Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 19. szám
ÖTVENKILENCEDIft ÉVF. 19 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjélenik hetenkint kétszer Eeresstány politikai és társaiéiul lap VASÁRNAP, 1938. MÁRCIUS 6 Előfizetési ár 1 hóra: i pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A nő munkája a Vöröskereszt szolgálatában A Vöröskereszt-választmány f. hó 1-én — kedden — délután fel 6 órakor a városháza nagytermében dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen báró Apor Gizella országos főnökasszony ma- gasszinvonalú előadást tartott a házi betegápolásról. Az előadáson a város intelligenciája csaknem kivétel nélkül megjelent. A mintegy 250 főnyi hallgatóság sorában ott láttuk a következőket : Dr. Radocsay Lászlóné, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, dr. Frey Vilmos, dr. Csárszky István, vitéz Pongrátz-Bartha Ede, Jeziersky Mihály, dr. Divéky István, dr. Divéky Istvánná, vitéz Szívós Waldvogel Józsefné, dr. Závody Albin, dr. Stockinger János, dr. Stockinger Já- nosné, vitéz báró Ungár Károly, dr. Vécsey Kálmán, vitéz dr. Zsiga János, Ágfalvi Imre, dr. Monsberger Ulrik, László Istvánná, Andrássy Mária, Komán Bóláné, Mátyássy Gyuláné, Berencz Györgyné, dr. Be- rényi Zsigmond ;é, özv. Rudolf Ist- vánné, Kornháber Sámuné, dr. Ka- zatsay Antalné, Csics Ákosné, Csics Gabriella, dr. Kiss Ernőné, dr. Mailász Tiborné, dr. Prokopp Gyuláné, Ujjadi Imréné, dr. Rajner Janosné, Bartal Alajosné, Bajnok Gizella, Szabó Bea, Molnár Gizella, Szarvas Ilona, dr. Schleiffer József, dt. Mar- kóth Imre. dr. Jánoskuti József, dr. Gedeon Gábor, Lipóth Kálmán, dr. Hajdú György és még számosán. Elnöklő főispán megnyitván az ülést, rámutatott arra, milyen nagy kitüntetés Esztergomra, hogy az előző választmányi ülésen elhatározott propaganda-előadás megtartására maga az országos főnökasszony vállalkozott, elismerésül azért a fáradságos és lelkes munkáért, amelyet az esztergomi Vöröskeresztválasztmány tagjai a magasztos eszme szolgálatában végeznek. Csak az tudja igazán értékelni az áldozat és a kitüntetés nagyságát, aki ismeri a főnökasszony rendkívül nagy elfoglaltságát. A főnökasszonynak semmi munka sem sok ugyan, de az ideje annál kevesebb. Utalva a hétfői vöröskeresztes filmre, megállapíthatjuk, hogy nemcsak a fii mén vannak Fehér Angyalok, — nekünk is van Fehér Angyalunk az országos főnökasszony személyében. És ebben a megállapításban nem tudni, mi több: a hazafias öröm, a nemzeti büszkeség, vagy a vöröskeresztes szeretet-e ? Ezek az érzések töltik el Esztergom közönségét a főnökasszony iránt, aki itt mindig meleg szeretetet, ragaszkodást, a legmélyebb tiszteletet, megértő lelkeket és melegen dobogó sziveket fog találni 1 Ézután báró Apor Gizella előadása következett, a Vöröskereszt tevékenységéről és azon működéseiről, amelyekbe a nő is bekapcso lódik. — A nő elsődleges hivatása — mondotta az illusztris előadó — a másokról való gondoskodás. Ezt természetszerűen végzi otthonában az anya, de végzi minden nő ott, ahol és amikor csak alkalom nyílik rá. Elsősorban a betegekről való gondoskodás az, amely minden nőnek kötelessége. A Vöröskereszt most meginduló házi betegápoló tanfolyama megadja a lehetőséget arra, hogy ennek az elsőrendű kötelességnek a magyar anya és a magyar leány szakszerűen eleget tehessen és az otthonában megbetegedett családtagnak, aki mellett szakképzett, hivatásos ápolónőt tartani nem lehet, éppen olyan kifogástalan és hozzáértő ápolást nyújtson, mintha a beteg kórházban vagy szanatóriumban feküdne. A szakképzettség azonban még nem minden, mert az ápolás kiinduló pontja a- szeretet, az anyai gondoskodás. Barlanglakó őseink között házi betegápolást végzett az anya, mikor gyermeke lázas homlokát a patak vizével hűsítette. A szakképzett modern vöröskeresztes testvár is anya, amikor idegen gyermek mellett virraszt, öregeket gondoz és testi vagy lelki betegeket ápol. Ha feltesszük a kérdést, mi szükséges a házi betegápoláshoz, a válasz : egy háromszög, amelynek — a geometria nyelvén szólva — első befogója a szeretet. Ezt minden nő nek szivébe ültette a Teremtő. Lehet az ott látens állapotban, kihasználatlanul. De ha a kifejlődésre alkalma van, szárnyakat bont, altruizmust diktál és egészen a hősies ön- feláldozásig kiterjeszti jócselekedeteit minden rászoruló emberre. Menynyivel könnyebb a szeretetnek ez a szárnybontása az otthoni környezetben 1 Hiszen a hozzátartozóinkért nem nehéz áldozatot hozni. A háromszög másik befogója az ügyesség. Bármely munka iránt lehet az egyénben rátermettség, de azt tökélyre csak nagy gyakorlattal és tapasztalatszerzéssel lehet vinni. A megrajzolt két befogót az átfogó : a tudás egyesíti háromszöggé. A betegápolás sötét korszakában egyes tehetséges ápolónők minden tanulás nélkül, csupán a gyakorlatra és a tradíciókra utalva, jöttek rá azokra a módszerekre, amelyek aztán alap jául szolgáltak a mai fejlett ápolási metódusoknak. Ma már pontosan tudjuk tanítani a különböző fejlett ápolási teendők mikéntjét és nincs szükség arra, hogy az ápolás különféle módszerekkel kísérletezzen, ami csak időpazarlást, a szegény betegeknek meg gyötrelmet jelent. És vájjon kiben nincs meg a készség arra, hogy megszerezze azokat az ismereteket, amelyekkel hozzátartozói szenvedésein könnyíthet? Nekünk, szakképzett ápolónőknek pedig szintén csak örömet jelent, ha a tanítás révén legalább indirekt útán segíthetünk az olyan betegen is, akinek betegágyához személyesen nem léphetnénk oda. A betegápolást nem tartjuk tud:- mánynak, mert nem végez kutatásokat. De a tudomány számára hid, amely a gyakorlati élethez vezet. A tudomány számára értékes szolgá latokat végez, amikor adatokat gyűjt és a tudományos elgondolásokat átviszi a gyakorlati életbe. Sokszor hallható a megjegyzés — különösen azok részéről, akik nem sokat értenek hozzá —, hogy kár az ápolónőket annyi mindenre kitanitani és túlképzést emlegetnek abban a tévhitben, hogy ez csak fokozza a ku- ruzslás veszélyét. Pedig éppen megfordítva van. A kiképzés a valóságban éppen ezt a veszélyt zárja ki. A kuruzslás elhárításának alapja a kiképzés és a miértek tisztázása rajzolja meg legélesebben a betegápolás határait. Az az ápolónő, aki orvosi kezelésekhez hozzászól, diagnózist állít fel, vagy kritikát gyakorol, nincs kellőleg kiképezve. A házi betegápolástól remélhető, hogy aki azt megtanulta, otthonában is szószólója lesz az egészséges életmódnak, az egészséges életrendnek és az egészséges szokásoknak. Aalakot nyit az egészségnek és rávilágít a babonára, a kuruzslásra, a tudatlanság tévedéseire. Mert kuruzslás nemcsak az analfabétáknál akad. Megtaláljuk azt a művelt társadalmi rétegekben is. Az az eset, amikor az ambulanciáról távozó testvér rajtakap két asszonyt, hogy egy másorvosságából isznak, vagy cseréinek, nem sokban különbözik attól, amikor a művelt dáma az orvosságot, amely nek' jót tett, odaadja barátnőjének anélkül, hogy azt az orvos csak látta volna is. Abban sincs különbség, amikor a faluvégi Dorka néni szenes vizet itat a kisbabával, vagy az úrinő felkeresi a csodatévő javasasszonyt. A Vöröskereszt szeretne mindenkit megtanítani arra, hogy: 1. idejé ben hivasson orvost, 2. kritika nél kül hajtsa végre annak rendelkezéseit és 3. sajátítsa el a legegyszerűbb betegápolási ismereteket. Meg szeretne tanítani arra is, hogy nemcsak a testet, hanem ugyanakkor a lelket is ápolni kell. Lelkileg az egyes emberek talán még jobban külön böznek egymástól, mint testileg. Ebben nemcsak az értelem, hanem a jellem és a temperamentum is szerepet játszik, sőt módosítja és alakítja azt a környezet szuggesztiv ha tása is. Azért kell az ápoláshoz szak ismeret, sok tapasz alat és meleg szív. Odahaza sokszor könnyezve ápoják a nagybeteget, aki türelmetlen, elégedetlen és minden igyekezettel szemben hálátlan, vagyis — amint mondani szokták —, rossz beteg. De az a testvér, akit megtani toltunk a házi betegápolásra, tudja, hogy nincs rossz beteg, legfeljebb meg nem értő ápolónő van ; tudja, hogy amikor a szervezetben zavar áll elő, a leggyengébb ingerek is sokszor erős érzést váltanak ki és kínzóvá s tudatossá válik az is, ami az egészséges ember még csak nem is érzékel. A köztudatba át kell mennie, hogy az egészségvédelem, a betegség megelőzése s a betegek szakszerű ápolása a nemzetvédelem egész jövőjére messzeható fontossággal bir. A szükséges ismeretek terjesztése, a tanítások országos megszervezése a meglévő szervezetek és itézmények útján az, amire ennek érdekében szükség van. Házi betegápolási tanfolyamokat már több mint négy év óta tartunk ésez alatt az idő alatt közel 5000 bizonyítványt osztottunk ki. Ez a szám bizonyítja legjobban a tanfolyamok szükségességét. Ezeken a tanfolyamokon 2—4 hét alatt elsajátíthatók a legegyszerűbb és legszükségesebb betegápolási ismeretek, amelyeknek áldásos eredményét aztán az otthonban megbetegedett családtagok olyan nagy hálával élvezhetik I A főnökasszony ezután áttért a vöröskeresztes ápolónői kiképzés egy mási* ágazatának, az u. n. Vöröskeresztes Honleányi Ápolónői tanfolyamnak ismertetésére. Ez a háború esetére állítja sorompóba az önkéntes ápolónők csapatait s mint ilyen, a házi betegápolási tanfolyamtól különálló és független. Az ülés végeztével megkezdődött a házi betegápolás tanfolyamra való jelentkezés. Az eredmény már eddig is igen örvendetes és reméljük, hogy a jóság és a szeretet eszméjétől áthatva városunk minél több nemesen érző asszonya és leánya fog felsorakozni a tanfolyam vöröskeresztes zászlója alál * * * At anfo'yamra jelentkezni Schlachta Erzsébet vöroskeresztvál. titkárnál lehet minden d. e. 10—12 óráig a polgármesteri hivatalban. A tanfolyam 39 előadásból áll, vagyis mindennapi előadások esetén (napi 3—4 órai lekötöttséggel) két hétig, másod- naponkinti előadások esetén egy hónapig tart. A vezetőség a jelentkezőket még külön is össze fogja hívni az előadások idejének (d. e. vagy d. u. ?) megbeszélése végett. Ä táti gazdasági tanfolyam vizsgája Vasárnap, 27 én tartotta a táti téli gazdasági tanfolyam ünnepélyes záróvizsgáját, melyen a vizsgabiztos szerepét a föidmivelésügyi miniszter felkérésére dr. Frey Vilmos alispán töltötte be. Megjelent a vizsgán dr. Radocsay László főispán, Reviczky Elemér főszolgabíró, vitéz Pongrácz- Bartha Ede nyug. tábornok, a vm. vitézi székkapitány, dr. vitéz Zága János vm. II. főjegyző, Mátyássy Gyula járási gazd. felügyelő, valamint számos érdeklődő a községből, a környező falvakból és Esztergomból. A tanfolyamnak, melyet Bartossik Béla gazdasági tanár vezetett, a hallgatósága túlnyomóreszt Tátról került ki, de voltak páran Esztergomból, Tokodról és Mogyorósbányáról is. A vizsga megkezdése előtt a tanfolyam hallgatói és a vizsgabizottság közös szentmisén vettek részt, majd fél II órakor a Hangya nagytermében gyűltek össze, hogy beszá-
