Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 47. szám

ÖTVENKILENCEDIK ÉVF. 47. SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik heíenkint kétszer Sereäzieaf politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, 1938. JUN1US 19 Előfizetési ár í hóra: 1 Dengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. 1938. jnnfns 18. Ünnepnapja volt e napon mindenkinek Hazánkban. A pol­gári társadalom az ország bölcs kormányzójának, a katonaság pedig ezenfelül még a legfőbb hadurának is a születésnapja 70-ik évfordulóját ünnepelte. Megilletődéssel és szeretettel vesszük kezünkbe a tollat, hogy köszöntsük a legelső magyar em­bert: vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót. Ebben az érzésben olyan egységbe ko- vácsolódott a nemzet, amilyen egységet sohasem lehet sem pártkeretek felállításával, sem diszpolgárságokkal elérni. Ez az egység a magyar szivek nagy egysége, meleg, forró tűz, amit valahonnan Lebediából hoztunk magunkkal ellopva a nagy mocsarak örökké égő já­tékos lidérclángját s csak a nagy ünnepeken a beavatottak előtt engedjük meg, hogy szi­vünkből kiröppenjen s lángko­szorút fonjon a Duna és Tisza habjai fölé. Ilyen ritka ünnep ez a dá­tum : vitéz Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának születésnapja. Maroknyi árva magyarok, könnyes szemünket mind oda fordítjuk Ős-Buda vára felé, ahonnan immár csak­nem két évtized jó és rossz napjaiban vezette szélvészek, viharok ellen, zátonyok és ten­gerbe rejtett sziklák között biz­tos kézzel a magyarok legde­rekabb admirálisa. Nagy az ő hire nemcsak az országon be­lül, de az ország határán túl is. Horthy Miklós történelmi sze­repe abban a pillanatban vilá­gosan és vitathatatlanul tisztá­zódott, amikor bevonult az or­szág fővárosába. Mögötte ak­kor hamvadtak el a zsarátno­kok, a már-már országpusztu­lást hozó tűzvész elfojtott üsz- kei és akkor pezsdült meg az új élet a zsarátnokság, a féke­vesztett kommün nemzetvesztő uralma után. Horthy Miklós akkor szent, nagy feladatra vállalkozott és a kivételesek­nek adott erővel kezébe fogta a széthullott energiákat. A mai öntudatos magyarság, a lábra- állt ország és jövőnk kilátá­sai Horthy Miklóst jelentik, az ő művét, Magyarország rene­szánszát. Szinte ott állunk vele a No­vara fedélzetén és nézzük könny- belábbadt szemmel, amint az admirálisi lobogót melegen kö­rülcirógatja a tenger barátságos szellője és megszorítjuk a schönbrunni termekben a régi Kamerádok becsületes kezét. A Novara hőse ma egy meg­csonkított, sokat szenvedett or­szág hajóját irányítja az élet­nek ama vizére, amelyen elju­Városunk képviselőtestülete szerda délután a Városház nagytermében rendes közgyűlést tartott Glalz Gyula polgármester elnöklete alatt. A gyűlés elején Glatz Gyula pol gármester felállva helyéről, megem­lékezett vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó hetven éves szü­letésnapjáról. — Meggyőződésem — mondotta a polgármester —, hogy nemcsak a képviselőtestület minden egyes .tagja, hanem a varos közönségének min­den része hódolattal emlékezik meg Horthy Miklós kormányzóról, szüle­tésének hetvenéves évfordulóján. Isten áldja meg Magyarország kor­mányzóját, hogy áldásos munkájá­val továbbra is álén álljon a magyar nemzetnek. Kéri. a közgyűlést, hogy adjon felhatalmazást, hogy a kor­mányzó eiá a város közönsége ne­vében hódoló feliratot terjesszen fel. A polgármester szavait a képvi­selőtestület tagjai állva hallgatták végig, majd lelkes éljenzéssel ünne­pelték a kormányzót. A tárgysorozat tárgyalása során tudomásul vette a közgyűlés, hogy a polgármester dr. Serédi Jusztinján bíboros hercegprímást születés- és névnapja alkalmából üdvözölte, ugyan­csak tudomásul vette, hogy Morvái Antal kórházgondnok betegszabad Ságra ment és helyettesítésével dr. Bády István gyakornokot bízták meg. Felhatalmazta a képviselőtestület a polgármestert arra, hogy a diák­szálló felszerelésének berendezéséről gondoskodjék. A diákszálló nagyon szükséges, tekintettel a nagy diak- forgalomra. A diákszállót a Belvá­rosi Olvasókör emeleti helyiségében helyezték el. Ember József reáliskolai tanár nyugdíjazásával kapcsolatban elhatá rozta a közgyűlés, hogy érdemes szolgálatáról, amely mindig e város pedagógiai érdekeit szolgálta, jegyző­könyvileg emlékezik meg. Ember József nyugalombavonulá- sávaí kapcsolatban megüresedett föld- rajz-íermészetrajzi tanszéket latin magyar tanszékké szervezték át és azt dr. Szemes Ferenc helyettes ta­nárral töltötték be. Felosztotta a képviselőtestület a reáliskolai jubileumi alapítvány 1937 —38. tanévi ösztöndíjait, majd el­fogadta a kórházalap 1937. évi zár­számadásait. tunk a nagy magyar feltáma­dáshoz. Ezen a napon nemcsak vá­rosunkban, hanem mindenütt a csonka Hazában a hívő magya­rok buzgó imája szállott az Egek Urához, hogy Államfőn­ket, a tengerek egykori hős ka­tonáját, országunk bölcs Kor­mányzóját az Isten sokáig él­tesse ! A rn. kír. erdőgazdasági szakisko­lával a fennállott szerződést egysé­ges alakban további tizenöt évre meghosszabbitoíták. Ezzel kapcso­latban a csatorna és vízvezeték el­készítésére vonatkozóan tudomásul vette a képviselőtestület, hogy a vízvezetéki belsőmunkálatokat a rn. kir. földmiveíésügyi minisztérium, a külső munkálatokat pedig a város fogja elvégezni. Hosszabb vita indult meg a cigá­nyok Szentgyörgymezőről való át- telepítése kérdésében. Dr. Sántha József előadó : A ci­gányokat (az esztergomi illetőségűe­ket) a Koller-pusztával szemben, a zsidódi-parak melletti városi terüle­ten telepitik ie. A telepítési költsé­gekhez a város és a vármegye já­rulna hozzá. Esztergomban 65 — 70 cigány van. Ezeknek áttelepítési költsége a műszaki hivatal számí­tása szerint 10.000 pengő lenne. (Za­jos ellentmondások a képviselőtes­tületi tagok körében.) Ezeket a költ­ségeket le kell szorítani. A kérdés egyébként még újabb megfontoláso­kat igényel. Glatz Gyula: A 10.000 pengős keretet le lehet szorítani 3000 pen­gőre, ha a cigányok munkateljesít­ményét is figyelembe veszik. Dr. Marczell Árpád • Mindenkit érdekel Esztergomban a cigánykér­dés. Különböző szakvéleményeket terjeszt elő, amelyek az áttelepítés mellett szólnak. A mostani állapot teljesen tarthatatlan már csak azért is, mert a marhacsapás a cigány­telep miatt használhatatlan. A tervbe­vett áttelepítési hely, a zsidódi patak mellett megfelelő, de a 10.000 pen­gős költséget nem tudja elfogadni akkor, amikor a Belvárosban 5000 pengőért egész rendes családi házat lehet vásárolni. Nem tudja megér­teni, hogy hogyan lehet ilyen nagy összeget számítani Esztergom­ban, amikor még mindig vannak föld alá épített lakások. A költségeket a legminimálisabb keretre kell leszorítani. Teljesen te» hetetlenül áll a város a cigányok­kal szemben. Nem tartja helyesnek a kérdésnek halogatását, kéri, hogy a cigányokat azonnali hatállyal tele­pítsék át, őszig, amig állandó tele­pük elkészül, lakjanak sátorban. Glatz Gyula: A cigányok letele­pedési költségét elkerülni nem lehet. A marhacsapás az eddigi telepen ve­szélyeztetve nincs, mert ez a terület árterület, amelyet az évnek csak ki­sebb részében lehet használni. Dr. Marczell Árpád: A cigányok túlságosan követelődzőek és furcsán igényesek. Soha nem hallotta, hogy a város más polgárairól hasonló módon gondoskodott volna. Nem hiszi, hogy a megoldás sértené a cigányok „méltóságát“. Gere János: Szentgyörgymező a városnak mostohagyermeke. Ez a városrész a csatlakozással csak rosz- szuí járt. A 10.000 pengőt csak azért állították be, hogy ezzel elriasszák a képviselőket a megoldástól. A ci­gánytelepen keresztülhúzódó mar­hacsapást használni kell, mert az országúton ez a nagy autóforgalom miatt teljesen lehetetlen. Erős András: A cigányok igen sok kárt okoznak a szentgyörgy- mezői sertéstenyésztésnek. A kérdés sürgős megoldása most azért is fon­tos, mert a beíonországutat elzár­ták a csorda elől. Dr. Zvillinger Ferenc: Nemcsak elvi, hanem végleges határozatot kell hozni. Ki kell mondani névszerinti határozattal, hogy ez a határozat megfellebbezhetetlen. A polgármes­ternek adjon a képviselőtestület meg­bízást, hogy 100Ó pengős keretben az ügyet oldja meg véglegesen. Schalkház Ferenc: Minden felszó­laló egy nézeten van a kérdés meg­oldásának sürgősségében. De úgy kell megoldani, nehogy néhány év múlva újabb megoldás váljék szük­ségessé. Bizonyos óvóintézkedásek elkerülhetetlenül szükségesek. Kéri, hogy őt bízzák meg a cigányok fel­ügyeletével, akkor majd ő munkára fogja szoktatni őket. Dr. Etter Jenő : Megfellebezhefet- len határozat hozatala jogilag lehe­tetlenség. Dr. Drahos János: A 10.000 P valószinűleg csak lutriszám. A kér­dést a lehető legsürgősebben oldják meg. A felszólalások után a képviselő­testület a sürgősséget és az áttele­pítést kimondotta. Tudomásul vette ezután a képvi­selőtestület, hogy a Hungária Villa­mossági Rt.-gal a svájci frankos köl­csön ügyében egyezség ven folya­matban, amely szerint a törlesztés 1936. jul. 1-től évi 140.000 P-vel, 1938. jul. 1-től évi 120 000 P-vel történjék. így az egész kölcsön 14 év alatt lenne visszafizetendő 6 °/o-os kamatlábat számítva. Ez után Frommer Ferenc szám­vevőségi főtanácsos előadásában az 1937. évi zárszámadásokat fogadta el a képviselőtestület. (A számadásokat későbbi számunkban ismertetjük.) Gere János kifogásolja, hogy a kórházban túlságosan magas keze­lési dijat kérnek. A városvezetőség erre vonatkozóan konkrét panaszo­kat kér. A közgyűlés ezután még 200 P támogatást szavazott meg a Polgári Lövészegyesü et támogatására, majd folyó- és személyi ügyek tárgyalá­sával véget ért. Sok pénzbe kerül a cigányok kitelepítése

Next

/
Thumbnails
Contents