Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 30. szám
1938 április 17 ESZTERGOM ös VIDÉKE 3 tekintették az ásatásokat és a bazilikái nevezetességeket. Délután 2 órakor közös ebéd volt a Magyar Királyban, majd 5 órakor kezdődött a bencésgimnázium disz termében a vándorgyűlés. A társulati tagokon kivül megjelent nagyszámú esztergomi intelligens közönség első soraiban foglalt helyet Mesz- lényi Zoltán dr. püspök, Radocsay László dr. főispán, Fehér Gyula nagyprépost, dr. Lépőid Antal, dr. Hamvas Endre, dr. Csárszky István, Jeszenszky Kálmán prelátus-kanonok, vitéz báró Ungár Károly alezredes, katonai parancsnok, dr. Frey Vilmos alispán, dr. Brenner Antal polgármesterhelyettes stb. A vándorgyűlés dr. Schmidt Sándor szép és lelkes üdvözlőbeszédével kezdődött, amelyben köszöntötte a társulat elnökségét és megjelent tagjait és utalt arra, hogy a társulat Szent István emlékének szenteli vándorgyűlését. Szent István szellemé nek tisztelete eredményezze azt, hogy ezentúl minél többször keresse fel a társulat a magyar vidéket. A magyar vidék földtani megismerést nagy fontosságú a nemzetgazdasági és kulturális fejlődés szemponjából. A jelen vándorgyűlés jelentőségéhez tartozik annak a körülménynek ország-világ előtt való igazolása is, hogy minél többet tud valaki a természet világából és minél többet ismer a természet örök szabályaiból annál inkább szüksége van egy fix pontra. Ezt keressük, ezt kutatjuk és ez nem lehet más, mint az Isten gondolata. — Nemcsak a földrajzilag, hanem a földtanilag is egységes nagy Magyar- országért küzd a Magyar Földtani Társulat. Beszéde végén a biboros-herceg- primás üdvözletét tolmácsolta, aki nagy egyházi elfoglaltsága miatt személyesen nem fogadhatta a társulat tagjait és nem jelenhetett meg a vándorgyűlésen. Dr. Schmidt Sándor üdvözlő beszéde után a távollévő dr. Vendl Aladár helyett dr. Liffa Aurél, a társulat másodelnöke mondott megnyitó beszédet. Megköszönte az üdvözlést, a szives esztergomi fogadtatást. Annál is inkább S2Ívesen jött a társulat Esztergomba, mert a vá rost kulturközpontnak tekinti. Esztergom már akkor is tagja volt a Földtani Társulatnak, amikor az még csak bölcsőjében élt Kivaló természeti adottságai is vonzották Esztergomba a társulatot. Esztergom vidékét és földjét minden jó természetbúvár szívesen fürkészi. Elmondhatjuk, hogy nemcsak megszentelt, hanem megáldott is Esztergom földje. A meleg éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó után dr. Mauritz Béla a hegyek keletkezéséről és elmúlásáról, dr. Telegdy-Róth Károly Esztergom és környékének földtani múltjáról, dr. Lóczy Lajos pedig a magyarországi hidrogeológiai kutatások jelentőségéről tartott értékes, magasszinvonalú előadást. Vármegyénkben 18 Országzászló felállítását tervezik Vármegyénk kisgyűlése és közig, bizottsága folyó hó 12-én tartották meg rendes havi üléseiket a vármegyeház kistermében dr. Radocsay László főispán elnöklete alatt. A gyűléseken az előadókon és a hivatalbeli tagokon kívül a választott tagok is tekintélyes számban vettek részt. A kisgyűlés 76 pontból állő tárgy- sorozatát dr. Závody Albin vármegyei főjegyző és vitéz dr. Zsiga János vm. II. főjegyző, dr. Jánoskúti József vm. aljegyző és dr. Ghyczy István vm. közigazgatási gyakornok ismertették. A kisgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette és ily irányú javaslattal a törvényhatósági bizottság elé terjeszti a vármegye különböző alapjainak számadásait. A háztartási alap számadásával kapcsolatban az alispán bejelentette, hogy a vármegye főtisztviselői részére az elmaradt karács onyi segély pótlásaként megajánlott jutalmazást a belügyminiszter nem engedélyezte. A kisgyűlés több tagja az autonómia szempontjából sérelmesnek talalta ezen döntést és annak megváltoztatásának kieszközlését indítványozta, azonban az alispán kérésére a javaslattól el- állottak és a kisgyűlés a zárszámadást és az alispáni bejelentést egyhangúlag tudomásul vette. Foglalkozott a kisgyűlés a községi dijnokok nyugellátására, a hordójelzésre és a gyümölcsfák kötelező bejelentésére és szakszerű kezelésére vonatkozó vármegyei szabályrendeletek módosításával és az alispáni javaslat elfogadása kapcsán elhatározta, hogy a törvényhatósági bizottságnak ezen szabályrendeletek módosítását, kiegészítését, modemi zálását indítványozza. A gyümölcsfákra vonatkozó szabályrendelettel kapcsolatban vitéz Szívós-Waldvogel József kisgyűlési tag szóvátette, hogy Esztergom sz. kir. megyei város területén egyes gyümölcsfatulajdonosok semmit sem tesznek a gyümölcsfákra kártékony növények és állatok elleni védekezés terén, hasonlóképpen az egyesek, sőt a hatóságok sem védekeznek a cserebogarak pusztítása ellen. A kisgyűlési előadó tájékoztatta a bizottságot a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló törvényben foglaltakról, mely szerint minden birtokos köteles a fák rügyenek faka dása előtt, legkésőbben azonban március hó végén s a későbben mutatkozó kártékony hernyókat, valamint a cserebogarakat tömegesebb meg 1LU* a tavaszi FÉRFI ÖLTÖNY-jós FELÖLTŐ SZÖVETEK továbbá NŐI RUHA és KOSZTÜM KELMÉK, melyekből gyönyörű választékot mutat be vételkényszer nélkül DIVATÁBUKEBESKEDŐ SZÉCBENYI-TÉB 21 jelenésük alkalmával is megfelelő módon elpusztítani. Vitéz Szívós-Waldvogel József újabb felszólalása szerint Esztergomban nemcsak az ellenőrzés, de még az ellenőrzéssel megbízandó tiszt viselő kijelölése sem történt meg és ezért erélyes intézkedéseket kér az alispántól, amit az alispán kilátásba is helyezett. A kisgyűlés Szabó István törvény- hatósági útkaparó nyugdíjazása után örömmel hallgatta az alispáni jelentést az ereklyés országzászló-akció vármegyénkben jelenlegi helyzetéről, mely szerint ezidőszerint három országzászló van, ez évben hét §vágy nyolc községben, jövőre cirka tiz községben állítják fel az országzászlót. Bejelentette az alispán, hogy az országos bizottság vármegyénk területére kiterjedő hatáskörrel vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornokot bízta meg képviseletével. Letárgyalta a kisgyűlés a tatatóvárosi községi virilis névjegyzék ellen beadott fellebbezéseket, melyek közül egyet elutasított, kettőnek pedig helyt adott. A kisgyűlés vitéz jákfai Gömbös Gyula emlékszobrára 1000 pengőt szavazott meg. A közigazgatási bizottság ülésén felolvasott alispáni március havi jelentés megemlékezik március 15-ről, amely nemzeti ünnepet vármegyénk területén a városok és községek lakossága hazafias kegyelettel ült meg és méltóan áldozott a nagy idők emlékének. Említésre méltó eseménye március hónapnak Komárom szabad királyi megyei városnak azon nagysikerű ünnepe, melyet ország- gyűlési képviselőjének, dr. Zsindely Ferenc törvényhatósági bizottsági tagnak vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá történt kinevezése alkalmából rendeztek és amelyen a város egész társadalmának szeretete és ragaszkodása megnyilvánult az ün- nepelttel szemben. Esztergom városban megkezdődtek az ünnepi esztendővel kapcsolatos sorozatos, részben országos, részben helyi jellegű ünnepségek. Március 20 án adták át rendeltetésének a főispán hathatós szorgalmazása és támogatása réven létesült táti óvódat. A vármegyei gazdasági felügyelő márciusi jelentése szerint az éjjeli fagyok a vetéseknek még nem ártottak, ne fejlődésüket lassítják. Az őszi vetések és őszi takarmányok a a korai tavaszodásra szép fejlődésnek inndultak, csak az utolsó tiz napban lassult meg e fejlődés csapadékhiany és az éjjeli fagyok következtében. A takarmánykőszlet elegendő, az alomhiányt tepett tengeri szárral és falombbal pótolják1 A gyümölcsfák virágzása dús volt, de nem védett helyeken jelentékeny fagykárodat észleltek. Az alUtárakban kisebb hullámzás fordult elő az elmúlt hóban, de az árak még mindig tartottak. A terményárak szilárdak. A mezőgazdasági munkások «ellő munkaalkalmat találtak. A jószág kon diciója jó. Az államépitészeti hivatal főnöke bejelentette, hogy az Esztergom— dörög közötti útszakasz átépítését "befejezték. Az Esztergom budai th. közút Esztergom városi átkelési sza kaszán a bazalt és cementmakadám burkolat elkészült, jelenleg a padka- rendezési munka folyik. Ezen út külső szakaszán a 17 km-ből 14 elkészült, a hátralévő 3 km előreláthatólag április 15-re készen lesz, a padkarendezéssel május közepén iesznek kész. Az Esztergom-dobogó- kői úton földmunka, kőszáliitás és hídépítés folyik, hasonlóképpen a Felsógala—tarjáni vicinális úton. Az ünnepi évvel kapcsolatban megkezdték a Nyergesújfalu—bajnai th. közú; helyreállítását és a Bajót—szentkereszti vicinális közút átépítését. A tiszti főorvos jelentése szerin a k. e. e. vármegyék egészségügy; wwMmimHimmtux állapota az elmúlt március hóban kieléghő volt. A fertőző betegségek száma — a szövődményes influenza kivételével csökkent. Influenza még mindig nagyobb számban fordult elő, de különösebb intézkedésre szükség nem volt. A kir. tanfelügyelő beszámolt arról, hogy márciusban a tanítás az egész vonalon zavartalanul folyt, március 15-ét mindenütt megünnepelték. Befejezték a csépi, kisbéri és tárkányi alapismereteket terjesztő tanfolyamokat, a lábatlani honismertető és gazdasági tanfolyamot, a felsőgallai kertgazdasági tanfolyamot és a tatabányai háztartási és főzőtanfolyamot. Az ismeretterjesztő népművelési előadásokat is általánosságban befejezték. A budapestvidéki és a komáromi pénzügyigazgatók beszámoltak arról, hogy a ház, föld, rögzített általános kereseti, jövedelem- és vagyonadó kivetése a pénzügyminisztérium által megállapított terv szerint megtörtént, a nem rögzített általános kereseti jövedelem- és vagyonadó kivetése folyamatban van. A közigazgatási bizottság ülése után öt albizottság ülésezett. A törvényhatósági állatorvos jelentette, hogy Csehszlovákiában, az ország határától 9 kilométernyire, ragadós száj- és körömfájás lépett fel, miért is az alispán a kettős vármegye egyes községeiben a hasított körmű állatoknak nyolcnaponkinti részleges állatorvosi megvizsgálását elrendelte. Egyben intézkedett, hogy Esztergomban és Komáromban a közlekedési hidaknál, valamint Neszmélyen a kompátkelésnél a szükségesnek látszó fertőtlenítések végrehajtassanak. Fertőző állatbetegségek közül lép - fene uralkodott 1 községben, ivarszervi hólyagos kiütés 3 községben, rühösség 2 községben, sertésorbánc és sertéspestis 2—2 községben. Állatkivitelüok volt Ausztriába 47 vágómarha, 340 vágóseriós, 11 használati ló, Németországba 50 vágómarha, 2 használati ló, Olaszországba 32 vágómarha és Svájcba 13 vágó marha. csak szaküzletben vásároljon Gróh Józsefné kézimuakaszalonja Kossuth L.-u. 43. sz. alatt. A vásárolt fonálból ingyen megtanítja kötött ruhájának elkészítésére.
