Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 58. szám

ÖTVENKILENCEDIK EVF. 58. SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. JULIUS 28 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Heresstány politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra: 1 Dengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. |Bébe és igazság Egész Európa feszült figye­lemmel kisérte a római esemé­nyeket. A világsajtó méltatta és mérlegelte azokat a kijelen­téseket, amelyek a Rómában látogatóban lévő magyar mi­niszterelnök tiszteletére rende­zett lakomán elhangzottak és mérlegelte az ezekhez a ki­jelentésekhez fűzött kommen­tárokat. Megszokott jelenség ugyanis az, hogy államférfiak­nak külföldi látogatása alkal­mával a fehér asztalnál hang­zanak el olyan kijelentések, amelyek a látogatás céljára, jelentőségére, a vendéglátó és a vendég nemzet közötti viszo- nyira vetnek élénk világosságot. A világ közvéleménye Imrédy Béla miniszterelnök római láto­gatása alkalmával arról győződ­hetik meg, hogy az olasz-magyar barátság a világ békéjét és az abszolút igazság érvényesülését szolgálja. Változatlanul azt a célt, amelynek elérése érdekében esztendőkkel ezelőtt megkötöt­tük a római egyezményt s ezzel kiemelkedtünk szomorú egye- dülvalóságunkból, abból az el­szigeteltségből, amelybe a béke­kötés után jutottunk. De nemcsak ebből a szem­pontból értékelendők a római po­hárköszöntők. Alkalmasak ezek arra is, hogy eloszlassanak bizonyos tévhitet. Elsősorban pedig azt, mintha a fasciszta birodalom a Duna területéről vissza kívánna vonulni. Musso­lini világosan kijelentette pohár­köszöntőjében, hogy Olaszor­szág és Magyarország különös­képpen a Duna-medencében, amely természetes okok miatt érinti őket, olyan együttműkö­dési polititikában egységes és szövetséges, mely politika nem zárt területen kíván érvénye­sülni, hanem nyitva áll minda­zok számára, akik a rend és az újjáépítés célját tűzték ki maguk elé. Ez a kijelentés és azok a megállapítások, amelyek mindkét pohárköszöntőben a Róma-Berlin tengelyre vonat­koznak, beszédes bizonyítékok és beszédes cáfolatai azoknak a híreszteléseknek is, amelyek szerint az olasz és a német birodalom a Duna-völgye kér­désében egymással versenyezni akar. Megállapítható az el­hangzott kijelentésekből, hogy a két hatalom egyáltalában nem riválisa egymásnak a Duna- völgyében és a legteljesebb egyetértéssel a tartós béke érde­keit igyekszik előmozdítani. Az olasz sajtó egyik vezető publicisztájának megállapítása szerint az olasz-magyar barát­ság szelleménél és a két állam között fennálló megegyezések tartalmánál fogva is teljesen beleilleszkedik a Róma-Berlin tengelybe. Beleilleszkedik ezekbe a keretekbe, amelyeket az Olasz­országgal, valamint a Jugosz­láviával kötött szerződések szab­nak meg. Ha még lerögzítjük azt a tényt, hogy az egész olasz sajtó nagyon bensőséges sza­vakkal méltatja a római talál­kozás jelentőségét és a Duce, valamint Imrédy Béla elhangzott beszédeit és megállapítjuk, hogy ezekből a két népet összetartó barátság melegsége sugárzik ki, akkor olasz nézőpontból kellően megvilágítva látjuk a római látogatás jelentőségét és súlyát. Természetesen a magyar köz­vélemény különösen azzal az olasz megállapítással ért őszin­tén és örömmel egyet, hogy a két népnek barátsága, ha ez egyáltalában lehetséges, még melegebbé vált, mint amilyen eddig volt. De ugyanezt állapítja meg a német sajtó is, kiemelve azt, hogy az olasz-magyar barát­ság az erőpróbát már amúgy is fényesen kiállotta és hogy ez a barátság teljesen összhangban áll a Berlin-Róma tengely el­gondolásával. Nem mellőzhetjük az esemé­nyek értékelésénél azt az őszinte és meleg hangot, amelyen a Vatikán lapja emlékezik meg miniszterelnökünk és külügy­miniszterünk római látogatásá­ról, de nem mellőzhetjük az angol, francia és a jugoszláv sajtó állásfoglalását sem. Az angol sajtó hangsúlyozta, hogy a látogatás célja nem uj egyez­mények kötése, Róma szempont­jából azonban igen fontos, a francia sajtó pedig arra követ­keztet, hogy egy Róma-Belgrád- Budapest háromszög van ki­alakulóban. Meleg hangon irt a találkozóról a belgrádi sajtó is és a félhivatalos lap utalást tesz a jugoszláv-magyar viszony melegebbé tételére is. Minthogy mindkét államfér­fiú római pohár^öszöntője sze­rint az olasz-magyar barátság politikailag nem elzárt területen kíván érvényesülni, hanem nyit­va áll mindazok számára, akik a világ békéjét és az igazságot kívánják szolgálni, természetes, Vasárnap különvonat, autóbuszok ás magánautók hozták a Fűszerke- reskedők Országos Egyesületének tagjait a városunkban megtartott or­szágos kongresszusra. A kongresszus résztvevői a kora délelőtti órákban érkeztek meg a pályaudvarra, ahol a város nevében dr. Brenner Antal h. polgármester és Kovancsek Jenő, az Esztergomi Kereskedelmi Társulat aleínöke üd­vözölte a vendégeket. A különvonat utasai az üdvözlő beszéd elhangzása után zárt menetté fejlődtek fel és a Levente Zenekar indulóinak hangjai mellett a Hősök- szobráboz vonultak, ahol dr. Kö- halmy László városi aljegyző alkalmi költeményt szavalt, majd az orszá­gos elnökség megkoszorúzta az em­lékművet. Negyed 12 órakor kezdődött a bencés gimnázium dísztermében a kongresszus, amelyen városunkból is igen sokan jelentek meg. Itt láttuk többek között dr. Ra- docsay László főispánt, dr. Brenner Antal h. polgármestert, dr. Závody Albin vármegyei főjegyzőt, dr. Mer- tán János prelátus-kanonokot, dr. Gróh József és Etter Ödön bank- igazgatókat stb . . . A Hiszekegy elmondása után dr. Gróh József az Esztergomi Keres­kedelmi Társulat diszelnöke állott fel szólásra. — Eboen az évben — mondotta — sűrűn zarándokolnak Esztergomba az ország minden tájáról, hogy Szent István iránt hódoljanak. Nagy prob­lémák várnak megoldásra a mai kongresszuson. Ehhez a munkához kéri az Isten áldását. Tóth Gábor, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének elnöke üd­vözölte a megjelent előkelőségeket, a társegyesüietek kiküldötteit, majd többek között a következőket mon­dotta : Őszinte hálával tartozik Eszter- gom város polgármesterének, amiért meghívta a kongresszust Eszter­gomba. Esztergomnál méltóbb helyen nem tudná a kereskedő társadalom hódolatát méltóbban kifejezni Szent István iránt, aki tulajdonképpen meg­alapította a magyar kereskedelmet is. — Az elmúlt kongresszus óta a magyar gazdasági élet igen nagyot változott. — A kormány nagy beruházási javaslatát támogatni kell, különösen annak a hadseregről szóló részét, amelyért minden á'dozatot meg kell hozni. —- A beruházási programban fon­tos kulturális és szociális kérdések is szerepelnek, köztük a kereske­delmi alkalmazottak munkaviszonyai és az igazságosabb jövedelemeiosz tás. hogy Jugoszlávia érdeklődése a római események iránt méltán kelt visszhangot az európai sajtóban. y. — Kéri a kormányzatot, hogy a reformjai során gondoljon a kiske­reskedelem érdekeire is, mert Ma­gyarország kiskereskedelme igen ne­héz helyzetben van. — A legsúlyosabb problémák egyiké a vasárnapi munkaszünet, en­nek megvalósítása immár elodázha­tatlan. — Kivánatos a keresztény ifjúság­nak elhelyezkedése a kereskedelmi pályán, de először meg kell javítani ennek a társadalmi osztálynak élet­nívóját. — Hiszi, — mondotta befejezésül, — hogy a magyarságra szebb napok várnak, Isten segítségét kéri ehhez. Az elnöki megnyitó után Tóth Gá­bor indítványozta, hogy a kongresz- szus hódoló táviratot intézzQn\Horthy Miklós kormányzóhoz. Az indítványnál a kongresszus hosszas lelkesedéssel ünnepelte a kormányzót, majd sor került a na­pirend tárgyalására. A napirend során a következő kér­dések szerepeltek: A képesítés kérdése, előadó volt dr. Ratkóczi János, a Debreceni Ke­reskedelmi Társulat főtitkára. A vasárnapi munkaszünet, előadó Piros Sándor, a Szombathelyi Ke­reskedelmi Kör fűszerszakosztályá­nak elnöke. Dr. Mértan János pre- látus-kanonok hangsúlyozta ennek a kérdésnek nagy jelentőségét az egy­ház és a világ szempontjából. A szövetkezetek és a bányavidé­kek élelemtárai. Előadó Gyöngyösi József, a Fűszerkereskedők Orszá­gos Egyesületének aleínöke. Az élelmiszerszakma forgalmiadó alól való mentesítése, előadó : Licht Vilmos, a Székesfehérvári és Fejér­megyei Kiskereskedők Társulatának titkára. Az élelmiszertartozások behajtása. Előadó : Reichardt Károly, a Fűszer­kereskedők Országos Egyesülete Kis­pesti Körzetének elnöke. A kereskedők aggkori biztosítása. Előadó: Illés Béla, az Egri Keres­kedők Egyesületének aleínöke. A kereskedelem ezen hatalmas problémáit nagy felkészültséggel vi­lágították meg az előadók, majd az ügyben való érdemleges állásfogla­lás érdekéből határozati javaslatokat terjesztettek elő, amelyekre lesz még bővebb alkalmunk is kitérni. A kongresszus után a vendégek díszebédre gyülekeztek össze a Für­dő Szálló nagytermében. Az ebéd során dr. Brenner Antal h. polgármester, Lenkei Emil keres­kedelmi tanácsos, Tóth Gábor a kongresszus elnöke, Hermann Lajos az Esztergomi Ipartestület elnöke mondottak pohárköszöntőket. Ebéd után a vendégek megtekin­tették a váro^ nevezetességeit, majd A vasárnapi általános munkaszünetet követelték a fűszerkereskedők vasárnapi kongresszusán

Next

/
Thumbnails
Contents