Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 32. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1938. április 24 fognak szerepelni. Szükséges tehát, hogy a zenekar hangszereit megja­víttassa a vezetőség, mert a fűtetlen, nedves fészerben, melyben Levente Otthon hiányában kénytelenek va­gyunk a hangszereket és ruhákat tartani, bizony nagy kárt tett a fagy és nedvesség. 600—700 P-vel az egész zenekart oly állapotba lehetne hozni, hogy egyik büszkesége lehet majd a város­nak az Esztergomban megforduló idegenek előtt. A zenekar a maga fajában (a budapesti zenekarok be­számításával is) országos viszony­latban az elsők között áll, amit bizo­nyít a Szombathelyen tartott országos versenyen nyert első díj. Végzetül leközölünk egy-két gon­dolatot a polgármester 12899—1937. számú „A városi levente intézmény erkölcsi és anyagi támogatása“ cél­jából kiadott körlevélből: „A leventék hazafias és vallás­erkölcsi nevelése városunkban igen örvendetesen fejlődik. Leventeifjúsá­gunk nevelésénél igen hathatós esz köz, hogy a társadalom magasabbb rétege is szeretettel figyeli műkö­dését . . . Ezért kérem mély tisztelettel Mél­tóságodat, Nagyságodat, méltoztassék a bölcs vezetése alatt álló hivatal, intézet, intézmény, egyesület tagjait és azokon keresztül családtagjait és hozzátartozói figyelmét a Levente Egyesület működésére felhívni. Meg­mozdulások alkalmával városunk tár­sadalma a hazafias és komoly célra alakult leventeintézményt támogassa, amint azt a nemzet ifjúsága meg is érdemli." Bízunk benne, hogy a város közön­sége megértéssel fogadja sorainkat és szívesen siet a zenekar segítsé­gére. A Levente Egyesület Vesetősége. Nagy közönség részvétele mellett zajlottak le a hnsvtéi serlegmérkőzések az új sportpályán A Move Esztergomi Sport Egye­sület által husvétvasárnap és hétfőn lebonyolított Szent István serlegmér kőzések szép sportot és erkölcsi si­kert nyújtottak. Vasárnap Dorogon mintegy 1500 néző jelenlétében először Esztergom csapata mérte össze erejét a Tokodi Ü. S. C. tizenegyével, mely mérkő­zést Tokod legénysége 3:2 félidő után 8 : 2 arányban nyert meg. Az eredmény nem méltó kifejezője a két csapat által nyújtott képességek­nek, mert az első félidőben Eszter­gom csapata teljesen egyenrangú ellenfele volt Tokod csapának és ezen félidőben, ha Esztergom csak egy igazi lövő csatárral rendelkezik, úgy egész más eredmény alakulha­tott volna. Az UTE és DAC összecsapásából a rutinosabb UTE csapata került ki győztesként 2 : 1 arányban. Ez a mérkőzés nyújtotta az igazi amatőr- futballt, mert amig UTE szép tech­nikás futball tárházát vonultatta fel 90 percen keresztül, addig Dorogi A. C. lelkesedésével ellensúlyozta az újpestiek fölényét és az utolsó per­cekben diktált hajrájukban csak Ak­navölgyi bravúros védése mentette meg UTE-t a vereségtől. Mindenki nagy kíváncsisággal ké szült a hétfőn Esztergomban sorra kerülő mérkőzések elé, azonban a hirtelen téliesre fordult időjárás so kákát visszatartott és így alig 500 néző előtt mérkőztek a közdő felek. A mérkőzést megelőzően a négy csapat a díszpáholy elé vonult, Bhol Adorján Gyula ügyvezető elnök üd vözölte a város vezetőségét élén a főispán képviseletében megjelent dr. Eiter Jenővel és dr. Brenner An­tallal, majd üdvözölte a résztvevő egyesületeket, rámutatva ezen nap nak Esztergom sportjában való je lentőségére. Az első mérkőzésre Tokod és Do­rog legénysége sorakozott a pálya közepén és Schiller biró sípjelére megindult a küzdelem, hogy hivatott legyen eldönteni a Szent István-ser- leg ezévi otthonát. Sajnos ezen mér­kőzés nem nyújtotta azt, amit vár­tunk tőle. A mérkőzés eredménye 6: 1 Tokod javára. A mérkőzés első félidejének 20. percében Nagyfejed a DAC középfedezete Szkupival való összecsapás után megsérül, helyette tartalék áll be és talán ez is oka volt annak, hogy a dorogi legénység nem nyújtotta azt, amit nyújtott előző nap Újpest ellen. Utána az Újpest tizenegye futott először a pályára, majd követi az esztergomi csapat teljesen új felsze­relésében. Újpest csapatán is meg­látszik az előző napi nehéz mérkő zés és az első percek tapogatódzó játéka nehezen akar komolyabb fór. mában felfejlődni, amit nagy mérték ben meghiúsít az esztergomi fiúk mindent elsöprő lelkesedése és láb dftért való küzdése s igy az újpesti rohamokat még sikerül csirájában elfojtani. Mindenki tisztában volt azonban azzal, hogy Újpest kifogás­talan technikája felőrli az esztergomi csapat energiáját. Az első gólt Újpest a 21. percben érte el Horváth II. révén, akinek la­pos lövésével szemben Sárkány te­hetetlen volt. A 27. percben Juhász nak sikerült keresztül törni az ellen­fél védelmén, már a tizenegyes pont nál van, a lövéssel azonban kivár és igy Aknavölgyi testi épségének kockáztatásával, vakmerő beleveté- sével menti b helyzetet. Utána fekvet marad, majd ismét elfoglalja helyét a kapuban, azonban néhány percnyi szédelgés után végleg kénytelen el­hagyni a pályát, mert az összecsa­pás alkalmával könnyebb agyrázkó­dást szenvedett és a kórházba való szállítása vált szükségessé. Helyét Balázs Sándor foglalja és a közép­csatárból akkreditált kapus nagysze­rűen oldja meg feladatát és háiítja el az esztergomi csatároktól időnként teremtett veszélyt. A félidő másik két gólját ugvan csak Horváth II. révén éri el az UTE, míg a második félidő góljain Hor­váth és Róna II. osztozik. így a vég­eredmény ö: 0. A két napon látottak alapján ki kell emelnünk a Tokodi ÜSC csa­patából a veterán, azonban soha ki nem öregedő Gárdonyi szereplését, Sérdi II. és Rozgonyi teljesítményét. A DAC-ból Jaksi kapust, Nagyfejeöt, Klauszt és Gyömbért. Az UTE-ból Horváth II., Róna II., Unger játékát, a MESE-ből Vighet, Bakos II., Hi- lákot, Petrót és végül az UTE ból Aknavölgyi kapust, akit azért hagy­tunk utoljára, hogy példaként állít­suk játékosaink elé, aki megmutatta, hogy igazi magyaros sportszívvel és lelkesedéssel hogy kell küzdeni a klub színeiért, akinek a DAC elleni vakmerő, sok esetben életveszélyes beleavatkozásai megszerezték egye­sületének a serleget és avatták a mérkőzések hősévé. Esztergom csa­pata megtette kötelességét s nincsen szégyenkezni valója azért a 8: 2 és 6:0 ért. A mérkőzés után dr. Etter Jenő szép beszéd kíséretében adta át a győztes UTE csapatának a serleget, amely azt háromszoros éljennel kö­szönte meg. A húsvéti serlegmérkőzéseket a Levente Zenekar által intonált Him­nusz fejezte be. A szép sportteljesítmény megren­dezéséért őszinte elismerésünket kell kifejeznünk az agilis rendezőbizott­ságnak. Reméljük, hogy hasonló sporteseményekben gyakran lesz ré­szünk, akkor azután a közönségsi kér sem fog elmaradni. Mi azt hisszük, hogy egyesületünk vezetősége minden tekintetben ki­elégítő és eredményes munkát vég­zett és megmutatta, hogy törhetetlen akaraterővel és az egyesület ügyeit magáévá tevő elnökkel minden aka­dályt le tudnak győzni és tudnak alkotni. Mi a magunk részéről csak sok sikert kívánhatunk a jövőre és ezúton hívjuk fel fiaink figyelmét arra, hogy dr. Brenner Antal, az Egyesület elnöke elvégezte azt a munkát, melyet magára vállalt és most rajtuk a sor, hogy ez a munka meghozza gyümölcsét, a győzelme­ket, mely győzelmek boldoggá fog­ják tenni elnöküket, akinek elégté­telek lesznek az eredmények fárad­ságos és áldozatkész munkájáért. Meg kell, hogy emlékezzünk azok­ról, akik az egyesület segítségére voltak ezen ünnepség létrehozásában igy Zahorák Ferencről és Üveges Jánosról, akik a díszpáholy ingyenes megcsinálásával adták tanujelét sport- szeretetüknek és mindazoknak, akik akár közvetlen, akár közvetve hoz­zájárultak a mérkőzés erkölcsi sike­réhez. Visegrádi vár — Visegrádon évek óta foltozgatják, ragasztgatják a mégis állandóan om­ladozó, évszázados, királyi várrom kőfalait, melyeknek minden kövéhez dicső múltúnk egy-egy emléke fű­ződik. Az utóbbi két év alatt földerítet­ték Máiyás királyunk egykori, me­sés hírű, dunaparti palotájának né­hány szomorúan lepusztított helyi­ségét. A további ásatások azonban megakadtak itt, de tovább folytatód­nak a Salamon-torony alatt, az or­szágúira emelkedő, lőréses bástya­falnak dunaparti végénél, hol az or­szágút miatt, évekkel ezelőtt nagyobb falbontásokat végeztek. Most ismét az országút és a Dunapart rende­zése miatt van ott szükség némi változtatásra. A tervbe vett díszesebb országszázló elhelyezésére is igen alkalmas hely kínálkozik itt. A csákányok tehát belevágódnak a földbe s csakhamar egy négy- szögletes toronynak a 2.7 m vastag falai bontakoznak ki Erre tovább folytatódik a kisebb méretekre ter­vezett ásatás s néhány nap múlva ablak, ajtó, lőrések sötét üregeit tisz­títják ki a hamuval, «dénycserepek kel, emberi- és állatcsontokkal, vas darabokkal, épületkövekkel, vakolat­tal kevert, nyirkos töltelékföldből. az országút alatt Legalább 60 fontos vaságyúgolyó is került eddig innen elő. Ez az eme­letes, a jelenlegi talajban 7 m-nyire süllyedő torony nemcsak a Duna- partot zárta el, hanem biztosította a vár vízszükségletét és a dunai szál­lításokat is. E torony fölé, melyen egykor az Anjouk liiiomos, a Hu­nyadiak hollós és Zsigmond sasos lobogói lengtek, tervezik a Szűz Má­riás országzászló elhelyezését. Ez nem a visegrádiaké, de valóban az egész országé lesz. Az országzászló­val együtt stílszerűen ki fogják épí­teni és egészíteni a lőréses bástyafal csonka végeit, amint azt az országút, a hegy sziklái és a Dunapart enge­dik. Hogy ihlet szálljon meg min­denkit, ki e nagymultú földre lép. Gondolatokba merülten szemlélte meg a múlt napokban e helyeket — Mátyás király palotájában és a leg­újabban kibontott torony romjait — József főherceg és neje is. Most van munkában a Mátyás király féle kolozsvári szobor fejmá­solatának emlékszobra. Leleplezése még az idei őszi hónapokban lesz. Országos nevezetességű művek ké­szülnek itt, főleg két lelkes férfiú: Zsitvay Tibor volt igazságügyminisz­ter és Schulek János műépítész buz- gólkodása folytán. MtMtwvmHvmmnmmtMmumnmtmtumunmuMvnttutv Az Eucharisztikus Kongresszus máris sikerült A húsvéti ünnepek alkalmából nyilatkozott a budapesti XXXIV. eucharisztikus világkongresszus ren­dező főbizottsága. A különféle al­osztályok jelentéseit a következőkben foglaljuk össze. Mihalovics Zsigmond c. kanonok, az előkészítő főbizottság igazgatója kijelentette, hogy arra a kérdésre, sikerül e majd a kongresszus, fele­lősségének teljes tudatában határo zott igennel válaszol. Sőt, a kon­gresszus máris sikerült. Hiszen a kongresszus elsősorban szellemi energiák kisugárzása és az előkészi- és szellemi, lelki eredménye máris nagyszabásúnak mondható. Egész Magyarország tartott lelkigyakorlatot, a 400 milliónyi katolikus világegyház pedig hasonló bensőséggel fordult az Eucharisztia felé a budapesti ün­nepségek kapcsán. Ha hozzávesszük nemzeti szempontból, hogy a kon­gresszust előkészítő nyomtatványok mUliószám vonták az egész világon a figyelmet a csonka hazára és ha szambavesszük a kongresszus részt­vevőinek egyrészt nagy számát, más­részt személyes kiválóságát és mél­tóságát, akkor valóban azt mond­hatjuk, hogy a kongresszus eszmei­leg máris sikerült.

Next

/
Thumbnails
Contents