Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 76. szám
ÖTVENKILENCEDIK ÉVf. 76. SZ, CSÜTÖRTÖK, 1938. OKTÓBER 6 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és iársaáalaii lap Előíizetési ár i hóra: 1 pengő 20 fiíléi Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Egy úton járjunk! Imrédy Béla miniszterelnök rádiónyilatkozata mély hatást gyakorolt mindazokra, akik azt hallgatták, de azokra is, akik arról csak a sajtón keresztül szerezhettek tudomást. A miniszterelnök két kérdést állított fel, hogy mindkét kérdésre nyomban önmaga adja meg a választ. Az első kérdés: Van-e eredménye — természetesen magyar szempontból — a müncheni döntésnek? A második kérdés: meg vagyunk-e mi, magyarok elégedve ezzel a döntéssel? A két kérdésből is látszik, hogy a rádiónyilatkozat valóban lélektani ismereten épült fel, mert hiszen a jelen pillanatban semmi sincs, ami a feltett kérdéseknél jobban érdekelhetne valakit, aki magyarnak érzi és vallja magát. Már maga az a tény, hogy a miniszterelnök mindjárt beszéde elején felvetette a két kérdést, amelyre válaszolandó volt, olyan feszültséget támasztott, ami a legjobban felépített drámák hatását is felülmúlja, főleg akkor, amikor a miniszter elnök maga mindjárt meg is felelt a kérdésre, még pedig kategorikus rövidséggel, azzal, hogy: „cNem vagyunk, mint ahogy nem is lehetünk megelégedve !“ És ezzel a megadott válasz- szal nagyobb hatást ért el, mint amit várni lehetett, ha mindjárt nem is volt célja a miniszterelnöknek, hogy szónoki hatásokat érjen el nyilatkozatával. Mert hiszen ezzel az egyetlen kijelentésével Imrédy Béla levezette azt a feszültséget, ami az utolsó napok drámai mozzanatain és fordulóin keresztül a lelkekben összesűrűsödött s amit a felelőtlen híresztelések, az ellenőrizhetetlen „on dit“-ok csak még jobban fokoztak. Maga a nyilvánosság és az őszinteség, mellyel a miniszter- elnök a kérdést felvetette s az a mód, amellyel a „miért“- nek az „azért11-ját megadta, olyan megnyugtatással hatott, mely alól senki sem vonhatta ki magát s amelynek jótékony hatását valószínűleg még sokáig érezni is fogjuk. Ha igaz volt a világháború alatt, hogy a frontok sorsát sokszor az döntötte el, milyen volt a frontmögötti országrészek hangulata és lelkiállapota, azt hisz- szük, hogy ez a hangulat, ez a lelkiállapot csak meghiggadhatott és megnyugodott a miniszterelnök rádiónyilatkozatának hatása folytán. A szavak mögött megérezhette, aminthogy meg is érezte a magyar társadalom, hogy az a férfi beszél most hozzá, aki mióta a kormányzás a kezébe került, egyetlen egyszer sem mondott olyat, ami nem bizonyult mindig igazságnak s egyetlen egyszer sem Ígért olyat, amit nem akart volna a legkomolyabban meg is valósítani. Amit Imrédy Béla még eddig hirdetett, az a program és munkaterv mindig egész valójában készpénznek számított a nemzet előtt, mintahogy most is annak számíthat az a kijelentése, hogy: „Semmiféle megkülönböztetésbe nem i\yugszunf bele, nem csábíthatnak el bennünket eddig követett utunkról, sem a kaland egyrészről, sem a gyáva leiriondás másrészről, haladunk tovább az eddigi ösvényünkön, ha az mindjárt nehéz és küzdelmes út is lesz /“ A miniszterelnök beszédében „menedékháznak“ mondja a müncheni megegyezést, ahonnét még küzdelmes út vezet a Most, hogy Csehországot elérte a vágzete, feltárjuk olvasőink előtt, hogy mit is vesztett eddig és még mit fog veszteni Csehország. Csehország területe volt 140 ezer négyszögkilométer, 15 milliónál több lakossal. Eddig leestek a következő területek: a szudétaterület 23.500 négyzetkilométer 3.500,000 lakossal, a lengyelterület 3000 négyzetkilométer 300.000 lakossal. Ez kitesz ösz- szesen 26.500 négyzetkilométert, melyen 3-800,000 lakos él. Ha tehát csupán ezeket a tételeket vonjuk is le a mai Csehországból, akkor területe 116.000 négyzet- kilométerre, lakossága pedig alig több, mint 11 millióra csökken. Ha pedig levonjuk még ezenfelül a 12.000 négyzetkilométert kitévő összefüggő magyar nyelvterületet a szétszórt magyar nyelvszigeteken kívül, továbbá Ruszinszkónak ugyancsak 12 ezer négyszetkilométerre rúgó területét, akkor Csehország területe 100 ezer négyzetkilométer alá süllyed, lakóinak száma pedig 10 millió alá csökken. A megmaradó Csehország végső célig, a magyar igazság teljes győzelméig. Meg is jelöli az útat, ami ehhez a kívánt eredményhez a nemzetet elvezetheti. — Jia valaha, úgy most itt az ideje annak, hogy valamennyien egy áton járjunk. cMert a kvrmányelnök- nek a legnagyobb erőt az adja, ha érezheti, hogy az egész nemzet halad mögötte — módja Imrédy Béla. Sorsdöntő órákat élünk, amikor kétszeresen nagy a felelősség, amit a vezetőknek érezniük kell. Ezért is mondja a miniszterelnök : — cMinél egy ebbek vagyunk, annál biztosabban járunk, annál erősebbek is vagyunk. Hogy ezt az erőt a nemzet meg is szerezze a maga nagy céljaihoz, ahhoz is megadja a miniszterelnök útbaigazító tanácsát. Mert ennek lehetősége csak egy, aminthogy egy a feltétele is. — felelősségérzet és tudás a vezetőkben, fegyelem a vezetettekben és lendület mind a kettőben. Most már a nemzet egyetemén múlik, hogy fel tud-e készülni a történelmi időkre, hogy beválthassa mindazokat a reményeket, amelyeket a magyar múlt és a magyar történelem tesz parancsoló szükséggé számára. # tehát alig egy árnyalattal lenne erő sebb, mint a mai Magyarország, amelynek 9 millió lakosa és 92.000 négyzetkilométernyi területe van. A müncheni és az azt követő tárgyalásoknak azért sem könnyű a feladata, mert egészen új állami, faji, nyelvi és területi átgondolásokra lesz szükség. Csehország a szudétaterületekkel együtt elveszítette textiliparának kb 1000 vállalatát, 800.000 szövőszéket, 10.000 lenipari műhelyét 300 000 szövőszékkel, kenderszövő és csipkeverő üzemeit, ércipara elveszítette a Skoda-műveket Piisenben, amelyek teljesen n nyelvhatár szélére jumak, továbbá a poldi- és kladnói- műveket, végül Vitkovicot, a mä risch-ostraui medencében. Elveszítette az osiraui szénbányákat, 17 millió tonnára eső szénbá nyászatának háromnegyed részét is. Azonkívül a Karlsbad vidékén lévő porcellángyárakat, a Teplic vidékén lévő üveggyárakat, az aussigi legnagyobb vegyigyárat, a söripar és cipőipar legnagyobb részét, végül, ha a HETI ESEMENYEK BELFÖLD A magyar kormány hétfőn újabb nyomatékos jegyzéket intézett a csehszlovák kormányhoz. — Elhalasztották a X. Országos Frontharcos találkozót. — Herceg Esterházy Pál újabb 50 ezer pengőt adományozott tudományos kutatásokra. — Újabb ötmillió egypengőst vernek. — Felülvizsgálják a békeszerződések által Magyarországra hárított gazdasági hátrányokat. — Werth Henrik gyalogsági tábornokot nevezték ki a honvédvezérkar főnökévé. — Újpest szobrot emel Kossuth Lajosnak. — Szegednek 36 millió pengő adóssága van. — Igazoltatják a frontharcosjelvény viselőit. — Debrecen újabb félmilliót fordit a légvédelemre. — Bácsmegye és Kiskunhalas gázálarcot adott tisztviselőinek. — Megküldte a kormányzó a fényképét Franco tábornoknak. — Tia év alatt majdnem háromszorosára emelkedett tejfogyasztásunk. — Csökkent szeptemberben a fizetésképteleségek száma. — Kiskunságban 30—40 q kukorica termett holdankint. KÜLFÖLD A lengyel csapatok megszállták Teschent és környékét. — Mussolini szerint a rutén és szlovák területeket is vissza kell adni Magyar- országnak. — Csehszlovákia 10 millió font angol kölcsönt kapott. — Hitler Heinleint a szudétanémet területek biroda;mi biztosává nevezte ki. — Palesztinában ismételten kiújultak a harcok. — A francia tartalék sokat leszerelték. — Borisz bolgár király húsz éve ül a trónon. — Avarescu román tábornok meghalt. — Róma sietteti a magyar kérdés megoldását. — Lengyelország közös határt követel Magyar- országgal. — Az olasz garibaldis- ták üdvözölték Magyarországot. — Összeült az új német cseh határokat megállapító nemzetközi bizottság. — Visszavonul a magyar határról a cseh katonaság. — Vörös terrorfiúk garázdálkodnak Pozsonyban. — Papír váltópénzt vezettek be Csehországban. — Magyar katonákat vittek az esstieges prágai zendülés leverésére. — Visszakapja gyarmatait Németország. — A ruténok követelik az önkormányzatot. — Marosvásárhelyen magyar alpolgármestert választottak. — Eb tűnt az Óceán felett egy német postarepülőgép. — Leveszik a zsidóneves utcatáblákat Berlinben. —- Maginot vonalat építenek az oroszok a határon. — Lebontották a a németek a dortmundi zsinagógát. — Pusztító vihar dühöngött Nápoly környékén. — A francia államtanács köszönetét mondott Dala- dier miniszterelnöknek. — Felrobbantották a csehek az ipolybéli hidat. — Géppuskával védekeznek az orosz parasztok a gabonarekvi- rálás ellen. — Tízmillió mázsával több búzát termelt az idén Németország. — Orgiákat ül a cseh terror a Felvidéken, Mit veszített eddig Csehország?
