Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 14. szám
2 ESZTERGOM *8 VIDÉKÉ 1938 február 17 ország legszebb érdéin és hegyvidékén vezet keresztül. Parkírozás és fásítás: a Szo- bieszky- és Hút-parkok létesítése. A vasútállomás előtti tér parkírozása. A Tábor-utcai fenyves, a szent- györgymezei Templom-tér rendezése, a Szépítő Egyesület parkírozásai, faültetései és séíányrendezései a pri- mási szigeten. Sportlétesítmények : a város sporttelepének és népkertjének létesítése. Ugyancsak a szigeten a Ferencrendi- és Bencés Gimnázium sporttelep építkezései. A bizottság a fent felsorolt tervezetek részletes letárgyalása után foglalkozott a május 31-i körmenet megA belügyminiszter most kiadott rendeletében szadályozta a magánfelek érdekében kifejtett hatósági orvosi tennivalók ellátásáért fizetendő dijak mértékét. A rendelet kimondja, hogy a magánfelek érdekében kifejtett tennivaló ellátásáért a magánfól dijat köteles fizetni, azonban igazolt szegénység esetében az orvos tennivalóit díjmentesen köteles ellátni. Hősi halott szállításánál és eltemetésénél, fegyverviselésre jogosult köz- alkalmazott, szolgálatban felesketett erdőmérnök, alerdész, erdőőr, főer- dőőr, erdőkerülő, vadőr, halőr, mezőőr, végül egyéb őr, fegyvertartási engedélyének kiadásánál az orvosi közreműködés szintén díjmentes. A magánérdekű tevékenységért járó di jakat csekklapon kell befizetni, a csekklap díjmentes. A hatósági orvosok magánfelek ferdékében kifejtett orvosi tenniva- óinak díjszabása: 1. Lakhatási (használhatási) en~ A m. kir. földmívelésügyi minisztérium a kerületi Mezőgazdasági Kamarák közreműködésével sorozatos mezőgazdasági irányú előadások megtartását vette tervbe a legjelesebb szakelőadók igénybevételével. Az előadások célja, hogy iskolánkívül a haladó gazdasági ismeretek elsajátításában, a belterjes mezőgazdasági üzemek tudnivalóinak kiképzésében a nagy tömeg, t. i. a kisgazdatársadalom minél nagyobb számban részesüljön. A kijelölt előadók az előadások anyagát a talajismeret, talajművelés, növény és gyümölcstermesztés, legelő és rétápolás, szőlő és borgazdaság, ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitenyésztés, méhészet és egyéb hasznos tudnivalók tárgyköréből merítik a helyi, vagyis az egyes községek speciális viszonyaiFrontharcos-bál. Az Országos Frontharcos Szövetség esztergomi főcsoportjának febr. hó 6-án megtartott műsoros táncestélye a siker és a jóhangulát jegyében zajlott le. Az est műsoros részében Bónyi Adorján szinjátéka: „Az elcserélt ember“ került előadásra Szupek Fe renc kifogástalan rendezésében. A színdarab meséje felidézte a frontharcos bajtársak háborús emlékeit és a világháború vitéz katonáinak különös gyönyörűséget és szórakozást nyújtott. De élvezte az előadást az est egész közönsége is kivétel nélkül Benedek főhadnagy szerepében Székely Gyula remekelt és markáns alakítása megtöltötte a darabot a világháborúi követő esztendők térrendezésének ügyével és abban állapodott meg, hogy a körmenet résztvevői a felvonulás útvonalainak járdáin gyülekeznek s mikor a Szent Jobb és a menet elhaladt mellettük, csatlakoznak. A rendőrség bejelentette, hogy a legnagyobb készséggel siet segítségére az ünnepélyrendező bizottságnak, ezt a bejelentést a bizottság őszinte örömmel és köszönettel vette tudomásul. A gyűlés legvégén a bizottság a Budapesti Központtal való tárgyalásokról és az esztergomi ünnepségeknek egyházi vonatkozásairól tájékozódott. gedélyek kiadása előtti helyszíni szemléért : 100 négyzetméterig 4, 200-ig 6, 500-ig 8, 1000-ig 12, minden további 500 ig 2 pengő. A 25 négyzetméternél kisebb területű pincehelyiségek és padlások felülvizsgálásáért dij nem számítható fel. Középületek, felekezeti iskolák, templomok után szintén nincs dij. 2. Lakás helyszíni vizsgálatáért magánfél kérelmére 10 pengő. 3. Telepengedélyezési eljárásnál 15, illetve 25 pengő. 4. Hatósági orvosi bizonyítványok kiállításáért: házassági vizsgálatnál 10, közalkalmazottak betegszabadságolási és nyugdíjazási ügyében 2’50, íanoncszerződtetésnél 1, iskolai felvételnél 4, egyéb esetekben 8 pengő. 5. Nem orvos halottkém vizsgáztatásáért 20, halottszáliitás ellenőrző tevékenységért 20, sir- és sírbolt kinyitásáért 20 pengő. Tizezernél kisebb lélekszámú községekben a fenti dijak fele számítható. nak figyelembevételével. Nagy jelentőségük van ezeknek az előadásoknak, mert az ilyen ismeretterjesztő előadásokon kellő tájékozottságot nyert és haladnivágyó gazdatömeg sokkal fogékonyabbá válik a művelt Nyugat haladó gazdálkodási rendszereinek befogadására, amelyek nélkül jóminőségű árúink hiányában a világversenyben képtelenek volnánk megállni helyünket. A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara elnöksége Komárom vármegye kilenc községében rendeztet ilyen előadásokat, amelyek közül Dunaal- máson sokorópátkai Szabó István v. kisgazdaminiszter, kamarai alelnök, míg Ácson, Nagyigmándon, Étén, Bokodon, Szákon, Szendén, Dadon és Kömlődön Kutas János gazd. igazgató, kamarai szakelőadó látja el az előadói tisztséget. jeket, apákat hazaváró izgalmas levegőjével. Kozeluha Aociku a feleség szerepében a legszebbet nyújtotta, játéka minden dicséretet megérdemel, A darab humorát Éliás István és Videczki Irénke maradók nélkül juttatták érvényre és a kitünően kidől gozott, egybehangolt előadás többi szereplői: Jónás Lajosné, Sádli Ró- zsika, Juhász Erzsiké, Erős Erzsiké, Garamvölgyi János és Magyari Károly kivétel nélkül nagyon tehetsó ges játékukkal járultak hozzá a sokszor nyiltszini tapsban megnyilvánuló nagy sikerhez. ízléses, nyűgöd« játékuk és biztos mozgásuk a színpadon a legjobb műkedvelők sorába iktatja őke'. Külön kell megemlékez nünk a kis Éliás Pistikéről, akinek tehetséges jatéka, természetes és bátor közvetlensége, az előadás egyik attrakcióját képezte. A jól sikerült előadás után a hajnali órákig szólt a zene és folyt a tánc igazi frontharcos kedvvel és jó hangulatban. lói sikerfiit a kereskedők Fehérrózsa-bátja Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat és a Női Kereskedelmi Szak- tanfolyam végzett növendékei ezidón együttesen rendezték hagyományos fehérrózsa estjüket a Fürdő Szálló termeiben. A táncot ügyesen összeállított műsor előzte meg. A prológot hájosan Reich Ilona adta elő. Németh Ilona magyar nótákat énekelt, sok tapsot aratva Strubel Vali zongorakiséretével. A műsor további során Lévai Hona egyfelvonásos vigjátéka szerepolt. A perdületesen előadott vigjá- jék szereplői : Henschl Mária, Nagy Ilona, Rostás Gizella, Sántha Rózsa, Zsámboki Rózsi, Foltin Gizella, Pet- rik Gizella voltak. A vígjáték után Jedlicska István aktuális strófákat adott elő. Szellemes versei, kitűnő rutinos előadása hatalmas derültséget és sikert aratott. Gardánfalvy Margit, Foltin Gizella, Budavári Elvira, Henschl Mária, Sulczi Erzsébet, Tölgyessy Edit, Veber : Aufforderung zum Tanz c. keringőre bájos stilizált keringőt adtak elő. A táncszámot Strubel Valéria tanította be és kisérte zongorán. A műsor utolsó számaként Lányi Gyula a grafológiáról rövid előadást tartott, majd megkezdődött az álta- nos tánc Csonka Gábor tánczené- járe, közben szuppé után a rendezőség a legtöbbet táncoló hölgyeknek és uraknak értékes dijakkal kedveskedett. A kitünően sikerült bál a legjobb hangulatban késő hajnali órákig tartott. Lapunkat támogatja, ha hirdetőinknél vásárol. Levél az álcák tisztogatásáról Tekintetes Szerkesztő Úr! Bármilyen unalmas vagy kellemetlen téma is ez, bérem, ne hallgassa el tovább az utcák gondozatlansága miatti panaszokat. Sokszor tapintatosságból vagy közérdekből hallgat az újság és sokszor a tárgyilagosan gondolkodó embernek el kell ismernie ebbéli igazsá gát, mert hiszen más az, amikor egymásnak panaszkodunk és szidjuk a köztisztasági közegek lanyha ságát és egészen más az, amikor a sajtó nyilvánossága elé kerül az ügy. Az esztergomi sajtónak — természetesen érdekelt helyekről — többször szemére vetették azt, hogy ilyen dolgok pertraktálásával árt a város jóhirének, árt az idegenforgalomnak, — sőt kedvét szegi a „városért dolgozó lelkes férfiak buzgólkodásának.“ Ugyan legjobb az újság lelki- ismeretére és hozzáértésére bízni a közlendők megválasztását és bizonyos az is, hogy ha a sajtó az ilyen hivatalos és nemhivatalos vélemények és vádak szerint rendezné be munkásságát, akkor az újság előbb-utóbb kenetes személyi dicséreteken, hivatalos hirdetményeken, farsangi beszámolókon, népmozgalmi adatokon és gazdasági tanácsadókon kívül alig tartalmazna valamit és legfeljebb olyan cikkek jelenhetnének meg, amelyek állításait senki sem hinné el. A sajtó hivatása pedig nem ez. Alig hihető, hogy a panaszok elhallgatásával többet használunk az ügynek, mint azzal, hogy őszintén véleményünket nyilvánítjuk az utcák és a város tisztántartását illetően. Nem részletezzük a kérdést, de a mai állapotokkal nem vagyunk megelégedve. A piac például Debrecenben is körülbelül úgy van elhelyezve, mint Esztergomban, de ott a piac lezárása után egy órával olyan tisztaság van az utcán, mintha nem is ott zajlott volna le a kétségtelenül sok piszkot okozó árúhalmozás, jövés-menés. Ez pedig pár derék utcaseprőnek és egy öntözőkocsinak köszönhető. Annál nagyobb gondot kellene fordítani az esztergomi piactér tisztántartására, mert a Simor János-utcai kövezet bizony általában nem megfelelő a piac céljaira. Teljesen jogosak azonban a panaszok a város egyéb utcáinak a tisztaság szempontjából való elhanyagolása miatt is. Az újság hivatásos működésének természetes következménye, Szerkesztő Úr, hogy a sajtóbeli felszólalásnak rendszerint visszhangja támad. Hiszen a közérdekből — javító szándékkal — útjára eresztett igazság rendszerint beleütközik egyesek érdekeibe vagy érzékenységébe, — de az ebből származó esetleges kalamitásokat a közügy javának el kell bírnia. Ezeken túl csinos, tiszta várost akarunk a jubileumi esztendőre ! Tisztelettel: Egy olvasó. HŰEK Kelemen Krizosztom m. kir. titkos tanácsos A kormányzó Kelemen Krizosztom pannonhalmi bencés fóapátot m. kir. titkos tanácsossá nevezte ki. A kitüntetés széles ez országban őszinte és osztatlan örömet keltett. Kelemen Krizosztom főapát nemcsak az egyházi élet, az ifjúság vallásos és hazafias nevelése, de társadalmi, kulturális és szociális vonatkozásban is olyan páratlan értékű munkásságot végez, amelynek jelentőségét és értékét méltán emeli ki ez a magas elismerés. A királyi titkos tanácsosi méltóság egyike a legnagyobb magyar kitüntetéseknek. Kelemen Krizosztom személyében a legméltóbb egyéniség, a magyar egyházi és nemzeti közélet egyik legkitűnőbb vezető alakja nyerte el a kiemelkedő magyar kitüntetést. Hóman Bálint kultuszminiszter ez alkalomból a következő meleghangú táviratot intézte a főapáthoz: „ A Haza, az Egyház és a magyar ifjúság nevelése körül szerzett kiváló és eredményes érdemei elismeréséül a legfelsőbb helyről kapott kitüntetésedhez, a királyi tanácsossá való kinevezésed alkalmából őszinte szívből és szeretettel gratulálok, igaz barátod: Hóman Bálint.“ Kelemen Krizosztom 1884-ben született Hahóton, Zalamegyóben. 1903- ban lépett a Szent Benedek-rendbe, 1910-ben áldozópappá szentelték. 1910—1916-ig a pápai bencés főgimnáziumban mint tanár működött. 1916—1926-ig Nyalka község plébánosa volt, 1926-tól a budapesti bencés reálgimnáziumban tanárkodon és 1928-ban győri bencés gimnázium igazgatója lett. 1929 ben főapáti koadjutorrá nevezték ki, majd 1933. március 16-án főapáttá. Királyi tanácsossá való kinevezése alkalmával a bencés-rend és az egyház örömében osztozik városunk közönsége is. Szabályozták a hatósági orvosoknak magántelek érdekében kifejtett tennivalóik dijait á kisgazdák kultúrájának fokozása
