Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 64. szám
ÖTVENK1LENCEDIK ÉVF. 64 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. AUGUSZTUS 25 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztén? politikai 6S társadalmi lap Előfizetési ár i hóra: 1 pengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. 1938. augusztus 15. Kedves kötelességemnek érzem, hogy a kormányzói párnak, a m. kir. kormánynak és az egész ország képviseletének magas jelenlétében lefolyt Szent István-ünnepségeink után úgy a hivatalos város, mint a magam nevében külön elismerésemet és köszönetemet fejezzem ki azért a példás fegyelemért, amellyel a város közönsége ünnepségeink rendjének zavartalan biztosítását megkönnyíteni szíves volt. Őszinte örömmel tölt el az a meleg érdeklődés is, amely a közönség nagyszámú részvételével az ünnepségek iránt megnyilvánult. Fokmérőjét látom ebben nemcsak a nagy királyunk emlékezete iránti hódolat bensőségének, hanem a meggyőződés erejének is, amellyel a város lakósága osztatlanul sorakozik fel a szentistváni zászlók alatt. Az ünnepségek lelki koncentrációjának fényénél teljes hord- erejében tárult fel előttünk Szent István hatalmas jelentősége. Az Árpád-házi királyok feltárt palotájának lenyűgöző környezetében világosan bontakoztak ki előttünk nagyszerű alakjának körvonalai és tisztán hallottuk hangját, amely az évszázadok rétegén át bíztatóan csendült felénk. Megrendülve éreztük át, hogy az ő alakja számunkra több a történelmi emlékezet megszemélyesítőjénél: a haza szent földjén az örök magyar élet alapvető Kinyilatkoztatása ő minekünk. Eszméiben olyan útmutató örökséget hagyott ránk, amelyhez bennünket a minden idegen befolyástól mentes magyar hűség és a tradíciók elszakíthatatlan erkölcsi törvényei kötnek s amelynek szolgálatára nemcsak a kollektív én, hanem a maga kisebb körzetében az egyéni én is egyformán kötelezve van. Amikor a város közönségének e bensőséges együttérzéséért és demonstrativ megnyilatkozásáért még egyszer köszönetét mondok, biztosan hiszem, hogy az ünnepségek erőszférájában felerősödött keresztény és magyar lélekkel e „szentistváni kövekből“ időt állóan fogunk továbbépítkezhetni hazánk és városunk boldogulásán! Glatz Gyula polgármester. A Kormányzó berlini látogatása Az egész magyar sajtó, de mondhatjuk bátran: az egész magyar társadalom örömujjongással vette tudomásul, hogy Hitler vezér és kancellár meghívására Horthy Miklós kormányzó urunk és hitvese Berlinbe utazik, hogy néhány napot Németország vendégeképpen a birodalomban töltsön. Ennek a látogatásnak jelentőségét még csak emeli, hogy ez a látogatás alkalmat szolgáltatott arra is, hogy kormányzónk hitvese — mint keresztanya — részt vegyen azon az ünnepségen, melynek keretében az új cirkálónak vízrebocsá- tása és elindítása megtörtént. Mind a magyar sajtó, mind pedig a vendégváró Németország sajtója, a nagy esemény hatása áll. A német sajtó úgy fogadta a magyar Kormányzót mint ama kiváló államférfiak egyikét, kinek szerepvállalása nélkül ma még mindig nem lehetne biztosnak tekinteni Kelet- Európa sorsát. Ez az újabb berlini látogatás jó alkalmul szolgai, hogy a német sajtó a maga tárgyilagosságában és elfogulatlansá- ban, a történelmi igazság jegyében méltassa Magyarország szerepét és szolgálatát, amit a keresztény és nemzeti megújhodás élő példaadásával az egész Európában megizmosodó új gondolatnak tett, vállalva az úttörés nehézségét s egyben kockázatát is. Mindezen igazságok s eredmények elfogulatlan elismerése a német sajtót az üdvözlés olyan melegségére hangolta, amiből lehetetlen ki nem érezni annak az egyéniségnek a legmagasabb méltánylását, aki két évtizedes kormányzói tevékenységében szinte örök példát mutatott arra, hogyan lehet egy népet és egy országot mindig a reális valóságok útvonalán úgy vezetni és irányítani, hogy a nyugalom egyetlen percig se lássek beletörődésnek, a mérséklet pedig ne lássék megalkuvásnak. Kardot sem csörgethettünk sokáig, egyszerűen azért, mert nem volt kardunk és mégis — mindezek ellenére! — a világ köztudatában éppen a „Nem, nem, soha!“ hármas tagadó szaván keresztül jegecesítettük ki a gondolatot, hogy a magyar kérdés újabb rendezése és igazságos megoldása nélkül sem Kelet-Európábán, sem a Duna- medencében, de még Európában sem lehet állandó béke, nyugalom és megelégedés. S milyen szomorú elégtétele Horthy Miklós kétévtizedes politikájának, hogy éppen amikor a magyar államfő a megújult és megerősödött III. Birodalom vezérkancellárjánál tesz baráti látogatást, amikor a német sajtó cikket ír Horthy Miklósról, megállapítván róla, hogy „népének atyja és megmentője s Szent István országának tevékeny vezére és a baráti magyar nemzet legnemesebb megszemélyesítője“, ugyanakkor Prágában az angol lordnak, a nemes szándékú angol megbízottnak arról kell tárgyalnia, hogy lehet és ha lehet, hogyan lehet a kétfarkú oroszlán birodalmát úgy megmenteni, hogy ne kelljen hozzányúlni a két évtizeddel ezelőtt megszabott országhatárokhoz ? Irne! Két évtized munkájának eredménye a győző országában és a legyőzöttében. S míg a történelem eseményei lassan és következetesen leperegnek, addig a baráti érzésű német birodalomban olyan nagy lelkesedéssel fogadták a magyar államfőt, hogy az mindenben kifejezője és mél- tatója volt annak az érzelemnek, amit az új szomszéd nepe és vezére a mai Magyar- ország iránt érez. A vér nem válik vízzé. S ezt a köteléket, ami bennünket a i megnagyobbodott Németországhoz fűz, nemcsak ezer év eseményei fűzték szorosabbra, hanem a világháború évekig tartó vérzivatara is. Ez a barátság valóban kiállta a tűzpróbat s letette a hűségnek, a „Niebelungstreue“- nek nétpróbás s minden viharral dacoló fogadalmát. Két ország szíve dobbant ösz- sze a méreteiben hatalmas, lefolyásában impozáns, bensőségében páratlanul meleg, nagy, jelentőségű berlini találkozáson- annak minden állomásán. Büszkék lehetünk rá. Olyan össze dobbanás volt ez, amelyből mind a két népre, mind a két országra csak áldás fakadhat. Y. Vármegyei havi jelentések A m. kir. tanfelügyelőség havi jelentése szerint júliusban lényeges esemény nem történt. A Szent István- évvel kapcsolatban Esztergomban rendezendő tanügyi kiállítás előkészítésén serényen dolgoztak. £ Az esztergomi m. kir. államépi- tészeti hivatal julius havi jelentése szerint az állami és törvényhatósági kezelésben lévő közutak forgalomképes állapotban voltak. Az állami munkálatok közül folyamatban van az esztergomi Mária Valéria közúti ndon a szögecsek kicserélése és a mázolás. A kereskedelem- és közle- íedésügyi miniszter a mór—győri s az esztergom—budai törvónyható- iági közutakat 1939. január elsejé- ől kezdődő hatállyal átvette az álami úthálózatba. A vármegyei munkák közül folyamatban van az esz- rergom—dobogókői és a felsőgalla— tarjáni vicinális utak építése. Mindkét munkát előreláthatóan szeptember hóban teljesen befejezik. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az állami bekötőúti akció keretében elrendelte a vértessomló— vargesztesi, az etei vasútállomási és a Máriahalom községi átkelési útszakaszok kiépítését és az e célra szükséges 150 000 pengő költségből 50 000 pengőt tárcája terhére elvállalt. A vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség julius havi jelentése szerint az időjárás az időszaknak megfelelően igen meleg volt. A hó közepe felé megyeszerte kellő csa padék volt, azóta helyenkint kisebb zivatarok kíséretében záporesők voltak. Említésre méltó jégkár nem volt. Az aratást zavartalanul befejezték,* a cseplés szorgalmasan folyik. A kalászosok közül a búza és árpa jó, a rozs és a zab közepes termést adott. Az eddigi cséplési eredmények igazolják az eddigi termési becslést, mert a megyei átlag kataztrális hol- dankint búzából 10 q, rozsból 7.2 q, árpábói 8.6 q és zabból 7.5 q a termés, amellyel a rozs kivételével az országos átlagot felülmúljuk. A termés minősége is jó. A búza 80 kg-on felüli, nem ritkák a 85 kg os búzák sem. A tengeri és répa jó közepes termést igér, ellenben a burgonya fejlődésében megakadt. A szőlők jól fejlődnek. A meg lábon álló takarmányokat és legelőket a nagy meleg megviselte. Munkásaink teljes elhelyezkedést találnak a mezőgazda- sági munkák e szorgos idejében. Az állatárak a ragadás száj- és körömfájás miatt korlátozott forgalom folytán mind a szarvasmarhánál mind a sertésnél csökkentek, ellenben ugyan
