Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 79. szám
FffTFRfM „/ffifhf ÖTVENKILENCEDIK ÉVE. 79 SZ. \ VASÁRNAP, 1938. OKTÓBER 16 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztén? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Megszakította a magyar kormány a komáromi tárgyalásokat A magyar és csehszlvák delegáció tárgyalásai csütörtökön este megszakadtak. A magyar delegáció 7 órakor ment át Ókomárom- ba. 7 óra után 7 perccel vonultak be a delegáció tagjai a tanácsterembe, hol Kánya Kálmán külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar kormány utasítására a következő nyilatkozatot teszi: — Amint már ismételten kijelentettük, mi a legjobb, legőszintébb szándékokkal és abban a biztos reményben jöttünk ide, hogy a lehető legrövidebb időn belül sikerülni fog olyan megegyezésre jutni, amely biztos alapra helyezi országaink között fennálló viszonyt. — Sajnos, ez a reményünk nem ment teljeseeésbe. Nem akarok itt újból bizonyos kedvezőtlen jelenségekre hivatkozni, mert ez részünkről a tárgyalások során többszőr megtörtént. — Hangsúlyozottan ki kell azonban emelnem, hogy az új határokra nekünk ma reggel átnyújtott ellenjavaslat annyira eltér a mi felfogásunktól, hogy az újjárendezés alapelvét illetőleg oly ür tátong a két delegáció által képviselt álláspont között, hogy annak áthidalását, meggyőződésünk szerint, ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. — Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tárgyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti és Magyar- ország Csehszlovákiával szemben fennálló területi követeléseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri. Milyen területeket hajlandók átadni a csehek? A szlovák kormány elvben hajlandó hozzájárulni azoknak a területeknek visszacsatolásáhozt amelyeknek lakossága szinmagyar, de közlekedési, gazdasági, hadászati és földrajzi szempontokra való hivatkozással ezekből a területekből jelentékeny részt magának kíván visszatartani. Hajlandó átadni a következő területeket: A Csallóközt, Komáromot is beleértve, Őgyallát, Zselizt, Tornaalját, Kishontmegye felsőrészét Rozsnyóig, Királyhelmecet, Nagykapost, Beregszászt, Nagyszőllőst, amelyek most nagyközségek. A nagyvárosok tekintetében elzárkózó álláspont van és minden érvet, amely ezeknek a városoknak magyarságát és a müncheni négyhatalmi megállapodás szelleméből következően visszacsatolásának jogosságát bizonyítja, eddig hatástalanul állítottunk szembe az ő tagadásukkal. Magyarország 13 000 négyzetkilométernyi területet kért, amelyen körülbelül 1,120.000 magyar lakik. A szlovákok ezzel szemben 6000 négyzetkilométernyi területet ajánlottak fel. Ezen a területen Komáromon kívül nagyobb magyar város nincs, a lakosság lélekszáma pedig hozzávetőlegesen 350—380.000. Tehát a szlovákok ajánlata felénél kevesebbre lecsökkenti a magyarlakta területeket és ragaszkodik e területekhez tartozó minden nagyobb városhoz. Ezeknek az ősi magyar városoknak sorába tartozik Nyitra, Pozsony, Érsekújvár, Losonc, Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács. A szlovák javaslat tehát ebben a formájában elfogadhatatlan, mert sokkal kevesebbet nyújt, mint amennyihez a négyhatalmi egyezmény döntése alapján fenntartás nélkül jogunk van. A délelőtti tárgyalás éles vitában telt el. A magyar állásponttal szemben a szlovákok nem tudtak felhozni elfogadható bizonyítékokat. A vita igen határozott hangon folyt és a kipirult arcok, élesen összevillanó tekintetek mutatták azt a hevességet, amellyel a két fél a maga álláspontját védte. A komáromi városbíró Tudom, többet és szebbet akartál mondani, őszhajú magyar testvérem, amikor a tele- csillagos magyar estében húsz évi nemtalálkozás után köszönteni akartad az ősmagyar Oko- márorn lakossága nevében, mint a város bírája, a Csonkama- gyarországból hozzátok érkező és annyi reménykedéssel, szeretettel várt magyar államférfiakat. A magad egyszerűségében bizonyára eltervezted, hogy mennyi mindent fogsz elmondani és mégis amikor -egyszerű magyar paraszti ünneplőruhádban szemtől-szembe álltái a Veled egyformán őszhajú magyar miniszterrel, valahogy úgy jártál, mint Petőfi versében az anyjához hazasiető gyermek, elfelejtetted az előre kitervelt szép mondatokat, húsz év elnyomatása, keserűsége, bánata és szomorúsága, de talán a megmaradt csonka hazából jött magyar testvéreknek a látása is összeszorította a szívedet, a sokat szenvedett, de mégis becsületesen magyarnak maradt egyszerű lelkedet, fátyolossá tette a hangodat és könnyes szemmel, elcsukló szóval csak annyit tudtál mondani: „Engedje meg kegyelmes urunk, hogy ez ősi magyar város nevében üdvözöljem önöket és megköszönjem azt a fáradozást, amit érettünk tettek. Isten áldja meg nagyméltóságtokat és kisérje Isten áldása munkásságukat.“ Azután megakadt benned a hang. Álltái csendesen az őszi estében, a kimondhatatlan valamitől vibráló megbámult arcodon folydogáltak lefelé csendesen egymásután a nagy meleg könnyek, fogtad hosszasan kérges kezeddel a sorsotokat irányítani hivatott nagyúr kezét, azét, ki megöregedett már a diplomata élet tekervényes útvesztői között, aki sok mindent látott és hallott, aki pályája során megedződött a jóhoz és rosszhoz, az igazhoz és igaztalanhoz egyaránt, aki sokszor tudott szépet mondani és mosolyt erőltetni az arcára, amikor pedig belül az érzelmei mást diktáltak volna. S lám, most az egyszer a Te egyszerű szavaidra ez a fmommodorú, ügyeskezű diplomata sem tudott szavakkal választ adni. Az ő szivét és lelkét is végigviharzotta és elszorította az elmúlt húsz esztendőnek keserű magyar sorsa, könnybeborult tekintettel meg- símogatott Téged s abban a meleg kézszorításban, amely hosszú ideig tartott, többet mondott minden élő szónál. Két őszhajú derék öreg magyar. Álltatok egymással szemben némán, szótlanul. Körülöttetek ott állt Komárom egész magyar népe szintén könnyes szemekkel némán és megrendültén s ez a némaság mint a legszebb magyar imádság szállt felfelé a Dunáról kelő széllel együtt a magyarok Istene felé. És mi, csonkaországi szegény szabad magyarok lélekben ott voltunk veletek. Aggódó, remegő szívvel és lélekkel, kiszáradt torokkal lestük a percet, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Újpest lakossága 16.800 pengő vagyonváltságot fizetett. — Olaj- forrást keresnek Dunaföldváron is. — Ipolyságot és Sátoraljaújhelyt megszállták a magyar csapatok. — 1095 nagyvállalat értelmiségi alkalmazottainak 44'9 százaléka zsidó. — Az évvégéig 140 újabb községet kapcsolnak be a villamoshálózatba. — Két zónában fogja megszállni a magyar hadsereg a visszakerülő területeket. — Törley Bálint lett a kereskedelmi miniszteriu n politikai államtitkára. — 7 eljes határzár van Sátoraljaújhely és Ipolyság felé..— Komárom magyarféli lakossága szerdán este fáklyásmenetet rendezett az ott időző miniszterek tiszteletére. — Országszászlót állítanak fel Ipolyságon. — Végtelen szakértői megbeszélésekkel halogatták a csehek a komáromi döntést. — A külföldi sajtó elítéli a csehek halogatási kísérleteit. — Ipolyságon ismét magyar már minden felírás és utcanév. — Az egész Felvidéken sorra alakulnak a magyar nemzeti tanácsok. — Hárommillió pengő végkielégítési összeg szükséges a Rokkantegylet tagjainak. — 250 ezer pengőt szavazott meg a főváros a nélkülöző felvidéki magyaroknak. — Három püspök hamvait exhumálták Székesfehérvárott. — 53.000 munkást foglalkoztat a vas- és gépipar. — A Hangya visszakapcsolja a Felvidék magyar szövetkezeteit. — Az új közútépitkezéseknél 11.000 munkás dolgozik. — A főváros 21'6 millió pengőt irányzott előjövő évre kötvényvisszavásárlásra és kötvénykamat fizetésére. — Nagymennyiségű szalámit szállítunk ki Kubába. — A posztógyárak 2—4 százalékkal leszállították az árakat. — Pécs a mecseki üdülőszálló kibővítésére nagyobb kölcsönt vesz fel. — Galyatetőn 600 ezer pengős költséggel felépítik az üdülőszállodát. — Elfoglalták állásukat a szociális tanácsadók. — 51 millió pengőbe kerül a főváros légvédelmi felszerelése. — A Futur a 328 651 pengő nyereséggel zárta mérlegét. — Aa 011 másfélmillió pengőt helyezett el gyümöícsözőleg a vidéki pénzintézeteknél. — 300 ezer pengős beruházást hajt végre a székesfehérvári villany telep. — A főváros 16 milliós költséggel kislakásokat épít. — Repülőtér épül Nagykőrösön. — Bazilikává avatták a székesfehérvári székesegyházat. KÜLFÖLD Harminchárom százalékkal lett olcsóbb Ausztriában a papir. — Po~ zsony Mussolinit kérte, hogy megszabaduljon a csehektől. — Ellátogat Párisba a belga királyi csa- család. — Tuka professzort szabad. lábra helyezték a csehek. — Kommunista aknamunkát folytat a szovjet Amerikában tízezernél több kémmel. — Kin a ezüsttel fedezi amerikai búza és gyapotvásárlásait. — A szepesi németség önrendelkezési
