bejelentés elmulasztása kihágás. Bejelentő lapok a városi kiadóhivatalban kaphatók. Értesíti az Ipartestület mindazokat, akik az Országos Mezőgazda- sági Kiállítás megtekintésére Budapestre kívánnak utazni, hogy félárú igazolványt válthatnak az Ipartestület hivatalában. Az igazolvány ára 1.30 P. ftltfMMlMluftMRMlMMMMMlMNMIMI H1HEK A bevonultak családtagjai — mint a kormány hivatalos rendeletéből tudjuk — segítségben részesülnek ugyanúgy, mint az őszi bevonuláskor. (Az arra rásuorn- lóknál a feleség 15, a gyermek és igazoltan eltartott családta g 10—10 pengőt kap.) A rendelet előírja a segély megszerzésének körülményeit is úgy, hogy a bevonult katona parancsnokánál jelenti be a segélyre való igényét, a katonai parancsnokság Hatalmas munkálatok folynak a MÁK tatabányai telepén A városok tiszta vagyona 16 milliárd, tartozása 927 millió pengő
