Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 73. szám

1938. szeptember 25 ESZTERGOM 8s VIDÉKÉ 3 mekkel van tele szivünk és reá min­denkor csak is ünneplő lélekkel gon­dolunk : mégis természetes, hogy eze­ket az érzelmeket fokozottabban lobbantja ki a lelkűnkből és kész­teti megnyilatkozásra a hazafias öröm olyan alkalmakkor, mint amilyen a Főméltóságú Kormányzói Párnak a közelmúltban történt németországi látogatása volt. Az a rendkívüli fé­nyes fogadtatás, amelyben a hatal­mas Németbirodalom államfeje Őfő- méltóságáékat részesítette és az a páratlan lelkes ünneplés, amellyel a Németbirodalom népe őket egész út­jukon kisérte, ismét a napnál fénye­sebb bizonyítékát nyújtotta annak a rendkívüli tiszteletnek és határtalan nagyrabecsülésnek, amely Magyar- ország Kormányzóját az egész mű veit külföldön körül veszi. És nyil­vánvaló, hogy ez az ünneples, ez a páratlanul nagyarányú tiszteletadás visszasugárzik a nemzetre is és nem csekély mértékben öregbiti a nem­zet súlyát és tekintélyét. — S emikor most, itt a mai köz­gyűlésünkön erről az örvendetes ese ményről hálás szívvel és hazafias büszkeséggel hódolatteljesen meg- emlékszünk, kérjük a Mindenhatót, hogy Magyarország Kormányzóját sokáig éltesse és áldja, és lelkesedve mondjuk a halhatatlan költővel: „Fény nevére, áldás eletére I“ Az éljenzés elmúltával dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok mondotta el nagy haiásikeltő emlékbeszédét Szent Istvánról, amelyet rendkívül értékes voltara való tekintettel a legköze­lebbi számunkban szószerint köz­lünk. A napirend előtt felszólaló dr. Schmidt Sándor banyaigazgató len­dületes beszédben emlékezett meg hazánk valtságos órairól: — Mikor minden magyar szívnek meg kell dobbannia a trianoni ko­porsó rothadt deszkájának recsegé­sén és ropogásán — mondotta Schmidt Sándor —, mert a magyar lélek győzhetetlen igazsága tudatá­ban élttel követel a határokon innen és túl fajtestvérei, a letépett nemzet tagjai részere. Húsz éve temették a magyart, azt hitték, hogy elég egy nemzetet gúzsba kötni, szabadságá­tól, fegyverétől megfosztani, de el­felejtettek, hogy a nemzetnek ezer­ban megfestetni 1. Ferenc József és az örtg József főherceg portréit. Hogy a főhercegi család sziveisen emélkezett Ntubauerre, mi sem bi­zonyítja jobban, mint ama tény, hogy ha tz ifjú főherceg és Auguszta fő­hercegasszony, valamint a gyerme keik nyaranta pl. Kistapolcsányból Es tergomon át igyekeztek Buda­pestre vagy Alcsútra, őt minden egyes alkalommal meglátogatták és uzsonnájukat a Központi Kávéház terraszán fogyasztották el. Ezekre a latogaiáiokra Neubauer rendkívül bü zke volt és az illusztris vendé­gek távozása után akár nyulat is lehetett vele fogatni. Nagyon jó ember volt ez a Neu- bsuer János, de később sok csapás érte. Különösen megkárosítottak a háború utáni idők. A pénzromlás és a rossz üzletmenet annyira, hogy kénytelen volt tevékenységével fel­hagyni. Ezt követőleg egzisztenciája is megrendült s amikor erről József főherceg értesült, nyomban rendel­kezett, hogy felsegítse és berendelte saját udvartartásába s kinevezte budavári palotájának felügyelőjévé. Ebben a szolgálatában érte utói 1934. év folyamán a halál. Szívesen emlékeztem az eszter­gomi első modern kávéház létrejöt­téről, még szívesebben Neubauer Jánosról, aki Esztergom úri társa­dalmának kedvelt találkozóhelyét mindig választékos magt tartásával és elővigyázatosságával vonzóvá és barátságossá varázsolta. éves halhatatlan lelke él, hisz és bízik a feltámadásában, mert Isten szabta rendeltetése azt szükségessé teszi. — Húsz esztendő kellett ahhoz, hogy végre a magyar fájdalomba belenyögjön a vén Európa és meg­tanulja, hogy a magyar nemzet tes­tének feldarabolása zúdította reá azt a szörnyű veszedelmet, melyet a minden kereszténységtől idegen szó ciáldemokrata-kommunista uralom je­lent s amely veszedelem ellen erőt­lennek és hitványnak bizonyult az a pokoli előcsarnok, melyet prágai őrült politikának ismert meg telve arcátlan hazugsággal, aljas rágal­mazással. — Húsz év előtt tanulta meg min­den magyar, hogy a feltámadás csak a becsületes keresztény nemzeti gon­dolat hozhatja meg s leste várta an­nak győzedelmét és talán csak abban tévedett addig, hogy először akarta kiépíteni a kereszthez vezető utat, először ökarta virágos kertté vará­zsolni a helyet, hová a magyar nem­zet ezer éves keresztjét kitűzze, míg .most a jó Isten segítsége és Kor­mányzó Urunk Őfőméltóságának bölcsesége olyan férfiút állított a magyar kormány élére, aki először lűzte ki a célt, a vallás, a hazasze­retetei, a becsületet jelentő keresz­tet, melynek tövében először ő maga tett hitet ország-világ előtt az Eucha­risztikus Világkongresszus aikaima- val s az akkor merített erővel, aka­rattal fogott hozzá az odavezető út kiépítéséhez. Minden megnyilatko­zása, minden terve és szándéka egy- egy kerékvető követ alkot, hogy a magyar élet szekere biztosan és egye nesen jusson a célhoz, a Kereszt- áldozatot követő hatalmas, boldog feltámadáshoz. — Most már rajtunk a sor, a nem­zet kötelessége e sorsdöntő időben összefogni, lebontani, szétverni min­den válaszfalat, mely magyar és ma­gyar ember elválaszthat, hogy egy­séggé kovácsolt magyar tábor ellen­állhatatlan erő forrása legyen vitéz dr. Imrédy Béla m. kir. miniszter­elnök úr ez áldozatos munkájának I — De szükség van ez egységre, a magyar nemzet lelkének életet kö vetelő erejére azért is, hogy az a férfiú is igazolva legyen, kinek hal­hatatlan érdeme van abban, hogy Európa szeme leveti a hályogot és tisztán akar látni. — A baráti Olaszország halhatat­lan nagy fia Beniíó Mussolini volt az a férfiú, ki a magyar nemzet lét­érdekét és helyen való szükséges­ségét felismerve, baráti kezét nyúj­totta nemzetünknek s elsőnek kö­vetelte a magyar nemzet számára a trianoni határok revízióját. — E nagy férfiú legutóbbi trieszti hatalmas beszéde a magyar jogok és igazságok mellett szóit, sőt a ve­szély esetén világosan leszögezte magát mondván, hogy Olaszország tudja, hol van a helye I — Méltóságos Főispán Ur, tekin­tetes Törvényhatósági Közgyűlés, úgy érzem, mai közgyűlésünk prog­ramjának tárgyalásához nem fogha­tunk nyugodt lélekkel e két hatal­mas férfiú üdvözlése nélkül s azért tisztelettel indítványozom, hogy vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnök és Bénító Mussolini olasz miniszterel­nök urakat táviratilag köszöntsük. Befejezésül pedig mélióztassék meg­engedni, hogy minden igaz magyar­ral együtt alázatosan emeljem tekin­tetemet a kereszt felé és együtt imád kozzunk : Isten áld meg a magyart 1 A mély hatást keltő beszéd el­hangzása után az indítványt a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadta és a következő táviratokat intézte a ma­gyar illetve olasz miniszterelnökhöz: „KomáromEsztergo m k. e. e. vm. tvh. bizottsága mai közgyűlésén mély tisztelettel és hazafias lelkesedéssel köszönti Excelenciádat s amikor fel­tétlen hűséges ragaszkodással biz­tosítja, teszi ezt nemcsak a kapos­vári hatalmas és egész magyar éle­tet átfogó programjának hatása alatt, hanem a magyar Sión tövéből kü- önösen nagyra értékeli a mindent magyar egységbe foglaló bátor és alázaios, törhetetlen és áldozatos ke­resztény és nemzeti hitvallását.“ Mussolinihoz ez a sürgöny ment : „A trianoni gyászos koporsóba te­metett magyar hazánk ezeréves lelke Isten szabta rendeltetésének erejéből húsz évi erőfeszítés után a szörnyű igazságtalanság rodhat deszkáit fe­szegeti, bontogatja, boldog feltáma­dásának biztos reményében, de egy­ben mélységesen átérzi, hogy ennek lehetőségét Excellenciád semmiféle igazságtalanságot elviselni nem tudó nemes szivének is köszönhetjük. A Csonka-Magyarhazának két csonka vármegyéje: Komárom és Esztergom küldi ezért köszönetét, soha nem múló háláját s magyar Sión tövében s kéri a Mindenható jó Isten áldá­sát Excellenciádra, áldás munkájára, szeretet gyönyörű hazájára.“ A közgyűlési tárgysorozat első pontjaként elnöklő Főispán beszá­molt arról, hogy az előző nap meg­tartott számonkérőszék az elmúlt négy hónapban az alispán vezetése alatt álló központi hivatal, vm. ár­vaszék, vm. városok és a főszolga­bírói hivatalok vezetői és beosztott­jai részéről kifejtett munkát minden tekintben kifogástalannak találta és ezért a legteljesebb elismerését fe­jezte ki. A bejelentéshez a főispán a maga személyében is hozzájárul és köszö­netét mondott elsősorban az alispán­nak, továbbiakban pedig az összes munkatársainak és alárendeltjeinek azért az értékes, odaadó, eredményes és áldozatos munkáért, amelyet az elmúlt hónapokban a legnehezebb életkörülmények között önzetlenül kifejtettek. Dr. Frey Vilmos alispán a többiek nevében is hálás köszönetét mond a jóleső elismerő szavakért és ünne­pélyesen ígéretet tesz, hogy a jövő­ben is hasonló lelkülettel fogják szol­gálni hazájukat nemzetüket, várme­gyéiket és ezek közönségét, mint Az Esztorgom-Vizivárosi Érseki Bol­dog Margit legánygimnáziumnak érte­sítőjét Blaskovics Piacid igazgató közli: A bevezető értekezést Horváth Miklós hitfanár irta szakavatott tol­lal : Eucharistia Vinculum Charitatis címmel. Beszámol az egyik fejezet az in­tézet nyolc éves múltjáról, ameiy már Blaskovics Piacid igazgató mély pedagógiai érzékű vezetése alatt túl­jutott a kezdet nehézségein s méltó helyet foglal el városunk középisko­lái között. Külön táblázat tünteti fel a ta­nárikar névsorát és működésének beosztásiét. Az initézet a Katolikus Főhatóság igazgatása alatt áll, amelynek elnöke dr. Serédi Jusztinján bibornok her­cegprímás. Hitoktatási érseki főbiztos: dr. Krywald Ottó, preláíus, hitoktatási biztos: dr. Tóth Kálmán prelátus- kanonok, katolikus főigazgató: dr. Kocsis Lénárd, 'tankerületi kir. fő­igazgató: dr. Kemenes Illés. Elénk ifjúsági élet volt az elmúlt tanévben az intézetben. Az ifjúság Mária Kongregációban, Rózsafűzér Társulatban, Önképzőkörben, Ifjú­sági Sportkörben és Gyorsirókörben fejtett ki igen lelkes és értékes mun­kálkodást. Érdekes akcióról számol be az értesítő egyik fejezete. A Magyar v-jpható minden Orion rádiókereskedőnól ♦ ♦ ♦ ♦ • «jmmmí Egyedárusító ifj. Jnraksek Ferenc Rákóczi-tér. Telefon : 182. eddig is, azon reményben, hogy nem­sokára a csonkittatlan és gazdag Ko­márom és Esztergom vármegyék kö- könsége fogja ezért háláját leróni. A közgyűlés lelkesen ünnepelte az alispánt és a vármegyei tisztikart. A húsz pontból álló tárgysoroza­tot dr. Závody Aibin főjegyző, vitéz dr. Zsiga János II. főjegyző, dr’ Vizváry Viktor aljegyző és dr. Fél" egyházy Elemér közig, gyakornok adtak elő. Helyszűke miatt a köz­gyűlés további lefolyásét a legköze­lebbi számunkban ismertetjük. Cserkész Szövetség kezdeményezé­sére megindult a felsőbb osztályos növendékek levelezése külföldi diák­lányokkal. Ötven tanuló folytatott ilyen levelezést német, francia, an­gol nyelven finn, észt, német, fran­cia, angol és csekszlovák diákleá­nyokkal. Az értesítő a többek között a kö- vetkezőket mondja erről az akció­ról : A diáklevelezés célja nemcsak az idegen nyelvek gyakorlása, ha­nem közvetlen ismeretszerzés, mely­nek útján a növendékek megismer­kednek a különböző nemzetek kul­túrájával, történelmével, szokásaival. Jelentőségét emeli az a tény, hogy a levelek közelebb hozzák egymás­hoz a különböző nemzetek tanulóit s meleg, megértő baráti kapcsolat fejlődik ki közöttük.“ Az értesítő következő fejezeteinek cimei: A szülőházzal való érintke­zés, Erkölcs-fegyelmi állapot, Tanul­mányi állapot, Égészségi állapot, Jó­tékonyság, segélyezés, jutalmak,ado­mányok, Iskolai épület és bútorzat. Az érettségi vizsgálatok június második hetében folytak le. Az el­nöki tisztséget dr. Kocsis Lénárd ka­tolikus főigazgató töltötte be, a köz- oktatásügyi minisztériumot Dsida Ottó ny. tankerületi főigazgató képviselte. A vizsgálat eredménye a követ­kező volt: kitüntetéssel érett: Palásti Mária, Középiskoláink az értesítők tükrében Esztergomi érseki leánygimnázium

Next

/
Thumbnails
Contents