Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 25. szám
2 ESZTERGOM £f VIDÉKÉ 1938 március 31 Üdvözölte a történettudósokat és a hallgatóságot magával ragadó lelkesedéssel szólott a történelmi Esztergomról, Szent István országosának megszentelt helyéről, amelynek szelleme elsősorban a történetit utatokat ihleti meg, akik szellemiekben tartják a kapcsolatot a mai nemzedék és Szent István kora között. Említette, hogy Esztergomban a legnagyobb volt az értékpusztulás az ezeréves Magyarország területén. A szent király alkotásaiból minden elpusztult, de mégis tiz körmünkkel kapartuk ki a főidből az árpádkori királyi palota romjait, amely még igy is csodálatos művészetről és kultúráról tanúskodik. Külön történelmi levegője és varázsa van Esztergom nak. A Várhegyről körültekintve úgy érezzük, mintha Szent István király visszakövetelné országát! A nagy tapssal és éljenzéssei fo gadott beszéd után dr. Hóman Bálint kultuszminiszter mondotta el megnyitó előadását. Beszédének elején a hetvenéves Magyar Történelmi Társulat első félszázadával egybeeső békekorszakot idézte a hallgatóság elé, amely az 1919. októberi forradalommal zárult és amely a materiális fellendülés, a gazdasági gyarapodás és nemzeti jólét látszatra nyugodt és gondtalan kora volt. A teljes biztonság kereteiben élt ennek a kornak magyar nemzedéke. Mit sem sejtve merültünk a dicső múltba és a tapasztalatlan ifjú könnyelműségével áhítoztunk a sorsfordító történelmi idők átéiése után. — immár negyedszázad óta benne élünk a világalakitó történeti idők sodrában. Trónok dőltek össze, nemzetek igáztaítak le és támadtak fei, régi irányadó eszmék elhomályosultak és eddig ismeretlen újak léptek helyükbe. Olyan világesemények sodrába kerültünk, olyan sorsdöntő kérdések érdeklik a nemzetet, amelyek hez viszonyítva például a kiegyezés kis történelmi epizóddá zsugorodik. A megelevenedő történelmi folyamat rohanásában megszűnt biztonság- érzetünk és tájékozódásunk. — A történelemiül máló cselekvések és küzdelmek kaotikus mozgása eltakarta előlünk az eszmei zűrzavarból kivezető egyenes úíat. — Ezt a biztos, kivezető utat keresi ma minden tudós és államférfi. Keressük az eszmét, amely munkánkat irányítja és az útmutatót, aki a nemzet biztos útját kijelölje. — Mi ezt az eszmét és útmutatót Szent Istvánban keressük és találjuk meg. Szent István királyban, az egyetemes magyar gondolat és korszerű haladás, a Kelet és Nyugat határán nehéz próbát álló örökmagyar halhatatlan szimbólumában látjuk a kivezető eszmét és útmutatót. — Újabban minden nemzetpoliti- tikai irányzat Szent István gondolataiban keresi igazolását és a saját céljának és ízlésének megfelelő vonásokat ragadja az ki első szent király szindús egyéniségéből. Mi első szent királyunk egyéniségének, műveltségének elemzésével, uralkodása és időtálló alkotásainak vizsgálatával akarjuk életének, alkotásainak csodálatos titkát és a szentistváni gondolat igazi érteimét megfejteni. Szent Istvánhoz folyamodunk tanácsért, aki népét a nyugati kultúrközös- ségbe vezetve, népe függetlenségét is biztosította. Ahhoz a Szent Istvánhoz folyamodunk, aki országépitő munkásságával megalapozta a magyar ősműveltség elemeit a nyugati műveltség elemeivel harmonikusan egybeolvasztó keresztény magyar művelődés jövőjét és életrehivta a nyugati magyar típusát. Szent István király hívásával nyitotta meg a kultuszminiszter a szent király születésének és országlásának fővárosában a Magyar Történelmi Társaság díszgyűlését, a haligatóság lelkes éljenzésétől kisérve. A Tanítóképző énekkarának nagysikerű Szent István-énekszáma után űr. Balogh Albin bencésgimnáziumi igazgató olvasta fel értékes és nagy érdeklődést és elismerést kiváltóit történelmi tanulmányát a Szent Istvan- korabeii Esztergomról, a nagy király esztergomi alkotásairól. A szent király-korabeli Esztergom történetének kiváló, lelkes művelője a fel kutatott emlékek és történelmi adatok alapján bizonyította Szent István király Esztergomának magasszinvo- nalú kultúráját. 1 A Hymnus eléneklése^ zárta be a I diszgyűtést. Philipp József, a felügyelőbizottság jelentését ismertette, amely szerint az intézet betétállománya az elmúlt üzleti évben 7 %-al emelkedett, a tiszta nyereség 113 226 P volt, amelyből részvényenkint 3 P osztalékot fizet ki az intézet. Ezután a közgyűlés elfogadta az elnök-vezérigazgatói hatáskör kettéválasztására vonatkozó igazgatósági javaslatot, az ezzel kapcsolatban szükségesnek mutatkozó alapszabálymódosítást. Az újonnan szervezett vezérigazGyümölcsoltó Boldogasszony napján d. u. 5 órakor tartotta saját dísztermében 75. évi rendes közgyűié sét az Esztergomi Katholikus Legényegylet a tagok nagyszámú érdeklődése mellett. A Magyar Hiszekegy elhangzása után Béres István theol. tanár h. egyházi elnök nyitotta meg a közgyűlést az elkövetkezendő jubileum jegyében. Ismertette a megünneplés programját teljes részletességgel. Háromnapos lelkigyakorlat vezeti be az ünnepségeket, utána szombaton este a szinigárda az „Abbé“ c. darabot adja elő, vasárnap közös szem áldozás, este ö-kor díszgyűlés a hercegprímás, azonkívül az ipari miniszter és sok más előkelőség várható részvételével. 8 orakor társasvacsora zárja be a szép ünnepséget. Felkérte az elnök a tagokat, hogy mind maguk, mind hozzátartozóik részvételükkel tegyék minél impozánsabbá ezt a ritka jubileumot. Utána Merényi Gyula tartalmas titkári jelentése következett, ugyancsak a jubileum jegyében s megtudtuk azt, hogy az elmúlt évben minő tevékenységet fejtett ki az egyesület a hitélet, kultúra terén, hogyan és hol szerepelt jónevű dalárdája és szinigárdája. A közönség lelkes ovációban részesítette Merényit abból az alkalomból, hogy 25 éves titkári érdemeit miniszteri elismeréssel honorálták. A pénztárosi jelentés szerint az elmúlt évi bevételek összege: 51.214 P 04 f., a kiadás 50.589 P 01 f. volt és igy a maradvány 625 P 03 f-t tesz ki. A számvizsgáló bizottság jeientése részletesen ismertette az egyesület anyagi helyzetét is. Ebből kitűnt, hogy a székházépítés annak idején 175 650 P-jébe került az egyesületnek, mely összeg mind tartozás voit. Az elmúlt 10 év hallatlan erőfeszítéseivel 90 000 P t fordított az egylet tőketörlesztésére, azonkívül a kamatokat is kellett fizetnie, úgyhogy ma már a tartozásoknak csak a fele áll fenn. Kilátásban levő pénzügyi tranzakciókkal a még hátralevő adósságok rendezése is biztosítottnak látszik. Az egyesület vagyonmérlegét tekintve pedig a legpesszimisztikusabb számítások szerint is legalább 25.000 P- vel aktiv. Szedmer József háznagyi jelentése következett ezután, ki nagy ügyszeretettel végzi régóta ezen felelősségteljes tisztet és őrködik az egyesület vagyona felett. Szűcs Béla dékán jelentésébén a tagok létszámáról számolt be. Ez a tavalyi évhez viszonyítva örvendetesen emelkedett, különösen a rendes tagok száma. Az egyesület azonban, — tekintettel a jubieumi évre, — pártoló tagoknak minél nagyobb számmal való belépését is szívesen és örömmel látja. (Pártoló tagsági dij évi 2 P.) Gregor Sándor könyvtáros ismertette ezután a könyvtár helyzetét és állományát. 1637 kötetes szépen rendbehozott könyvtár áll az ifjúság rendelkezésére s az állomány évről- óvre örvendetesen gyarapszik. A tisztújítás során az eddigi tisztigatói állás betöltésére vonatkozóan Nadler István pápai kamarás tanítónő- képző-intézeti igazgató titkos szava zást kért. A titkos szavazás eredményeképen vezérigazgatónak Reusz Ferencet (3082 szavazat) választották meg Einczinger Ferenccel szemben (1994 szavazat). A felügyelőbizottság egyhangú választással a régi maradt, az igazgatósig is a szavazás után változatlan. A közgyűlés a kora délutáni órákban ért véget. kart közfelkiáltással és nagy lelkesedéssel újból megválasztották. Schweitzer Vilmos egyleti világi elnök köszönte meg Béres Is ván h. elnöknek odaadó fáradozását az egylet érdekében, de mindegyik résztvevőnek és érdeklődőnek is küiön. Kérte végül, hogy a jubiláris ünnepségeken teljes számmal vegyenek részt a tagok. A Hymnusz eléneklésével, — melyet Ammer József karnagy intonált, — ért véget a magasszinvonalú 75. közgyűlés. A Magyarhoni Földtani Társulat Szent István évi jabilá- ris vándorgyűlése A Szent István évi esztergomi ünnepségek sorozatának lendületes megindulásával, a Magyar Történelmi Társulat díszközgyűlésének méltóság- teljes és impozáns keretek közötti megtartása után, április 10-én, vasárnap, két újabb, az ünnepségek e sorozatából kimagasló eseménye lesz jubiláló városunknak. E napon tartja a Magyarhoni Földtani Társulat Szent István évi vándorgyűlését a bencésgimnázium dísztermében és e napon rendezi Szent István évi ismerkedő-kiráudulását a Keresztény Községi Párt „Wolff Károly-Klubb“ ja is. A Földtani Társulat vándorgyűlésének elŐKészitő bizottsága dr. Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos elnöklete alatt fáradhatatlan buzgalommal késziti elő ezen vándorgyűlés sikerét. A Földtani Társulat ez alkalommal neves tagjainak, mint Mauritz Béla, Telegdy-Roth Károly és Löczy Lajos egyetemi tanárok érdekes es ertekes előadásait tűzte napirendre oly módon, hogy azokat nemcsak a város művelt közönsége, de a geológiában kevéssé vagy alig jártas közönség is tanulsággal meghallgathassa, A Földtani Társulat meg van győződve, hogy ily módon Szent István honalapitó tevékenységének egyik legjobo méltatását sikerül szó - güni, felhívva a figyelmet a szülőföld érdekességeire és ritka értékeire, melyek Esztergom határában is megvannak. A vándorgyűlés délután 5 órakor veszi kezdetét, amelyre a rendezőbizottság ezúton is szeretettel meghívja a város érdeklődő közönségét. A vándorgyűlést diszebed előzi meg félkettőkor a Magyar Király szálloda nagytermében és a rendezőbizottság felkéri mindazokat, akik ezen diszebóden rószivenni óhajtanak, hogy ezen szándékukat április 7-ig szíveskedjenek a város Idegen- forgalmi Hivatalában bejelenteni. D. Gy. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat a Városház tanácstermében április hó 1-én délután 5 órakor felügyelőbizottsági s azt követőleg közgyűlést tart, melyre a t. tagokat és az érdeklődőket tisztelettel meghívja s szives megjelenését kéri az Elnök • Nagy érdeklődés mellett folyt le az Esztergomi Takarékpénztár ezé?! közgyűlése Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. ezidei, 93*ik évi rendes közgyűlését Gyümölcsoltó Boldogasszony napján tartotta meg az intézet tanácstermében. Az idei közgyűlésen szokatlanul nagy számban jelentek meg a részvényesek, akiknek élén ott láttuk dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgármestert, dr. Fehér Gyula nagyprépostot, Szokolay Antai prelátus- kanonokot és sokat másokat. A szokatlan érdeklődés a vezér- igazgatói állás betöltése iránt nyilvánult meg, amelynek személyi részére vonatkozóan a részvényesek két különböző nézőponton állottak. Az érdeklődés.mérvére jellemző az is, hogy a megejtett szavazáson mintegy 5000 részvény vett részt. A közgyűlési elnöki tisztet vitéz Mains Gyula látta el, aki értékes megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta : — A mai kor világtörténelmi eseményeknek szemtanúja úgy kül-, mint belpolitikai tekintetben. Ezek a világtörténelmi események a gazdasági életre is rányomják pecsétjüket s hol kedvezően, hol kedvezőtlenül éreztetik hatásukat. — Nagy örömmel és őszinte megnyugvással állapítja meg azt, hogy az Esztergomi Takarékpénztár Rí. ezekben a válságos időkben is meg tudott felelni annak a közgazdasági hivatásnak, amely rá az ország és Esztergom gazdasági életében várakozik. — Az intézet hasznos működését a mérleg és eredményszámlák ada tai igazolják, de ezt az igazolást meghaiványozza az a bizalom, amellyel a Takarékpénztári a betevők és a kölcsönigénylők felkeresik. — Az Esztergomi Takarékpénztár a közérdeket sem téveszti szem elől sohasem, amit bizonyítanak azok az áldozatok, amelyeket az intézet hozott Esztergom város ide genforgalmának érdekében. — A jótékonycélú és hazafias célkitűzésű egyesületeknek is egyik legnagyobb támasza volt a Takarók pénztár. Matus Gyula ezután a részvényesek köszönetét tolmácsolta Eiter elnökvezérigazgaíóval az élén a tisztviselői karnak, az igazgató-tanács nak, majd megemlékezett a Takarék- pénztár alapításáról és az intézetnek az 1838. évi árvíz alkalmából kifejtett közérdekű működéséről. A közgyűlés vitéz Matus Gyula elnöki megnyitó beszédét nagy taps sál honorálta, majd az intézet egyévi működését magában foglaló igazgatósági jelentést egyhangúlag elfogadta. A Kát. Legényegylet közgyűlése
