Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 63. szám

A

E5ZTERG ÖM Bl VIDÉKÉ

1938. augusztus 20

lm a rabság könnykeretén v. Felszáll Hozzád hű imánk, Könyörgésed szüntesse meg Nehéz kínos : Golgotánk ... I

Bölcs tanácsid szívbe rejtjük S hű gyermeh id maradunk;

Legyél eggyé tovább bennünk Nagy . . . magyar. . . Apostolunk I 1 Szerezd vissza draga Hazánk S Kárpátoknak bérceit;

S égi imád oszlassa el Néped szenvedéseit . . . I

Hogy a kereszt diadala A korona és a kard Bízó hitben . . . ezer vészen Gyújtsa lángra a: magyart... 1 Magyar Erény ragyogjon át Minden setétség felettj S Kelet-Nyugat ... tűz poklain Győzzön : Isten : szeretet ... 1

Csodás Kezed áraszd fölénk S hintsen áldást Szellemed ;

Egy nagy béke csodájára Vezéreld ma sereged.

Hogy ne legyen soha könny már Hogy ... ne legyen rab magyar : Karunk s kardunk tűz fényében Ragyogjon a: DIADAL . . . I

Fodor Ödön,

Vármegyei gyűlések

A vármegye kisgyűlése és köz- igazgatási bizottsága f. évi augusztus 9-ón megtartott rendes havi ülésén a szabadságon lévő dr. Rado- csay László helyett dr. Frey Vilmos alispán elnökölt.

A kisgyűlés 40 pontból álló tárgy- sorozatát dr. vitéz Zsiga János vm.

II. főjegyző, Vizváry Viktor és dr. Jánoskuti József vm. aljegyzők és dr. Félegyházy Elemér közig, gyakornok ismertették.

A kisgyűlés jóváhagyta Komárom sz. kir. városnak a háziszemét kihordásáról alkotott szabályrendeletét és Esztergom sz kir. városnak a Hungária Villamossági Rt-nál fennálló tartozása tárgyában kötött egyezségét.

A kisgyűlés elé részletes jelentést tett az alispán a köztenyésztésre szánt vármegyei tulajdont képező bikák beszerzésére hivatott vármegyei állattenyésztési alap állásáról és fel- használásáról.

Ezzel kapcsolatban elhangzott felszólalások folyományaként az alispán rendeletben fogja utasítani a bikatartó közül eteket, hogy az anyaállattulajdonosokat terhelő darabonkénti és évenkénti három pengős fedeztetési pótdij beszedését mindenkor erélyesen és pontosan szorgalmazzák, nehogy a hátralékok fel- szaporodása és az alap jövedelmeinek ennek következtében beálló csökkenése folytán a fedeztetési pótdij összegét kelljen felemelni.

A különböző képviselőtestületi határozatok ismertetése és jóváhagyása során örömmel hallotta a kisgyűlés, hogy Bánhida község képviselőtestülete alapítványt tett szegény családok leánygyermekeinek kiházasitá- sára.

Zala vármegye átirata kapcsán foglalkozott a kisgyűlés a cigánykérdés rendezésével is és Gulyás Marton és társai fellebbezéseinek helyt adva, megsdmmisitette a tatatóvárosi tör- vénybiróválasztást, tehát újabb választás lesz Tatatóvároson.

Nagy érdeklődés mellett tárgyalta le a kisgyűlés vármegyénk tiz községének a községek villamosítása tárgyában hozott határozatait, mely ügyek tárgyalásánál részt vett és felszólalt a magyar királyi iparügyi minisztérium kiküldöttje is, kinek minden részletre kiterjedő értékes ismertetéséért az elnöklő alispán mondott a kisgyűlés nevében köszönetét.

A vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen az elnöklő alispán a napirend előtt szívélyesen üdvözölte Jánossy Károly komáromi m. kir. pőnzügyigazgatót miniszteri tanácsossá történt kinevezése alkalmából.

Az alispán havi jelentésében részvéttel emlékezett meg a vármegye egyik régi, hűséges tisztviselőjének, réthei Prikkel Mihály tb. főszolgabírónak korai és váratlan elhalálozásáról, kiben a vármegye nagytudású, lelkiismeretes és munkás tisztviselőjét, a tisztviselői kar pedig megértő és odaadó jóbarátját gyászolja.

A közigazgatási bizottság ülésében felszólaló Péntek Pál volt országgyűlési képviselő indítványára a közigazgatási bizottság újból felír az illetékes minisztériumba és a Máv. Üzletvezetőséget megkeresi, hogy a menetrend megváltoztatásával tegye lehetővé az ácsi iskolásgyermekeknek és az Ácsról Komáromba, illetőleg Almásfüzitőre és Tatára járó munkásoknak, miszerint ne kelljen reggel, az ezidőszerinti rossz csatlakozás miatt már fél hatkor elindulni és Komáromban közel két órát várakozni.

A közigazgatási bizottság tudomásul vette még a többi havi jelentéseket, mely után az egyes albizottságok, majd a lótenyésztési hármasbizottság üléseztek. Az ülések délben értek véget.

Személyi változások a főegyházmegyében

Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a következő áthelyezéseket és kinevezéseket rendelte el az esztergomi főegyházmegyében:

Ujmisések elhelyezése;

Segédlelkészeknek:

Balás Jánost Márianosztrára,

Bánk Józsefet Észt.-Vízivárosra, Börcs Jánost Karanckeszire, Dombay Lászlót Likőre,

Etil Istvánt Bp.-Külső Váci-útra, Kristóf Istvánt Salgótarjánra, László Józsefet Ludányra,

Mohácsi Gyulát Bajnára,

Pététffy Gedeont B.-Erzsébetváros, Pogonyi Tibort Dorog-bányára, Portik Zoltánt Esztergom-Bazilika, Ritsmann Pált Budaörsre,

Rupert Istvánt Dorogra,

Sváb Lászlót Karancskeszire Szalai Józsefet Rimócra,

Troli Józsefet Nyergesújfalura, Venczel Antalt Csolnokra.

Hitoktatóknak:

Bogdán Ferencet Budapestre, Boroska Istvánt Budapestre, Debrei Vilmost Nagymarosra, Döme Jánost Budapestre,

Telkes Andrást Budapestre,

Tóth Józsefet Budapestre,

Vajda Józsefet Budapestre.

Áthelyezések és kinevezések:

Bállá Ernőt hitoktatónak és kisegítőnek Bp.-Külső-Soroksári-útra, Bán Imrét segédlelkésznek Bp.- Törökőrre,

Belkó Andrást hittanárnak Budapestre az Andrássy úti leánygimn., Bernáth Elemért hitoktatónak és ki- segi őnek Bp.-Kövi-Mária lelkészségre, Berta Lászlót kioktatónak és kisegítőnek Bp.-Lípótmezőre,

Bregli Ferencet segédlelkésznek Bp.-Knsztinavárosra,

Domaniczky Ernőt hitoktatónak Budapestre,

Erdős Mátyást hittanárnak az esztergomi érseki leánygimnáziumba és egyúttal prefektusnak az érseki tanítóképző internátusaba,

Hámori Rezsőt segédlelkésznek Bp. Herminamezőre,

Horváth Miklóst segédlelkésznek Bp.-Óbudara,

Juhász Jánost hitoktatónak és egyúttal kisegítőnek Bp.-Rómaifürdőre, Káhler Nándort hittanárnak es egyúttal kisegítőnek Bp.-Szent-Lujza- intézetbe,

Keresztfalvy Andrást segédlelkész- nek Bp.-Szent-Rókus plébániára,

nminiiH

Így ék szénsavval telített „Szent lstvánu artézi vizet í Kérjen Szent István vízzel készült „gyümölcsszörpa»ötl

Ezen kitűnő, egészséges, üdítő ital asztaláról nem hiányozhat I

OMIllllBlllllBinilBllillllllBllMlllUUlllBUMlflIlllUMBMUimMlflWHIIIHIMMBHlHMBBBBMMm

Korompai Lajost hitoktatónak Budapestre,

László Gábort hittanárnak Budapestre az Eötvös-gimnáziumba,

Liska Zoltánt hittanárnak Budapestre a Széchenyi-gimnáziumba, Lupkovics Lászlót hitoktatónak és egyúttal kisegítőnek Bp.-Ferencvá- rosba,

Nagy Istvánt hitoktatónak és egyúttal kisegítőnek Bp.-Józsefvárosba, Olbrich Bélát segédlélkésznek Bp. Terézvárosba,

Prochnov Andrást hittanárnak és lelkésznek a budapesti Notre Dame de Sión sashegyi intézetébe,

Shubert Antalt hitoktatónak és kisegítőnek Bp. Rákosfalvára,

Strecke Ernőt segédlelkésznek Bp.- Krisztinavárosba,

Szkladányi Ákost hitoktatónak és kisegítőnek Bp.-Rákosfalvára,

Tarda Jenőt hittanárnak az esz- tergom érs. tanitónőképzőbe és egyúttal lelkésznek a zárdatemplomba, Tóth Gyula Gábort kitoktatónak Budapestre,

id. Tóth Józsefet hitoktatónak Bu

dapestre,

Vajda Jánost hittanárnak a budapesti állami tanítóképzőbe,

Virágh Tibort segéd lelkésznek Ér- sekvadkertre.

Ugyancsak kinevezte a hercegprímás Jaszovszky Józsefet csillaghegyi plébánosnak, Jaszenák Győző csillaghegyi adminisztrátort pedig visszahelyezte hittanári állásába.

Eltiltották a korcsmárosokat a terménykereskedéstől.

A kereskedelmi minisztérium a földművelésügyi, minisztériummal, az elmúlt hét végén, egyetértésben rendeletet adott ki, amely eltiltja a korcsmárosokat a terménykereskedéstől és egyben utasítja a közigazgatási hatóságokat, hogy amennyiben a korcsmárosok számára adtak terménykereskedői iparigazolványokat, azokat vonják be. A rendelet indokolása az, hogy a mezőgazdasági érdekeltségek ismételten felhívták a kormány figyelmét arra, hogy néhány falusi korcsmáros nagy mértekben űzi az italhitelezésnek azt a formáját, amikor a hitelt igénybevevő gabonájával vagy más mezőgazda- sági terményével fizet az évközben elfogyasztott ételért vagy italért. A hitel elszámolásánál aztán gyakorta ellentét keletkezik a korcsmáros és a gazda között, mert az elszámolás nem a termények rendes piaci árán történik, hanem rendszerint a megszorult gazda kárára. E visszás helyzeten kíván segíteni a kormány rendeleté, amely még arra is kiterjed, hogy a korcsmáros javára semmiféle terményengedmónyezés ne történhessék.

Engedélyhez kötik a szekérfnvarozást.

A kereskedelmi és közlekedésügyi n.kir. miniszter rendelettervezete meglegközelebbi községig vagy városig fuvarozhat.

A rendelettervezet legérdekesebb intézkedése, hogy a helyközi szekérfuvarozást iparengedélyhez köti, míg a helyi szekérfuvarozás szabad ipar. A helyközi szekérfuvarozónak tehát iparengedélyt kell váltania és más foglalkozást nem űzhet. A rendelet könyvek vezetésére is kötelezi a helyközi szekórfuvarozó iparost. A könyvbe minden megbízást be kell vezetni. A helyközi szekérfuvaros csak a szállítójegy átadása ellenében vehet át fuvarozásra árút.

Minden jármű — tehát szekér — után 1000 pengő erejéig szavatossági biztosítást kell kötni.

A régi iparigazolványok alapján azok lejártáig iparengedély nélkül lehet űzni a helyközi szekérfuvarozást. A rendelkezés nem terjed ki a mezőgazdák árúfuvarozására.

á fiatalkornak és nők mnnkavédelme

Az iparügyi minisztérium törvény- előkészítő osztályán most készítik elő az 1928. V. te. végrehajtási rendeletét. Ez a törvény a gyermekek, fiatalkorúak és nők munkavédelméről intézkedik. A törvény végrehajtását azóta többször megkísérelték, eddig azonban a közbejött akadályok folytán ez nem sikerült. Az Imrédy-kormány — amint azt a miniszterelnök bemutatkozó beszédében is kifejtette — szociális programjába vette ennek végleges rendezését is.

Információnk szerint a nők és a gyermekek munkavédelméről szóló törvény végrehajtási utasításának tervezete már teljesen elkészült és igen szigorú rendelkezéseket tartalmaz az iparban foglalkoztatott fiatal munkaerők, különösen a nők munkaviszonyáról.

Ezzel a végrehajtási utasítással egyidőben a földmívelésügyi miniszter is külön rendeletet ad ki a mező- gazdaság fogalma alá tartozó üzemekben foglalkoztatott fiatal gyermekek és nők munkaviszonyának szabályozásáról.

A végrehajtási utasítás tervezete többek között kimondja, hogy a tizenkettedik életévet be nem töltött gyermekek az iparban általában nem foglalkoztathatók, megtiltja továbbá a tizennégyévet be nem töltött gyermekek foglalkoztatását azokban a nagyobb üzemekben, amelyekről az ipartörvény rendelkezik. Ide tartoznak a bányák és kohók, továbbá az árúk szállításával és lerakásával foglalkozó üzemek. A kisipari és kiskereskedelmi üzemeknek csak egy részében engedi meg a törvény a 14 éven aluli gyermekek alkalmazását.

A 16 éven aluli nők foglalkoztatása tilos lesz a jövőben a gyárakban, a vegyészeti, fémipari és hasonló üzemekben. A 16 évet be nem töltött fiúkat bányákban és kohókban földalatti munkára alkalmazni nem szabad, de tilos olyan üzemekben is az alkalmaztatásuk, ahol a gyártással por, gáz és gőz keletkezhetik.

állapítja, hogy árúknak állati erővel való iparszerű fuvarozására a helyközi és bizonyos korlátozásokkal a helyi szekérfuvarozó iparos jogosult. A helyközi szekérfuvarozó iparos 50 kilométeres körzetben, kivételes esetben 60 kilométer távolságra vihet árút. A helyi fuvaros pedig telephelyén 10 kilométeres körzetben és a

Külön intézkedések vannak a 18 évet be nem töltött fiatalkorúak alkalmazására és itt számos üzemet vesznek tiltó rendelkezés alá.

Egyik legérdekesebb része a végrehajtási utasítás tervezetének az, amely kimondja, hogy a megszorítás akkor is érvényes, ha a munkaadók a munkavállalókkal rokoni kap-