Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 68. szám

1938. szeptember 8 ESZTERGOM és VIDÉKE 3 közül hármat egyenként ezer-ezer pengő díjazásban részesít, további ötöt pedig egyenként ötszáz-ötszáz pengőért megvesz. Majd pedig meg­kezdik a Dobogókő-fensik rendezését. így a Közmunkák Tanácsának áldozatkészsége folytán Dobogókőn hamarosan olyan üdülési lehetőségek állnak majd a nagyközönség rendel­kezésére, amelyek eddig csak hosszú utazás után voltak elérhetők. Dobo­gókőt eddig is Meránhoz szokták hasonlítani. De csak hasonlítani, mert Dobogókő szépségében, bájos- agában mindig felülmúlta Meránt. A mai tüzoltóünnepségek sorrendje A Komárom-Esztergom vármegyei Tűzoltó Szövetség ma tartja XXIX. évi rendes közgyűlését kapcsolato­san vármegyei tűzoltó versennyel, a Magyar Tűzoltó Szövetségnek elnöki ülésével és az Esztergomi Tűzoltó Egyesület 70-ik évi díszközgyűlésé­vel. Az ünnepség sorrendje a kö­vetkező : Szeptember 7-én, szerdán este 7 órakor szerenádot ad a Turista Da­lárda és a Levente Zenekar özv. késmárki Frey Ferencnének, az Esz­tergomi Tűzoltó Egyesület zászló­anyjának a Széchenyi-téren. Este 8 órakor a megérkezett ven dégek köíös vacsorája a Magyar Király külön termében. Szeptember 8 ón, csütörtökön reg gél 7 órakor gyülekeznek a verse­nyen résztvevő csapatok a tűzoltó szertár előtt, honnan a vízivárosi plébánia-templomba vonulnak szent­misét hallgatni. Mise után a csapa­tok a bencesgimnázium sporttelepére vonulnak, hol a versenyeket meg­kezdik. D. e. 10 órakor tartja meg a Ma gy&r Tűzoltó Szövetség elnöksége diszülését a városháza nagytermé­ben, hol dr. vitéz Kiss Lajos szé­kesfővárosi tűzoltóparancsnok tart előadást a tüzo íóság légoltalmi fel­adatairól, Szilvay Kornél székesfő­városi iüzoltó aiparancsnok pedig a kismotoros fecskendők követeimé nyeiről ad elő. D. e. fél 11 órakor a vármegye* ház nagytermében országos tűzren­dészen felügyelő tisztiértekezletet8tarí. 12 órakor csapatszemle lesz a bencésgimnázium sporttelepén, hol az országos tűzrendészed felügyelő beszédet intéz a csapatokhoz. Fél 1 órakor ugyanott díszköz­gyűlés, versenydijak és szolgálati ér­mek kiosztása. Fel 2 órakor közös ebéd a Ma­gyar Király külön termében. A Természettudományi Társulat ünnepi ülése Esztergomban Mint azt mér megírtuk, a Királyi Magyar Természettudományi Társu­lat, mely különben 1841-ben alapí­tották s így három év múlva fogja ünnepelni centenáriumát, vasárnap tartja városunkban szentistvánévi ünnepi üléséta bencésgimnáziumban. Ezen ülésén Gróh Gyula, a Páz­mány Péter Tudományegyetem nyilv. rendes tanára fog egy igen érdekes előadást tartani a „Vér fehérjei“ cím­mel, de, amint értesülünk, a Királyi Magyar Természettudományi Társu­lat nem merőben elvont, csak ki­választott tudományos férfiakat ér­deklő előadással kiván belekapcso­lódni a szentistvánévi esztergomi ünnepségekbe, hanem — közel száz­éves hagyományaihoz híven — olyan előadást kiván nyújtani, mely bár exakt tudományos alapon és a leg­újabb kutatások eredményeinek figye­lembevételével, de mégis közérthető módon, mindenkit érdeklő problémá val foglalkozik. Az előadó az életfolyamatok kémiá­jának egy nagy fejezetéről fog, tu­domásunk szerint, népszerű formá­ban beszámolni, amit már csak azért is hangsúlyozunk, mert így nemcsak a nagyközönség széles rétege, de kö­zépiskoláink felsőosztáiyú tanulói is meghallgathatják s meg is érthetik az előadást. A növényi, emberi és állati élet székhelyéről, a sejtekről, sejtmagok­ról, az ezekben foglalt kromoszómák­ról és génekről lesz szó, melyekhez az átöröklés rendje (és oly sokszor tragédiája) fűződik. Fejtegetni fogja a géneket és a vért alkotó fehérjék szervezetviszonyait, melyek a fajok kialakulására ós magatartására elha­tározó jelentőségűek. Szó lesz az emberi vércsoportok­ról és arról is, hogy még az egy ugyanahhoz a vércsoporthoz tartozó egyének, nevezetesen a nők és fér­fiak vérfehérjéi közt is találhatók jellemző kémiai és fizikokémiai kü­lönbségek. Az előadás elé annál is inkább érdeklődéssel nézünk, mert az elő­adó maga is tevékeny részt vett és vesz, az ismertetendő tudományos kutatásokban. Elért eredményeiről bel- és külföldi tudományos fóru­mok előtt számos előadást tartott. Örülünk, hogy ezúttal nekünk, esz­tergomiaknak is módunkban lesz őt a Természettudományi Társulat jó­voltából meghallgatni. Természetesen az előadásra belépő­díj nincs és minden érdeklődő szí­vesen látott vendég. Csik Ferenc szép!. 18-án városnak vendége lesz Dr. Csík Ferenc, a magyar sport­élet egyik legtöbb dicsőséggel koszo­rúzott alakja, aki a berlini olimpiá- szon maga mögött hagyva a világ leg­hatalmasabb kulturáüamainak sport­fiait, megmutatván az elnyomatás­ban szenvedő magyar élni és küz­deni akarását és tudását, aki e ma­roknyi népnek külföld előtt hervad­hatatlan babérokat szerzett, f. hó 18-án Esztergomban áll starthoz. Bizonyára minden esztergomi diák mintaképül választotta a tanulmá­nyait jelesen végző olimpiai bajno­kot, aki nemcsak a szellemi tudo­mányok terén képezte ki magát a legmagasabb fokig, hanem követvén az elvet: „mens sana in corpore sano“, a sportban is oly hatalmas eredményeket ért el, hogy minden sportembernek mintaképül állhat az önnevelés terén. Csik Ferenc szem előtt tartotta, hogy a versenyzés nem egyedüli cél, hanem a test és lélek harmonikus fejlesztésének eszköze. A sport célja : testben és lélekben erős nemzedék nevelése. A serdülő ifjút hazafias­sághoz, keménységhez, határozott­sághoz, fegyelemhez szoktatja. Ez a testi fegyelem vezet a lelki rendhez. Ilyen elveket valló és követő ma­gyar ifjúságra van szüksége e csonka országnak, mert mint Kisfaludy Ká­roly mondja : „Nincs sors, nincs ha­talom, ha erőd van küzdeni magad­dal.“ wwwtiHMHiimmmo Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. éllamrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel-mint külföldön. HIHEM Nyárból az őszbe Pár nappal ezelőtt még ,olvadt az aszfalt, a vizeken csónakok százai úsztak, a vendéglők kert- helyiségeiben pedig „krigliszámra“ itták a sört az ingujjra vetkőzött vendégek. De ugyancsak nagy élet volt a hévizi- és a dunai strand­fürdőben is. Kánikulát mutattak a hőmérők .... És estétől reggelre minden megváltozott. Hamisíttatlan ősz- végébe fordult az idő. Több na­pos eső zúdult a fülledt, poros aszfaltokra, csípős, erős szél so­dorta el a nyár emlékeit. Eltűntek a sokszínű, habkönnyű női ruhák, a tropikálok helyett úgynevezett komoly ruhát öltöttek a férfiak is. Előkerültek a felöltők, esernyők, keztyűk, sálak, kalapok. Ezek még mindig nem jelentik ugyan a nyár halálát, de az agó­nia mintha már megkezdődött volna. Szűkebben kapjuk ezentúl a napot, a meleget. De korai volna még siránkoz­nunk a nyár tovatünésén. Legfel­jebb a fagyialtosok és a nyári vendéglők tulajdonosai panasz­kodhatnának, hogy megcsappant kissé a kvantum, de hát ősszel is ehet fagylaltot, aki éppen akar. Meg aztán hátra van még a vén asszonyok nyara is . .. És közben becsúszhat még egy kis nyárvégi ajándék, egy kis pótkánikula is .. . 7—9. a Schwarcz gyógyszer­tár (Víziváros) tart éjjeli szol­gálatot. Nyolcnapos bérmakörútra megy Abaujba a hercegprímás. Seredi Jusztinián dr., biboros hercegprímás szeptember 10.-én nyolcnapos bér­málási körútra indul Abaujba. A bérmálást szeptember 11.-én, vasár­nap kezdi meg Szikszón, majd rá­következő napokon Felsővadász, Detek, Hernádkércs, Forró, Novaid- rán, Füzérradvány és Füzéren fog bérmálni. Bencések gyásza. Dr. Horváth Ádám Zoltán, volt pannonhalmi al- perjel és főkönyvtáros 57 éves korában Bakonybélen meghalt. A bécsi Pázmáneumnak volt a növen­déke, 1904-ben szentelték pappá. Előbb Győrben a hittant, majd Pan­nonhalmán, a rend tanárképző fő­iskoláján, a Szentirás-ludományt tanította. Tudományos dolgozatai arról tanúskodtak, hogy együtt tudott haladni a modern tudománnyal anél­kül, hogy a hit igazságait feláldozta volna. 1917 óta volt a rend alperjele, majd 1921 óta a rend központi könyv tárának igazgatója. 1935 ben enyhébb szélütés érte, emiatt le is mondott alperjeli tisztéről. Hétfőn délelőtt temették a rendi sírboltba. Tanitóválasztások. Az ácsi róm. kát iskolaszék Surányi Ferenc esp. apáfplébános elnöklésével megtartott ülésén Borvendég Károly oki. tanítót az ácsi róm. kát. el. iskola tanítójává választotta. — Szabó Lajos nyuga­lomba vonulásával a tatai ref. egyház a megüresedett kántortanitói állásra pótválasztás során Tóth Béla császári rektort választotta meg. Adomány a repülőalapra. Mint követeneő példát közöljük, hogy Fekete Imre ny. tűzoltó a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalapra 1 P-t küldött szerkesztőségünkbe. A dorogi bányászok nyolcezer pengője a magyar repülésügynek. A dorogi bánya hatezer munkása búcsú alkalmából Imrédy miniszter- elnökhöz meleghangú táviratot intó zett, amelyben kifejezést adőtt a Iskolahegedűk, bel- és külföldi búrok, zongora és hegedűiskolák, akta­táskák, kazetták és iskolamappák legolcsóbb árban GIEGLER bácsinál kaphatók. Lőrinc-utca 3. szám. miniszterelnök iránti bizalmának és ebből kifolyólag a Horthy Miklós repülőalapra felajánlott 1000 pengő hozzájárulását 8000 pengőre emelte. —- Imrédy miniszterelnök meleg­hangú levélben mondott köszönetét a dorogi bányamunkásoknak. A hercegprímás is résztvesz ez aranyvonat utolsó szentévi országjáró útján. Első szent ki­rályunk dicsőséges Szentjobbjával az az aranyvonat az idei jubileumi óv bezárásaként október másodikán in­dul utolsó országjáró útjára. Ez al­kalommal Veszprém, Zirc és Pan­nonhalma lesznek az állomásai. A Szentjobbot erre az utolsó ország­járására elkíséri dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás is. Az arany­vonat október 2-án, vasárnap reggel 5 óra 55 perckor indul Budapest déli pályaudvarról. Kisigmánd községházát épít. Kisigmánd község nyilvános ver­senytárgyalást hirdetett községháza építésére. A tervek és műszaki le­írás a községházán a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Az ajánlati és költségvetési űrlapok a községházán és a környékbeli ipartestületeknél megszerezhetők. Az ajánlatokat szep- temaer 26-án d. e. 11 óráig kell be­nyújtani. Felemelték rendőrségi pótdi­jakat. A hivatalos lap pénteki száma közölte a kormányrendeletet, amely szerint az emelés után a IV. fizetési osztályban a rendőrségi pótdíj ösz- szege 802—936, az V. fizetési osz­tályban 810—948, a VI.-bán 888— 1512, a VII.-ben 1830—1974, VIII.- ban 1142—1776, a IX-ben 1290— 1584, a X ben 804—1032, a Xl.-ben 450—588 pengő lett. A felemelt pót­díj 1938. július 1-vel kezdődő hatály- lyal lépett érvénybe. Dunai szerencsétlenség és vere­kedés. A marosi három Mundi-fiú egy dereglyén fát szállított éjjel a pilismaróti faraktárból Nagymarosra. A dereglyén a Mundiakon kívül s gazda is jelent volt. Éjjel 2 órakor érkeztek Nagymarosra. A sötétség és a megáradt sebes viz nem engedte meg a sima kikötést. Lesodródtak a part közelében kikötött két személy- hajóhoz, a sebes ár a hajókhoz csapta a dereglyét, mire az felborult, a rajta tévők a vizba estek, de sze­rencsésen partra úsztak. A hajók azonban megrongálódtak. A sok fát elvitte a viz. A megmenekült gazda pedig haragjában husángot fogott és ütni kezdte a három testvért, akik megsokalíák az ütlegeket, a gazda ellen fordultak és elverték. Angol Német Francia tanítást (korrepetálást) vállalok. Jelentkezés Kossuth L.-n 75. sz. alatt. Telefon: 43.

Next

/
Thumbnails
Contents