Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 79. szám

FffTFRfM „/ffifhf ÖTVENKILENCEDIK ÉVE. 79 SZ. \ VASÁRNAP, 1938. OKTÓBER 16 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztén? politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Megszakította a magyar kormány a komáromi tárgyalásokat A magyar és csehszlvák delegáció tárgyalásai csütörtökön este megszakadtak. A magyar delegáció 7 órakor ment át Ókomárom- ba. 7 óra után 7 perccel vonultak be a delegáció tagjai a tanács­terembe, hol Kánya Kálmán külügyminiszter bejelentette, hogy a magyar kormány utasítására a következő nyilatkozatot teszi: — Amint már ismételten kijelentettük, mi a legjobb, legőszintébb szándékokkal és abban a biztos reményben jöttünk ide, hogy a lehető legrövidebb időn belül sikerülni fog olyan megegyezésre jutni, amely biztos alapra helyezi országaink között fennálló viszonyt. — Sajnos, ez a reményünk nem ment teljeseeésbe. Nem akarok itt újból bizonyos kedvezőtlen jelenségekre hivat­kozni, mert ez részünkről a tárgyalások során többszőr megtörtént. — Hangsúlyozottan ki kell azonban emelnem, hogy az új határokra nekünk ma reggel átnyújtott ellenjavaslat annyira eltér a mi felfogásunktól, hogy az újjárendezés alapelvét illetőleg oly ür tátong a két delegáció által kép­viselt álláspont között, hogy annak áthidalását, meggyőző­désünk szerint, ezektől a tárgyalásoktól nem remélhetjük. — Ezért a m. kir. kormány elhatározta, hogy e tár­gyalásokat a maga részéről befejezettnek tekinti és Magyar- ország Csehszlovákiával szemben fennálló területi követe­léseinek mielőbbi rendezését a müncheni jegyzőkönyvet aláíró négy nagyhatalomtól kéri. Milyen területeket hajlandók átadni a csehek? A szlovák kormány elvben hajlandó hozzájárulni azoknak a területeknek visszacsatolásáhozt amelyeknek lakossága szinmagyar, de közlekedési, gazdasági, hadászati és földrajzi szempontokra való hivatkozással ezekből a területekből jelentékeny részt magának kíván visszatartani. Hajlandó átadni a következő területeket: A Csallóközt, Ko­máromot is beleértve, Őgyallát, Zselizt, Tornaalját, Kishontmegye felsőrészét Rozsnyóig, Királyhelmecet, Nagykapost, Beregszászt, Nagyszőllőst, amelyek most nagyközségek. A nagyvárosok tekin­tetében elzárkózó álláspont van és minden érvet, amely ezeknek a városoknak magyarságát és a müncheni négyhatalmi megálla­podás szelleméből következően visszacsatolásának jogosságát bizo­nyítja, eddig hatástalanul állítottunk szembe az ő tagadásukkal. Magyarország 13 000 négyzetkilométernyi területet kért, amelyen körülbelül 1,120.000 magyar lakik. A szlovákok ezzel szemben 6000 négyzetkilométernyi területet ajánlottak fel. Ezen a területen Komáro­mon kívül nagyobb magyar város nincs, a lakosság lélekszáma pedig hozzávetőlegesen 350—380.000. Tehát a szlovákok ajánlata felénél kevesebbre lecsökkenti a magyarlakta területeket és ragaszkodik e területekhez tartozó min­den nagyobb városhoz. Ezeknek az ősi magyar városoknak sorába tartozik Nyitra, Pozsony, Érsekújvár, Losonc, Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács. A szlovák javaslat tehát ebben a formájában elfogadhatatlan, mert sokkal kevesebbet nyújt, mint amennyihez a négyhatalmi egyezmény döntése alapján fenntartás nélkül jogunk van. A délelőtti tárgyalás éles vitában telt el. A magyar állás­ponttal szemben a szlovákok nem tudtak felhozni elfogadható bi­zonyítékokat. A vita igen határozott hangon folyt és a kipirult arcok, élesen összevillanó tekintetek mutatták azt a hevességet, amellyel a két fél a maga álláspontját védte. A komáromi városbíró Tudom, többet és szebbet akartál mondani, őszhajú ma­gyar testvérem, amikor a tele- csillagos magyar estében húsz évi nemtalálkozás után köszön­teni akartad az ősmagyar Oko- márorn lakossága nevében, mint a város bírája, a Csonkama- gyarországból hozzátok érkező és annyi reménykedéssel, sze­retettel várt magyar államfér­fiakat. A magad egyszerűsé­gében bizonyára eltervezted, hogy mennyi mindent fogsz el­mondani és mégis amikor -egy­szerű magyar paraszti ünnep­lőruhádban szemtől-szembe áll­tái a Veled egyformán őszhajú magyar miniszterrel, valahogy úgy jártál, mint Petőfi versé­ben az anyjához hazasiető gyer­mek, elfelejtetted az előre ki­tervelt szép mondatokat, húsz év elnyomatása, keserűsége, bánata és szomorúsága, de ta­lán a megmaradt csonka hazá­ból jött magyar testvéreknek a látása is összeszorította a szí­vedet, a sokat szenvedett, de mégis becsületesen magyarnak maradt egyszerű lelkedet, fá­tyolossá tette a hangodat és könnyes szemmel, elcsukló szó­val csak annyit tudtál mondani: „Engedje meg kegyelmes urunk, hogy ez ősi magyar város ne­vében üdvözöljem önöket és megköszönjem azt a fáradozást, amit érettünk tettek. Isten áldja meg nagyméltóságtokat és ki­sérje Isten áldása munkássá­gukat.“ Azután megakadt benned a hang. Álltái csendesen az őszi estében, a kimondhatatlan va­lamitől vibráló megbámult ar­codon folydogáltak lefelé csen­desen egymásután a nagy me­leg könnyek, fogtad hosszasan kérges kezeddel a sorsotokat irányítani hivatott nagyúr kezét, azét, ki megöregedett már a diplomata élet tekervényes út­vesztői között, aki sok min­dent látott és hallott, aki pá­lyája során megedződött a jó­hoz és rosszhoz, az igazhoz és igaztalanhoz egyaránt, aki sokszor tudott szépet mondani és mosolyt erőltetni az arcára, amikor pedig belül az érzelmei mást diktáltak volna. S lám, most az egyszer a Te egyszerű szavaidra ez a fmommodorú, ügyeskezű dip­lomata sem tudott szavakkal választ adni. Az ő szivét és lelkét is végigviharzotta és el­szorította az elmúlt húsz esz­tendőnek keserű magyar sorsa, könnybeborult tekintettel meg- símogatott Téged s abban a meleg kézszorításban, amely hosszú ideig tartott, többet mondott minden élő szónál. Két őszhajú derék öreg ma­gyar. Álltatok egymással szem­ben némán, szótlanul. Körü­löttetek ott állt Komárom egész magyar népe szintén könnyes szemekkel némán és megren­dültén s ez a némaság mint a legszebb magyar imádság szállt felfelé a Dunáról kelő széllel együtt a magyarok Istene felé. És mi, csonkaországi sze­gény szabad magyarok lélek­ben ott voltunk veletek. Aggódó, remegő szívvel és lélekkel, ki­száradt torokkal lestük a percet, HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Újpest lakossága 16.800 pengő vagyonváltságot fizetett. — Olaj- forrást keresnek Dunaföldváron is. — Ipolyságot és Sátoraljaújhelyt megszállták a magyar csapatok. — 1095 nagyvállalat értelmiségi alkal­mazottainak 44'9 százaléka zsidó. — Az évvégéig 140 újabb községet kapcsolnak be a villamoshálózatba. — Két zónában fogja megszállni a magyar hadsereg a visszakerülő te­rületeket. — Törley Bálint lett a kereskedelmi miniszteriu n politikai államtitkára. — 7 eljes határzár van Sátoraljaújhely és Ipolyság felé..— Komárom magyarféli lakossága szer­dán este fáklyásmenetet rendezett az ott időző miniszterek tiszteletére. — Országszászlót állítanak fel Ipoly­ságon. — Végtelen szakértői meg­beszélésekkel halogatták a csehek a komáromi döntést. — A külföldi sajtó elítéli a csehek halogatási kí­sérleteit. — Ipolyságon ismét ma­gyar már minden felírás és utcanév. — Az egész Felvidéken sorra ala­kulnak a magyar nemzeti tanácsok. — Hárommillió pengő végkielégí­tési összeg szükséges a Rokkantegy­let tagjainak. — 250 ezer pengőt szavazott meg a főváros a nélkü­löző felvidéki magyaroknak. — Há­rom püspök hamvait exhumálták Székesfehérvárott. — 53.000 mun­kást foglalkoztat a vas- és gépipar. — A Hangya visszakapcsolja a Felvidék magyar szövetkezeteit. — Az új közútépitkezéseknél 11.000 munkás dolgozik. — A főváros 21'6 millió pengőt irányzott előjövő évre kötvényvisszavásárlásra és köt­vénykamat fizetésére. — Nagy­mennyiségű szalámit szállítunk ki Kubába. — A posztógyárak 2—4 százalékkal leszállították az árakat. — Pécs a mecseki üdülőszálló ki­bővítésére nagyobb kölcsönt vesz fel. — Galyatetőn 600 ezer pengős költ­séggel felépítik az üdülőszállodát. — Elfoglalták állásukat a szociális tanácsadók. — 51 millió pengő­be kerül a főváros légvédelmi fel­szerelése. — A Futur a 328 651 pengő nyereséggel zárta mérlegét. — Aa 011 másfélmillió pengőt he­lyezett el gyümöícsözőleg a vidéki pénzintézeteknél. — 300 ezer pen­gős beruházást hajt végre a székes­fehérvári villany telep. — A főváros 16 milliós költséggel kislakásokat épít. — Repülőtér épül Nagykőrö­sön. — Bazilikává avatták a szé­kesfehérvári székesegyházat. KÜLFÖLD Harminchárom százalékkal lett olcsóbb Ausztriában a papir. — Po~ zsony Mussolinit kérte, hogy meg­szabaduljon a csehektől. — Ellá­togat Párisba a belga királyi csa- család. — Tuka professzort szabad. lábra helyezték a csehek. — Kom­munista aknamunkát folytat a szov­jet Amerikában tízezernél több kém­mel. — Kin a ezüsttel fedezi ameri­kai búza és gyapotvásárlásait. — A szepesi németség önrendelkezési

Next

/
Thumbnails
Contents