Esztergom és Vidéke, 1937

1937-12-25 / 101.szám

1937 december 25 ESZTERGOM és VIDÉKE tarjáni és az esztergom —dobogókő vicinális utak építése. A közigazgatási bizottság ülése után az egyes albizottságok üléseztek. 66 önálló kisgazda a császári iskolában Az önálló kisgazdák, vagy gazda ifjak gazdasági szakismereteinek elsajátítására, akik — bármi okból kifolyólag — a részükre fenntartott alsófokú mezőgazdasági szakiskolákat látogatni és elvégezni nem tudják, a főldmivelésügyi minisztérium három hónapos téli gazdasági tanfolyamokat tartat. £ tanfolyamokon a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen alapismereteket rendszeres tanítás keretében sajátíthatják el a résztvevők. A gazdálkodás terén sem nélkülözheti a legszorgalmasabb testi munka a megfelelő szakismereteket. A szorgalmas munka és a szaktu dás azonban a birtok megtartását, a gazdahivatás sikeres betöltését, a megélhetést és a jólét emelkedését biztosítja. Hogy a múltban a kisgazdák kiképzését illetőleg hézagos volt a gazdasági szakoktatás, annak különféle okai voltak. Nem is szólva arról, hogy még nem régen a főldmivelésügyi tárca volt az összes tárcák között a legszerényebben dotálva, amely nek büdzséjéből vajmi kevés jutott az alsófokú szakoktatásnak. Az a lendület, ami ezen a téren tapasztalható, tulajdonképen a világháború után vette kezdetét, napjainkban egyre fokozódik és remélhetőleg tart mindaddig, mig a csúcsteljesítményt el nem éri. Az elmaradásnak másik oka anyagiakon kívül, hogy a főldmivelésügyi minisztérium nem rendelkezett elegendő számú és erre a pályára hivatott, megfelelő képesítésű gazdasági tanárral, mert ha a pedagógia terén működők statisztikájának az előző évi adataiba betekintünk, látjuk, hogy az országos létszám, vagyis 170 gazdasági tanár státusával szemben ott szerepel pl. 1200 zongora-tanár, 800 tánc- és illemtanár, sőt a hülyéket, mint a társadalom szánalmas rétegét cirka 300 gyógypedagógus oktatja. Nem hagyható figyelmen kivül a kisgazdatársadalomnak a gazdasági szakoktatással szemben a múltban tanúsított közömbössége, sőt ellenszenve, mert ha akadt is gazdaifjú, aki mégis rászánta magát arra, hogy valamely kétéves földmivesiskolát látogasson, illetve elvégezzen, ezt a legtöbb nagyravágyásból tette azért, hogy annak elvégzése után eszeágában sem volt hazamenni és családi kisgazdaságát célszerűen vezetni, hanem ahelyett igyekezett nagyobb gazdaságokban mint ispán, sőt „intéző" elhelyezkedni abban a tudatban, hogy aki valamely földművesiskolát végzett, keménygallért hord nyakkendővel, nagykockás sportnadrágot, a kalapban zergeszakált és ha ezenfelül a birtokos még egy kopott bricskát is juttat számára, az illetőnek feltétlenül a vezető gazdatiszti körökben van a helye. Hogy a kisgazda a saját családi birtoka, vagy gazdaságának fellendítése céljából igyekezett volna szellemi tőkéf szerezni, az a legritkább esetek közé tartozik. Még mai napság is, mikor a főldmivelésügyi minisztérium nagy anyagi áldozattal a a gazdasági szakiskolákon kivül meg rendezteti a téli három hónapra terjedő gazdasági tanfolyamokat a hatóságok legmesszebbmenő erkölcsi támogatása mellett, mindig van szá mos község, amelynek kebeléből nem kerül ki a kötelező 25 tanulói lét szám, hanem, hogy ez biztosítva legyen, kénytelen a vezetőség még a leventékből is kiegészítésül jónéhányat berendelni a tanfolyamra. A másik eset az, hogy a kijelölt központtal szomszédos 4—5 községből tevődik össze a szükséges létszám, akik biciklivel járnak át a tanfolyamra. Még ennél is nehezebb a helyzet ott, ahol a főldmivelésügyi minisztérium a felnőtt, vagyis önálló gazdák részére kivan tanfolyamot rendeztetni, mint ezévben Császáron, Komárom megyében, ahol a hallgatók kötelező létszámát (25) az Önálló gazdáknak kellett biztosítani. Ennek a tanfolyamnak a szervezésével és vezetésével a földművelésügyi minisztérium Kutas János gazdasági igazgató, kamarai szakelőadót bízta meg, aki az e célból eszközölt első kiszállása során a szükséges létszámot biztosítva látta. És amikor előadásait megkezdte, a létszám egyszerre 66-ra emelkedett. Azóta ez a tömeg, amely csupa önálló kisgazda, 25—50 év közötti korhatárral, hallgatja állandóan a hasznos előadásokat a község által biztosított alkalmas nagyteremben. A vezetőn kivül az előadók között szerepelnek: dr. Rothnagel József körorvos, dr. Kálos Ferenc állatorvos, Greiner József rk. tanító, Tóth Béla ref. tanító, Szűcs Sándor főjegyző és Kóczán Béla jegyző. A háziipari oktatást külön, erre a szakmára képesítéssel biró háziipari oktatómester látja el. A tanfolyam isten segedelmével már megkezdődött s megszakítás nélkül február végéig tart. Bajót község 132 szegényét látogatta meg a turista szeretet Hatalmas teherautó robog a bécsi országúton, meg van rakva alaposan karácsonyi csomagokkal és Elektromos Turistákkal. Az autó-óriás hangos dübörgéssel robog Bajót felé, hogy a szeretetadományokat elvigye Bajót község szegény gyermekeinek. S tényleg egyszerre nagy dübörgés, tülkölés veri fel a község csendjét. Befut a mese autó. Fürgén ugrálnak le róla az Elektromos Turisták, mindegyikük megragad néhány csomagot s egyesült erővel hamarosan lerakják róla a szeretetadományokat. A bajóti Hangya nagytermében ekkor már áll a gyönyörű feldíszített karácsonyfa. A gyermeksereg türel metlenül tolong az utcán, egyszerre csak mise után megnyílik az ajtó és csak úgy tódul a közönség aprajanagyja a terembe, mely pillanatok alatt zsúfolásig megtelik. A Hiszekegy elmondása után Meggyes Miklós főjegyző lépett a? emelvényre, szívhez szóló gyönyörű beszédében hálásan üdvözli a bajótiak jóakaróit, az Elektromosokat. Boldog, hogy a fővárosnak ós a vij déknek ezen második ünnepi találkozóját a legnemesebb érzelmek ós cselekedetek kisérik. Isten áldását kéri az Elektromosokra és a nemesszivű adakozókra. Beszéde után lép az emelvényre Madak Gyula üv. elnök. Szívélyes* mélyen átérzett szavakkal üdvözli a bajótiakat, felhívja figyelmüket a turisták munkájának kulturális és gazdasági jelentőségére és kéri a község lakóit a turista alkotások védelmére. Hangoztatja, hogy a turista nemcsak azért megy ki a gyárak, hivatalok fülledt légköréből a szabad természetbe, hogy tüdejét teleszívja friss levegővel, de első sorban azért, hogy megismerje ennek a vérrel áztatott magyar földnek minden rögét és minden lakóját. Hogy találkozzék a magyar föíd kérges kezű becsületed művelőjével, a parasszttal, hogy megbecsüléssel kezet szorítson a magyar Egyedüli elárusító: Inracsek Ferenc Rákóczi-tér bányásszal s mindazokkal kik áldozatos munkával fáradoznak a magyar sors megvívásában. A szívből jövő szavakat a jelenlévők áhítatos csendben hallgatták. Nagy ám egyszerre a nyüzsgés: Dénes N. József sz. o. intéző vezetésével megkezdődik a szeretetadományok kiosztása. Örömkönnyek csillognak mind a faln^ttfilr,. mind a kicsinyek szemében. A karácsonyfán is kigyulladtak a gyertyák az apró nép nagy örömére és csodálkozására. Hálás tekintettel cipelik csomagjaikat. Büszkén mesélik, ki kapott cipőt, ruhát, csokoládét, Írószereket, az anyák boldogan ölelik magukhoz a még boldogabb gyermekeiket. Azután a gyerekek közül ketten szavaltak s szép verseikben kérték Isten áldását a jószívű adakozókra. Karácsonyi pásztorjátékot is adtak elő az iskolások kedves falusi bájjal Szentirmai Józsefné tanítónő és Kovács Lajos tanító ügyes rendezésében. Majd Szentirmai József kántortanító köszönte meg a megajándékozottak nevében az Elektromosok nemes tevékenységét, biztosítva őket a községbeliek igaz szeretetéről és hálájáról, majd kellemes ünnepeket kívánt a jószívű adakozóknak. Ezzel azonban még nem fejeződött be az elektromos Turisták jószívű adakozása. Marótpusztára mentek kiosztani szeretetadományaikat a szegény gyermekek között. Onnan visszatértek még Bajótra és megnézték a „Betlehemi Bakter" cimű 3 felvonásos karácsonyi előadást. Az Elektromos Turisták az előadás szereplőit lelkes és szűnni nem akaró tapssal jutalmazták. Azután autóra szállva a hálás szívű bajótiak hangos éljenzése közben robogott el az autó Bajótról. Karácsonyi lángocskák (Egy kis beszélgetés önmagunkkal a karácsonyfa alatt) Irta: dr. Marczell Árpád — Dicsőség mennyben az Istennek, békesség a földön minden jóakaratú embernek I — Jól van, jól, látom, miiyen megilletődötten állsz itt a karácsonyfa ala't és nézed az égő gyertyácskákat; látom azt is, mennyire eltölti lelkedet a karácsonyi hangulat. Csakhogy . . . — Nos, mit akarsz mondani, mit jelent ez a: csakhogy ? — Csak azt akarja jelenteni, hogy amilyen szép és igaz ez a mostani megilletődésed, amilyen őszinte a melegség és emelkedettség, amilyen itt most eltölt, éppen olyan hamar, simán és nyomtalanul el is illan. Pedig . . . — Nos, most meg egy : pedig 1 — Igen egy : pedig 1 Mert az lenne a szép, ha ennek a magasztos pillanatnak, az igazi karácsonyi ünnepnek hatása, nyoma a későbbi napokban is meglátszódnék, a szürke hétköznapokra is rányomná a maga bélyegét — Ezt nem egészen értem 1 — Mindjárt megérted egészen. Látod egy-egy ilyen ünnepi hangulat, mint a mostani, nemcsak megállást jelen

1 az ember életében, nemcsak pihenést

1 hanem körültekintést, összegezést, eszmélést is. Ezek alkalmak a lélek beszélgetésére önmagává', ha mindjárt nem is szavak formájában, hanem érzésekkel, amikor a szív nagyon megtelik fénnyel, színnel, melegséggel : ilyenkor is önmagához szól. — Hiszen én ezt most így érzem 1 — Elhiszem, de az a baj, hogy ezzel aztán be is éred, ez pedig nem elég. Tekints magadba, pillants körül: nem látod azt a nagy távolságot, ami lelkünk egyes érzései között van; azt a sok ellentétet, ami felfogásunkat tetteinktől elválasztja és azt a rikító különbséget, ami elveinket viselkedésünkkel szembe szegezi ? — ? 1 — Nézzünk be csak egy pillanatra a templomba. Hitünk tanítása szerint a szentmise alatt Krisztus Urunk az Oltariszentségben valóságosan jelen van. Nézd meg az emberek viselkedését ezekben a szent percekben. Még egy földi hatalmasság megjelenésekor is nagyobb a fegyelem, a