Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 45. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1938. június 12 Pehelykönnyű finom nyári újdonságok i / T C* T T Virág ^ Szántó cégnél Esztergom, Széchenyi-tér révén nem gondoskodnánk, úgy a kisbirtokok oly nagymérvű elapró zódása következne be, ami feltétlenül káros lenne gazdatársadalmunkra és az egész országra. Igen figyelemreméltó kijelentéseket tett Bornemisza Géza iparügyi miniszter az ország nyersanyagellátására vonatkozólag is. Nagyon örvendetes, hogy a miniszter közlése szerint a bükkszéki és lispei olajkutatások kedvező eredménnyel jártak. Az eddig termelt olajmennyiségek az ország szükségletének mintegy ötödrészét fedezik. Az ércbányászat te rén is jelentős eredmények mutatkoznak, különösen a recski állami ércbánya üzemének bővítése és modernizálása révén. Nagy gondot fordít az iparügyi miniszter a községek villamosítására is. E téren erősen elmaradtunk a külfö di országoktól, ahol a községeknek már több, mint 90 százaléka villamos-világítással van ellátva, míg nálunk eddig a községeknek csak 33 százalékát síké rült villamosítani. Bejelentette a miniszter, hogy a villamosítási program keretében egyelőre 173 község villamosítása van tervbe véve, amelyek közül még ezév folyamán 100 községet fognak a villamos hálózatba bekapcsolni. A magyar vidék fejlődése és az egyes vidékeken mutatkozó munka- nélküliség enyhítése szempontjából igen kedvező eredmények várhatók az iparügyi kormánynak azon törekvésétől, hogy a jövőben egyes ipari üzemek a lehetőséghez képest ne a fővárosban, hanem egyes vidékeken helyezkedjenek el. Ezt a célt a kormány nem erőszakkal, hanem kedvezményes fuvardíjtételek biztosításával és egyéb eszközökkel kívánja elérni. Megemlékezett a miniszter végül az iparnak, mint termelési ágnak, valamint az iparban foglalkoztatott munkásságnak érdekképviseleti kérdéséről is. Ennek megoldása természetesen szervesen beleilleszkedik abba az új érdekképviseleti rendszerbe, amelyről vitéz Imrédy Béla miniszterelnök már az ötéves tervvel kapcsolatban nyilatkozott. A kormány külön csúcs szervezeteket kiván létesíteni a kereskedelem, a gyáripar és a kézműipar részére s ez érdekképviset keretében akarja megoldani az ipari kartelek régóta húzódó kérdését is. Külön érdekképviseleti rendszert ki- ván kiépíteni a kormány zz ipari munkásság részére is. A magyar közvélemény ezzel kapcsolatban bizonyára a legnagyobb helyesléssel fogadja az iparügyi miniszternek azt a kijelentését, hogy megszűnt immár azoknak a munkásszervezeteknek e létjogosultsága, amelyek még ma is a nemzetköziség eszméje alapján állanak és az osztályharcot hirdetik. Ezek a szakszervezetek vagy megváltoztatják álláspontjukat, vagy pedig át kell adniok helyüket oly érdekképviseleteknek, amelyek a nemzeti közösség alapján tömörítik az ipari munkásságot, amelynek túlnyomó része ma már amúgy sem érez lelki közösséget a jelenlegi szak- szervezetek elavult eszmekörével. ♦♦♦tittmiimuMtmtn ii Templossszentelés és bérmálás Lábatlanon Pünkösd hétfőjén nagy napra virradt Lábatlan község katolikus lakossága. Ezen a napon szentelte fel új templomát dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és osztotta ki a bérmálás szentségét a környékbeli híveknek. Már kora reggel nagy mozgásban volt az egész község, sőt Piszke is, amellyel a róm. kát. hivek egy egyházközséget alkotnak. Díszkapukat építettek, zászlókkal díszítették az útszegélyt. Ünnepi hangulat lett úrrá a falun, amely szinte belekap csolódott az eucharisztikus és szent évi ünnepségekbe. A lábatlani kerékpáros leventék diszszakasza már a község határában várta a biboros főpásztorí, a csikós bandérium pedig a cementgyárnál felállított díszkapunál várakozott. A második diszkapunál álltak a fogadásra kivezényelt és a rendet fenntartó formaruhás frontharcosok, gyári tűzoltók és a piszkei leventék. A biboros hercegprimást a község nevében Györgyfalvy Dezső vezetőjegyző, az egyházközség részéről pe dig Rádly Dezső, a piszke-lábatlani rórn. kát. egyházközség elnöke fogadta, ki az üdvözlés után papi asszisztenciával a pápai himnusz hangjai mellett a felszentelendő új templom elé vonult. A fdszentelési szertartás végeztével a főpásztor csendes szentmisét mondott, mely alatt Huszár István kántoríanitó vezetésével az iskolai énekkar és a szalézi kispapok énekkara a „Missa Dei Angelis“ latin énekrészleteket és magyar miseénekeket énekeltek felváltva és együttesen. Szentmise után a hercegprímás szentbeszédet mondott, melyet hangszórókon közelítettek a templom körül összesereglett hiveknek. Szentbeszédében a biboros főpap rámutatott arra, hogy a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. lábatlani cement gyáránák hathatós támogatásával és a hivek törekvésével régen óhajtott templom a legszebb időben, Szent István évében épült a szent király tiszteletére. Szólt a bérmálandókhoz, majd buzdította a híveket, hogy e gyönyörű templom, mely első Szent Királyunk emlékét örökíti meg a hí vek számára, mindig tele legyen s hálával legyünk mindazoknak iránt, akik a templom felépítése körül buz- gólkocttak és azt megvalósították. A szenlbcszéd után kiosztotta a bérmálás szentségét. A bérmálás után fogadás volt a piszkei plébánián, hol különböző küldöttségek járultak a biboros fŐpász- tor elé. Déhúán a lábatlani „Korona* vendéglő szépen díszített termeiben 125 terítékes diszebéd volt. Itt Szauter Károly rk. lelkész a hivek, dr. Rai wann Ernő igazgató a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nevében köszöntötték n hercegprimást, aki erre meleg szavakkal válaszolt. VERS azoknak, akikkel 35 év előtt itt ültem a gimnázium padjaiban. Mint Villon kérdem, hová tűnt az élet mi akkor oly gyönyörűen ragyogott, a jóság, szépség ma már csak emlékek s a szivünk is, ha sápadt s megkopott, a színért s ízért visszajár a múltba és arról dalol, mesél kipirulva. Hová lett a régi pad, amin ültünk s figyeltük, mit magyaráz a tanár, ki ült utánunk rajta s mi lett sorsa — boldogság, bánat, vagy — talán halál, a kis fapad, hol úgy kétségbeestünk vagy elmerengtünk s szivárványt festettünk. S a tollszár hol van, ami tanúja volt, hogy az algebra példán hányszor nyögtünk, a szótár, amit forgattunk bosszúsan, a ceruza, min összeszorult öklünk, hol az énekkönyv annyi édes dallal, de szépen mondtuk, hogy : „Mennyből az angyal.. .* S hol a pedellus s hol a csengetyűje, melynek mindig kétféle volt a hangja, bús szomorú, ha az óra kezdődött, s az óra végén vígan szólt s kacagva, hol krétája, mellyel a padra irta a 10 fillért, ha kiömlött a tinta. Hol van Schedl s Rózsa tanár úr s hol van Borossay s Panghy tanár úr hangja, s hol van Bárdos Rémig tanár úr, hol van ki nyolc évig volt az o ztálynak apja, fennt — Arannyal s Jókaival beszélget, akikről nékünk mesélt annyi szépet. S hol vannak a régi tornaórák, a rehezenvárt szombat délutánok, a kispapok komoly, csendes csapatja, a duplikák és hol van kék ruhájok, és Szaci bácsi finom, rózsás képe, ki olyan jó volt, mint a süteménye. S hol van Stefi, Margit és Ilonka s a többi fény, illat, dal, a többi lány, megőszültek-e ők :s úgy, amint én vagy búsan gondolnak vissza néha talán a régi csókra, amit adott szájuk, de felébrednek, mert sír unokájuk. S hol van anyám s a te anyád is testvér, aki hajnalban könnyes szemmel keltett, s a vonaton a kezem simogatta, hogy jól tanuljak, Ígért kincset, ezret, s úgy csókolta meg búcsúzáskor képem, hogy ízét, mézét még mostan is érzem. — Mond, úgy vagy te is, mint én vagyok gyak- hogy beleülsz a csendbe és magányba [ran, és lehajolsz köze-ebb a szivedhez. hogy joböan szóljon csendes muzsikája és halkan szépen visszaszállsz a múltba, s könnyeid jönnek mind sűrűbben hullva. ÉS újra kérdem, hol van a pad, csengő, a könyv, a toll, a régi lányok bája, hol a tavasz és nagy csillogó szemünk, — eltűnnek s eltűnt a múlt ezer vágya, csak a régi szív maradt meg, ezt tedd el és — beszélgessél gyakran a sziveddel. RÁCZ PÁL ny. vármegyei főjegyző. Esztergom-vidéki tanítók gyűlése. Az Esztergom-vidéki Rk. Népneve- velők Egyesülete hétfőn, f. hó 7 én tartotta X. rendes közgyűlését az esztergomi érs. tanítóképző intézet dísztermében. Megelőzőleg az egyesület elnöke, Jeszenszky Kálmán pre - lárus-kanonok ünnepélyes szentmisét és Veni Sanctet mondott az intézet kápolnájában. A közgyűlésen a főkáptalan tagjai közül az elnökön és dr. Lépőid Antal előadón kívül megjelent dr. Drahos János ált. érs. helytartó és dr. Mértan János prelátus-kanonok, a kettős vármegye képviseletében dr. Radocsay László főispán és Závody Albin vm. főjegyző, a kir. tanfelügyelőségtől vitéz Szabó István kir. tanfelügyelő, Borz Lajos és dr. Pauer István s titkárok, továbbá dr. Torma Imre, Rabenseifer Alfréd, Hell Ferenc és Klein Endre esperesek és az egyesület egyházi és világi tagjai. A himnusz eléneklése után Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok, az egyesület elnöke mondott nagyhatású megnyitó beszédet, amelyben a nemrég lefolyt Eucharisztikus Kongresszus lelki hatásainak állandóvá és általánossá válását óhajtja, majd a tanítóképzés nívójának emelését célzó új törvénnyel kapcsolatban a tani ó tekintélyéről szólt, végül a tanítói tekintély leghatásosabb emelőjéül a krisztusi jellemet állítja a kát. tanítóság elé, amire Szent István, a legnagyobb nemzetnevelő, akinek munkásságát ez év augusztusában Székesfehérvárott törvényben fogjak megörökíteni, a legszebb példát adja a nemzet nevelőinek. A lelkes elnöki beszéd elhangzása után dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok, főianfelügyelő emelkedett szólásra és Szent István életének eddig alig ismert körülményeit és Esztergommal kapcsolatos életviszonyait fejtegette a történelemtudós alaposságával, hogy — mint mondotta — ne általános beszédből, hanem helyhez kötött tényekből ismerje meg a kát. tanítóság Szent István kiváló egyéniségét és nagy munkásságát. Nagy lelkesedéssel ünnepelte a hallgatóság a kiváló tudóst és szónokot. Ezután Szkaika Lajos gyak. isk. tanító, az egyesület társelnöke ismertette az elmúlt egyesületi év történetét. Felolvasta a Kát. Tanítóegyesületek Orsz. Szövetségének elnökségétől jött körlevelet, amelyek a tanítók társadalmi helyzetének javítását célozzák. Egyik körlevél ismerteti az Orsz. Szövetség új tervét: a Kát. Tanítók Szent István Otthona felépítését. Társelnök a terv anyagi támogatására buzdítja a tagokat. Bejelenti, hogy aug. 10-től 14-ig a tanítók és ezen kívül f. évtől kezdve jún. 26 tói 30-ig a tanítónők számára is lesz lelkigyakorlat. A nők lelki- gyakorlata az esztergom-vizivárosi zárdában lesz, amelyre kéri a jelentkezéseket. Örömmel adja tudomásul a tanítóságnak, hogy dr. Torna Imre esperes-plébános a lelkigyakorlatok céljaira 50 P-t adományozott. A talost jelent meg á kamatkérdés erkfllcstndományi megoldása. Irta Ibrányi Ferenc, egyetemi magántanár. Pengd. Megrendelhető a szerzőnél (Esztergom, Szeminárium) ás minden könyvkereskedőnél. ára 4
