Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 13. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1938 február 13 háztartási- és főzőtanfolyamot, a felsőgalla-újtelepi varró- és kézimun- katanfolyamot és a vértestolnai hon­ismertető tanfolyamot, melyek min­denütt megfelelő eredményt mutat­tak fel. Megszervezték a komáromi honvédlegénység részére a katonai analfabéta tanfolyamot. A komáromi és budapestvieéki pénzügyigazgató jalentése szerint a pénzügyminisztérium által megálla­pított terv szerint megkezdték a ház, föld-, általános , kereseti-, jövedelem- és vagyonadó kivetést. Jelentésük­ben ismertették a behajtási eredmé­nyeket is. A Városi Zeneiskola első féléve A Városi Zeneiskolában február 2-án volt az első tanév első felének ünnepélyes bezárása. A házi ünnepélyen a növendékek szüleikkel együtt teljes számban megjelentek. Dr. Stárcsevich László zeneiskolai igazgató kiosztotta a fél­évi értesítőket s a növendékeket to­vábbi lelkes munkára és szorga­lomra buzdította. Az első félév eredménye több, mint kielégítő s igen szép biztatás a jö­vőre nézve. A növendékek ez alkalommal még csak a főtanszakból és a szorgalom­ból kaptak osztályzatot, az évvégi bizonyítványban azonban már az ál­talános zenei ismereteik s hangsze­reiken való haladásuk szerinti foko­zatos elbírálás alá kerülnek. A növendékek létszáma állandóan emelkedik, ami főleg annak tulaj­donítható, hogy a közönség bizal mába fogadta az új Zeneiskolát, különösen azóta, hogy a tanári hangverseny alkalmával a tanári karral produkciójukon keresztül és személyesen is alkalom volt meg­ismerkedni. A 19-es növendékszám, amellyel szeptemberben a tanév kezdődött, az első félév végére már 34-re emelkedett, s ez a szám az újabb érdeklődéseket tekintve, csak tovább fog emelkedni, annál is inkább, mert a zenetanulás nincs időhöz kötve s bármikor megkezdhető. Nagy örömmel regisztráljuk a Zeneiskola első eredményes félévét s kívánjuk, hogy a zeneiskola, amely városunkban igen fontos hézagpótló szerepet tölt be, továbbra is nagy sikerekkel működjék. Esztergomé-í Közigazgatásilag természetesen — Esztergomé. A terület beleesik a vá­ros határába, a rajta lévők tehát Esztergomhoz tartoznak. Nem is ju­tott eszébe senkinek ez a különös kérdés mindaddig, míg Zsalazsom a régi Zsalazsom volt, amíg az volt ez a földdarab, aminek született, amíg csendesen, igénytelenül elpi­hent az Esztergom—kenyérmezői útvonal táján és némán tűrte a há­borús fogolytábori inváziókat. Azonban azóta Zsalazsom nagy változásokon esett át, benépesedett, megelevenedett, városrésszé lépett elő kulturális és szociális igények­kel, közéleti gondjaink közé lépett, — és mindez észrevétlenül, alig észrevehető fokozatossággal történt. Jóformán tudomásunkon kívül tá­madt az új Zsalazsom az utóbbi évek során. Egyszerre csak meg­mutatkozott gondjaival, félig felépí­tett viskóival, sápadt, kenyeretkérő embereivel, gondozatan gyermekei­vel és sokféle nyomorúságával. Most itt van, számolni kell vele. Beszél is róla minden esztergomi ember, akit csak valamennyire is érdekelnek az esztergomi ügyek. A zsalazsomi kérdés elmaradha­tatlan témája lett egy idő óta szo­ciális és karitativ irányú egyesületi gyűléseink felszólalóinak, sőt hitbuz- galmi társulataink napirendjén is szerepelt a zsalazsomiak emberba­ráti megsegítésének ügye, — nem is szólva arról, hogy a hivatalos vá­ros gondjai is megszaporodtak vele, gyermekei számára iskolát szerve­zett és tart fenn és a képviselőtes­tületi közgyűlések tárgysorozataiban mindgyakrabban találkozunk az új Zsalazsommal. Közéleti férfiaink közül sokan nagy előszeretettel beszélnek Zsala- zsomról, mindannyian meg akarják menteni, fel akarják emelni és jobb kulturális, társadalmi és gazdasági viszonyok közé akarják juttatni az új városrészt embereivel együtt. So­kan ismerik hallásból és szóbeszéd­ből, de annál kevesebben tapaszta­latból, — és még kevesebben gon­dolnak eredetére és Esztergommal való viszonyára. Mert szép és ne­mes dolog a jótékonykodás és a szociális tevékenység, — ebben az irányban már csak emberbaráti szem­pontból is meg kell tennünk minden tőlünk telhetőt az előállott helyzet­ben, de — ha okunk van rá — ! Zsalazson? mégis megkérdezzük, hogy lényegi­leg Esztergomé-e Zsalazsom ? Nem közigazgatásilag és területileg, ha­nem népi származását, népesedésé­nek eredetét és az esztergomi élet­tel való kapcsolattal illetőleg ! Okunk van erre a kérdésre, hiszen a belvárosi egyházközség gyűlésén nyiltan is felvetődött és pedig úgy, hogy a felszólaló meg is adta rá a tagadó választ, amely szerint Zsala- zsomnak a várossal semmiféle kap- csolaía nincs, nem belőle szárma­zott és nem is tart vele közösséget. Zsalazsom népe Dorogról és környé­kéről szakadt le és nagyrészt azok­ból az emberekből tevődött össze, akiket Dorog nem vett be és a kör­nyékbeli bányákban hol kaptak, hol nem kaptak munkát és akik Doro­gon nem tudtak maguknak biztos egzisztenciát teremteni. A zsalazso miak a dorogi hetivásárra járnak, Dorogon szerzik be szükségleteiket, eibicikliznek Nyergesujfalu felé, el- karikáznak Pestre is, talán ellátogat­nak azokra a messze vidékekre, ahonnan származnak, — és a leg­ritkábban keresik fel Esztergomot bármilyen célból. Éedekes, hogy ez a felszólalás — amely végeredményében a zsala­zsomi kérdést nagyrészt,, egyszerű közigazgatási kérdésnek mondotta az ottaniak illetőségi helyükre való küldésével — általában igazolással találkozott a jelenvolt közéleti fér­fiak részéről. Hát akkor ? 1 . . . Felebaráti szeretettel kell pártfo­golnunk minden jó magyar testvé­rünket, bárhonnan is kerültek ide, — dehát éppen a szegény Eszter­gomnak kell nagy költségekkel új külvárost létesítenie és felszerelnie (talán Dorog helyett ?) amikor eset­leg más megoldások is adódnak ? 1 ♦♦♦UIMWMMIMIIHHIIH Éneklő madaraink , etetése Sok buzdítást hallottunk a tél ele­jén a madarak etetéséről, sokan azonban nem tudják, hogy azzal még nincs vége a télnek, hogy néhány derűsebb és enyhébb nap virrad reánk és bizony felhagynak téli bűz- góságukkal és azt gondolják, hogy találnak a madarak elesóget. Mivel sokan abbahagyták az ete­tést, az általam kiakasztott faggyú­darabokra és kiszórt kendermagra most sokkal sűrűbben és sokkal na­gyobb számmal járnak a cinkék, mint a 20 fokos téli hidegben, ami­kor sok helyütt kaptak. Ezt bizo­nyítja a mészáros, ahol a faggyút vásárolom és csodálkozva kérdi, hogy még mindig kell etetni a ma­darakat, hiszen már senki sem vesz faggyút, aki azelőtt mindig vett. Látom azt is, hogy öresek a ma­dáretetők, pedig tudnunk kellene, hogy most még jobban rászorulnak segítségünkre kis cinkéink, mert a tél elején még nincsenek úgy le­gyengülve, mint most a téli viszon tagságos életmódjuk végefelé. Most már igazán csak pár hétről van szó s ha most abbahagyjuk az etetést, kárbavaszett egész téli segítségünk és most pusztulnak majd el kis ma­daraink, mert az ő férgeik még nem bújtak elő. Folytatólag etessük tehát éneklő madarainkat I Egy madáretető Áz Eucharisztikus Világkongresszus közlekedési rendje Az Eucharisztikus Világkongresz- szus technikai lebonyolításának leg­nagyobb problémája kétségkívül a zavartalan lefolyásának biztosítása. Magától értetődik azonban, hogy hiába a rendezőségnek még olyan körültekintő munkája és előrelátása, ha a közönség nem alkalmazkodik a legnagyobb fegyelemmel az intéz­kedésekhez. A világkongresszus vi­déki résztvevőinek számolni kell avval, hogy Budapesten a körme­netek és a Hősök-terén, valamint a Kossuth Lajos-téren lejáfszódó ün­nepségek ideje alatt nem less a meg­szokott közlekedési rend. Egészen külön rendszabályok lesznek érvé nyesek erre az időre és épen ezért tanácsos, ha mindenki, legalább is nagy vonalakban, már jól előre fisz iába jön azzal, hogyan és milyen módon juthat majd el az ünnepség színhelyére, hol lesz a helye, stb. A Hősök-terén és a Kossuth La­jos-téren lejátszódó ünnepségek ideje alatt az ezeket a területeket körül­vevő városrész ki lesz szakítva a forgalomból, a villamosok a kon­gresszusi résztvevőket csak ennek a városrésznek határáig szállítják. Vil­lamos végállomások lesznek a Ka- leü-pályaudAarnái, a Hungári-kör- úton, az Erzsébet királyné-úton, az Aréna-úti aluljárónál és a Nyugati pályaudvarnál. A villamosok itt rak­ják le a résztvevőket, akik innen már gyalog folytatják útjukat az ün­nepségek színhelyére. A gyalogos közönséget a lezárt területen belüi piros karszalagos cserkészek igazít­ják útba. A lezárt városrészben csak motoros járműforgalom lesz. Az autóbuszüzem különböző ingájára tokát tart fenn s pontosan megha­tározott felvonulási útvonala lesz a személygépkocsiknak, amelyek az Fényes külsőségek köz Szombaton este tartották meg Esz­tergom vármegye vitézei hagyomá­nyos báljukat Balassa Bálint szo­boralap javára fényes külsőségek között a Fürdő Szálló nagytermé­ben. A Fürdő Szálló dísztermét erre az alkalomra gyönyörűen feldíszí­tették. A mennyezeten hatalmas gömbégők, az oldalfalakon pedig óriási reflektorok felejthetetlen fény­hatást kölcsönöztek az egész terem­nek. A színpad előtti függönyt ki­világított hatalmas vitézi címer éke­sítette Kilenc óra után az örökzölddel dí­szített díszpáholyban egymásután gyülekeztek az előkelőségek, élükön dr Radocsay László főispánnal, Glatz Gyula polgármesterrel, Makay László alezredes, állomásparancsnok­kal, vitéz báró Ungár Károly alez­redes zászlóalj parancsnokkal, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsos- sa!, vitéz Bartha-Pongrácz Ede és vitéz Borókay Rudolf ny. táborno­kokkal. A nagyközönség soraiban ott lát­tuk a vitézeket jóformán teljes szám­ünnepség színhelyének közvetlen kö * zelében tehetik le utasaikat. A Hő­sök-terének közvetlen környékén csak a legmagasabb külföldi és belföldi egyházi és világi előkelőségek autói parkírozhatnak, minthogy itt csak néhány száz autó számára van hely. Magát az ünnepségek színhelyét ke­rítés veszi majd körül, amely a Mű­csarnokot, a városligeti tavat teljes egészében, az állatkert külső hatá­rát, a szépművészeti múzeumot, az Aréna-utat és megfelelő mélységben az Andrássy-út torkolatát zárja kö­rül. Erre a területre csak a kapukon át, a megfelelő színű tagsági jegy felmutatásával lehet belépni. Hasonló lesz a közlekedési rend a Kossuth Lajos-téren lejátszódó ün­nepségek alkalmával is, azzal a kü­lönbséggel, hogy a villamosközleke­dés határa ekkor bejön a Nagykor­úig és azon a forgalom csak az Andrássy-úton vonuló körmenet ide­jére lesz lezárva. A dunai hajós körmenet alatt csak a két Dunaparton nem lesz közle­kedés és a hidakon abban az idő­pontban zárják le a forgalmat, ami­kor a körmenet alattuk elvonul. A vidéki résztvevők megfelelő szí­nű tagsági jegyüket a helybeli IBUSz kirendeltség, illetve ama szerv útján kapják meg, amelynél jelent­keztek és amely a kongresszuson való részvételüket lebonyolítja. A je­gyeket névre állítják ki és fel lesz tüntetve rajtuk, hogy milyen alkal­makkor és hová szólnak belépő­jegyül. A jegyek hátsó lapjaira a legfontosabb közlekedési, rendészeti tudnivalókat nyomtatják ki áttekint­hetően pontokba szedve és kis térkép­pel illusztrálva. Mindehhez nélkülöz­hetetlenül szükséges a közönség ab­szolút figyelme és alkalmazkodása. ült folyt le a vitézi-bál bán, Esztergom és környéke úri tár­saságainak legszebb leányait és asz- szunyáit a szebbnél-szebb toilettek- ben. Az estélyi ruhák között már szép számban voltak képviselve a magyaros stilruhák is, igazolva a magyaros ruhák felülmúlhatatlan szépségéről alkotott nézeteket. Az áltálános táncot rövid műsor előzte meg, amelynek során ifj. vi­téz Környey László vitézi köszön­tőt mondott, vitéz dr. Zsiga János várai. II. főjegyző pedig Balassa Bá­lint költeményeiből szavalt igen nagy hatást keltve. A dorogi Szent László bányász­leventék harsonajeleire a nagykö­zönség besereglett a nagyterembe, majd Bangó Jancsi zenekara rázen­dített a hagyományos vitézi csár­dásra s megkezdődött a tánc, amely a legjobb hangulatban a késő haj­nali órákig tartott. A vitézi bál alkalmából ki kell emelnünk Venesz Jánosnak a Fürdő Szálló bérlőjének gondos körültekin­tését, amellyel a kiszolgálás zavar­talan lebonyolítását biztosította. A bál alkalmából felülflzettek;

Next

/
Thumbnails
Contents