Esztergom és Vidéke, 1937

1937-01-06 / 2.szám

[SZTTRÍiftH c/IRFKE ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 2 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik heten kint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap SZERDA, 1037. JANUÁR 6 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. Lelkiismeretesség hiányzik a „ma" emberéből. Az egész élet olyan rohanó, kapkodó stílust vett fel, amelyben a nyugodt, megfontolt munka nem érvényesül s nem is érvényesülhet. Régi épületek ormát díszítő szobrocskákon csodálkozva állapítják meg a műértők, hogy a láthatatlan oldaluk épp olyan gonddal és aprólékos csínnal van elkészítve, mint a kifelé fordított látható részük. Ilyenkor még a jobbérzésű emberek is fejcsóválva mondogatják: „Milyen szőrszálhasogatók voltak az öregeink!" — a könnyelműbbek viszont így kacagnak: ,Bolond volt az, aki ennyit dolgozott!" Pedig hát nem szőrszálhasogatás és nem bolondság, hanem lelkiismeretesség a neve annak a tulajdonságnak, ami a régi mestereket vezette. Ennek a lelkiismeretes gondnak volt köszönhető, hogy a régiekben megvolt a kölcsönös bizalom egymás iránt és így megvolt a kellő alap az eredményes munkára. Hogy ma világszerte bizalmatlanság uralkodik, annak éppen az a könnyelmű, léha, lelkiismeretlen életfelfogás az oka. Ma ott tartunk, hogy a gazdasági válság szünőfélben van, bíztató jelek mutatkoznak itt is, ott is, de ne higyjük, hogy a gyökeres gyógyulás útján vagyunk. Gyökeres regenerálódást, a világválság végleges felszámolását csak akkor várhatjuk, ha a lelkekbe visszatér a komoly munkálkodás vágya, a gond, az alaposság és a lelkiismeretesség. Ebből a szempontból különösen nagy örömet szerezhet minden jobb érzésű embernek az ifjúság egy bizonyos körének új mentalitása. Hogy csak egyet említsünk, ott vannak például az öreg cserkészek, akik már a „Jó munkát!" köszönésükkel is visszatükrözik azt a szellemet, amely megújíthatja, sőt egyedül újíthatja meg a mai társadalmat. De ha végig tekintünk például az egyetemi ifjúsági egyesületek működésén, ott is olyan különbségeket találunk a háború előtti egyetemi ifjúság lelkivilágához képest, hogy a lelkiismeretes szemlélő feltétlenül e

gy új, egy jobb korszak kialakulására kell, hogy következhessen. Letárgyalta a városi közgyűlés az 1937. évi költségvetést Az év utolsóelőtti napján tárgyalta le városunk képviselőtestülete az 1937. évi költségvetést. A költségvetés megállapítása a város autonómiájának egyik legfontosabb joga és hivatása, éppen ezért sajnálattal tapasztaltuk, hogy nagyon sok képviselő hiányzott ennél a fontos aktusnál. A költségvetéstervezethez Zwil* lingcr Ferenc dr. szólt hozzá, és azt részletekbe menően boncolgatta. Konkrét javaslatai közül, amelyeket az 1938-as ünnepi év alkalmából tett, különös érdeklődésre tarthat számot az a terv, hogy a város 1938ra szerezze meg a törvényhatósági jelleget. Erre a nagyon életrevaló és rendkívüli hasznos javaslatra és az azzal kapcsolatos dolgokra mégvissza fogunk térni lapunk hasábjain. A közgyűlés lefolyásáról egyébként az alábbiakban számolunk be: Glatz Gyula polgármester d. u. fél 5 órakor nyitja meg a közgyűlést és napirend előtt bejelenti, hogy a város a karácsonyi ünnepek alkalmából feliraulag üdvözölte a hercegprímást, a főispánt és az alispánt. Majd meleg szavakkal parentálja el fíuray Ferencet, a város volt főszámvevőjét, akinek emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. A képviselőtestület tudomásulvette a hercegprímás leiratát a Szent Anna plébánia felállítása tárgyában és a legtöbb adót fizető képviselők 1937-re szóló névjegyzékének Összeállítását. Majd dr. Sántha József tanácsnok ismerteti a belügyminiszter leiratát a kórház tatarözási és központi fűtőberendezése ügyében. A belügyminiszter jóváhagyta a 150.000 P-ős OTI kölcsönt, de nem engedélyezte a központi forgalmi adóalaptól kölcsönveendő 60.000 P-t és erre vonatkozóan úgy intézkedett, hogy azt is az OTI-tói kell felvenni. Az előadó javasolja, hogy a város ugyancsak a kórház tatarozására szolgáló vármegyei 10.000 P-nek és a városi 8.000 P-nek jóváhagyását minél előbb sürgesse ki. A szükségelt összegből még 28.000 P hiányzik, de ez nem fog az építkezés rovására menni. Már előre is bejelenti az előadó, hogy a 250.000 Pős keretet semmiesetre sem lehet túllépni. Dr. Zwillinger Ferenc szól hozzá az előadói javaslathoz: — Elismeri, — mondotta többek között — hogy szükség van a kórház tatarozására, de ilyen körülmények között az előadói javaslatot nem fogadhatja el, mert az előzőleg egységes terv a pénzfedezet hiánya miatt megbomlott. Félni kell attól, hogy a sebészetre nem kerül rá az emelet és akkor a belgyógyászatot nem lehet elhelyezni a Kolos kórházban. Aggályok merülhetnek fel az árak megdrágulása szempontjából is. Ha 25 évre nem engedélyezik a 24 filléres ápolási pótdijakat, akkor az egész terv kútba esik. Azonkívül a 47.000 betegápolási nap sincs biztosítva. Dr. Sántha József tanácsnok felvilágosítása szerint a terv ma is egységes, legfeljebb csak kisebb módosításokról lehet szó. A sebészetre az emelet felépítését semmi esetre sem hagyják el. A város kérni fogja a minisztert, hogy a pótdijakat 25 évre rögzítse le. A betegápolási napok a kórház kibővítése után csak növekedhetnek reális számítás szerint. Az előadói javaslatot a közgyűlés 23 szavazattal 3 ellenében elfogadta. Elhatározza a képviselőtestület, hogy a prímást zöldséges kertet idegenforgalmi és sportcélokra 1937 január 1-től bérbeveszi. Nagyobb vita alakult ki a komp tatarozására szükséges összeg előteremtése körül. Az előadói javaslat szerint az összeget az érdekeltségeknek kellene viselni. Kiffer Ferenc, Hermann Lajos, dr. Zwillinger Ferenc, Kubovics Ferenc, Fodor-Tóth János, dr. Drahos János, Kiffer János és Gere János felszólalása után a közgyűlés úgy határoz, hogy a javítási költségeket átviszik a költségvetés terhére. László István pénzügyi tanácsnok terjeszti elő a város 1937. évi háztartási és vízvezetéki költségvetését. A költségvetés szükséglete 889.515 P, (fedezete 715.409 P.) Az előadói jelentésből kiemeljük azt az indítványt, hogy a gazdaság költségvetését is válasszák el a háztartástól; továbbá a város adósságairól szóló ismertetést, mely szerint összes adósságunk 3,034.000 P. A költségvetéshez először dr. Zwillinger Ferenc szólt hozzá, aki többek között a következőket mondotta : — Régente napokon át tárgyalták a költségvetést, az alaposságnak meg is volt a kellő eredménye. Ma már meg van a törvényes keret, amelyen belül kell operálni. Sajnos megint fenyeget az a veszély, hogy a költségvetést a belügyminisztériumban átalakítják és akkor p edig az egész munkálat illuzórius. Kéri a főszámvevőt, hogy ezután a költségvetést minden egyébre való tekintet nélkül készítse el a törvényes határidőre. Kifogásolja, hogy a képviselők ké sőn kapták meg a költségvetéster vezetet, igy nem volt elég idő annak alapos áttanulmányozására. A tejgazdasági és a gazdasági tételeket nem tartja reálisnak, helyesli a gazdaság költségvetésének különválasztását a háztartástól, de ezt a törvény nem engedi, csak a zárszámadásoknál van erre mód. Indítványozza, hogy a város vezetősége necsak 'egy évre, hanem esetleg évtizedekre előre készítsen tervezetet. 1938-as ünnepi évre vonatkozóan négy javaslatot tesz. 1. Szerezzék meg a városnak a törvényhatósági jelleget; 2. Építsenek a reál-iskolának tor natermet; 3. Hegyi utakat javitsák ki; 4. A kis-dunai cifrahidat állítsák helyre. A képviselő ezután néhány részletre vonatkozóan kért felvilágosítást. Prommer Ferenc főszámvevő nagy szaktudással és alapossággal, minden kétséget eloszlatóan válaszolt a felszólalásra, amit a közgyűlés nagy megnyugvással fogadott. Dr. Serényi Róbert az Angyalutcai lakók csatornaépítési kérelmét terjesztette elő. A megoldás annál könnyebb, mert az ottlakók a költségek felét vállalják. Kifogásolta a képviselő, hogy a városi adóhivatali személyi járandóság kérdése egyáltalán nincs rendezve. Rendszeresebb szervezésre van szükség. Eddig kisegítő dijnokok fontos munkákat végeztek, anélkül, hogy fegyelmileg felelősségre vonhatók lennének. Kevés el te a felszólaló a rendőr • legénység létszámát. Jelenleg még az engedélyezett keret sincs betöltve. A város nagy része nélkülözi a rendőrőrszemeket. Hangsúlyozta, hogy a gyalogosan járók biztonságát a járdán száguldó biciklisták s ugyanott közlekedő egyéb kézi járművek veszélyeztetik. A vám szempontjából kedvezményeket kért a piaci árúsoknak, továbbá fontosnak tartaná a Bécs— budapesti autóbusznak Esztergomba való irányítását idegenforgalmi szempontból. (Erre is visszatérünk.) Dr. Csárszkylslván a Stefániának a városhoz való viszonyát kívánja rendezni. Gere János a Balassa-utca kikövezését kérte. Az előadói felvilágosítások után a képviselőtestület a költségvetést teljes egészében és részleteiben is egyhangúan elfogadta. A közgyűlést az elnöklő polgármester este 8 órakor rekesztette be. A felebaráti szeretet nevében1 Köztudomású, hogy a Nm. Belügyminiszter Ur 172.000—1936. B. M. számú rendeletével új alapokra fektetve rendezni óhaj íj a szükségben szenvedő embertársainak megsegítését. Rendeletének célja megszüntetni az u. n. hivatásos koldulást s előmozdítani az igazán rászorulók segítését. E rendelkezés 1936. nov. 1-én lépett életbe. A rendelkezés 9. §-a szerint: „azok a városok, amelyek a szegényellátáshoz szükséges költségeket költségvetésükben biztosítani nem tudják, az említett célra a társadalom áldozatkészségét is igénybe vehetik." Nálunk Esztergomban évek óta folyik a szegényügy ily mederben való lebonyolítása a páduai Sz. Antal Szegónygondozó Egyesület utján, melynek alapszabályait a Nm. Belügyminiszter Ur 1932. aug. 18-án jóváhagyta. Ámbár a szegényügyi szervünk elég fiatal, eddigi működése alatt több mint 100 ezer pengőt tudott juttatni a város szegényeinek a megértő embertársak révén. Az Egyesület az egyházi és polgár