Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 26. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Keresztény politikai és társadalmi lap Előfizetési ár I hóra: 1 Dengő 20 fillér

Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii.

Az Esztergomi Katolikus Legényegylet 75 éves jubileuma

Egy bíboros és egy mesterlegény állott elfogódott lélekkel a 75 éves Esztergomi Katolikus Legényegylet bölcsőjénél. Szcitovszky Jánost, Magyarország bíboros főpapját és Csepreghy Ferencet, a fiatal asztaloslegényt ugyanegy gondolat és ideál hevítette azon az első, lelkes gyümölcsoltóbol- dogasszonyi napon az alapítás örömében.

Nem tudjuk, hogy abban a számunkra igen messzire tűnt, régi esztergomi világban milyen szemmel nézték és milyen módon értelmezték ennek a ténynek eszmei szépségét és gyakorlati jelentőségét, de úgy érezzük, hogy ebben a tényben kell keresnünk és megtalálnunk a katolikus legényegylet lényeget és életerejét.

Mi más lenne ez a csodatevő erő, amely a bíborost és mesterlegényt egy cél és gondolat szolgálatában lelkesítette, ha nem a testvériség ereje ? j Ez tette széppé, mozgalmassá az egylet eletét, ez tartotta fenn 75 éven keresztül, ez tette fejlődésképessé és ebben rejlik a még szebb és tökéletesebb jövője is.

A munkának és a művelődésnek, a jóságnak és a becsületességnek, az egyszerűségnek és az intelligenciának, az iparosságnak és a kultúrának, a hagyománytiszteletnek es a haladásszolgálatnak a keresztény szeretet és megértés alapján való találkozása, szóval a keresztény testveriességnek az iparosművelődésben való kivirágzása adta meg az Esztergomi Katolikus Legényegylet nagy nevelőerejét, iparosnem- zedekeket formáló kihatását és ez adott Esztergomnak iparos polgárokat a közélet első soraiba.

Ha pedig a legfrissebb mát és a jövőt tekintjük, akkor meg kell állapítanunk, hogy nincsenek ennek az országnak korszerűbb intézményei a katolikus legényegyleteknél és nincs Esztergomnak korszerűbb intézménye, mint az Esztergomi Katolikus Legényegylet. Ennek az intézménynek semmit sem kell változtatnia céljai, hivatása, munkája és módszerei tekintetében. Ez az egyesület tiszta lelkiismerettel revideálhat és nyugodt bizakodással tekinthet a jövőbe, amikor most országos érdeklődés közepette, miniszteri részvétellel jubilál és amikor a város közönségének szeretetteljes jókívánságaihoz a mienket is csatoljuk. Csakis a keresztény testvériesség fenséges alapelvének gyakorlati megvalósítása lehet az az orvosság, amely szenvedéseitől megválthatja az emberiséget és csakis ebből fakadhat jobb élet akár közgazdasági, akár társadalmi téren, — a magyar nemzettest bármely részében, amelynek egyformán megbecsült tagjai akarunk lenni mindannyian.

Isten áldja a legényegyleti kézfogást!

* *

*

1863. március 25-én alapította egy kis lelkes iparossegédcsapat Csep reghy Ferenc asztalossegéd, az egv let első szerveződékánja és Scitovszky János bíboros, esztergomi érsek fővédnöksége alatt az Esztergomi Kát. Legényegyletet, melyhez később Esztergom egész iparos társadalma csatlakozott.

Ekkor a belvárosi plébánia-templomban, az alakuló közgyűlés előtt reggel 9 órakor ünnepi szentmise volt, melyet Scitovszky János bíboros érsek pontifikáit A szentbeszédet Szabóky Adolf piarista tanár, a budapesti Központi Kát. Legényegylet elnöke mondotta.

Szentmise után Esztergom iparossága és az egyleti tagok körmenetben vonultak a bíboros főpásztorral az élen az Esztergomi Takarékpénztár épületéig, melynek a Széchenyi- tér felőli második emeletén volt három szoba-konyhából álló 300 forint évi bérért béreit helyisége (melyet a bíboros főpásztor sajátjából fizetett), hol délelőtt 11 órakor alakuló díszközgyűlés volt, melyen Zajcsek János, tanitóképző-intezeti igazgató, az egylet első egyházi elnöke üdvözölte a bíboros főpásztort. A beszéd végeztével — igy ir Török János a „Pesti Hírnök“ ben — „előlépett egy igen fiatal asztaloslegény, Csepreghy Ferenc, ki nemcsak önkészitette be szédének tartama és logikája, de természetes előadásának megkedveltető modora által is feltűnt, s mondhatni általános tetszést idézett elő.“ S miután szószerint közli a beszédet, így folytatja: „A köztetszés, mely a mes terkéletlen szónok szavait követé, még nagyobb lön, midőn önkészitette versét elszav&lá.“ (Isten áldd meg egyletünket stb.)

A fényes ünnep után két hónap pal tartották meg a zászlószentelést.

Zajcsek (később Zentai) János elnök szeretettel és és kitűnő tapintatossággal vezette az egylet ügveit. 1865-ben már munkakiállitást is rendeztek — nagy sikerrel. így 1865- ben adták elő a Bócsből visszake rült Csepreghy Ferencnek a „Magvar fiúk Bécsben“ című népszínművét oly sikerrel, hogy egy hét múlva ismételni kellett. Az esztergomi újság lelkesült tudósításban ünnepelte a szerzőt és darabját, melyről azt irta, hogy a Nemzeti Színházba is beillenék (Oda is ke rült később.)

1863-tól 1786-ig Zajcsek (Zentai) János, Török István, Venczell Antal, Molnár Nép. János voltak az egylet vezető elnökei. Az újonnan belépett tagok száma 758 volt a 13 év alatt.

1876 bán az egylet átalakult és az „EsztergomiMunkássegédek Önkápző és Betegsegélyző Egylete címen működött tovább.

1884 ben az egylet ismét felveszi a katolikus jelzőt. 1884. december 9-től „Esztergomi Kát. Iparos Ifjak Egyesülete“ címen újjáalakul Dóczy Ferenc sütőmester elnöklete alatt.

1889-ben dr. Prohászka Ottokár theologiai tanár több lelkes iparos ifjú kezdeményezésére megalakítja az Esztergom vizivárosi és környékbeli Kér. Iparos Ifjak Legényegyle tét, mely a Ferenc József-út és Szent János utca sarkán lévő Lmcz —ké sőbb Khán-fele — házban volt (most a zárda-épülete) szép eredménnyé, működött. Eitner Elemér Ákos, akkori főszékesegyházi karkáplán buzgó h. elnöki, majd dr. Prohászka Ottokár lemondásával, 3 évig irányító elnöki vezetése mellett 1893-ig 225 rendes és 300 pártoló taggal.

1893 július 30 an dr. Fehér Gyula belvárosi plébános elnöklete alatt a városház tanácstermében redkivüli közgyűlés volt. A Kát. iparos Ifjik Egyesülete (a sok hányattatás és rossz gazdálkodás után, nagy defi cittel, feloszlását kimondotta) átala kult Esztergomi Kát. Legényegyletté, beolvasztva magába az Esztergom- Vizivárosi és Környéki Kát. Iparos Ifjak Egyletét is. Az igy erőben, tekintélyben megerősödött egylet elnöke lett dr. Csernoch János apátplébános, h. elnöke dr. Anhäupel (később Andor) György theol. tanar, világi elnöke : Wani sek Rezső cipészmester, jegyzője : Neumayer (Nemé- nyi) Károly tanító, dékánjai pedig: Pelczmann László szabósegód és Vas Kálmán kovácssegéd lettek.

Megalakulás után az egylet visszatért régi helyiségeibe, de csakhamar megvéve a Siéchanyi-téri Lieb Jó zsefféle házat. 1896. május 1-én már a legényegylet ifjúsága boldog örömmel saját egyleti otthonába költözött.

1906.-ban az egyleti házat, amelyben igen szép kulturmunka folyt, dr. Csernoch János prelátus elnök, dr. Andor György elnökhelyettes, Ha- liczky Z Béla Il-od elnök vizivárosi káplán és Magyary László kályhásmester világi elnök 14.000 korona költséggel átrenoválták.

1907. szept. 24-én átvette Mátéffy Viktor belvárosi káplán az egylet vezetését Msgyary László vil. elnökkel és Taky Gyula belvárosi karnagy titkárral az élen. Az új, agilis elnök az állami gyermekmenhelyről nozott fiúkból tanoncinternátust létesített, szakkurzusokkal művelte az egylet ifjúságát kiváló szakelőadók útján egesz a világh iború kitöréséig 1914.-ig, amikor a Haza védelmére hadbavonul az elnök, a tisztikar jó része és az ifjúság is. A 160 tagból alig maradt 10 — 12 tag. Hősi halált halt 17 rendes és 18 pártoló tag.

1917. májusában a Széchenyi téri egyleti ház gazdát cserélt 101.500 K.-ért.

Az 1918. novemberében befejeződött világháború és az ezt követő 1919 iki forradalom szüneteltette az egylet működését, de 1920. fabr. 7-én egy lelkes iparosifjúcsoport ismét életre hívta az egylet régi ifjúságát ás a Deák Ferenc-uíca 11. számú Waldvogel József-féle házban újjáalakulva nagy lendülettel fogott a munkához. Az új tisztikar : Elnök : Mátéffy Viktor belvárosi plébános, másodelnök: dr. Porubszky Géza, világi elnök: Jakobek Jenő, titkár: Merényi Gyula, háznagy: Krajniker Ferenc, pénztáros: Vörös Antal, pénztári ellenőr: Schweiczer Vilmos,

számvizsgáló : Bartalos Vince dékánok : Szedmer József és BurI László, könyvtárosnak Sáska József választattak meg. Pár év múlva már kicsi lett a fészek. Gondoskodni kellett a felszaporodott lőO tag befogadására megfelelőbb egyleti helyiségről.

1925-ben a Szent Imre-utcában a város által adott telken megindut az 3pitő munka Githy Zoltán építészmérnök (Dnrog) tervei szerint. Az épületet Toldy János építőmester, egyleti választmányi tag építette. Rajta dolgoztak az egylet kőművessegéd tagjai nagy szorgalommal. 1926. augusztus 1 én nagy ünnepélyességgel fel is szentelte dr. Csernoch János bíboros érsek, az egylet fővédnöke Magysrország vidéki városainak egyleti házai között a legszebb, legnagyobb és legmodernebb kétemeletes egyleti Kolping-házát, az Esztergomi Katolikus Legény- egyletet.

Most pedig tegyünk egy áttekintést a 75 6vre visszamenőleg. Legényegyletünkben 1863. évi március 25 tői a mai napig belépett 4903 rendes tag, 751 pártoló tag. 30 tiszteletbeli, 63 alapitó tagja és 197 tisztviselője volt az egyletnek. A 75 év alatt a népművelési egységek száma 2726 volt. Ismeretterjesztő előadás 180, műkedvelő előadás (színdarabok) 180, egyleti dalárdánk 1926-tóli fellépése 42, tanulmányi és egyéb kirándulás 300, oktatófilmes előadás 44, magyar nótaest 5, népies irodalmi és ismertető 90, alap- ismereteket terjesztő tárgykörű tan-