Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 73. szám
1938. szeptember 25 ESZTERGOM 8s VIDÉKÉ 3 mekkel van tele szivünk és reá mindenkor csak is ünneplő lélekkel gondolunk : mégis természetes, hogy ezeket az érzelmeket fokozottabban lobbantja ki a lelkűnkből és készteti megnyilatkozásra a hazafias öröm olyan alkalmakkor, mint amilyen a Főméltóságú Kormányzói Párnak a közelmúltban történt németországi látogatása volt. Az a rendkívüli fényes fogadtatás, amelyben a hatalmas Németbirodalom államfeje Őfő- méltóságáékat részesítette és az a páratlan lelkes ünneplés, amellyel a Németbirodalom népe őket egész útjukon kisérte, ismét a napnál fényesebb bizonyítékát nyújtotta annak a rendkívüli tiszteletnek és határtalan nagyrabecsülésnek, amely Magyar- ország Kormányzóját az egész mű veit külföldön körül veszi. És nyilvánvaló, hogy ez az ünneples, ez a páratlanul nagyarányú tiszteletadás visszasugárzik a nemzetre is és nem csekély mértékben öregbiti a nemzet súlyát és tekintélyét. — S emikor most, itt a mai közgyűlésünkön erről az örvendetes ese ményről hálás szívvel és hazafias büszkeséggel hódolatteljesen meg- emlékszünk, kérjük a Mindenhatót, hogy Magyarország Kormányzóját sokáig éltesse és áldja, és lelkesedve mondjuk a halhatatlan költővel: „Fény nevére, áldás eletére I“ Az éljenzés elmúltával dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok mondotta el nagy haiásikeltő emlékbeszédét Szent Istvánról, amelyet rendkívül értékes voltara való tekintettel a legközelebbi számunkban szószerint közlünk. A napirend előtt felszólaló dr. Schmidt Sándor banyaigazgató lendületes beszédben emlékezett meg hazánk valtságos órairól: — Mikor minden magyar szívnek meg kell dobbannia a trianoni koporsó rothadt deszkájának recsegésén és ropogásán — mondotta Schmidt Sándor —, mert a magyar lélek győzhetetlen igazsága tudatában élttel követel a határokon innen és túl fajtestvérei, a letépett nemzet tagjai részere. Húsz éve temették a magyart, azt hitték, hogy elég egy nemzetet gúzsba kötni, szabadságától, fegyverétől megfosztani, de elfelejtettek, hogy a nemzetnek ezerban megfestetni 1. Ferenc József és az örtg József főherceg portréit. Hogy a főhercegi család sziveisen emélkezett Ntubauerre, mi sem bizonyítja jobban, mint ama tény, hogy ha tz ifjú főherceg és Auguszta főhercegasszony, valamint a gyerme keik nyaranta pl. Kistapolcsányból Es tergomon át igyekeztek Budapestre vagy Alcsútra, őt minden egyes alkalommal meglátogatták és uzsonnájukat a Központi Kávéház terraszán fogyasztották el. Ezekre a latogaiáiokra Neubauer rendkívül bü zke volt és az illusztris vendégek távozása után akár nyulat is lehetett vele fogatni. Nagyon jó ember volt ez a Neu- bsuer János, de később sok csapás érte. Különösen megkárosítottak a háború utáni idők. A pénzromlás és a rossz üzletmenet annyira, hogy kénytelen volt tevékenységével felhagyni. Ezt követőleg egzisztenciája is megrendült s amikor erről József főherceg értesült, nyomban rendelkezett, hogy felsegítse és berendelte saját udvartartásába s kinevezte budavári palotájának felügyelőjévé. Ebben a szolgálatában érte utói 1934. év folyamán a halál. Szívesen emlékeztem az esztergomi első modern kávéház létrejöttéről, még szívesebben Neubauer Jánosról, aki Esztergom úri társadalmának kedvelt találkozóhelyét mindig választékos magt tartásával és elővigyázatosságával vonzóvá és barátságossá varázsolta. éves halhatatlan lelke él, hisz és bízik a feltámadásában, mert Isten szabta rendeltetése azt szükségessé teszi. — Húsz esztendő kellett ahhoz, hogy végre a magyar fájdalomba belenyögjön a vén Európa és megtanulja, hogy a magyar nemzet testének feldarabolása zúdította reá azt a szörnyű veszedelmet, melyet a minden kereszténységtől idegen szó ciáldemokrata-kommunista uralom jelent s amely veszedelem ellen erőtlennek és hitványnak bizonyult az a pokoli előcsarnok, melyet prágai őrült politikának ismert meg telve arcátlan hazugsággal, aljas rágalmazással. — Húsz év előtt tanulta meg minden magyar, hogy a feltámadás csak a becsületes keresztény nemzeti gondolat hozhatja meg s leste várta annak győzedelmét és talán csak abban tévedett addig, hogy először akarta kiépíteni a kereszthez vezető utat, először ökarta virágos kertté varázsolni a helyet, hová a magyar nemzet ezer éves keresztjét kitűzze, míg .most a jó Isten segítsége és Kormányzó Urunk Őfőméltóságának bölcsesége olyan férfiút állított a magyar kormány élére, aki először lűzte ki a célt, a vallás, a hazaszeretetei, a becsületet jelentő keresztet, melynek tövében először ő maga tett hitet ország-világ előtt az Eucharisztikus Világkongresszus aikaima- val s az akkor merített erővel, akarattal fogott hozzá az odavezető út kiépítéséhez. Minden megnyilatkozása, minden terve és szándéka egy- egy kerékvető követ alkot, hogy a magyar élet szekere biztosan és egye nesen jusson a célhoz, a Kereszt- áldozatot követő hatalmas, boldog feltámadáshoz. — Most már rajtunk a sor, a nemzet kötelessége e sorsdöntő időben összefogni, lebontani, szétverni minden válaszfalat, mely magyar és magyar ember elválaszthat, hogy egységgé kovácsolt magyar tábor ellenállhatatlan erő forrása legyen vitéz dr. Imrédy Béla m. kir. miniszterelnök úr ez áldozatos munkájának I — De szükség van ez egységre, a magyar nemzet lelkének életet kö vetelő erejére azért is, hogy az a férfiú is igazolva legyen, kinek halhatatlan érdeme van abban, hogy Európa szeme leveti a hályogot és tisztán akar látni. — A baráti Olaszország halhatatlan nagy fia Beniíó Mussolini volt az a férfiú, ki a magyar nemzet létérdekét és helyen való szükségességét felismerve, baráti kezét nyújtotta nemzetünknek s elsőnek követelte a magyar nemzet számára a trianoni határok revízióját. — E nagy férfiú legutóbbi trieszti hatalmas beszéde a magyar jogok és igazságok mellett szóit, sőt a veszély esetén világosan leszögezte magát mondván, hogy Olaszország tudja, hol van a helye I — Méltóságos Főispán Ur, tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés, úgy érzem, mai közgyűlésünk programjának tárgyalásához nem foghatunk nyugodt lélekkel e két hatalmas férfiú üdvözlése nélkül s azért tisztelettel indítványozom, hogy vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnök és Bénító Mussolini olasz miniszterelnök urakat táviratilag köszöntsük. Befejezésül pedig mélióztassék megengedni, hogy minden igaz magyarral együtt alázatosan emeljem tekintetemet a kereszt felé és együtt imád kozzunk : Isten áld meg a magyart 1 A mély hatást keltő beszéd elhangzása után az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a következő táviratokat intézte a magyar illetve olasz miniszterelnökhöz: „KomáromEsztergo m k. e. e. vm. tvh. bizottsága mai közgyűlésén mély tisztelettel és hazafias lelkesedéssel köszönti Excelenciádat s amikor feltétlen hűséges ragaszkodással biztosítja, teszi ezt nemcsak a kaposvári hatalmas és egész magyar életet átfogó programjának hatása alatt, hanem a magyar Sión tövéből kü- önösen nagyra értékeli a mindent magyar egységbe foglaló bátor és alázaios, törhetetlen és áldozatos keresztény és nemzeti hitvallását.“ Mussolinihoz ez a sürgöny ment : „A trianoni gyászos koporsóba temetett magyar hazánk ezeréves lelke Isten szabta rendeltetésének erejéből húsz évi erőfeszítés után a szörnyű igazságtalanság rodhat deszkáit feszegeti, bontogatja, boldog feltámadásának biztos reményében, de egyben mélységesen átérzi, hogy ennek lehetőségét Excellenciád semmiféle igazságtalanságot elviselni nem tudó nemes szivének is köszönhetjük. A Csonka-Magyarhazának két csonka vármegyéje: Komárom és Esztergom küldi ezért köszönetét, soha nem múló háláját s magyar Sión tövében s kéri a Mindenható jó Isten áldását Excellenciádra, áldás munkájára, szeretet gyönyörű hazájára.“ A közgyűlési tárgysorozat első pontjaként elnöklő Főispán beszámolt arról, hogy az előző nap megtartott számonkérőszék az elmúlt négy hónapban az alispán vezetése alatt álló központi hivatal, vm. árvaszék, vm. városok és a főszolgabírói hivatalok vezetői és beosztottjai részéről kifejtett munkát minden tekintben kifogástalannak találta és ezért a legteljesebb elismerését fejezte ki. A bejelentéshez a főispán a maga személyében is hozzájárul és köszönetét mondott elsősorban az alispánnak, továbbiakban pedig az összes munkatársainak és alárendeltjeinek azért az értékes, odaadó, eredményes és áldozatos munkáért, amelyet az elmúlt hónapokban a legnehezebb életkörülmények között önzetlenül kifejtettek. Dr. Frey Vilmos alispán a többiek nevében is hálás köszönetét mond a jóleső elismerő szavakért és ünnepélyesen ígéretet tesz, hogy a jövőben is hasonló lelkülettel fogják szolgálni hazájukat nemzetüket, vármegyéiket és ezek közönségét, mint Az Esztorgom-Vizivárosi Érseki Boldog Margit legánygimnáziumnak értesítőjét Blaskovics Piacid igazgató közli: A bevezető értekezést Horváth Miklós hitfanár irta szakavatott tollal : Eucharistia Vinculum Charitatis címmel. Beszámol az egyik fejezet az intézet nyolc éves múltjáról, ameiy már Blaskovics Piacid igazgató mély pedagógiai érzékű vezetése alatt túljutott a kezdet nehézségein s méltó helyet foglal el városunk középiskolái között. Külön táblázat tünteti fel a tanárikar névsorát és működésének beosztásiét. Az initézet a Katolikus Főhatóság igazgatása alatt áll, amelynek elnöke dr. Serédi Jusztinján bibornok hercegprímás. Hitoktatási érseki főbiztos: dr. Krywald Ottó, preláíus, hitoktatási biztos: dr. Tóth Kálmán prelátus- kanonok, katolikus főigazgató: dr. Kocsis Lénárd, 'tankerületi kir. főigazgató: dr. Kemenes Illés. Elénk ifjúsági élet volt az elmúlt tanévben az intézetben. Az ifjúság Mária Kongregációban, Rózsafűzér Társulatban, Önképzőkörben, Ifjúsági Sportkörben és Gyorsirókörben fejtett ki igen lelkes és értékes munkálkodást. Érdekes akcióról számol be az értesítő egyik fejezete. A Magyar v-jpható minden Orion rádiókereskedőnól ♦ ♦ ♦ ♦ • «jmmmí Egyedárusító ifj. Jnraksek Ferenc Rákóczi-tér. Telefon : 182. eddig is, azon reményben, hogy nemsokára a csonkittatlan és gazdag Komárom és Esztergom vármegyék kö- könsége fogja ezért háláját leróni. A közgyűlés lelkesen ünnepelte az alispánt és a vármegyei tisztikart. A húsz pontból álló tárgysorozatot dr. Závody Aibin főjegyző, vitéz dr. Zsiga János II. főjegyző, dr’ Vizváry Viktor aljegyző és dr. Fél" egyházy Elemér közig, gyakornok adtak elő. Helyszűke miatt a közgyűlés további lefolyásét a legközelebbi számunkban ismertetjük. Cserkész Szövetség kezdeményezésére megindult a felsőbb osztályos növendékek levelezése külföldi diáklányokkal. Ötven tanuló folytatott ilyen levelezést német, francia, angol nyelven finn, észt, német, francia, angol és csekszlovák diákleányokkal. Az értesítő a többek között a kö- vetkezőket mondja erről az akcióról : A diáklevelezés célja nemcsak az idegen nyelvek gyakorlása, hanem közvetlen ismeretszerzés, melynek útján a növendékek megismerkednek a különböző nemzetek kultúrájával, történelmével, szokásaival. Jelentőségét emeli az a tény, hogy a levelek közelebb hozzák egymáshoz a különböző nemzetek tanulóit s meleg, megértő baráti kapcsolat fejlődik ki közöttük.“ Az értesítő következő fejezeteinek cimei: A szülőházzal való érintkezés, Erkölcs-fegyelmi állapot, Tanulmányi állapot, Égészségi állapot, Jótékonyság, segélyezés, jutalmak,adományok, Iskolai épület és bútorzat. Az érettségi vizsgálatok június második hetében folytak le. Az elnöki tisztséget dr. Kocsis Lénárd katolikus főigazgató töltötte be, a köz- oktatásügyi minisztériumot Dsida Ottó ny. tankerületi főigazgató képviselte. A vizsgálat eredménye a következő volt: kitüntetéssel érett: Palásti Mária, Középiskoláink az értesítők tükrében Esztergomi érseki leánygimnázium