Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 54. szám

2 ESZTERGOM és VID1KE 1938. Július 14 terjed ki, vájjon az iparűző rendel­kezik-e a szakma tökéletes ellátásá­hoz szükséges elméleti és gyakor­lati képesítéssel, hanem beható vizs­gálat tárgyává teszik az iparűzők állampolgársági viszonyait is. A rendelettervezetet hozzászólás cél­jából megküldik a különböző ható­ságokon kívül az összes ipari érdek- képviseleti szervezeteknek, hogy ezen az úton tisztáztassanak azok a kí­vánságok, amelyek a kisiparostársa­dalom réséről jogosnak tekinthetők. MHH Véglegesen rendezik a gazdaadósságokat A gazdaadósságok végleges ren­dezéséről tárgyalások folynak a pénz­ügyminisztériumban. A tárgyalások során az a felfogás alakult ki, hogy miként az ezer holdon felüli birto kosokkal tették, úgy most már a 400 holdon felüli birtokosokat is magánegyezségi tárgyalásra kész­tetik, hogy adósságukat ily módon rendezzék s ezáltal az állami védett­ség állapotából kivonják. A rendel­kezésre álló adatok szerint mintegy 300 olyan birtokos van, akinek bir­toka 500—1000 holdnyi területű s ezek összesen 202.500 holdra rúgó birtokterülettel rendelkeznek. Ezt a a területet 89 millió pengő adósság terhelte addig, amig a kataszteri tiszta jövedelem 40-szerese fölött lévő adósságukat jóvá nem írták. Az így jóvá irt tartozások levonása után körülbelül 60 millió pengőre becsül­hető az említett földterület tartó ása, amelyet most túlnyomórészt az adós birtokosok egyezséggel fognak ren­dezni. Ezzel egyidejűleg a kisbirtokosok kötvényesítés útján történő adósság rendezését is folytatják. Eddig csak a 10 holdig terjedő kisbirtokok adós­ságait rendezték kötvényesítés útján. Most már a 10—20 holdas birto­kokra is kiterjesztik a kötvényesítés­sel való rendezést. Ebbe a birtok­kategóriába mintegy 11.500 vádéit adós tartozik és a szakkörök becs­lése szerint ezek kötvényesítése is 80 millió pengőnyl adósság rende­zését teszi lehetővé. Miről lehet felismerni a ragadós száj- és körömfájást? Az Afrikából behurcolt és a szom­szédos államokból hozzánk is át­terjedt ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről az 1928. évi XIX. te. és ennek végrehaíjása tárgyában kiadott 100 000—1932. F. M. sz. rendelet intézkedik. Úgy a törvény, mint a végrehajtási rendelet előírja azokat a teendőket, melyek alapján a betegség továbbterjedését meg lehet akadályozni s megfelelő fertőt- leniséssel a ragályanyagot meg­semmisíteni. Ezek az igen alaposan és körültekintő módon intézkedő előirások azonban csak akkor hat­hatósak, ha a gazdabözönség nem csak a betegség fennállását, hanem annak gyanúját is azonnal jelenti az illetékes állatorvosnak, aki a meg­felelő védekezési eljárások foganato­sítása érdekében intézkedik. Miről lehet felismerni a ragadós száj- és körömfájást ? A betegségre gyanút kelt az óvatos evés, csámcsogás, nyálfolyás és sán- titás, majd a szájban és lábvégeken 1—2 nap múlva megjelenő hólyagok. Az állatok hőmérséklete az első két napon 40—41 C fokra emelkedik. De a hólyagok megjelenése után megszűnik és a betegség lázíalanul folyik le. Marhánál egész diónyi hólyagok lehetnek a szájban, de esetenként a tőgyön is. Minden állat­fajtánál a lábvégeken, a pártaszé^en, a körmök közötti bőrön, valamint a fattyukörmök tájékán keletkeznek hólyagok. Juhoknál és sertéseknél előfordul, hogy a lábvégek beteged- i nek meg, a szájban elváltozás nincs.! A hólyagok keletkezésük után hama­rosan felfakadnak és helyükön élénk vörös, szürke szegéllyel körülvett kimaródások keletkeznek. A betegség lappangása 2—7 nap. A gyógyulás atlag 5—6 nap, de néha az ilyen jóindulatú megbetegedés is elhúzód; hátik 2—3 hétre. Ha a lábvégek betegedtek meg, akkor a gyógyulás hosszabb ideig tart. A jóindulatú alaknál az elhullási veszteség 0.2— 0.5 százalék. Néha jelentkezik a betegség rossz­indulatú formája, mely legtöbbször a megbetegedések 5—7 napján lép fel. Az állat kimutatható ok nélkül bágyadt lesz, nem eszik, nem kérőd­zik, járása ingadozó, nehezen lélegzik és nemsokára elpusztul. A rossz­indulatú alaknál az elpusztulás 50— 70 százalék. Ennél az alaknál már gyógyult állapotának hirtelen rosz- szabbodása esetén ajánlatos állat­orvosi vélemény kikérése alapján az állatok levágása és húsra való értékesítése. Januar 1-től kezdik fizetni a gazdasági munkások öreg­ségi járulékát A hivatalos lap mai számában ren­delet jelent meg a gazdasági mun­kavállalók kötelező öregségi biztosí­tásáról szóló törvény egyes rendel­kezéseinek végrehajtásáról. A ren­delet a mai nappal kötelezővé teszi, hogy a földadó alá eső ingatlanok tulajdonosai járulékot fizessenek a gazdasági munkások öregségi bizto­sításának alapjára. A 100 koronát meg nem haladó kataszteri tiszta jö­vedelem után nem kell hozzájárulást fizetni, 100 és 150 korona között a hozzájárulás a földadó öt százaléka, ezenfelül pedig 18 és egynegyedszá zaléka egy évre. Ebben az évben a hozzájárulást csak félévi időszakra kell kiveini. Az idén tehát 5 száza­lék helyett 2 és fél százalék, 18 és fél százalék helyett 9 és egynegyed­százalék kivetési kulcsot kell alkal­mazni. Gondoskodik a rendelet arról is, hogy a törvényhatóságok és az ál­lam szintén eleget tegyen járulék­fizetési kötelezettségének. Az öregségi járulékokat, mint ér­tesülünk, jövő évi január elsejétől kezdik fizetni. Eddig az időpontig ugyanis olyan összeg gyűlik össze a különböző hozzájárulásokból, hogy megkezdhetik az első járadékosok igényeinek kielégítését. Október elsejével végetér a kerékpár- foivajek gyöfigyéleie Vasárnapi üdülést biztosit az OTI a fiatalkorú biztosítot­taknak Az Országos Társadalombiztosító Intézet elhatározta, hogy mindazon fiatalkorú (17 éven aluli) férfi vagy női biztosítottakat, akik az év fo­lyamán üdültetésben nem részesül­hettek, 1938. juiius és augusztus ha­vának vasárnapjain egész napos üdül­tetésben részesíti. Az Intézet ezzel a fiatalkorúak testi szervezetének edzését, az egész­séges életmódra nevelését kívánja szolgálni. Az üdültetésben való részvétel tel­jesen díjmentes. Mind a közlekedési, mind az élelmezési költséget (ebéd és uzsonna-vacsora) az OTI viseii. Mindazok az igényjogosult fiatalkorú biztosítottak, akik az OTI esztergomi kerületi pénztára kötelékébe tartoz­nak és ezen üdültetési kiránduláso­kon részt aksranak venni, személye­sen jelentkezzenek az OTI esztergo­mi kerületi pénztárának székházá­ban (Vörösmarty utca 2. I. em. 6. sz.) hétköznapokon (szombatot ki­véve) 8—2 óráig. A belügyminiszter rendkívül radi­kális intézkedésekkel szüntette meg a kerókpártulajdonosok óvről-évre megismétlődő panaszát. A kerékpárrendeíetet, melyet ki- bocsájíásá idejében már részletesen ismertettünk, október elsején léptetik életbe. Ekkor minden esztergomi kerékpárosnak kötelessége lesz meg­felelő és leggondosabb igazolással kiváltani egy kerékpár-rendszám­táblát, melyet feltűnő helyen kell a kerékpárján viselnie. Október elsejével tehát végetér a kerékpártolvajok gyöngyélete is. A rendszámtáblával való felszerelés kötelezettsége ugyanis nagyon ne­hézzé, szinte lehetetlenné teszi a lopott kerékpárok értékesítését, illetve rendkívül megkönnyíti a kerékpárok nyilvántartását és lopott kerékpárok megkeresését, kinyomozását. A rendőrkapitányságon most dol­gozzák át a belügyminiszteri rende­letet és a közeljövőben már meg­történik az első lépés a kerékpár­rendszámtábla beszerzésére vonat­kozólag. Érdekes és örvendetes tény, hogy az idén nagy mértékben csökkentek a kerékpárlopások, melyeknek a minimális számra lecsökkentését fel­tétlen elősegíti a kerékpároknak rend­számtáblával való ellátása. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott deíektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedé­lyezett magánnyomozó irodája Esz­tergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmá­nyokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket fel­kutat, úgy bel- mint külföldön. Női divatujdonsőgok legszebb választéka Illés Sándor divatüzletóben. 1IHEK Szervusz, mi újság'? Az igazi nagy feltalálók rend szerint elvesznek a századok ho­mályában. így nem ismerjük an­nak a nevét sem, aki a társas érint kezés megkezdésének később kánon szerűvű vált frázizát először hasz nálta: szervus, mi újság ? Elképzelhetetlen nehézségeken se­gíti át az embereket. Akár könyö­kéig ismert baráttal, akár közöm­bös ismerőssel találkozik az ember, az első pillanatok süket csendben telnek el, minden kezdet nehéz, a beszélgetésé különösen az. Két ember találkozik össze: az egyik az előbbi percben felemelt házadójára gondolt, a másik pe- dík képzeletben egy hölgy társa­ságában sütkérezett, mi hozza kö­zös nevezőre ezt a két különböző lelkiállapotot, mi zökkenti a meg­zavart gondolatsorokat a konven­cionális beszélgetés vágányába ? A szervusz, mi újság ? Banális, gramofonlemezszerű ez, megszokott, de elcsépelten is időt­álló ; együtt fog megöregedni az emberiséggel. Csak vigyázni kell a használatávallegalább egy má­sodperccel előbb kell mondani, olyan elővágásszerűen meg kell előzni embertársunkat. Ha eldaráltuk ezt az obiigát kér­dést, várakozásteljesen nézhetünk a szembenállóra, kezdje ő, addig mi rendbehozzuk kissé magunkat, talonba teszük a házadót vagy a nőt. Bizonyos helyzeti energiára teszünk szert a beszélgetőben. Igaz, van parádriposzt is az „Én nem tudok semmit, mondj te valamitde ez nyílt bevallása tudatlanságunknak, itt már fin­tort kell vágni s legyinteni a kéz­zel, resteikedéssel jár s kényelmet­len kissé. A legbutább válasz is jobb ennél. Nagyszerű formula ez a: szer­vusz., mi újság ? Annyira belé ideg- ződött az emberekbe, hogy még akkor is használják ha semmi ér­telme sincs. / Például a Budapesti Nemzetközi Arúmintavásár idején bekapcsol­tuk rádiónkat, hogy hallgassuk a vásári üzeneteket. Hlavicsek Lujza üzen Balmazújvárosra — mondja a szpíker s utána felhangzik: kedves szüleim, nagytata, nagy­anya, Krisztina néni. mindenkit csókolok, én itt vagyok a Nemzet­közi Vásáron. Hogy vagytok ? Mi újság ? Tessék ! Krisztina néni mondja meg neki Balmazújvárosból! EMLÉKEZTETŐ Július 16—18-án (szombat, vasárnap, bótfő): A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség diszgyűlése. Julius 23. és 24-én (szombat és vasárnap): A Move I. kér. bajnoki céllövőversenye. Jnlius 24-én (vasárnap): A Magyar Füszerkereskedők Orsz. Egye­sületének kongresszusa. A héten a Kersch bau mmayer- győgyszertár tart éjjeli szolgá latot. +++ Kinevezések a rendőrségen. Dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitányt ren­dőrtanácsossá, Székely Gyula rendőr­felügyelőt valóságos rendőrfelügye- lővó nevezte ki & belügyminiszter. Jándi Bernardin celldömöiki bencésapát aranymiséje. Jándi Bernardin, celldömöiki bencésapáí július 8-án mondt.i arany miséjét Celldömölkön az apátsági templom­ban. Evangélium urán Grősz József püspök mondott szentbeszédet. Cell- dömölk lakóssága — felekezeti kü­lönbség nélkül — lelkes örömmel vett részt a közszeretetben álló arany- misés apát ünneplésén. Jándi Ber­nardin 1863 november 29-én szü­letett a nyitrmegyei Darázsi község­ben. Tanulmányai elvégzése után 1881. juiius 31-ón lépett a bencés­rendbe. Ötven évvel ezelőtt, juiius 3-án szentelték áldozópappá. 1888— 1894. között főiskolai tanár és főapáti szertartó volt Pannonhalmán. Majd 1910-ig házfőnök és gimnáziumi igazgató Pápán. 1910-tŐl 1920-ig főmonostori perjel és erdőfelügyelő Pannonhalmán. 1920. junius 10-én lett celldömöiki apát. Kitüntetések az alerdész szak­iskolánál. A kormányzó Ágfalvy Imre főerdőmérnöknek az erdőtaná­csosi címet és Erdődy Miklós erdő­mérnöknek a főmérnöki cimet és jelleget adományozta.

Next

/
Thumbnails
Contents