Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 77. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1938. október 9 tósát sürgette. Sajnálattal állapította meg, hogy a hazafias megmozdulásokban nincs meg az az együttérzés, amit ezen szent ügy megkövetel s ezek távolmaradása demoralizáló- lag hat a résztvevőkre. Panaszolta továbbá, hogy a két nagy államférfi közül az egyiknek nevét — kinek nemzetünk oly nagy hálával tartozik — Esztergomban L állandóan elhallgatják. Megemlíti továbbá még azt, hogy a légoltalmi előadások akadémikusak voltak és nem voltak praktikus értékűek. Igen erőteljesen állapította meg vitéz Szivós-Waldvogel József, hogy a hatóságok és a nép között gyenge a kapcsolat. A visszacsatolandó részekről beszélve hangsúlyozta, hogy oda kiváló, apostoli lelkű magyarokat kell küldeni, nem pedig protekciósokat. A kialakítandó magyar társadalomban komoly munka előtt állunk. Belső és külső egységre van szükség ezekben a napokban. Egy emberként kell állnia a magzarságnak. Az értekezlet végül elhatározta, hogy dr. Marczell Árpád beszédét és javaslatait memorandum alakjában fogadja el, majd a gyűlés néhány kisebb jelentőségű kérdés letárgya- lása után véget ért. Csehszlovákia történelmi hazugságokon épült fel A Magyar Nemzeti 'Szövetség Kisebbségi Szakosztálya szeptember hó 29-én tartott ülésén Benke Tibor szerkesztő, a Csokonai Kör és Gyóni Géza Irodalmi Társaság örökös tagja „Hogyan épült fel a Csehszlovák állam történelmi hazugságokon“ cim alatt megtartott nagyhatású előadásában rámutatott a cseh diplomatáknak már a világháború előtt megindított erőfeszítéseire, amelyeknek a Monarchia feldarabolása volt a célja. Sajtóban, emlékiratokban, előadásokon, diplomáciai tárgyalásokon a történelemhamisitás minden eszközével valótlan statisztikai adatok légiójával dolgoztak. Megdöbbentő képet rajzolt az oroszországi cseh légió tömeggyilkolásáról, amelyről a cseh hírszolgálat legendákat hazudott a világnak, úgy hogy a félrevezetett nagyhatalmak hősökként ünnepelték őket. Rámutatott arra, hogy megdönthetetlen erkölcsi törvények vannak, amelyeknek belső ereje fegyver nélkül is elpusztít minden olyan államot, amely csaláson, rabláson, történelemhamisitáson épült fel. A kikerülhetetlen igazságszolgáltatás most indította el Csehszlovákia jól megérdemelt tragédiáját. Nagysikerű előadása végén sürgette a keresztény nemzeti erők összefogását és a lelkek mélyéig való kiépítését. Benke Tibor előadása után dr. Steuer György felkérte Petróczy István repülőezredest, hogy az előadással kapcsolatban adjon tájékoztatást arról, vájjon a cseh és szovjet lógihaderő mennyire veszélyezteti Magyarországot és Európát. Petróczy István ny. repülőezredes, a Légoltalmi Liga igazgatója, a Monarchia első volt pilótája, aki a re pülőfegyvernemek veszedelméről és a védelem megszervezéséről és fontosságáról már 1500 előadást tartott, mindenekelőtt rámutatott arra a kapcsolatra, mely Csehország és Oroszország között fennáll. Csak ennek a kapcsolatnak az ismeretében ismerhetjük meg Csehszlovákia provokáló viselkedését. Csehország a Szovjet előharcosa Európában. Oroszországnak is érdeke Hazatérő szemmel-szívvel... Sao-Paolo (Brasil) Az utolsó nap is elérkezett. A;'sok „otthoni“ elintéznivalók is befutottak. Meglehetősen szép és súlyos számban. A testvér-rendtársi szeretet segített még a holmik útraalkalmassá- tételében, s ebéd után minden készen állt az indulásra. Istenem, hát való az, hogy ily messzeségből — igaz, hogy csak négy év távlatából, de tiz-húsz év- nek is megfelelő tartalommal — újra láthatom a „hon“-t, az édes magyar földet ? 1 — s újra részesülhetek kevesek kitüntetésében: az egész világ katolikusságának úinapi ünnep ségében, a budapesti Eucharisztikus Világkongresszusban ? I Nem tudtam most ezt igaznak hinni — tartani. Valahogy nem bíztam benne, hogy valóban visszaérkezhessem! De a megindulás megtörtént. Ott volt egy kis magyar csoport is az állomáson. Még néhány „kis“ megbízatás. Szent irigység : “Vigyen magával, tisztelendő úr!“ „Óh, ha a zsebébe tehetne I“ stb. Fényképező sek, utolsó búcsúzás . . . s a vonat indul . . . kendő-, kézintés . . . s pár „meghitt“-el kánikulai hőségben jutottam le Santos kávéhires kikötőjébe. Hadiállapot. A kísérők nem jöhetnek be a kikötőhajóhoz, Hat csomag s áldott Brazília: egy hordár sincs a közelben. De nagy nehezen kerül kettő is. Simán megy minden. Kabinom, sajnos, változik: egy régi ismerőssel — négy évvel ezelőtt is együtt hajókáztunk (milyen kicsi a világ I) — kerülök együvé. Nencsak nálam volt kellemetlen a hadiállapot, két „honfitársnő“-1 is hasonló meglepetés érte. Minden rendben, s van még idő, hogy a négy „meghitt“ kísérőtől is végleg búcsút vegyek. Mintha most már teljesen elszakadtam volna a négy évtől: az óriási lelkipásztori területtől, a testet-lelket őrlő, ki aszító örökös útonlevéstől, a nagy egyszerűség-nélkülözéstől, lelketlenség- haszonleséstől, rosszakaratú meg nemértéstől, mig másrészt a ragaszkodó, aggódó hívek hálás szereteté- től, árva magyar lelkek áldozatos jóságától, féltő gondoskodásától — huszonötezer magyar (csak akikkel közvetlen érintkeztem 1) új otthonában a „régi haza“ után mindenképpen visszasóvárgó ezernyi gondja bajától 1 . . . Nem I Bármennyire is hitetlenkedtek még a legközelállób bak is, hogy „nem fog többé visszajönni 1“ úgy látszik, az isteni Gondviselés még megadja azt a nagy ke gyet, kitüntetést érdemetlenül, hogy visszatérhetek elhagyatott, szinte számkivetést élő sokezer magyar lélek munkálására. A tenger már nem volt ismeretlen. Szinte barátságosan köszöntöttem : remélve, hogy miként az első alkalommal, most is „jóba“ leszünk. Nem is csalódtam egész utamon. Mert bár volt néha „hajlongás“, sőt kisebb-nagyobb „kilengés“ is, sőt nátha-lázas éjjeles is, mégis végig kellemes az út. Hála Isten: minden nap misézés, sőt ójtatosság is. Az olasz „Óceánia“-n hajózott a világ- kongresszus délamerikai előkelősége, s beépített kápolnájában néha három oltárnál is vagy tizenöt húsz pap misézett. Nyomasztó volt a hangulat az egész hajón, amikor elhagyva a brazil partokat, egyhetes „csupa ég és viz“-nek néztünk eléje. De a meg- szokottság, a nap-nap után adódó Csehországot támogatni. Francia- ország Oroszországgal az 1935. évben lépett szövetségre, melyet a cseh-orosz-francia megállapodás kiegészített. Csehország Oroszországgal megállapodott a tiszteknek egymásközti kicserélésére vonatkozólag. Megalkotta a nemzetvédelmi törvényt és több milliárdot repülőterek létesítésére és kiépítésére fordított. Ezekről a repülőterekről az orosz lapok a „mi“, azaz orosz repülőtereinkről emlékeznek meg. Csehország saját repülő fegyvernemének fejlesztése mellett fősúlyt helyez arra, hogy Oroszország bázist teremtsen Európában Berlin és Róma közvetlen megtámadhatására. Oroszország esetleges háború al kaiméval saját területéről Berlint és Rómát nem támadhatja meg, bár ma már oly repülőgépeket építenek, melyek leszállás nélkül nagyobb távolságokat repülhetnek. Az orosz katonai repülőgépek két típusúak: az Anth. 6.680 lóerős 4 motoros nappali bombázók, melyek óránkint 300 kilométeres sebességgel leszállás nélkül legfeljebb 2000 kilométert repülhetnek és az Anth. 14. típusú éjjeli bombázó gépek, melyek 480 lóerős 4 drb motorral 200 kilométer óránkénti sebességgel 1200 km-t repülhetnek egyfolytában. így orosz területről csak rendkívül jó meteorológiai viszonyok mellett lép hetnónek csak a nappali bombázók közvetlen támadásba pl. Berlin ellen. Oroszországnak tehát a távolság csökkentésére volt szüksége az európai bázisokra. Csehország megalkotta a nemzet- védelmi törvényt és felállította a határőrvidéket, mellyel sok ezer magyar ex sztenciát tett tönkre. Ezek után Petróczy István repülő - ezredes a közönséget az esetleges repülőtámadásokkal szemben nyugalomra intette és kérte, hogy az itt- ott megnyilvánult aggodalmakat ne táplálják. hajószórakozások (egyenlítői keresztelés, bál, mozi, tombola, fürdés, s különböző kártyázás, sakk, stb.) menesztették az időt. Hét nap után új élet támad mindenkibe : föld 1 A híres, fájdalmas harcök helye: Gibraltár. Cirkáló hadihajók, s mint egy felszálló utas leírta : Siralmasan elpusztult vidékek, nagy nyomor, szenvedés. Kultúrált barbárság. Már gyorsan múlik az idő: Algir hatalmas város, a maga kettéosztott- ságában: finoman szép európai (francia) és szegényesen piszkosbeteges kultúrálatlan afrikai. Nápoly: várta a Führert, s még igy sem tetszetős, „látni s többé nem kívánni I“ a maga romos Pom- pei-evel együtt. Lehet, hogy a rossz idő (eső) tett lehangolóvá, elfogulttá. Sokkal szebb, kedvesebb a régi ismerős : Triest. A hosszú viz után biztos száraz föld. Sőt már magyarok. Még csak egy nap, s a „haza“ 1 Kemény volt az éjszaka, mely vitt a magyar határ felé. Hideg május. Az érző magyar szív szorongva dobogott, álom-alvástalanul félve-re- pesve várta a magyar-levegős, szabad magyar határt. És megjött az is 1 Ki tudja azt leírni, gyenge emberi szóba foglalni, mit a szív érez, mely messze távolságból nem — vagy alig remélve honát újra láthatja I A „csoda“ magyar földet 1 Mert csodás ez a hon — a magyar édesanya — annak, aki távol hazájától látni, érezni tudott. Igaz: kissé nagyon is „hideg“ volt az a fogadtatás, amelyben a májusi fagyos napok részesítettek s nem éppen kellemes a szigorú határátkelési vámvizsgálat, de mindez eltörpül, elmosódik mindazon szép és Az ország lakóságának az esetleges légitámadások elleni megvédésére hivatott hatóságok és a Légoltalmi Liga minden lehetőt megtesznek. A légoltalom megszervezéséről a honvédelmi miniszter által kiadott és a Budapesti Közlöny 215-ik számában megjelent rendelet intézkedik. E rendelet értelmében a háztulajdonosoknak megfelelő óvóintézkedéseket (lomtalanítás, óvóhely) meg kell ten- niök. A külpolitikai helyzet várható enyhülése és a feszültség megszűnése esetén a lakóság, mondotta Petróczy István repülőezredes, ne hagyja abba a légoltalmi munkát, hanem folytassa azt ép oly érdeklődéssel, mint a mostani napokban. Petróczy István repülőezredes nagy szakértelemmel és lelkesedéssel történt felszólalása mélyen szántott a hallgatóság lelkében. & püspöki kar az egész országban mondandó imát rendelt ei a magyar Igazság győzelméért Mint jelentettük, kedden tartotta a magyar püspöki kar szokásos őszi konferenciáját a budavári hercegpri- mási palotában. A reggel 9 órakor kezdődött konferencián teljes számmal jelentek meg a magyar egyházfejedelmek. A bíboros hercegprímás az elnöki előterjesztések során egy ima szövegét mutatta be a püspöki karnak, hazánk igaz ügyének sikeréért. A püspöki kar ennek az imának országos elrendelését határozta el. Ezután az eucharisztikus világkongresszus lelki hatásainak megújítása tárgyában tett javaslatot az elnöklő hercegprímás, mire a püspöki kar elhatározta, hogy ebből a célból a szokásos nagybőjti lelki gyakorlatojó mellett, amit a szerető édesanya nyújt éhes-szomjas vándor gyermekének. Csupa magyar szó 1 Alig hittem füleimnek Nagykanizsa utcáin a kora reggeli órákban. „Hát itt valóban mindenki magyarul beszél?“ — ötlött agyamba a furcsa gondolat. Figyeltem, szíttam magamba mident, ami magyar: levegő, föld, magyar mező, virág, patak, madárdal. Magyar falvak a maguk egyszerűségében is mily szépek, rendesek, kedvesek 1 Magyar föld népe, ott kint a a mezőkön, hogy szerettelek volna mind megölelni s megmondani nektek : Boldogok lehettek 1 Boldognak kell érezni magatokat itt, ez Istenáldotta földön, amelyet ha keservessé, siralmassá is tett az emberi irigység, gonoszság, mégis ezeréves, termékeny, gazdag, kincses föld 1 A sok magyar vér, könny és verejték, a szív-lélekmunka televényes talajjá formált át minden magyar rögöt. Ti ezt talán nem igen tudjátok felérni, megérezni, de aki látott idegen tájat, tapasztalt idegen mezőt — a ti brazíliai magyar testvéreitek s annyi sokan mások —, nagyon is tudják most, mi a magyar föld, mezői Én is érzem, megkönnyeztem a drága magyar tájat 1 Magyar május 1 Az idén hideg, halál thozó voltál. Letaroltad majd minden gyümölcs életfakasztó virágát ; megfagyasztád annyi nemes magyar virág himporát I Bánat-kertek- mezők hullafáit hagytad magad után. De amit meghagytál, ami utánad jött: kincstára lett a szegény hazának. Mennyi benyomás, mennyi telítődések a szívnek, léleknek: utak mente, házak rendje, kerítése; emberek arca-beszéde, öltözködése, mun-
