Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 77. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. október 9 tósát sürgette. Sajnálattal állapította meg, hogy a hazafias megmozdulá­sokban nincs meg az az együttér­zés, amit ezen szent ügy megkövetel s ezek távolmaradása demoralizáló- lag hat a résztvevőkre. Panaszolta továbbá, hogy a két nagy államférfi közül az egyiknek nevét — kinek nemzetünk oly nagy hálával tartozik — Esztergomban L állandóan elhall­gatják. Megemlíti továbbá még azt, hogy a légoltalmi előadások akadé­mikusak voltak és nem voltak prak­tikus értékűek. Igen erőteljesen állapította meg vi­téz Szivós-Waldvogel József, hogy a hatóságok és a nép között gyenge a kapcsolat. A visszacsatolandó ré­szekről beszélve hangsúlyozta, hogy oda kiváló, apostoli lelkű magyaro­kat kell küldeni, nem pedig protek­ciósokat. A kialakítandó magyar tár­sadalomban komoly munka előtt állunk. Belső és külső egységre van szükség ezekben a napokban. Egy emberként kell állnia a magzarságnak. Az értekezlet végül elhatározta, hogy dr. Marczell Árpád beszédét és javaslatait memorandum alakjában fogadja el, majd a gyűlés néhány kisebb jelentőségű kérdés letárgya- lása után véget ért. Csehszlovákia történelmi hazugsá­gokon épült fel A Magyar Nemzeti 'Szövetség Ki­sebbségi Szakosztálya szeptember hó 29-én tartott ülésén Benke Tibor szerkesztő, a Csokonai Kör és Gyóni Géza Irodalmi Társaság örökös tagja „Hogyan épült fel a Csehszlovák állam történelmi hazugságokon“ cim alatt megtartott nagyhatású előadá­sában rámutatott a cseh diplomaták­nak már a világháború előtt meg­indított erőfeszítéseire, amelyeknek a Monarchia feldarabolása volt a célja. Sajtóban, emlékiratokban, előadá­sokon, diplomáciai tárgyalásokon a történelemhamisitás minden eszközé­vel valótlan statisztikai adatok légió­jával dolgoztak. Megdöbbentő képet rajzolt az oroszországi cseh légió tömeggyilko­lásáról, amelyről a cseh hírszolgálat legendákat hazudott a világnak, úgy hogy a félrevezetett nagyhatalmak hősökként ünnepelték őket. Rámutatott arra, hogy megdönt­hetetlen erkölcsi törvények vannak, amelyeknek belső ereje fegyver nél­kül is elpusztít minden olyan álla­mot, amely csaláson, rabláson, tör­ténelemhamisitáson épült fel. A ki­kerülhetetlen igazságszolgáltatás most indította el Csehszlovákia jól meg­érdemelt tragédiáját. Nagysikerű előadása végén sür­gette a keresztény nemzeti erők összefogását és a lelkek mélyéig való kiépítését. Benke Tibor előadása után dr. Steuer György felkérte Petróczy Ist­ván repülőezredest, hogy az elő­adással kapcsolatban adjon tájékoz­tatást arról, vájjon a cseh és szov­jet lógihaderő mennyire veszélyezteti Magyarországot és Európát. Petróczy István ny. repülőezredes, a Légoltalmi Liga igazgatója, a Mon­archia első volt pilótája, aki a re pülőfegyvernemek veszedelméről és a védelem megszervezéséről és fon­tosságáról már 1500 előadást tartott, mindenekelőtt rámutatott arra a kap­csolatra, mely Csehország és Orosz­ország között fennáll. Csak ennek a kapcsolatnak az ismeretében ismer­hetjük meg Csehszlovákia provokáló viselkedését. Csehország a Szovjet előharcosa Európában. Oroszországnak is érdeke Hazatérő szemmel-szívvel... Sao-Paolo (Brasil) Az utolsó nap is elérkezett. A;'sok „otthoni“ elintéznivalók is befutottak. Meglehetősen szép és súlyos szám­ban. A testvér-rendtársi szeretet se­gített még a holmik útraalkalmassá- tételében, s ebéd után minden ké­szen állt az indulásra. Istenem, hát való az, hogy ily messzeségből — igaz, hogy csak négy év távlatából, de tiz-húsz év- nek is megfelelő tartalommal — újra láthatom a „hon“-t, az édes magyar földet ? 1 — s újra részesülhetek kevesek kitüntetésében: az egész világ katolikusságának úinapi ünnep ségében, a budapesti Eucharisztikus Világkongresszusban ? I Nem tudtam most ezt igaznak hinni — tartani. Valahogy nem bíztam benne, hogy valóban visszaérkezhessem! De a megindulás megtörtént. Ott volt egy kis magyar csoport is az állomáson. Még néhány „kis“ meg­bízatás. Szent irigység : “Vigyen ma­gával, tisztelendő úr!“ „Óh, ha a zsebébe tehetne I“ stb. Fényképező sek, utolsó búcsúzás . . . s a vonat indul . . . kendő-, kézintés . . . s pár „meghitt“-el kánikulai hőségben ju­tottam le Santos kávéhires kikötő­jébe. Hadiállapot. A kísérők nem jöhet­nek be a kikötőhajóhoz, Hat csomag s áldott Brazília: egy hordár sincs a közelben. De nagy nehezen kerül kettő is. Simán megy minden. Kabi­nom, sajnos, változik: egy régi ismerőssel — négy évvel ezelőtt is együtt hajókáztunk (milyen kicsi a világ I) — kerülök együvé. Nencsak nálam volt kellemetlen a hadiállapot, két „honfitársnő“-1 is hasonló meg­lepetés érte. Minden rendben, s van még idő, hogy a négy „meghitt“ kísérőtől is végleg búcsút vegyek. Mintha most már teljesen elszakadtam volna a négy évtől: az óriási lelkipásztori területtől, a testet-lelket őrlő, ki aszító örökös útonlevéstől, a nagy egy­szerűség-nélkülözéstől, lelketlenség- haszonleséstől, rosszakaratú meg nemértéstől, mig másrészt a ragasz­kodó, aggódó hívek hálás szereteté- től, árva magyar lelkek áldozatos jóságától, féltő gondoskodásától — huszonötezer magyar (csak akikkel közvetlen érintkeztem 1) új otthoná­ban a „régi haza“ után minden­képpen visszasóvárgó ezernyi gondja bajától 1 . . . Nem I Bármennyire is hitetlenkedtek még a legközelállób bak is, hogy „nem fog többé vissza­jönni 1“ úgy látszik, az isteni Gond­viselés még megadja azt a nagy ke gyet, kitüntetést érdemetlenül, hogy visszatérhetek elhagyatott, szinte számkivetést élő sokezer magyar lélek munkálására. A tenger már nem volt ismeret­len. Szinte barátságosan köszöntöt­tem : remélve, hogy miként az első alkalommal, most is „jóba“ leszünk. Nem is csalódtam egész utamon. Mert bár volt néha „hajlongás“, sőt kisebb-nagyobb „kilengés“ is, sőt nátha-lázas éjjeles is, mégis végig kellemes az út. Hála Isten: minden nap misézés, sőt ójtatosság is. Az olasz „Óceánia“-n hajózott a világ- kongresszus délamerikai előkelősége, s beépített kápolnájában néha három oltárnál is vagy tizenöt húsz pap misézett. Nyomasztó volt a hangulat az egész hajón, amikor elhagyva a bra­zil partokat, egyhetes „csupa ég és viz“-nek néztünk eléje. De a meg- szokottság, a nap-nap után adódó Csehországot támogatni. Francia- ország Oroszországgal az 1935. év­ben lépett szövetségre, melyet a cseh-orosz-francia megállapodás ki­egészített. Csehország Oroszországgal meg­állapodott a tiszteknek egymásközti kicserélésére vonatkozólag. Megal­kotta a nemzetvédelmi törvényt és több milliárdot repülőterek létesíté­sére és kiépítésére fordított. Ezekről a repülőterekről az orosz lapok a „mi“, azaz orosz repülőtereinkről emlékeznek meg. Csehország saját repülő fegyver­nemének fejlesztése mellett fősúlyt helyez arra, hogy Oroszország bázist teremtsen Európában Berlin és Róma közvetlen megtámadhatására. Oroszország esetleges háború al kaiméval saját területéről Berlint és Rómát nem támadhatja meg, bár ma már oly repülőgépeket építenek, me­lyek leszállás nélkül nagyobb távol­ságokat repülhetnek. Az orosz katonai repülőgépek két típusúak: az Anth. 6.680 lóerős 4 motoros nappali bombázók, melyek óránkint 300 kilométeres sebességgel leszállás nélkül legfeljebb 2000 kilo­métert repülhetnek és az Anth. 14. típusú éjjeli bombázó gépek, melyek 480 lóerős 4 drb motorral 200 kilo­méter óránkénti sebességgel 1200 km-t repülhetnek egyfolytában. így orosz területről csak rendkívül jó meteorológiai viszonyok mellett lép hetnónek csak a nappali bombázók közvetlen támadásba pl. Berlin ellen. Oroszországnak tehát a távolság csökkentésére volt szüksége az euró­pai bázisokra. Csehország megalkotta a nemzet- védelmi törvényt és felállította a ha­tárőrvidéket, mellyel sok ezer magyar ex sztenciát tett tönkre. Ezek után Petróczy István repülő - ezredes a közönséget az esetleges repülőtámadásokkal szemben nyuga­lomra intette és kérte, hogy az itt- ott megnyilvánult aggodalmakat ne táplálják. hajószórakozások (egyenlítői keresz­telés, bál, mozi, tombola, fürdés, s különböző kártyázás, sakk, stb.) menesztették az időt. Hét nap után új élet támad min­denkibe : föld 1 A híres, fájdalmas harcök helye: Gibraltár. Cirkáló hadi­hajók, s mint egy felszálló utas le­írta : Siralmasan elpusztult vidékek, nagy nyomor, szenvedés. Kultúrált barbárság. Már gyorsan múlik az idő: Algir hatalmas város, a maga kettéosztott- ságában: finoman szép európai (francia) és szegényesen piszkos­beteges kultúrálatlan afrikai. Nápoly: várta a Führert, s még igy sem tetszetős, „látni s többé nem kívánni I“ a maga romos Pom- pei-evel együtt. Lehet, hogy a rossz idő (eső) tett lehangolóvá, elfogulttá. Sokkal szebb, kedvesebb a régi is­merős : Triest. A hosszú viz után biztos száraz föld. Sőt már magya­rok. Még csak egy nap, s a „haza“ 1 Kemény volt az éjszaka, mely vitt a magyar határ felé. Hideg május. Az érző magyar szív szorongva do­bogott, álom-alvástalanul félve-re- pesve várta a magyar-levegős, sza­bad magyar határt. És megjött az is 1 Ki tudja azt leírni, gyenge emberi szóba foglalni, mit a szív érez, mely messze távol­ságból nem — vagy alig remélve honát újra láthatja I A „csoda“ magyar földet 1 Mert csodás ez a hon — a magyar édesanya — annak, aki távol hazájától látni, érezni tudott. Igaz: kissé nagyon is „hideg“ volt az a fogadtatás, amelyben a májusi fagyos napok részesítettek s nem éppen kellemes a szigorú határ­átkelési vámvizsgálat, de mindez el­törpül, elmosódik mindazon szép és Az ország lakóságának az esetle­ges légitámadások elleni megvédé­sére hivatott hatóságok és a Lég­oltalmi Liga minden lehetőt meg­tesznek. A légoltalom megszervezéséről a honvédelmi miniszter által kiadott és a Budapesti Közlöny 215-ik számá­ban megjelent rendelet intézkedik. E rendelet értelmében a háztulajdono­soknak megfelelő óvóintézkedéseket (lomtalanítás, óvóhely) meg kell ten- niök. A külpolitikai helyzet várható eny­hülése és a feszültség megszűnése esetén a lakóság, mondotta Petróczy István repülőezredes, ne hagyja abba a légoltalmi munkát, hanem folytassa azt ép oly érdeklődéssel, mint a mos­tani napokban. Petróczy István repülőezredes nagy szakértelemmel és lelkesedéssel tör­tént felszólalása mélyen szántott a hallgatóság lelkében. & püspöki kar az egész or­szágban mondandó imát ren­delt ei a magyar Igazság győzelméért Mint jelentettük, kedden tartotta a magyar püspöki kar szokásos őszi konferenciáját a budavári hercegpri- mási palotában. A reggel 9 órakor kezdődött konferencián teljes szám­mal jelentek meg a magyar egyház­fejedelmek. A bíboros hercegprímás az elnöki előterjesztések során egy ima szö­vegét mutatta be a püspöki karnak, hazánk igaz ügyének sikeréért. A püspöki kar ennek az imának or­szágos elrendelését határozta el. Ez­után az eucharisztikus világkong­resszus lelki hatásainak megújítása tárgyában tett javaslatot az elnöklő hercegprímás, mire a püspöki kar elhatározta, hogy ebből a célból a szokásos nagybőjti lelki gyakorlato­jó mellett, amit a szerető édesanya nyújt éhes-szomjas vándor gyerme­kének. Csupa magyar szó 1 Alig hittem füleimnek Nagykanizsa utcáin a kora reggeli órákban. „Hát itt valóban mindenki magyarul beszél?“ — öt­lött agyamba a furcsa gondolat. Figyeltem, szíttam magamba mident, ami magyar: levegő, föld, magyar mező, virág, patak, madárdal. Ma­gyar falvak a maguk egyszerűségé­ben is mily szépek, rendesek, ked­vesek 1 Magyar föld népe, ott kint a a mezőkön, hogy szerettelek volna mind megölelni s megmondani nek­tek : Boldogok lehettek 1 Boldognak kell érezni magatokat itt, ez Isten­áldotta földön, amelyet ha keser­vessé, siralmassá is tett az emberi irigység, gonoszság, mégis ezeréves, termékeny, gazdag, kincses föld 1 A sok magyar vér, könny és verej­ték, a szív-lélekmunka televényes talajjá formált át minden magyar rögöt. Ti ezt talán nem igen tudjá­tok felérni, megérezni, de aki látott idegen tájat, tapasztalt idegen mezőt — a ti brazíliai magyar testvéreitek s annyi sokan mások —, nagyon is tudják most, mi a magyar föld, mezői Én is érzem, megkönnyeztem a drága magyar tájat 1 Magyar május 1 Az idén hideg, halál thozó voltál. Letaroltad majd minden gyümölcs életfakasztó virá­gát ; megfagyasztád annyi nemes magyar virág himporát I Bánat-kertek- mezők hullafáit hagytad magad után. De amit meghagytál, ami utánad jött: kincstára lett a szegény ha­zának. Mennyi benyomás, mennyi telítő­dések a szívnek, léleknek: utak mente, házak rendje, kerítése; em­berek arca-beszéde, öltözködése, mun-

Next

/
Thumbnails
Contents