Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 35. szám
2 ESZTERGOM gs VIDÉKÉ 1938. május 5 szónokokat, hogy a Kaszinó őszinte háláját és köszönetét tolmácsolják egyesületeik számára, majd előterjesztette a választmánynak inditvá ványát, hogy gróf Széchenyi Viktort, Fejérmegye főispánját, a Széchenyi- nemzetség illusztris tagját a Ka szinó tagjává válassza meg. A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta, majd a Hymnus eiéneklésével befejező dött a fényes díszközgyűlés. Este 8 órakor a Kaszinó tagjai a Fürdő-szálló színháztermében Szé chenyi emlékvacsorára gyűltek. Az ünnepi beszédet a Széchenyi-serleg gél dr. Marczell Árpád gimnáziumi tanár mondotta, A nemesveretű szónoklatból a következőket idézzük: — Az Esztergomi Széchenyi Kaszinó minden esztendőben megüli halhatatlan eszményképének, a nagy Széchenyi Istvánnak magasztos emlékét. Minden esztendőben legalább lélekben, gondolatban elzarándokol Hozzá, hogy hitet, okulást, erőt nyerjen Tőle. — Széchenyiről általánosságban sokat szoktak beszélni, de kevesen ismerik. Említik alkotásait, pedig Széchenyi sokkal többet tett és sokkal többet jelentett a magyarság életében. Magyarságát igazi messia- nisztikus szellemmel fogta fel, nemzete számára hatalmas világnézetet alakított ki, minden lépésével ezt szolgálta — valósággal meg akarta váltani nemzetét. Hitt nemzete értékeiben, nagyrahivatoítsógában. Ez adja meg Széchenyi igazán monumentális, nagyszerű alakját. Dr. Marczell Árpád vázolta ezekVasárnap a budapesti Keresztény Községi Párt és a Wolff Károly Klub kirándulást rendezett Esztergomba. A keresztény politikai és közélet ve- zetőférfiaiból álló mintegy száztagú zarándokcsoport dr. Ernszt Sándor ny. miniszter, gróf Esterházy Móric ny. miniszterelnök, dr. Csilléry András ny. miniszter vezetésével reggel fél kilenc órakor érkezett Esztergomba, ahol ünnepélyes fogadtatás után a Bazilikába vonult és résztvett a nagymisén, amelyet dr. Serédi Jusz tinién bíboros hercegprímás az Adal- bert-ünnep alkalmából pontifikáit. A kirándulók csoportjában résztvett még Szendy Ferenc Budapest polgármestere, Homonnay Tivadar, Müller Antal, Petrovácz Gyula országgyűlési képviselő, Schüler Dezső alpolgármester, Morvay Endre tanácsnok, Király Kálmán tanácsnok, Antalffy Géza, továbbá Cselényi Pál, a kereszténypárt ügyvezető alelnöke, Raitz József vezérigazgató, Papp Ferenc, Kosztolányi Sándor igazgató, Aichner Albert, Császár Ferenc, Sáldi Béla, Hegedűs Armand, Hedoy Aladár, Szabó Géza törvényhatósági bi zottsági tagok, Salamon Géza tanácsnok. A bazilikái mise után a prímási palotába vonultak a vendégek, ahol a képtár és más nevezetességek meg tekintése után a bíboros hercegprímás előtt tisztelegtek. A tisztelgők ólén dr. Csilléry András köszöntötte a bíboros főpásztort, aki válaszában a keresztény katolikus elvek közéleti érvényesüléséről szólott és hangsúlyozta, hogy a mai válságos világviszonyok közepette a nemzet belső életében őszinteségre van szükség mindenek felett. Déli 1 óra után az Esztergomi Katolikus Kör helyiségében bankett volt, amelyen az említett fővárosi vendégeken kívül az esztergomi előkelőségek közül részlvett dr. Frey Vilmos alispán, Glalz Gyula poigór mester, dr. Schmidt Sándor bányaután a Széchenyi-korabeli Magyar- ország berendezéseit, állapotát és az ország helyzetét Európában, majd tömör vonásokkal jellemezte Széchenyi programmját és reformjait s a hallgatóság elé ámította azt a koncepciót, amely Széchenyinek mindezen törekvését egységes keretbe foglalta össze. Hiába volt azonban Széchenyi a legnagyobb magyar, a legnagyobb lánglelkű politikus, '„Szé- chenyi az események forgatagában egyedül maradt s ez okozta életének tragédiájátDr. Marczell Árpád beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: — Nagy Széchenyink, mi trianoni magyarok, megértjük a Te szellemedet. Megértjük a történelem szavát és dolgozni akarunk a jövőért. A Te áldó szellemed megelégedéssel nézze onnan felülről. Emelem ezt a serleget Magyarország nagy alakjának, a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak örökké élő emlékére. Dr. Marczell Árpádot az emlékvacsorán megjelent közönség hatalmas beszédéért hosszasan ünnepelte, majd a főispán indítványára elhatározta, hogy a beszéd szövegét a díszközgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolja. A díszvacsorával a Kaszinó bensőséges jubileumi ünnepsége véget is ért, A díszvacsorával kapcsolatban ki kell emelni Venesz Jánosnak, a Fürdő Szálló bérlőjének gondos és figyelmes kiszolgálását, mely általános megelégedést váltott ki a megjelentekből. ügyi főtanácsos, dr. Lépőid Antal, dr. Szokolay Antal prelátus kanonok, báró Ungár Károly katnnai parancsnok, dr. Krecsányi Kálmán rendőr- főtanácsos. Az ebéd alatt dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok a kör elnöksége részéről felköszöntőt mondott a kormányzóra, Glatz Gyula polgármester pedig a szentistváni jubileumot ünneplő Esztergom város közönsége nevében üdvözölte a keresztény köz élet fővárosi vezetőférfiait, akik ré-. széről elsőnek dr. Csilléry András szólalt fel. Dr. Csilléry András nagyhatású beszédében hangsúlyozta, hogy a Keresztény Községi párt a szentistváni fundamentum alapján indult el és hogy Wolff Károly eszménye volt a keresztény testvériség ápolása a közületek és városok között. A továbbiakban megindokolta a keresztény községi párt életrehívásának szükségességét és időszerűségét. — A régi liberális világ rombolásának hatásait érezzük az egész országban és ezekkel a hatásokkal kell gyökeresen leszámolnunk — mondotta többek között —. Hogy Wolff Károly éppen a fővárost, ezt a nagy kulíúrális és gazdasági empóriumot választotta működése színtéréül, ev vei dokumentálni akarta, hogy az elindulásnak is ott kell megtörténnie, ahol a mérgezés kapott lábra. A mérget ki kell ölni az ország vérkeringéséből. — Ezekben a pillanatokban, amikor az európai helyzet súlypontja ránkhelyeződött, vigyázzunk, hogy magunk őrizzük meg azt az önállóságot, amelyet Szent István minden körülmények között meg tudott Őrizni. — Ne szaladjunk idegen eszmék után és az eszmének ne a külsőségeit, hanem a tartalmat nézzük. Ma a magyarságnak ugyanolyan a helyzete, mint Szent István idejében volt. Ma is a magyarságnak meg kell állania a saját lábán, különben le fogják radírozni Európa térképéről. Kétszeresen kell alátámasztanunk keresztény felfogásunkat, érvényesítenünk kell a krisztusi szociális igazságokat, mert akkor mindenki ide fog vágyakozni és nem fogják azt követelni, hogy mások teljesítsenek'Jtt olyan feladatokat, amelyek teljesítése a mi keresztény erkölcsi kötelességünk. A nagy éljenzéssel fogadott beszéd után dr. Ernszt Sándor emelkedett szólásra. Mindvégig lelkes érdeklődéssel kisért beszédében — hivatkozva a fős ékesegyházi Szent Adalbert beszédre — arról szólott, hogy a jelenlegi viszonyok között, amelyek nemcsak azért nehezek, mert nehezen él a magyar, hanem azért is, mert egyáltalán a magyarnak nemzeti és állami léte ilyen rettenetes sorsba jutott, — legyen mindenki férfi és jellem. Szentirás legyen ez mindenki előtt, akkor bizalommal tekinthetünk a jövőbe. — A nemzetek úgy halnak meg, mint az individuumok, azonban a nemzetek csak úgy élhetnek, ha a nemzetek többsége, különösen az intelligencia többsége megtesz mindent, Piszkén a múlt héten tragikus hirtelenséggel, szivszélhüdésben meghalt vitéz Torday István, a világháború szépen dekorált tűzharcosa. Még előző nap a lábatlani frontharcos főcsoport formaruhás csapatában menetelt s másnap már kiterítették a bajtársi ruhában. Katonahalál békében. Ma még piros élet, holnap fehér álom . . . Temetésén részt vett az egész község, a jegyző és bíró vezetésével, a lábaíiam cementgyár alkalmazottai, élükön az igazgatójukkal, négyes sorokban sz elemi iskolások, kik korai árvaságra jutott pajtásuk bánatát óhajtották ezzel enyhíteni, a vitézek népes küldöttsége, a lábatlani frontharcosoknak zászlós csapata. Esztergom megye vitézei nemrég diszes halotti leplet c-ináltattak, mely most borította le első Ízben egy rendtárs koporsóját. Ez a különben szomorú elsőség, — mondotta gyászbeszédében a hadviseltek szónoka — legyen szép szimbóluma annak az elsőségnek, amellyel az elhalt rendtárs mindenkor élén haladt bajtársainak a háborúban, munkatársainak a gyárban, polgártársainak békében, a katonai és polgári kötelességek teljesítése terén, a legnehezebb időkben, a legválságosabb helyzetekben nem kiméivé önmagát és feláldozva egészségéi. Hisz ennek az átlagkölelesség teljesítést messze meghaladó önzetlen áldozatkészségének, példás szorgalmának és fáradhatatlan buzgóságá- nak tulajdoniihatő korai halála is, mert bár úgynevezett békében és polgári foglalkozása közben lepte meg őt a halál és ragadta ki kegyetlenül a négy szép gyermekkel megáldott boldog családi körből, borai és váratlan halálának okát méltán kereshetjük és joggal láthatjuk világháború múltjában, a harctéri szenvedésekben, nélkülözésekben és megpróbáltatásokban s forrón szeretett családjának jólétéért folytatott nehéz életküzdelem gondjaiban és fáradalmaiban. A halálával legközvetlenebbül és legmélyebben sújtott családja és rokonsága gyászában és bánatában testvéri magyar érzéssel osztozott a falu népével együtt a hadviselt társadalom, mint ahogy vitéz Torday István rövid életében egyformán tündököltük a katonai és polgári erenyek. Mi, volt katona és rendtársai, csak hálával és meghatottsággal nézhettük mint az idők kedvező változásának, a közhangulat és közs.í ellem rég amit a nemzeti lét érdekében a kritikus és roppant válságos pillanatban tenni kell 1 — 1526. óta sohasem volt a magyar olyan nehéz helyzetben, mint jelenben van, — mondotta beszéde további részében. Ilyen körülmények között minden magyar ember jól gondolja meg, mit cselekszik. — A prímási palotában látottak nyomán, valamint a várfalak között gondolataink támadtak. Különösen amikor a bíboros főpap bejött hozzánk és hivatkozott arra, hogy a prímási szék nagysága és fensége, amely Magyarországon oly sokat jelent, megköveteli az őszinteséget. En is azt mondom a bíboros főpappal: őszinteség és soha kétféle gondolat, mert ez az egyedüli helyes magatartás és erre van a legnagyobb szükség ma, ha ezt a nemzetet fenn- tartáni akarjuk. A főváros és Esztergom város színeivel Ízlésesen feldíszített teremben elköltött ebéd után még a nevezetességeket tekintették meg a vendégek, majd a délutáni órákban hagyták el a szép májusi napsütésben melegedő várost a sikeres kirándulás emlékeivel. várt és óhajtott kialakulásának beszédes jelét azt a bensőséges és külsőségekben megkapó szép temetést, amellyel a jól vezetett és igaz magyar érzésű falu elöljárósága és népe megbecsülte és halóporaiban megtisztelte vitéz fiát és még inkább meghatott a munkaadó cementgyár igazgatóságának nemes elhatározása, amellyel az özvegyét, támasz nélkül maradt kis árvák anyagi segítségére sietett, hogy nyugdíj kilátásba helyezésével segítsen rajtuk. Vasárnap még frontharcos díszőrségen állt vitéz Torday István. A Duna túlsó partjára révedező szeme, cseh vártán akadhatott meg, gyilkos és alattomos ellenséges szurony fénylett feléje a békésen hömpölygő folyam balpartján. S bizonyára nem annyira az immár közel húsz esztendős trianoni gyász, mint inkább a közeli megváltás érzése dobogtatta meg annyira szivét, amelyet a világháború hősi múlt és a húsz esztendős honfibánat annyira beteggé tett, hogy ezeknek az örömteli várakozással terhes időnek izgalmát nem birta ki. Megrepedt . . . Azzal a vigasztaló érzéssel mondtuk ki a különben oly nehéz búcsúzószavakat, az utolsó Isten Hozzádot, hogy amiért vitéz Torday a háborúban fegyverrel kezében emberfeletti módon küzdött, amiért azóta dolgozott, aminek önzetlen szolgálatára négy szép gyermeket nemzett és nevelt, s ahová még vasárnap is a frontharcos őrségen vágyakozva tekintett, a drága magyar föld ismét a miénk lesz. Ő pedig bizonyára már az égben imádkozik értünk és azért, hogy mielőbb így legyen 1 Áldás emlékére 1 v. Zs. y, dr. Ipartestületi közlemények A folyó hó 4-iki, szerdai sütőipari szakosztályi ülés a közbejött akadályok miatt elmarad és az jövő hét szerdáján, f. hó 11-én lesz a Magyar Királyban megtartva. A Sütőipari Szövetség több fontos ügyben kér döntést, ezért kérjük a sütőiparosokat, hogy ezen az összejövetelen a teljes számban szíveskedjenek megjelenni. Az iparteslületek elnökei szombaton, f. hó 7 én a kontárügy, az OTI sérelmek, a kisipari hitelellátás, a 600 milliós beruházás és a 48 órás munkahét ügyében az IPOK ban értekezlet lesz. A javaslatokat az iparossággal e helyen ismertetni fogjuk, A fővárosi Keresztény Községi Párt látogatása Esztergomban Vitézt temettek.
