Esztergom és Vidéke, 1937

1937-03-04 / 18.szám

E52TEHOOM fi VIDÉKE 1937 március 4 dóknak mutatkoztak ,egy pár cipőt 3 P 70 fillérért elkészíteni (felsőrészért 70 fillért, alsórész megcsináIásáért 3 P-t számítva). A helybeli cipőkereskedőink kész cipőikre még olcsóbb ajánlatot tettek, igy lehetségesnek látszott a 403 pár cipő beszerzése 5274 P 57 fillérért. A kérdésnek ily módon való megoldásában szem előtt tartották, hogy lehetőleg kisiparostól vásároljanak s ne cipőkereskedőtől s ettől is olyantól, aki helybeliekkel dolgoztat. Igy azután a megoldás a közetkezőkép alakult: A két helybeli kereskedőnél már korábban megvásárolt anyag 2123 P 35 fillér. A szakosztály keretében pályázó mesterek 139 pár cipőt készítettek 735 P 70 fillérért, 40 pár cipőt az olcsóbb munkabérért dolgozó mesterek készítettek 148 P-érf. Ez öszszesen 179 pár cipő. A még szükséges 224 pár cipőt az alábbiaktól vette a város: Kollár József cipészmestertől 87 párt 885 P 38 f árban, az Unió cipőraktártól 85 párt 841 P 44 fórt. Vettek még 53 pár cipőt 539 P 70 f ért, amelyet a gyermekmenhely részére a helybeli cipószmesterek készítettek, de amely a bőrkereskedőknél visszamaradt. Igy sikerült a 403 pár cipőt 274 P 57 f túllépéssel beszerezni. Ami a kérdés másik részét illeti, hogy a cipészek bérét teljes összegében lefogták adóhátralékuk fejében, a város vezetősége a 78.572/ VIÍ. —832. számú pénzügyigazgatósági rendeletre hivatkozott, hogy mindennemű ilyen járandóságot e'sősorban köztartozás fejében kell elszámolni, ezt a vizsgálatok alkalmával szigo rúan ellenőrzik Eddig is csupán a méltányossági szempontok messzemenő figyelembevétele mellett tette meg a varos, hogy hasonló esetben csupán a kifizetendő összeg felét fogta vissza adóhátralék fejében. Most karácsonykor ezt nem volt módjában megtenni s ezért érthetően lepte meg a teljes összeg visszatartása az érdekeit iparosokat, noha a város — a hivatalos kijelentés szerint — nem járhatott el másként. Ez a karácsonyi cipőosztás hiteles történeta. (m) Tata-Tóvároson alakul meg az első munkatábor) az országban Munkatábori Sok ember lúdbőrzik ennek a szónak hallatára és azt hiszi, hogy valamilyen szomorú emlékű internálótábor felújítását vették tervbe Tata-Tóvároson, bár talán az sem ártana, ha némely közveszélyes dologkerülőket csakugyan a szó szigorú értelmében vett munkatáborokban szoktatnának rendszeres munhához. Most azonban nem erről van szó, hanem egy olyan munkatábor létesítéséről, amelynek céljai kifejezetten a közérdeket vannak hivatva szolgálni. A terv szerint ugyanis állásnélküli, diplomás ifjakat toboroznak össze és ezekhez csatlakozhatnának egy-egy község munkanélkülijei, akikkel egyetemben egy egy község közegészségügyi, útrendészeti vagy gazdasági természetű közmunkáit végeznék el. Kutak ásása, fúrása, egészségtelen területek helyreállítása, szennyvízcsatornák készítése ésegyéb, az egészséget károsan befolyásoló körűimé nyek kiküszöbölése, amit csakis tervszerűen, de mindig fizikai munkával lehet megvalósítani. Minden faluban adódnak ilyen tatarozást közmunkák, amelyeket azután az illető község hívására a helyszínre kirendelt mozgó munkatábor végezne el az inségakció keretén b> lül. Különösen és elsősorban közegészségügyi teendők elvégzése van tervbevéve és ezen a téren — valljuk meg — faluhelyen igen igen so kat lehet produkálni egy ilyen munkatábor segítségével, közreműködésével és munkájával. Másutt viszont talán gazdasági munka fog akadni, természetesen nem a szorosan vett mezőgazdasági teendőket kell ezalatt érteni, hanem olyanokat, amelyekkel a közlekedési viszonyokat fogják helyreállítani, vagy elemi csapások okozta akadályokat hárítanak el. Igy pl. Vértesszőllősön a szőllők között a lerohanó vizek óriási földomlásokat okoztak, ezeknek helyreállítás-?, járhatóvátétele szintén a munkatábor feladatkörébe tartoznék. Reviczky István tatai főszolgabíró, a mindenképen egészséges és életre való terv kiviteléhez most fog hozzá és előreláthatólag a legrövidebb id5n belül megalakul az első munkatábor, amely az ő irányítása mellett a tatai járás községeit fogja tervszerűleg kitatarozni úgy, amint az a helyi viszonyok szerint a közegészségügy kívánalmainak m gfeíelőieg szükséges. Feltehető, hogy az egyes községek Reviczky István főszolgabíró közérdekű kezdeményezését azzal a meg értéssel fogják fogadni, melyet az okvetlenül megérdemel, mert a munkatábor segítségével tervszerűen vó gezhe'nek majd el olyan munkákat, amit az új intézmény nélküi aligha valósithatnának meg. Célravezető-e a pedagógiai próbakiallitás rendezése 1938 előtt ? Az előjelekből következtetve úgy látjuk, hogy az esztergomi 1938-as jubileumi ünnepségeknek lényeges integráns része lesz a pedagógiai kiállítás, amelynek sikeres előkészítése érdekében már eddig is folytak tárgyalások. Nem szeretnénk, ha az esztergomi ünnepségek csupán a pedagógiai kiállításra zsugorodnának Össze, de kéíségtelen, hogy a mai körülmények között — ha figyelembe vesszük a nagy terveknek a sovány Ígéretekhez és szegénységünkhöz való viszonyát —, pusztán ez látszik teljes egészében megváló sithatónak. Ennek a pedagógiai kiállításnak tehát mind belső érteimében, mind pedig külső gazdagságában, érdekességében olyannak kell lennie, hogy méltó lehessen ahhoz a nagy érdeklődéshez, amíly a jubileumi ünnepségek alatt a magyar kultúra és civilizáció bölcsője, E?z tergom felé irányul. Ha csak ezt az egyetlen fontom körülményt mórlegeljük is, kérdéses nek kell tekintenünk az úgynevezett próbakiallitás megrendezésének szükségességét. Nem bizonyos az, hogy a nagy kiállítás megrendezése előtt még 1937 ben megrendezett kiállítás okos és célravezető lenne. A nagy kiállítás erőpróbájakén szereplő pedagógiai kiállításnak is csak úgy va:i értelme, ha a rendéi kezesünkre ál ó minden eszköz Jel . használásával, pedagógiai munkásságunk teljes beállításával, gyermek kutatási módszereink teljes fegyverzetében, sőt a városra és megyére kiható népkultúrai és népművészeti tanulmányunk jelentős eredményeivel mutatkozunk be. Egy ilyen bemutatkozás létrehozásához pedig nagy szellemi és anyagi áldozatok kellenek, amelyek ilyenmérvű igénybevétel mellett kétségtelenül kimerülnek. A lokális, sablonos jelentőségű iskolai kiállítás rendezésével meg mit érünk el ? A szokványos iskolai kiáílitások módjára összehordott gyermekrajzok, szlöjdmunkák, sok sürgősen elkészített grafikon és a más időkben készült gyermektanulmányi dolgozatsotozat aligha szerspelhet az 1938as kiállítás erőpróbájaként. Véleményünk szerint inkább taka> rékoskodnunk kellene az erőkkel, in kább gyűjteni kellene az anyagi fedezeteket (ne gondolja senki, hogy a pedagógiai kiállításhoz pénz nem kell), és inkább az alapos és gondos előkészítésre, a jó megszerve zésre és előmunkálatokra kellene a drága időt fordítani, a nagy pedagógiai kiállítás sikere érdekében, Esztergomhoz, az iskolavároshoz valóban hozzáütik egy szép pedagő-j giai kiállítás. Ehhez azonban faltéi-i lenül szükséges az előkészület ideje\ és módja. U=>yan mennyi időnk van még az 1938<a§ ünnepségekig? Talán egy kerek esztendő, vagy még annyi sincs I Ez as idő egyetlen pe dagógiai kiállítás rendezésére is alig elégséges. Emellett a pádagógui kiállításnak külön módszere van, amely az odavaló szakemberek kiválasztása: után kiterjedt munkaköröd megszer-j vezését kívánja — a kiáilitásnak! akár iskolapedagógiai, gyejmekegész-jj ségügyi és pszichoan alitik ai, akár falukutatási és népkultúrai részére gondolunk. Ugy hisszük tehát, hogy a fenlek meggondolására szükségük van mindazoknak, akik a pedagógiai kiállítás iránt érdeklődnek, de főként azoknak, akik a kiállítás ügyéért már eddig is önzetlenül dolgoztak. Megmutatta! — S az új magyar élet kardjának villanása munkába hozott minden kart, szivet agyat. 17 év óta az ő kemény parancsnoki keze vezeti a magyar hajót Scylla és Charybdis között, simán, biztosan. A 17 év alatt sokszor az új háború hire szőri' tolta össze a sziveket s fenyeget most is minduntalan. De ne féljünk! A markáns arcú parancsnok olt lesz velünk a viharban is, utolsó erejével is, az árbocrúdhoz kötözve is, mint egykor a Novara hullámmosta fedélzetén. Nézzünk rá bizón, a hullámzó világtengeren figyeli a láthatárt, mikor ér partot a magyar hajó, melynek ő a biztoskezű kormányosa, hogy ő harsoghassa Lehelszócsövén : Föld !,.. Föld!. . . a régi, visszatérő, leszakított magyar föld!.. . Datolyaszőlő, (Afus-Ali) a csemegeszőlők királya! Minden igényt kielégitő, kÖz;plr33ü és bőíermő fajta. Csodás nagy, laza fürtű ás bogyó^, kemény húsú, kellemes aromíjú, jólta:tható és szállítható. Magas áron értékesíthető. A jelen kor la;?;értólie>3bb csemegeszőlője. 2) drb. simavessző 8. P, 15 drb. hazai gyökeres 6 P, 10 drb. oltvány Ripírián *i P, 10 drb. Berlanderin 7 P. Kérja tanulságos leírásomat s űrlapomat .más fajokról, gyümölcsfaoUványokról ZÖLD IüNÁCZ, Sárkerasstur. Fejér mígyo. Komoly összeíró ügynököket miad-2u községbsn kerssas. —v. • Isten kardja 17 évvel e.előtt... március else jén... Akkor is langyos volt a szét, duzzadtak a rügyek s az első darvak húztak el Fehérvár irányában. De náluk vesztésről sírt a gyer mek, a szív, a költő szája s a levágott tagok véres hörgése kísértette a csonka testet ...de mír magára eszmélt a nemzet. A józan magyar föld lerázta a felelőtlen izgatók piros mázát s becsületes, a nemzet javít akaró képviselőket küldött az újjászületés első szer vébe, a jogfolytonosság első hordozójába, a nemzetgyűlésre. És e: a gyülekezel, melynél jobban magyar országgyűlés talán nem érezte át a nemzdmentés problémáját, egyhangúlag egy talpig férfi, az otrantói hős, Horthy Miklós ke' zébe telte le a nemzet sorsát. Az ő kezébe adták a füstölgő romok alól kiszedett Isten kardját, hogy megmutassa fényét a köröskörül vigyorgó, koncon marakodó szomszédoknak. i Podhraszky Károly m. kir. ny. őrnagy meghalt. Városunk társadalmának egyik legközvetlenebb, igazi úri alakja költözött el hirtelen, szerdára virradó éjszaka az élők sorából. Halála hírét alig tudtuk elhinni, hiszen tegnap még itt járt közöttünk. Megrendülve állunk Podhraszky Károly ravatalánál, mert benne az az ember hunyta le örökre szemét, akit mindenki, alantosai, felettesei, környezete csak szeretni, becsülni tudott. Esztergomban aránylag nem régóta tartózkodott, mégis ezidő alatt annyira közel tudott mindenkinek szivéhez férkőzni

f ahogyan igen kevesen. Temetése f. hó 5 én, pénteken délután 4 órakor lesz a belvárosi temetőben. A március 7-iki Sik Sándor irodalmi-est nemcsak az esztergomiakat, hanem a környékbelieket is erősen megmozgatta. A város e nem mindennapi kultureseménya iránt való felfigyelést jellemzi, hogy az egyik nem épen közelfekvő nagy falu vezető intelligenciája külön autóbuszon érkezik a magyar katolikus lira fejedelme mondanivalóinak, a művészi ének- és zeneszámok meghallgatására, ^fagyon a maga érdekében jár el mindenki, aki idejében gondoskodi-i helyről, mert az utolsó periekre hagyatkozva minden bizonnyá! le fog maradni. Meghívóra a Kat. Kör altisztjénél lehet előjegyezni. Tanítói megbízatás. Gárdonyi Aurél ok), tanítót a vallás- és közoktatásügyi miniszter Baiatoamáriára segédtanítónak megbízta. A' »K\*€L* í. Az O. 3Zágós Stefánia Szövetség központi igazgatósága Riedl Mária körzeti védőnőt Drégeiypalánkról a helybeli Szövetséghez beosztott védőnővé áthelyezte. Uj fogalmazó a győri iparkamaránál. A győri' kereskedelmi- és iparkamara nemrég pályázatot hirdetett egy most rendszeresített fogalmazói állásra, mdyre 16 pályázat A u.ara fcinöxi tanácsa Róva Béla ügyvédjelölt, tb, városi aljegyzőt választotta fogalmazává, ki március 1-én már el is foglalta hivatalát. Újjáalakult a kamarakerüieti hitelvédőszerv. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara az Országos Hitelvédő Egylettel karöltve u. n. Kamarakerületi Hitelvédő Szervezetét tart fenn. Ennek rendeltetése a kamara területén előforduló kényszeregyezségi ügyek lebonyolítása abban az esetben, ha a hitelezők többsége a kamara területén lakik. Az új kamarai ciklus megindultával a Hitelvédő szerv újjáalakulása is megtörtént. A kamara közösbizottsága legutóbbi ülésében megválasztotta a Hitelvédő Szerv 40 tagú választmányát és 8 tagú végrehajtó bizottságát. A választmány tagjai közé beválasztották Brulsy Jenőt, Eggenhofer Jenőt, Lenkei Emilt ós Töldezsán Istvánt,