Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 28. szám
ÖTVENK1LENCEDÍK EV!-. 28 SZ. VASÁRNAP, 1938. ÁPRILIS 10 Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi iap Előfizetési ár i hóra: 1 oengő 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A kormányzó szózata A krónikás aranybetűkkel fogja megírni, hogy az 1938. esztendő április havának verőfényes, gyönyörű vasárnapja lélekemelőén nagy ünnepi és történelmi jelentőségű napja volt a magyar népnek. Minden magyarokhoz beszélt a legelső magyar ember. A szózatot sokmillió magyar mintegy megbűvölten, lenyü- gözötten hallgatta. Az éter hullámain át a szivedbe, fogékony lelkekbe szállottak el az igék és ezekből áldás, békesség, nyugalom, nemzeti egyakarat fakadt. Áhitatosan hallgatta a szózatot minden magyar és mon- datról-mondatra szinte látta, miként fokozódik monumentálissá, élő magyar történelemmé annak a férfiúnak hódolattal körülvett, légen az osztatlan nemzet szivébe zárt nemes és jóságos alakja, aki immár közel két évtizede megtestesítője a jobb jövőért dolgozó minden nemzeti aspirációnak. Úgy beszélt Horthy Miklós nemzete minden fiához, mint egy nagy család gondos, bölcs, de ha a család érdeke úgy követeli, hajthatatlanul szigorú édesatyja. Igei logikai sorrendben kapcsolódtak egymásba, reflektort gyújtottak és ennek fényessége mellett világosan láthatóvá vált az az egyenes út, amelyen haladnunk kell. amelyről letérnünk nem szabad, sőt amelyekről mellékvágányokra lépni bűn a nemzet ellen. Ez az út a történelmi alkotmányosság útja. Szabadságszerető nép vagyunk, — mondotta a legelső magyar ember — szabadság nélkül nem tudnánk élni. De a szabadsággal visszaélni nem szabad. Az érvényesülés útja, sőt a hatalomhoz vezető út is nyitva áll minden rátermett előtt. Mindenkinek joga van alkotmányos úton eljutni a politikai küzdelmek fórumára. De csak alkotmányos úton! Mellékutak erre a fórumra nem vezetnek s aki mellékutakon jár, az forradalmi eszközhöz nyúl, sérti a jogrendet, már pedig — igy szólt az ige — a rendet és nyugalmat ebben az országban büntetlenül nem fogja megzavarni senki." Es hogy kétség ne férhessen az intelem komolyságágához, még ezt is hallottuk: „Én csak magyar célkitűzéseket ismerek és tűrhetek és csak törvényes eszközöket ezeknek a céloknak elérésére." Törvényes eszközök, alkotmányos út. Azt jelenti ez, hogy — mint a kormányzó mondotta — „senki sem nevezheti ki önmagát világmegváltónak." Mert a szabadság biztosítéka az alkotmány, de ugyancsak az alkotmány biztosítéka annak is, hogy „az államügyek vezetéséhez csak olyan férfiak juthatnak, akik hivatottságukat és rátermettségüket kimutatták és ezzel az alkotmányos tényezők bizalmát megnyertek." A hatalomhoz vezető útra csak az léphet jogosan és törvényesen, akinek a politikai élet iskolája adott érettségi, rátermettségi bizonyítványt. Ebben az iskolában nincs felvételi korlátozás, nincs zárt szám. Mindenki beléphet, aki az illetékes tényező, a választó bizalmát elnyeri. Ez és csakis ez a felvételi vizsga. Ha azután végigjárta a politikai élet nagy iskoláját és rátermettnek bizonyul, önmagától nyílik meg előtte minden ajtó. Ez a nemzet soha sem nyomta el tehetségeit, sőt mindenkor igyekezett azokat kiválasztani, polcra segíteni. Éppen ezért nem ismer az új kor történelme magyar Coriolánusokat,. legfeljebb önmagukat betegesen túlértékelő embereket, akik azonban sohasem az alkotmányos érvényesülés lehetőségében, hanem csak mindig önmagukban csalódtak. Az alkotmányosság útjára mutatott rá Horthy Miklós rádiószózata. Ezt az utat ma annál inkább senki el nem hagyhatja, mert a két évtized megfeszített munkája után pénzügyi költségvetésünk egyensúlyát megteremtve, vegre elkezdhetjük az országépítő munkát. Kifejleszthetjük honvédelmünké, hogy teljes biztonságban élhessünk és — igy szólt a rádiószózat — „biztosíthassuk a tisztességes megélhetést mindenkinek, aki dolgozni tud és akar." Ezt a célt szolgálja a beruházási programm és az ötéves munkaterv. Hogy az országépítő munkát elvégezhessük, áldozatkészségre és mind politikai téren mind gazgasági téren nyugalomra és bizalomra van szükség. Súlyosan vét hazája ellen mindenki, aki ma az egyseget megbontva, széthúzásra izgat. így beszélt Magyarország kormányzója a rádió útján minden magyarokhoz. Szavai atyai intelmeket, bíztatást tartalmaztak, kötelességekre mutattak, feAz Országos Magyar Gazdasági Egyesület együttes szakosztályainak gyűlésén rendkívül érdekes előadást tartott Nagy Vendel bencéstanár, okleveles gazda, a Szent Benedek rend gazdasági főszámvevője: „A pannonhalmi Szent Benedek-rend a me zőgazdasági kultúra szolgálatában“ címen. Megemlékezett a pannonhalmi monostor évezredes múltjáról, tanító és gazdasági munkásságáról. A rend kezdte meg az országban a mező- gazdasági munkát, amelyet ma is folytat. Az ősi kulturnépek gabona- és zöldségtermelésének módja ismert lévén a bencések magyar rendjé ek tagjai előtt s igy ők tanították m*g a magyarokat a magyar föld szere- tetére és művelésére. Az ő irányítá suk mellett rendezték az évszázados őserdőket, csapolták a mocsarakat, törték a legelőket. Szervezték a mun kát és földhöz szoktatták az eddig külföldön kalandozó magyarokat. így lett a bencés kolostorok környéke a gazdálkodás gócpontja, amely meghozta a kornak megfelelő ésszerű gazdasági formát. Az előkelő katonacsalád nemes sarjának, Szent Benedeknek szerzetesei az imádság mellett a testi és szellemi munkában is elsők voltak. Munkakörükbe vonták a földmivelé- sen kívül az állattenyésztést is úgyhogy az addig megvetett földművelő munka értéke nagyon nőtt a magyar nép előtt, mert a gyakran előkelő származású szerzetes fejszével, kapával és kaszával együtt dolgozott a szegényebb néppel. Ebben a mun kában a királyi hercegek és hűbér urak is kimagasló példát aduk Szerte az országban a rendnek mintegy nyolcvan a ;á'ság* végezte évszázadokon át azt a nagy belső honfoglalást, amely a magyar szava- jarása szerint is „az életet adja.“ A nyolcvan apaságból ma már csak a panno halmi főapátság vezetése mellett a bakonybáli zalavári, tihanyi és dömölki apátság van meg A rend csas telekkönyvi tulajdonosa földjeinek, saferkodása érdemes eredmó nyét átadja a nemzetnek. Gazdálkodásának kulturnivója jó val meghaladja a dunántúli átlagot es állatállománya is jóval nagyobb Az uradalom állattenyésztésére je - lemző, hogy a bruttó bevétel 608 gyeimet parancsoltak. Nagy munka előtt áll az ország. Nagy és szent munka, ország- épitő munka előtt. A rádiószózat elhangzása után hisszük és reméljük, hogy nem akad itt senki, aki fel merné emelni szentségtörő kezét és zavarni merészelné ezt az országépitő munkát. Y. százalékát ez a bevétel teszi és ennek felét meghaladja a sertésből származó bevétel. Az uradalom szolgálatában a felügyelő, vezető és iparos személyzeten kivül 1140 konvenciós cseléd áll. A konvenciós cselédek gyermekeinek száma 202, feleség, nagyszülő, testvér, mint eltartott 1197. Az összes eltartott tehát 3224 személy, a szerződött cselédekkel együtt 4364. A rendnél kifizetett munkabér, tisztifizetés, nyugdíj és egyéb járandóságok 1.600,000 pengőt tesznek ki. Ma a rend tagjaira fejenként kétszáz katasztralis hold esik. A Szent Benedek-rend ma sem tesz mást, mint ezelőtt ezer esztendővel, amikor megtanította a magyar embert szántani-vetni, házat építeni, rászoktatta az egyhelybenlakásra és bevezette a honfoglaló magyarságot Európa kulturnépeinek társaságába. A Szent Benedek-rend ma is a szebb, nemesebb és boldogabb magyar jövőért dolgozik. A Magyar Jogászegylet díszközgyűlésé Esztergomban Már irtunk arról, hogy a Magyar Jogászegylet a Szent István emlékév alkalmából ezidén április 24-én városunkban tartja meg diszgyűlósót a bencésgimnázium dísztermében. A vendégek Budapestről a m. kir. Kúria elől autocarokon indulnak Esztergomba. Ide háromnegyed 10 órakor éi keznek. Az ünnepélyes fogadtatás Széchenyi-téren, a Városház előtt lesz, mely után megtekintik városunk nevezetességeit. A díszközgyűlés délelőtt 11 órakor lesz a bencésgi nnáztu n diszter- néoen az alabbi sorrenddel: 1. S'.ent István énekek. Előadja : a Szent B -nedek-rendi Szent István gimiaziun énekkara. 2. Dr. Oswald István elnöki megnyitója. 3 ÜJvözléselj. 4. Dr. Lázár Andor m. kir. t. t., v. m. kir. igazságügyminiszter: Bevezető előadás. 5. Dr. Angyal Pál egyetemi ny. r. tanár: Szent István és a büntetőjog. A benoésrend a mezőgazdasági kultúra szolgálatában
