Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 11. szám
1938 február 6 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 3 Megjelent a „Komárom és Esztergom k. e. e- vármegyék múltja és jelene“ c. monográfia A „Magyar Vármegyék és Városok Múltja és Jelene8 kiadásában és csengerujfalusi O'sváth Andor ny. városi főjegyző, történetíró főszerkesztésében megjelent a cca 1000 oldalas, több mint 100 illusztrációval ellátott és mindkét vármegye arany dombornyomású címerével ékesített, pompás kiállítású, ízléses diszmű. A művet átolvasva, arról győződtünk meg, hogy az rendkívül tartalmas és világot vet a két vármegye őskorára, az ókor eseményeire és az Árpádház uralkodása alatt a vármegyénket érintő történelmi tényekre. Foglalkozik a honfoglalástól napjainkig előfordult nevezetes eseményekkel, ismerteti az államalapítás tényét, a keresztény vallás terjesztésének művét, az elmúlt 900 év nagy prímásainak szereplését és tevékenységét, IV. Béla korát, a vármegyék keletkezését és az oknyomozó történelemnek a két vármegye és a várossal kapcsolatos részleteit. Az őskori kutatások eredményeképen a bajóti Jankovich barlang föltárását és leleteit, III. Béla király palotája kutatásának eddigi eredményeit. Hiteles statisztikai adatok felhasználásával a nép, közép- és felsőoktatást ismerteti. Részletesen tárgyalja mindkét vármegye valamennyi községének történetét, a községek egyházainak, iskoláinak, valamint a községek területén működő kulturális, szociális, egészségügyi intézmények és egyesületek történeti és statisztikai adatait is. Egyébként is vonzóvá teszik a hatalmas mű tartalmát azok a vissza emlékezések és megállapítások, amelyek a városok és különösen Esztergom város múltbeli és jelenlegi társadalmi életére vonatkoznak. Különös érdeklődésre tarthat számot a családok történeti adatait tartalmazó külön fejezet is, úgy, hogy az minden család könyvtarában kedves emlék lesz. A mű címlapját Márton Lajos festőművész tervezte és rajzolta, a nyomdai munkát a budapesti „Elet“ irodalmi és nyomda rt. végezte. Őszintén gratulálunk hozzá 1 Értesülésünk szerint a művet e hó közepéig minden előfizető és megrendelő részére leszállítják. Febrnár 20-án: lefhosz jazz-zenekari hangverseny A Városi Zeneiskola 1937—38-as tanévre hirdetett hangverseny-sorozatnak második estje február 20 án háromnegyed 9 órai kezdettel a Fürdő szálló színháztermében lesz. Ezt a hangversenyt a budapesti Mefhosz jazz-zenekar adja. A hangversenyre belépőjegy nem bérlők számára 2.50 P, elővételben 2 P, az elővételi jegyeket a Sajtó- központ árusitja február 15-ig. Élő vételi jegyeket nemcsak azért ajánlatos venni, mert olcsóbbak, hanem azárt is, meri a helyek száma kor iátolt és a helyszínen jegyek már minden valószínűség szerint nem lesznek kaphatók. A jazzenekar a hangverseny után tánczenét ad, amelyre a belépődíj azok számára, akik a hangversenyen nem vettek részt: 1,50 P. Főiskolásjegy : 1 P. (A hangversenyre is érvényes.) A Zeneiskola igazgatósága már előre is felhívja a figyelmet, hogy a hangverseny pontosan háromnegyed kilenc órakor kezdődik, tehát eddig az időpontig mindenki foglalja el a helyét, annál is inkább, mert a budapesti művészek kívánságára a terembe vezető ajtókat háromnegyed kilenckor lezárják. Készüljünk külsőségekkel is az ünnepi évre Minden nappal közelebb jutunk azokhoz az ország-világra szóló ün nepekhez, amelyek az eucharisztikus világkongresszus következtében hazánkat és fővárosunkat állítják az egész katolikus világ érdeklődésének középpontjába. Vendégeinknek hatalmas tömegéből legtöbben itt, a mi országhatárunkon lépnek hazánk földjére, tehát illő, sőt kötelesség, hogy méltó külső dísszel fogadjuk őket végig az országhatártól az egész útvonalon, ahol végighaladna^. Ennek a külső dísznek pedig legkifejezőbb, legszebb alakja, ha lobogódíszbe öltözik minden falu, minden város, amerre vendégeink elhaladnak. De a mostani szentév Magyaror„Fehér-Fekete-bál“-i beszámoló. Fényes külsőségek között, ragyogó siker jegyében zajlott le az idei farsang egyik legtöbbet Ígérő és minden rózsaszínű reménységet valóra is váltó bálja, az öreg Hollók jelmezes táncestélye. Megszoktuk már, hogy ezek a vidámságban és ötletekben örökifjú rendezők mindig valami egészen rendkívüli szépségű teremdísszel várják vendégeiket, de várakozásunkat is messze felülmúlta az a kifinomult Ízléssel díszített terem, amelynek váltakozó fényében zajlott le a nagy farsangi esemény. Valahogyan látszott minden egyes rendezői tevékenységen, hogy az Öreg Hollók egyre növekvő egységes tábora milyen nagy szeretettel készítette elő a megérdemelt sikert. Városunk közéleti előkelőségeivel az élén az úri társadalomnak úgyszólván minden számottevő tagja jelen volt ezen a látványosságon, amit a szebbnél-szebb fehér-fekete jelmezes maszk felvonulása nyújtott. A délszaki növényekkel övezett díszemelvényen ott láttuk dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, vitéz Szívós- Waldvogel József tábornokot, vitéz báró Ungár Károly zészlóaljparancsnokot, Glatz Gyula polgármestert, akik miként az egész díszes és elegáns közönség, látható örömmel és tetszéssel szemlélték a felvonulást és a bál két uralkodó színének érdekes kavargását. szégnak külön is messze kiemelkedő ünnepi szentéve Szent István első királyunk jubileumi éve következtében ez a körülmény szintén paran- csolólag követeli, hogy felkészüljüuk az egymást követő nagy ünnepnapokra. Mindezeken túl egyébként raeg- megujuló nemzeti ünnepeink is megkövetelik, hogy a még mindig nagyon sok helyen hiányzó zászlók pótlásáról gondoskodjunk. Mert sokszor beszélünk zászlódíszről, zászlóerdőről, de az igazság az, hogy nem tudunk igazi lobogódíszbe öltözködni sem falun, sem városon, mert tömegesen hiányzanak hozzá a lobogók. A legtöbb maszk tényleg fehér vagy fekete jelmezt viselt és a két ellentétes szin egészen különös szépséget kölcsönzött a báli forgatagnak. A legszebb női jelmez kétségtelenül a Karnevál hercegnővé választott dr. Kiss Ernőné hófehér középkori várúrnője volt, mig a férfiak közül egyik legtökéletesebb a Karnevál herceggé emelt Szatzlauer Gyula hindu kigyó- bűvölője. A jelmezt nem viselők közül választották meg a bálkirály kisasszonyt Bérezi Rózsa személyében és a bálkirályfit, akit Oravetz Gyula személyesített meg nagy fel tűnést keltve. Szép díjakat kaptak : Kornháber Magda (egyptomi hölgy), Mike Mári (pieró), Kotira Magdi (pierett), Schmidt Elli (szív királynő), Lengyel Ica, Rutkai Ica, Kmoskó Vali és Fritscher Maci (fekete fehér Karnevál-jelmezek), dr. Kiss Ernő (fekete dominó), Katona Andor (holló) a jelmezesek, dr. Raj- ner Jánosné, dr. Kazacsay Antalné, Vitái József, Balogh Pál és dr. Hamvas Ödön a jelmeznélküliek közül. A megjelentek mindvégig vidám hangulatban hódoltak Karneval her cégének, a vidámság uralkodójának s a jókedv előidézésében Csonka Gábor kifogástalan muzsikája mellett, nagy szerepe volt az újszerű kedves bárnak, a hatalmas hóíabda csatának és a rendezés sok apró ru tinos kis hangulatkeltő tevékenységének. A vigalmi őrs dr. Eggenho- fer Béla parancsnokkal az élen, Szöl- gyémy Pál, dr. Etter Kálmán, dr. Jánoskuti József, Hollóst Miklós és a többi lelkesen munkálkodó Öreg Holló „Jó munkát“ végzett. á közönség köréből Tekintetes Szerkesztőség ! Legutóbbi, vasárnapi számukban örömmel olvastam nb. lapjukban, hogy a postaközzel szemben, a Si- mor Jáoos-utcára nyitandó utca munkálatait sürgetőleg napirendre tűzték. Hogy milyen fontos az u'.ca- nyitás munkálatának sürgetése, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ez a terv jó néhány éves kívánságnak szükséges következménye. Végre tehát elértünk oda, hogy az úgynevezett Kitzinger-féle háznak az utcanyitáshoz szükséges részét lebontották s igy most már kétségtelen bizonyítékok mutatják, hogy a város vezetősége komoly elhatározással eleget tesz ezen régi óhajtásnak és megnyitja ezt a nélkülözhetetlen utcát, amelyet a jobb közlekedés és a piac új elhelyezése is megkövetel. Hiszen a Kossuth La jós utcából, a város-, illetve a varmegyeházáról jövők csak nagy kerülővel juthatnak el a Simor-utcába és a Szent Imre utcába, hol pedig ott van a Kolos-kórház, a városi elemi iskolák, a Kát. Legényegylet és ott fog felépülni az OTI palotája. Ez az utcanyitás most már teljesen meg fogja oldani a problémát. Azonban nem ezek a tények késztettek arra, hogy e sorokat az Esztergom és Vidéke nagy közvéleménye elé bocsájtsam. Az aggódás diktálja ezeket a sorokat, mert bár kétségtelen jelek mutatják, hogy a bontási munkálatok megindultak, kérdeznem kell, hogy miért szünetel a munka, miért nem folytatják tovább a bontást. A városházán érdeklődMWWtMIWtHtttttltlIIH. tem aziránt, ahol azt a választ kaptam, hogy február 7-én megkezdik a Sajtóközpont falának kiigazító építését, majd folytatják az utcanyitást befelé a Simor-utcának. Ez a tény is örvendetes és bizakodással tölt el, hogy a szentévi forgalom lebonyolítása a városszépítés megcsorbítása nélkül simább lesz, de ezenkívül nem éktelenkedik ott majd a félig lebontott tető és az összehordott kőhalmaz. Ismétlem, mindez megnyugtató, azonban nem jogosé az aggodalmam, ha — mint a helyzet ismerője — továbbmenve azt kérdezem, folytatódik-e a munka, az utcanyitás az úgynevezett Fleischmann-féle házon túl is, mely mint ismeretes, a Simor-u'cán áll a nyitandó utca vonalában. E házra vonatkozólag ugyanis a kisajátítási e'járás befejeződött, a város meg is állapodott az összegben a ház tulajdonosával, de nem okoz e bajt, eltolódást az az újabb váratlan esemény, hogy a megállapodás után egy hitelező jelentős összegű utólagos bekebelezést foganatosított. Kérjük a város vezetőségét, hogy az esetleges akadályokat még idejében, már most hárítsa el, nehogy a tavasszal meginduló szentévi idegen- forgalom egyik nem kellemes pontja legyen a főu cának ez a része. Reméljük, hogy e kérdés ügyes megoldása minden aggodalmat eloszlat és hogy az új utcát csakhamar átadják fontos rendeltetésének. Soraim szives közléséért fogadja a Tekintetes Szerkesztőség hálás köszönetemet és vagyok tisztelő hívük egy régi előfizető. FARSANGI ÚJDONSÁGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN LEGOLCSÓBBAN \| T " C" T V . , T Virága Szántó ÜZLETÉBEN SZÉCHENYI-TÉR
