Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 44. szám
2 ESZTERGOM lg VIDÉKÉ 1938. június 9 lőtt a szónok és hangsúlyozta, hogy a mai nemzedéknek is Szent István eszmekörében kell dolgoznia. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után dr. Kenessy Béla adott elő szép, vallásos verseiből, amelyekkel megérdemelt sikert aratott, majd az intézet ifj. énekkara szerepeit Bárdos : „Áldott Szent István“ c. művének tökéletes, szép előadásával. Meleg ünneplésben részesítette a diszközgyűA napokban jelent meg a belügyminiszter rendelete, amely intézkedik az államosított városi számvevőségek szolgálati szabályzatáról. A rendelet igen nagy munkatöbbletet ró a számvevőségre a városi háztat tás vitelének ellenőrzése céljából, amely tulajdonképpen az egész államosításnak a lényegét adja. Az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezés ugyanis kimondja, hogy a számvevőségi főnök köteles a város bevételeinek és kiadásainak alakulását állandóan figyelemmel kisérni és odahatni, hogy a kiadások mindenkor a rendelkezésre álló bevételek arányában teljesíttessenek. Ezért elrendeli a miniszter, hogy a számvevőségnek pontos hitelnyilvánítást kell vezetni és az ügyosztályok által bejelentett hiteligényléseket, polgár- mesteri hozzájárulással, minden hóIsmeretes, hogy a tisztviselők egyesületi tagságára vonatkozólag kormányrendelet jelent meg. A rendelet értelmében köztisztviselő nem lehet tagja olyan egyesületnek vagy szervezetnek, melynek nincs kormány- hatóságilag jóváhagyott alapszabálya, vagy amelyet feloszlattak, vagy amelyik egyesület, párt, vagy szervezet a vezetőség irányában való engedelmesség, vagy más kötelesség megerősítésére esküt, fogadalmat, ünnepélyes Ígéretet, vagy más nyilatkozatot kíván, amely lelkiismereti lekötelezést kiván. Ugyancsak tilos a jelvény viselése, kivéve a vitézi rend jelvényét. A rendelet körül teljes a bizonytalanság. A tisztviselők nem tudják pontosan, mit szabad viselni és mit nem, különösen a hadirokkant jelvényt illetően. Miniszterelnöki rendeletről lévén szó, a végrehajtást a lés közönsége Kárpáti Aurélt, a neves magyar írót, aki egy kedves, művészi szépségű és esztergomi emlékeivel kapcsolatos novelláját olvasta fel. A „Christus vincit..." fenséges hangjai mellett fejeződött be az ün népi gyűlés, amelyet az intézeti énekkar adott elő, majd rövid szünet után a rendes évi közgyűlés kezdődött. napra előre költségelőirányzatot kell összeállítani. A hónap kezelési eredményéről pedig a következő hónap lb-igzáró kimutatást késziteni, amely ben a lerovási eredményeket a költségvetéssel össze kell hasonlítani. Az ellenőrzés céljából havonkénti statisztika állítandó össze a háztartási eredményről, sőt a legutolsó három év adatait is nyilván kell tartani és az összesítő kimutatást negyedévenként felterjeszteni a belügyminisztériumba. A rendelet többi része intézkedik ä tisztviselők rangsoráról, a számvevőség pecsétjéről, amelyen a magyar állam címere van „ M. kir. Belügyminiszter alá rendelt városi számvevőség Esztergom“ körirattal. Intézkedik toyábbá a rendelet arról is, hogy a vármegyei számvevőség szolgálati utasítását megfelelően alkalmazni kell. minisztériumok saját hatáskörükben intézik s a tisztviselők a minisztériumoktól várnak intézkedést, a váiosháziak a belügytől, a törvény- székiek az igazságügytől, a pénzügyiek a pénzügytől és igy tovább. Élénk vita folyik a Hadirokkantak, a Frontharcosok, a MOVE és a Turul tagság és jelvények körül. A hadi rokkantak arra az álláspontra helyez kedtek, hogy az ő jelvényük nem jelvény, hanem kitüntetés, illetve kicsinyített mása annak a kitüntetés nek, melyet a Kormányzó adományozott nekik, tehát viselhető. A frontharcosok is akciót indítottak jelvényük engedélyezése érdekében. A MOVÉ országos elnöksége körlevélben értesítette tagjait, hogy a belépési nyilatkozat, illetve a lövész- kötelezvényben előírt fogadalom és ünnepélyes Ígéret alól tagjait feloldja a tagság megtartása mellett. A Turul Szövetség tagjainál az a helyzet, hogy a köztisztviselőktől semmiféle fogadalmat, vagy ünnepélyes Ígéretet nem vesz ki az egyesület. A frontharcosoknál és hadirokkantaknál pedig eskütől vagy Ígérettől teljesen eltekintenek. Mint értesülünk, a köztisztviselők a napokban már megkapták a bejelentési blankettákat, amelynek kitöltésében számot adtak arról, hogy milyen egyesületeknek a tagjai. A rendelet végrehajtási utasítása a napokban jelenik meg. EGYRÓL-MÁSRÓL A múlt héten hozták nyilvánosságra Németország rendelkezését a beolvasztott Ausztria új területi és közigazgatási beosztásáról. E rendelkezés szerint Nórnetausztriát hét kerületre osztották és igy Burgen- landot Stájerországhoz csatolták. A rövidéletű Burgenland, a magyar államtestből kiszakított Nyugatvidék tehát megszűnt mint önálló tartomány. Steierországnak, mint kibővített új tartománynak főnökévé a harminc éves Leiberrechtert nevezték ki. A székváros természetesen Grác maradt, tehát Kismarton is megszűnt székváros lenni. E híradásunk után pontot tehetnénk, ha vissza tudnánk parancsolni azt a nehéz könnycseppet, ami papírunkra esik és rá tudnánk erőltetni kezünkre, hogy ne reszkessen meg benne az írótoll. Amig Burgenland volt, addig reménykedtünk, hogy jöhet fordulat, amely visszavezeti elszakított népeinket, jó német testvéreinket, hűséges horvátjainkat, titkon gyászoló magyarjainkat az anyaország nép- közösségébe. Hittük, hogy élő irredentizmusunk Nyugaímagyarország eltépett országfoszlányát is visszaadja annak a koronának gyöngyei közé, amely nélküle örökre csonka marad. De a sorsfordulat következtében úgy látszik le kell mondanunk reményeinkről, sőt még talán a határkiigazítás gondolatáról is. Hivatalos statisztikai adatok alap ján kitűnt, hogy Magyarországra az elmúlt esztendőben í50.000 métermázsa narancsot és mandarint hoztunk be 3.400.000 pengő értékben, ezzel szemben a legjelentékenyebb gyümölcskivitelünk 154.000 métermázsa volt 3.700.000 pengő értékben. Éppen itt volna már az ideje annak, hogy a magyar gyümölcstermelés és a gyümölcsárak alakulásának magasabb szintre emelése érdekében olyan intézkedések látnának napvilágot, amelyek ilyen kirívó aránytalanságot megszüntetnének. Mi szükség van Magyarországon ilyen nagyfokú narancsbehozalalra akkor, amikor a mi országunkban kitűnő ízű és kellő mennyiségű alma, körte, sziiva és barack terem ? Ha már külföldre nem tudjuk szállítani a gyümölcstermésünket, módot kellene találnunk arra, hogy idebent a lakosság fogyassza és éljen vele. Vagy talán az a vélemény, hogy az a gyümölcs, mely külföldről jött hozzánk, jobb, táplálóbb, egészségesebb, mint az itthoni. Mint minden évben, ezúttal is a költségvetéssel egyidőben került a nyilvánosságra az a kimutatás, amelyben a kormány számot ad az állami alkalmazottak és a nyugellátásban részesülők életviszonyairól. A létszám szinte az egész vonalon emelkedett az előző költségvetési évhez képest, ami mint tudjuk, kifejezésre jutott a személyi járandóságok, úgyszintén a nyugdijak megfelelő emelkedésében is. Az állami közigazgatásban az emelkedés 1890 főnyi, úgy hogy a létszám az 1938—39 költségvetési évben elérte a 77.863-at, mig az állami üzemek személyzetek létszáma 42.733-ra emelkedett. Itt az emelkedés nagyrészt a MÁV-ra esik, amelynek létszáma 28.100 főnyi s ezt követi a posta 12.529 főnyi létszámával. Együttesen tehát az állami köz- igazgatás és az üzemek személyzeti létszáma 120.596 főnyi, mig a személyzeti járadóságok összege 383‘6 millió pengőre rúg, pontosan 29 százalékára az állam kiadási szükségletének. Ezzel szemben a nyugdíjasok létszáma a közigazgatásban 66.644 fő, az állami üzemeknél pedig 70.376 fő; itt is 2330 főnyi emelkedés mutatkozik az előző költségvetési évi létszámviszonyokhoz képest. A költségvetés erre a célra 253.8 millió pengőt irányozott elő, 19 százalékát az összes kiadásoknak. Ezek alapján megállapítható, hogy összesen 257.616 aktiv és volt alkalmazottjáról gondoskodik az állam, még pedig 640 millió pengő erejéig. HIIIEK EMLÉKEZTETŐ JnniQS 9 én (csütörtök): A londoni Citz Livery Club kirándulása. Innins 11-én (szombat): A budapesti tanítók S*ent István zarándoklata. Innins 12-én (vasárnap): A Magyar Turista Egyesület szentévi zarándoklata. A Magyar Fogorvosok Országos Szövetségének diszgyűlése. A Magyar Vegyeskereskedők és Vaslpa- rosok Országos Egyesületének diszközgyűlése. A volt 14-ik nyi'rai honv'«.ogezred ezredünnepólye. Innins 15-én (szerdán): Az Esztergomi Turista Egyesület közgyű- lésa a Vaskapun. Innins 16-án (csütörtök): A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége és a Magyar Biztositástudományi Társulat diszgyűlése. A Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Daloskor nagyzarándoklata. Innins 19-én (vasárnap): A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének díszközgyűlése. Innins 26 án (vasárnap): A Magyar-Lengyel Egyesület szentévi Sobieski evezősversenye. Egyesületek alkonya Valósággal visszahőköl a miniszter a sok jóváhagyásra felterjesztett egyesületi alapszabály tengernyi papirosától. Úgy nőnek a földből az egyesületek, mint bő esőzés után a gomba. Valakiben felbuzdul egy szándék, — elismerjük szívesen: jószándék — hogy végtére is az elaggott toronygomba aranyozok aziluma nem késhet az éji homályban, nosza egyesüljünk valamilyen tarkanevű egyesületbe. A komoly társadalmi és szociális feladatokat szolgáló egyesü- létekre igenis a mai időkben is szükség van, sőt talán fokozottabban, ellenben nincs szükség az olyan felesleges, vagy éppenséggel a már meglévőkkel szemben élet- rehívott kontra egyesületekre, amelyeknek első hivatása, hogy elnöke legyen, aki elnököl, titkára, aki céltalan titkokat őriz, jegyzője, aki jegyőkönyveket gyárt halomra és választmánya, mely sebtiben gyűjtőiveket köröz. A közönség pedig fejéhez kap és tehetetlenül vergőMég júniusban össze kell írni a választókat A hivatalos lap vasárnapi száma közölte a választójogi törvény végrehajtására kiadott belügyminiszteri rendeletet. Ez mindenekelőtt kimondja, hogy az országgyűlési választók névjegyzékének összeállítását ez év június hó 19-én meg kell kezdeni. A rendelet pontosan meghatározza, hogy kit kell családfenntartónak tekinteni, hogy a választójogosultságot igazoló okmányokat gondosan felül kell vizsgálni, épp úgy, mint a hadirokkant és tűzharcos minőséget. A névjegyzéket a lakósság vallomástétele alapján állítják össze. Vallomástételre köteles minden 19. életévét betöltött férfi és nő. A vallo- mástételre szolgáló úgynevezett szárn- lálólapokat a városokban június 21- ig kézbesítik ki és 27-ig kell kitölteni. Ezeket június 27-ike és július 6-ika között szedik össze. A nagy- és kisközségekben a községi elöljáróság közegei házrólházra járva, június 19 ike és július 6-ika között szedik össze a vallomástételeket. A rendelet részletesen intézkedik a számlálólapok felülvizsgálásáról és elbírálásáról. Külön intézkedik a lajsíromos kerületek választójogának megállapításáról. A névjegyzékbe csak azokat szabad felvenni, akiknek jogosultságát a községi elöljáróság, illetve a polgármester megállapította. Ezek alapján kell elkészíteni az országgyűlési, illetőleg a lajstromos választói névjegyzék-tervezeteket, amelyeket augusztus 21-től 31 ig közszemlére kell függeszteni. A névjegyzék elleni felszólamlásokat szeptember 5-ig kell közszemlére kitenni. A központi választmány a felszólamlásokról legkésőbb október 7-ig köteles dönteni. A véglegesen elkészült névjegyzék 1939. évre érvényes. A rendelet végül intézkedik a központi választmányok J megalakításáról. Megjelent a rendelet a városi számvevőségek szolgálatának ellátásáról Teljes bizonytalanság a tisztviselők egyesületi tagsága körűt
