Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 52. szám
ESZTERCiftH«,VIDÉKÉ ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 52 SZ. CSÜTÖRTÖK, 1938. JULIUS 7 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Sirnor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár 1 hóra : i oengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Bensőséges komolysággal zajlott le a frontharcosok esztergomi disztáborozása Tegyék le a kanalat Az Imrédy-kormány döntő elhatározásáról adtak hirt nemrég a lapok. A belügyminisztérium alapos vizsgálata után végleg feloszlatták a magyar- országi álcázott szabadkőmives szervezeteket, melyek mint „Ingyentej Egyesület“, „Szünidei Gyermektelep és hasonló elnevezéssel működtek. Könyveket Írtak már arról az egyedülálló szervezkedésről, mely eszközeiben nem válogat, hanem titokban dolgozik sötét terveinek megvalósításán. Ebben a földalatti szervezetben pedig ott van a világ majd minden érdekeltsége és hatalmassága. Amikor bebizonyosodott az, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolásáért a sza- badkőmivesek felelősek cs amikor napnál világosabban kiderült nemzetellenes munkájuk a kommunizmus idején, a Keresztény Kurzus 1921-ben feloszlatta a magyarországi szabadkőmives páholyokat, de a föld alatt tovább folyt a vakolás. A newyorki Kossuth-szobor leleplezésén már szinte nyíltan küldöttség képviselte a magyarországi szabadkőmívessé- get. Utóbb gyűléseket is tartottak hol Zebegényben, hol Siófokon, hol egyebütt. Mindenfelé suttogtak róla, hogy már három minisztériumban sikerült megvetni lábukat. Feléledtek az összeköttetés szálai és már-már megindult a rendszeres szabadkőmives munka Magyarországon. Még inkább fenyegetett ennek veszélye, amikor bizonyos külföldi hatalmak is érdeklődtek a magyarországi szabadkő- mivesség felől, sőt magas és legmagasabb külföldi személyiségek jöttek Budapestre, hogy a magyar szabadkőmivesség szószólói legyenek. Most azonban mindennek vége. Az ország nem kér újabb forradalmat és nem fogja még egyszer felszínre engedni a sötétség hatalmait. A szabadkőmivesek világ- szervezetével is felvesszük — ha kell — a harcot a jobboldali és keresztény politika érdekében. Vegyék tehát tudomásul künn és benn, hogy vége van. Eljátszották ebben az országban játékaikat. Tegyék le a vakoló kanalat, n. L. Szombat-vasárnap folyt le a frontharcosok díszünnepsége városunkban, amely ünnepség, mint mindig, bensőségesen, komolyságában a város polgárainak szivéhez, ha lehet még közelebb hozták a köztiszteletnek és közmegbecsülésnek örvendő tűzharcosainkat. A kétnapos ünnepség szombaton este zenés takarodóval kezdődött. A zenés takarodó menete a Levente Zenekar pattogó indulóinak hangjaira a Hősök-szobrához vonult, díszőrségállításra, hol vitéz dr. Zsiga János vm. II. főjegyző, vezetőtiszt mondott hazafiságtól izzó beszédet. A Hősök szobránál, lefolyt kegye- letes aktus után tűzharcosaink a fő- ispáni lakás elé vonultak és dr. Ra- docsay Lászlónénak, a zászlóanyának szerenádot adtak. A szombatesti megnyitóprogramot a Magyar Királyban tartott ismerkedési est fejezte be. Másnap kora délelőtt gyülekeztek a tűzharcosok a Városház előtt, majd a Hősök-szobrához vonultak, kegyeletes ünnepség keretében megkoszorúzták a Hősök emlékművét, majd dr. Brenner Antal h. polgár- mester köszöntötte a frontharcos disz- táborozásra érkező vendégeket. A tűzharcosok ezután a Bazilikába vonultak fel, ahol dr. Drahos János ált. érseki helynök mondott csendes szentmisét. A szent mise után a Bazilika oszlopcsarnokában gyülekezett az ünneplő közönség, amelynek soraiban ott láttuk Kenessey Istvánt, a Tűzharcos Szövetség Országos társelnökét, Csukássy Lóránt országos alel" nököt, dr. Radocsay László főispánt, Glatz Gyula polgármestert, dr. Dra- hős János ált. érseki helynököt, Jeszenszky Kálmán és dr. Szokolay Antal prelátus kanonokokat stb. . . . A Bazilika előtt lefolyt ünnepség során először Kenessey István országos társelnök megszemlélte a kivonult tűzharcos csapatokat, majd Csukássy Lóránt alelnök köszöntötte a hercegprímás nevében megjelent dr. Drahos János érseki helynököt. Üdvözlő beszédében többek között a következőket mondotta : — Most, amikor összegyülekeztünk a Bazilika impozáns oszlop- csarnoka előtt közöttünk, érezzük a 600 000 hősi halottnak szellemét és izzó hazafias lelkiségét. — Ddígozni akaró frontharcosok vagyunk, akik hitet tesznek Szent István eszméi mellett, mert az a meggyőződésünk, mert az a biztos tudatunk, hogy a magyarság föltámadását másképen el nem érheti, mint Szent István szellemével és keresztjével. Dr. Drahos János érseki helynök válaszolt az üdvözlő szavakra : — Felemelő érzés —* mondotta, hogy a frontokon megedződött lelkek elzarándokoltak Esztergom ősi városába, hogy megtöltsék lelkűket Szent István szellemével. — A haza mindenki előtt szent s annak újjáépítő munkájában Szent István szellemének kell megnyilatkozni. — A hercegprímás, mint volt tábori lelkész, lélekben közel áll a frontharcosokhoz és ezért meleg szeretettel üdvözli az esztergomi disz- táborozást és főpásztori áldását adja a megjelentekre. — Kéri az Istent — mondotta befejezésül, hogy tartsa meg, óvja meg a magyar hazát. Az üdvözlő beszédek után a frontharcosok díszmenetben vonultak el a megjelent előkelőségek előtt. Délelőtti fél 1 órakor tartották meg a frontharcos ünnepség kiemelkedő eseményét, a dísztáborozást a Move szigeti sporttelepén. A megjelent közönség soraiban ott voltak városunk társadalmának vezetői jóformán teljes számban. P. Weisz Richárd, szentferencrendi gimnáziumi igazgató a Himnusz elhangzása után felemelő imát mondott, majd Koffler Gyula, az esztergomi főcsoport elnöke mondott nagyhatású megnyitóbeszédet. Beszedőben először üdvözölte a Frontharcos Szövetség megjelent kép viselőit, dr. Radocsay László főispánt, Giatz Gyula polgármestert, a hatóságok képviselőit, majd rátért arra, hogy a jubileumi év során már számos testület és intézmény hódolt Szent István szellemének, a frontharcosok is kötelességüknek érezték, hogy hitet tegyenek a szentistváni gondolat meliett. — Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök — folytatta — beszédében hangsúlyozta, hogy a frontharcosokban látja meg azokat a lelki tulajdonságokat, amelyeken meg lehet kezdeni a nemzetépítő munkát. Koffler Gyula Imrédy Bé a miniszterelnöknek azzal a gondolatával zárta Most, midőn sportegyesületünk befejezte bajnoki évadját, nem mulaszthatjuk el, hogy visszapillantást ne nyújtsunk a múltba, abba a múltba, mely az egyesület életében elég küzdelemíeljes volt. Az újjáéledt esztergomi sport 4 évi munkáját nem részletezhetjük, de meg kell emlékeznünk arról a sportférflúról, aki tevékenyen kivette részét ezen egyesület ujjáfejleszté- sében, akit a sikertelenség nem gátolt abban, hogy szabad idejének feláldozásával újabb és újabb energiát gyűjtve küzdjön és ha kellett harcoljon azért a sportért, amelynek egész életében szerelmese volt. Adorján Gyula nevét belevéste Esztergom sportjának múltjába. Ott volt a békeévek ETK-jának alakulásánál, dolgozott fáradságot nem ismerve egyesületéért és sportszeretete vitte volt egyesületének megszűnése után beszédét, hogy a frontharbosok jól tudják, hogy a frontokon mindig ! a hajnal volt a legveszedelmesebb idő, most is hajnalodik, vigyáznunk kell tehát, hogy résen legyünk, hogy a felkelő nap erős nemzetet találjon itt. Kenessey István országos társelnök mondott ezután ünnepi beszédet. — 20 évvel ezelőtt a magyar ősi katonai szellem mindenütt diadalmaskodott s mégis elveszett minden. De ennek nem a katonák voltak okai, hanem azok, akik elárulták a hazát s akik nem akartak katonát látni. — A Gondviselés rendeltetése, hogy a maradék Csonkaországból induljon ki Nagy-Magyarország feltámadása, — Hatalmas munka vár ebben a vonatkozásban a magyarságra s ebben a munkában a tűzharcosoknak elől kell járniok. — Esztergomban, Szent István ősi városában újra hitet kell tennünk amellett, hogy egy vezéreszme van a Szent Istváni eszme, a nagy Magyarország, egy zászló : piros-fehér- zöld és egy vezér: Horthy Miklós, Magyarország kormányzója. (Lelkes éljenzés). — A frontharcosokra nagy szerep vár az országópitő munkában, amely hivatást a frontharcos teljesíteni is fogja tudni, mert a tűzharcos istenfélő, szereti hazáját és fegyelmezett katona. Befejezésül Kenessey István hangsúlyozta, hogy a munka csak úgy eredményes, ha együtt dolgozik mindenki. „A hazaszeretetben mindnyájan egyek vagyunk.“ A lelkes tetszéssel fogadott beszéd után a Levente Zenekar a Szózatot intonálta, majd a frontharcosok diszmenetben vonultak el. Délután a kétnapos tűzharcos ünnepség befejezéséül a tűzharcosok baráti összejövetelt tartottak a Move pályán, ahol igazi bajtársi szellemben felfrissítve a régmúlt emlékeit, több kellemes órát töltöttek együtt. az utóbb alakult ESC-be, melynek vezetője lett. Több évi küzdelem után ezen egyesület anyagiak hiján kénytelen volt megszűnni és már úgy látszott, hogy Esztergom sportélete teljesen kátyúba jutott, midőn Adorján Gyula, aki a közönség közönye miatt teljesen kedvét vesztette, hosszas rábeszélésre és kapa- citálásra ismét a sport szolgálatába szegődött és maga mellé gyűjtve városunk sportembereit, házról-házra járva elérte azt, hogy Esztergom futballsportja a Move kebelén új életre kelt. Mi, akik közelről ismertük és láttuk azt a megfeszített munkát, melyet az egyesület létfenntartása érdekében kifejtett, mindig csodálkozással adóztunk személye iránt és bámultuk azt a hihetetlen akaraterőt, mellyel elgondolásait keresztülvitte, csak azért, hogy egyesületének jaNéhány szó egy negyedszázados sportmult margójára
