Esztergom és Vidéke, 1939
1939 / 23. szám
HATVANADIK ÉVFOLYAM 23. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1939. MÁRCIUS 23 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 2U Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer ^—'Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Annak a bátor és egyenes beszédnek eszmemenetét folytatjuk magunkban szinte vigasztaló reménykedéssel, — amelyet dr. Porubszky Géza országgyűlési képviselő mondott el a Polgári Egyesület Kossuth-vacsoráján. Szinte jól esik ez a kíméletlen igazmondás és szembebeszélés, mert hiszen hogyha volna közöttünk olyan, aki még ma sem érti meg a kor szavát és ma is önző, kisded játékaihoz s érdekköreihez méri az életet ebben a hazában és társadalomban, akkor az nem érdemel kíméletet. Nem érdemel kíméletet, mint ahogy nem érdemelnek kíméletet az erkölcsi és hazafiúi megítélés szempontjá- bólazok a nemzedékek, az uralkodó osztályoknak azok a rétegei, amelyek a magyar nép felkarolása, felemelése és a magyar néppel való szövetkezés helyett mindenkor a pénzhatalmakkal, a plutokráciával szövetkeztek, mitsem törődve a népi érdekekkel. Ez a történelempolitikai meggondolás, — amelyre különben Szekfü Gyula is rámutatott, — arra a meglátásra vezet bennünket, hogy a magyar sors szomorúságának, kegyetlenségének, a sok később bekövetkező nemzeti tragédiának ez a magyar történelem csaknem minden korszakában különböző formában megtalálható jelenség az oka. A múltra nézve ez az ítélet -sújtja a bűnösöket, a jelenre és jövőre nézve azonban, — ha élni és boldogulni akarunk, — nem elég a bírálat és nem -elég az Ítélet. Egyszerűennem szabad tűrnünk a nemzet élete ellen irányuló bűnt és — ha törvényes úton is — de radikális eszközökkel olyan társadalmi és gazdasági életet kell teremteni, amely lehetetlenné teszi ezen a földön a nemzeti „ és történelmi felelősség átérzése nélkül való grasszálást és érvényesülést. Két iránygondolat megvaló- sílását tanácsolja Porubszky Géza a jövőre nézve. Az egyik a magyar népnek a földbirtok- reform útján való kielégítése és gazdasági, kulturális felemelése, — a másik a népi és nemzetiségi kérdés olyan megoldása, hogy vonzóvá tegye ezt az országot minden nép számára, amely valaha Szent István koronájának védelmében és dicsőségében élt. Most is fülünkben cseng és különösen a felvidék felszabadulása óta a felvidéki képviselők ajkáról a nacionalizmus és szocializmus mellett sokszor hallatszik ez a szó : demokratikus. Uj. aktuális értelme van ma ennek a szónak, amelynek nem szabad puszta jelszónak és a politikai szónoklatokban gyakori frázisnak maradnia. Ez a kifejezés a magyar nép politikai, gazdasági és kulturális felemelésére, érvényesülésére es igaz megbecsülésére céloz. Ez pedig’a mai kor magyarja szemében igen komoly dolog. Ennek a szónak mint programnak őszinte megvalósítása a nemzet életérdeke. Ebben az irányban is nyíltan meg kell mondanunk az igazat: a szavakkal való játéknak, a politikai elveknek a divatjárás szerinti és esik az egyéni érvényesülést hajszoló hangoztatásának és cserélgetésének vége. A régi liberális áldemokratizmusból, amely csak szóban es papíron volt meg, de az élet lépten-nyomon rácáfolt, nem kérünk többé. Őszinte nyíltsággal meg kell vallanunk azt is, hogy nemcsak törvé-, nyekre és rendeletekre, nemcsak a nép gazdasági megerősödésére, kulturális felemeléDr. Serédi Jusztinián'hercegprímás a pápaválasztásról visszaérkezve, megírta híveihez az uj pápáról szózatát, amelyet vasárnap olvasnak fel a szószékről. — Soha oly kézzelfoghatóan nem szemléltem a pápaság örök voltát — hangzik a szózat —, egyetemességét és nagyságát és soha annyira közel- levőnek nem éreztem a Szentlélek Úristen jelenlétét, mint mikor az elmúlt nagy napokban ott álltam Szent Péter elárvult széke mellett, melyre a biboroskollégium tagjaival együtt utódot kellett emelnünk. Az egész világ szeme rajtunk függött. Nem volt-e ez az egyetemes érdeklődés szemléltető bizonyítéka annak, hogy a közel kétezeresztendős pápaság tekintélye ma, a földi tekintélyek romjai fölött, nemhogy csökkent volna, hanem soha nem tapasztalt mértékben emelkedett? — Az egész világ örömujjongása, amellyel az uj pápa személyét fogadta, hangos és általános tanuságtétel volt a hit mellett, hogy igenis a pápa Szent Péter utóda és Krisztus helytartója. És ebbe az örömujjongásba sére gondolunk, hanem a magyar társadalom nagy belső reformjára is. A magyar társadalom nagy részének egyenkint és összesen komoly emberi, lelki átalakulásra van szüksége, igazi lelki műveltséget és finomságot kell szereznie, hogy mindnyájan összetalálkozhassunk egy nagy és szent cél érdekében, mint ennek a hazának édes gyermekei 1 Nemcsak a népnek van szükség erre a lelkületre és nem bizonyos, hogy aki sokét tanult és nagy iskolai előképzéttségekkel rendelkezik, egyúttal művelt, finomlelkű ember is ! A pozíció sem ad jogot arra, hogy valaki mindenkinél okosabbnak, különbnek tartsa magát és ha módja van rá, felülről, nemtörődömséggel, semmibevevéssel kezelje embertársait- Bizony megmondhatjuk egymás szemébe es megmondjuk különösen azoknak, akiknek ez nem tetszik, hogy a szükséges gazdasági, társadalmi és nemzetvédelmi reformokon belül gyökeres lelki, emberi reformokra is szükség van. Amellett, hogy munka és megélhetés jusson ebben az országban minden becsületesen dolgozónak, csak igy lehetséges az, hogy mindnyájan testverek is lehessünk és annak is érezhes- |sük magunkat. legőszintébb szívvel kapcsolódott nemzetünk. Hisz a Szentatya személye oly közel áll hozzánk I Legutolsó kölföldi szereplése nálunk volt, a mi körünkben, nem is oly régen az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával 1 Mindnyájan épültünk jámborságán, buzogtunk lelkesítő szavain, melegedtünk irántunk tanúsított sze- reteténél, mikor az Oltáriszentséget vitte a Dunán és Budapest utcáin, mikor szólt hozzánk és áldást adott reánk a Hősökterén, mikor a Szent Jobbot kisérte fővárosunkban és Esztergom ősi kövein. Úgy érezzük, hogy Szent István király, ki a pápa Sággal eljegyezte nemzetünket, már akkor úgy nézett le rá mennyei dicsősége magasából, mint a szent koronát küldő II. Szilveszter jövendő utódjára és azért mi úgy tekintjük őt, mint Istentől nekünk jutatott újabb kegyet és ajándékot a Szent István jubileumi év alkalmából 1 — Mielőtt haza indultam, az uj Szentatya áldását adta nekem és az egész magyar nemzetnek. Ezt az áldást, mint nemzetünk további boldogulásának zálogát, gyermeki szeHETI ESEMENYEK BELFÖLD A kormányzó meglátogatta a ru- szinszkói csapatokat és a kórháza* kát. — 214 earen foglalkoznak Magyarországon női divatcikkek előállításával.— Meghalt Torkos László, a 100 éves magyar költő. — Budapesten 202 szobor és diszkót van. — Katonai közigazgatás lépett életbe a felszabadult Ruszin- szkóban. — Meghosszabbították a magyar—román Kereskedelmi szerződést. — Kárpátaljával 20 millió holdra növekedett Csonkamagvaror- szág területe. — Hetvenkétmillió pengőért Budapest minden lakója légoltalmi óvóhelyhez juthatna. — Junius végén megy az első magyar zarándoklat XII Pius pápához. — Aa észt köztársasági elnök nagy kitüntetést küldött a kormányzónak. A budapesti repülőtérre hetenkint 242 óriási utasgép fog érkezni. KÜLFÖLD Salovdkia megtartja függetlenségét, csupán katonai, vámügyi és pénzügyi unióra lép Németországgal. — Londonba rendelték a berlini angol nagykövetet. — A francia kormány november 30-ig teljhatalmú felhatalmazást kapott. — A poasonyi zsidóknál házkutatást tartottak. — Tiaenötmillidrd dollár az Egyesült Államok aranykészlete. — Jugoszlávia hamarosan rendezi a horvat kérdést. — A sziámi király nyugdiját megvonták, mert bírálta a közállapotokat. — Kétmilliárd csehkorona értékű arany van az Angol Bankban. — A cseh és morva területen bevezették «az egy- pártrendszert. — Anglia, Francia- és Oroszország nem ismeri el Csehország annektálását. — Veszedelmesen terjed a szerencsejáték Angliában. — Franco tábornok cirkálói zár alatt tartják a valenciai kikötőt. — Volosint megtámadta Mármaros- szigeten egy ukrán altiszt. — Románia engedményeket tesz a magyar és nemet kisebbségeknek. — Amerika sem ismeri el a csehországi német akciót. — Hacha volt elnök áll a cseh nemzeti szocialista mozgalom élére. — Bombamerényletet követtek el Pozsonyban és Nagyszombatban a német vezetők ellen. — Benes táviratban tiltakozott a népszövetségnél Csehország annexiója ellen. — Anglia végleg szakitott a a müncheni politikával. — Cáfolják, hogy Olaszország akcióra készülné Albánia ellen. — Fényes fogadtatást rendezett London a francia köz- társasági elnök tiszteletére. — Öngyilkos lett a prágai rádió magyar spikere. -Mussolini ma, csütörtökön, április 23-án nagy beszédet fog mondani. — Németország is visszarendelte jelentéstetelre londoni és párisi nagykövetét. — Rendkívüli katonai intézkedéseket tesz Franciaország. — Memel vidékének német lakosssága visszacsatolását kéri Németországhoz. — Németországnak 631.000 négyzetkilométer a területe és 83 millió a lakosa. A hercegprímás szózata az új pápáról