Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 68. szám
FgTFRf.ftH.TIIIfKE ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 68 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. SZEPTEMBER 8 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 lereSZtéHf politikai 8S táfSadalOií lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Országépítő program Már régen fordult olyan nagy érdeklődéssel egy város felé az ország egész politikai és társadalmi közvéleménye, mint Kaposvár felé, ahol vitéz Im- rédy Béla miniszterelnök foglalta össze ötnegyedórás hatalmas beszédben németországi és olaszországi látogatásainak, továbbá az őszeleji sorozatos minisztertanácsok leszűrt eredményeit. A miniszterelnök beszéde túlnő a napi politika egyszerű eseményein s országos határ követ jelent abban a hatalmas országrekonstrualó munkában, amelynek alapjait a győri beruházási program fektette le. A beszed megnyugtató s egyszersmind iránytmutató fáklya is- volt azok számára, akik a válságos időknek aggasztó viharaiból igaz, megalapozott magyar érzéssel és komoly politikai látókörrel megerősödöt- ten akarják kihozni csonka országunkat, de hideg zuhany volt azoknak féktelen ambícióira, akik az új világ forrongásainak tüzénél saját kis hatalomvágyukból eredő politikai pecsenyéjüket akarjak megsütni, nem törődve azzal, hogy tájékozatlan, zabolat nem ismerő, alantas ösztönökre spekuláló íantazmagoriaik az egész országot végtelen válságba ragadhatják bele. Imrédy Béla ellenmondást nem tűrő, éles, határozott gesztussal mutatott Kaposváron a jobb magyar jövő irányába, amelyet a szociális igazságosság, a magyaroknak a partok keretei fölött összefonódott, az igazi hazafiassagbangyökeredző testvéri szeretete fémjelez. A miniszterelnök szavait nemcsak az a 40.000 főnyi tömeg, amely Kaposvárott beszédének meghallgatásáragyülekezett ösz- sze, fogadta tomboló lelkesedéssel, hanem az egész magyar közvélemény is, amely eddig talán kissé bátortalanul, hazája sorsáért remegve látta azt a hatalomért való versenyfutást, amelyet egyesek különböző hangzatos, de belső tartalom nélküli jelszavak alatt rendeznek meg, mitsem törődve azzal, hogy tönkre gázoljak féktelen önzésükben, vagy önzetlen korlátozottságukban a zsenge magyar vetést. Imrédy Béla beszédjének etap- jai, amelyeket lángbetűkkel írt fel a jobb, a szebb, az igazságos, a szociális Magyarország egére s amelyek alapjait alkotják konstruktív munkájának, a következőkben foglalhatók ösz- sze: 1. Általános hadkötelezettség, leventekötelezettséggel, mint katonai előkészítéssel. 2. Családvédelmi és szociális alap létesítése a vagyonos és gyermektelen polgárok hagyatékaiból. 3. Családi munkabér és gyermeknevelési pótlék. Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap Kaposváron nagygyűlés keretében mintegy negyvenezer választó előtt hatalmas beszédet mondott, amelynek jelentősége alig értékelhető a magyarság jövője szempontjából. A beszéd jelentőségével, a magyarság jövőjébe vágó fontosságával lapunk vezető helyén foglalko zunk, itt most magát a beszédet ismertetjük részletesen. Imrédy Béla ötnegyedórás beszédének elején hangsúlyozta, hogy az eucharisztikus kongresszus világraszóló ünnepségei után ismét bekerültünk a munkás hétköznapokba, amelyekről ugyan nem lehet elmondani, hogy szürke hétköznapok, mert hi szén mindennap a történelem szelét érezzük suhogni körülöttünk. — A világháborút követő idő ájuláshoz volt hasonló, de ma már a népek szunnyadó energiái dinamikus erőkké váltak és az igazságon elkövetett erőszakosságok jóvátételért kiáltanak. A miniszterelnök ezután megemlékezett nyári római utazásának jelentőségéről, majd a következőket mondotta : — A Kormányzó Ur Őfőméltósá- gának németországi látogatása olyan horderejű politikai tény volt, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A kormányzói látogatás újra megerősítette az ifjabb német generációkban azt a rokonszenvet, amellyel a régebbi német nemzedékek hazánk iránt mindig viselkedtek. Imrédy Béla ezek után áttért a kisantant államokkal folyt tárgyalásoknak ismertetésére, amelyeknek célja, mint mondotta, az volt, hogy az utódállamokban élő magyarság sorsának javításához hozzájáruljunk és annak előfeltételeit megteremtsük. — Ez a kérdés mindig homlokteré4. Gyökeres adóreform, fi 5. A 300 holdon felüli birtokosnak igénybevétele kis- birtokok és kishaszonbérletek céljaira. 6. Progresszív örökösödési illeték bevezetése. 7. Házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat. 8. Az álláshalmozások megszüntetése. 9. Az összeférhetetlenség szigorú szabályozása. Ezek az épitőpolitikának alap- gondolatai, amelyeknek zavartalan megvalósítását a megfonben álií a magyar külpolitikának, de küiönös aktualitást nyert ma az északi szomszédállamokban élő magyarság sorsának rendezése. — Ma már az egész világ előtt ismeretes az a sokáig rejtve maradt tény, hogy ennek a szomszéd országnak a struktúrája egészen kü lönieges, hiszen a nemzetiségek együttes lélekszáma meghaladja a cseh nemzetnek léiekszá- mát úgy, hogy tulajdonképen nemzetiségi államról van szó, amelynek keretében az egyes nemzetiségek jogállása és életformája tekintetében egészen különleges rendezésnek van helye. Ezután a bledi tárgyalásokra tért ki a miniszterelnök, amelynek magyar részről az volt a vezetőgondo lat a, hogy a fegyverkezési egyenjogúság magától értetődő jog, amelyet egyetlen államtól sem lehet megtagadni. A tárgyalások ezidőszerint odáig jutottak, hogy a kisantant három állama készségét fejezte ki arra nézve, hogy Magyarország fegyverkezési egyenjogúsága tekintetében nyilatkozatot tegyen, amivel párhuzamosan úgy ez a három állam, mint Magyarország nyilatkozatot tettek volna, amely szerit az egymás közötti viszonylatban az erőszak fegyveréhez nem nyúlnak. Ezeknek a nyilatkozatoknak létrejötte azonban függővé van téve oly nyilatkozatodnak a megtételétől, amelyek az utódállamok területén élő magyarság sorsa szempontjából bírnak nagy jelentőséggel. E tekintetben azonban egyelőre még nem jött létre megegyezés. Hangsúlyozta Imrédy beszédének ennek a részében, hogy ezek a megállapodások csak addig jelenthetnek élő valóságot és csak addig jelenthetnek értéket a Dunamedence államainak együttélése sznmpontjából, tolt külpolitika fogja biztosítani. Imrédy Béla belső tűztől fűtött, elhivatottságtól megacélozott, komolysággal, tudással, igazi hazafiassággal megalapozott szavai, mint valami varázsigék, visszaparancsolják a sötétség urait a magyar néptől s íelröppentik a hajnalcsillagot arra a magyar égre, amelyre az alkony 1918 őszén szállott le. Itt a magyar program és mi magyarok tudjuk kötelességünket. ameddig az utódállamokban élő magyarság sorsának alakulása megfelel annak a szellemnek, amelyben ezeket a nyilatkozatokat megtenni hajlandók vagyunk. A miniszterelnök ezután belpolitikai kérdések taglalására tért át. — A sorozatos minisztertanácsoknak első és talán legfőbb pontja egy honvédelmi törvény letárgyalása volt, amely a parlament összeülése után nyomban benyújtásra kerül és amely magában foglalja az általános hadkötelezettség kimondását, a katonai szolgálati időnek megállapítását, a testnevelési kötelezettségnek leventekötelezettség elnevezés alatt katonai rendszerré való átalakítását. Bejelentette a miniszterelnök, hogy a ieventeintézménnyel kapcsolatban a kiszolgált és tartalékba került egyéneket lövészszervezetekbe foglalják össze és a levente-kötelezettséget a munkatáborban folytatandó munkaszolgálattal összhangba hozzák. A szociális kérdésekről következőket mondotta a miniszterelnök : — A tuberkulózis és a nemi betegségek elleni küzdelmet újabb intézményekkel szolgáljuk, legfőkópen azonban azzal, hogy a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot bevezetjük. — Hogy a gyermekeknek fejlődését előmozdítsuk, az egész országban tej és cukorakciót szervezünk meg az iskolás gyermekek számára. A reánkváró szociális munkának ellátására példátlan erőfeszítésre van szüségünk. — A nemzeti szolidaritás gondolatának kell érvényesülnie egyfelől azok között, akik gyermektelenül vagy kevés gyermekkel, kisebb gondokkal, vagy gondtalanul élnek és másfelől azok között, akiket soruk S. J. Hatalmas programtervezetet jelentett be vitéz Imrédy Béla miniszterelnök a kaposvári nagygyűlésen
