Esztergom és Vidéke, 1937

1937-12-12 / 98.szám

bet Gyula, dr. Garzuly József dr. Gróh József, dr. Mike Lajos, dr. Paár Lajos, F. Péntek Pál, dr. 7ömanóczy József. A kijelölő bizottság újraalakíttatott. A közgyűlés titkos szavazással rendes tagokká megválasztotta dr. Lepold Antalt és dr. Szőke Lajost, póttaggá : Konkoly-Thege Miklóst. A főispán kijelölte rendes tagokul dr. Drahos János ós vitéz PongráczBariha Edét, póttagul Németh Istvánt. Az alispán kijelölte rendes tagokul Surányi Ferencet és gróf Zichy Ernőt, póttagul Németh Istvánt. A Thaly Ferenc emlékére tett alapítvány odaítélésre alakított bizottság újraalakíttatott. Megválasztattak gróf Esterházy Móric, vitéz Szivós-Waldvogel József és Lőke Károly th. bizottsági tagok. Az általános kereseti jövedelem és vagyonadó kivetése és mérve ellen beadott fellebbezések elbírálására illetékes adófelszólamlási bizottság újraalakítása napirendről levétetett. Megalakították a hadirokkantak, özvegyek és árvák járási csoportját Dorogon F. hó 8-án d. e. 10 órakor Dorogon, a községi kultúrház nagytermében az esztergomi járás községeiben lakó hadirokkantak, özvegyek és árvák a Honsz. keretén belül járási csoportot alakítottak. Dacára a kedvezőtlen időjárásnak, az alakuló közgyűlésen több mint százan vettek reszt. A közgyűlésen a Honsz-t Kövesi Lajos központi titkár, a rendőrhatóságot Laux Antal főjegyző képviselte. A megjelent kiküldötteket Halmay Gyula keresetlen szavakkal üdvözölte. Majd Kövesi Lajos központi titkár mondott szép és tartalmas beszédet, melyben méltatta a hadirokkantak érdemeit és a hadiözvegyek és árvák sorsát ecsetelte meghatóan és kiemelte a járási csoport megalakulásának szükségességét. Ezután a csoport kimondotta megalakulását. A járási J csoport élére közfelkiáltással választotta meg az érdemes bajtársakat. Az igy megválasztott járási tisztikar a következő : Elnök : Halmay Gyula, társelnökök : vitéz Sághy Antal és Fizély Gyula, alelnök: Györgyfalvy Dezső, igazgató : Sugár Jenő, titkár: Belányi Imre és Szegvári Lajos, jegyző: Kollarik Rezső, pénztárnok: Pick Márton, számvizsgáló bizottság : Ritling József, Szegvári János és Ludas János, ellenőr: Pfluger Sebestyén. A tisztikar megválasztása után Halmay Gyula elnök elfoglalván székét, meleg szavakkal köszönte meg a maga és megválasztott társai nevében is a bajtársak bizalmát. Köszönetet mondott a központi titkárfel világosító beszédéért, majd a közgyűlés hálás köszönetét tolmácsolta Dorog község érdemes elöljárósága képviseletében megjelent Laux Antal főjegyzőnek, hogy a messze távolból összesereglett bajtársak ^részére jól kifutott helyiséget bocsájtott rendelkezésre és kérte, hogy a jövőben se zárkózzék el a bajtársak hathatós támogatásától. A közgyűlés lelkesén megéljenezte a főjegyzőt, majd Halmay Gyula a továbbiakban kiemelte, hogy amint annak idején a bajtársak a lövészárkokban, a bajtársnők itthon, a mezőn és a családban hősiesen kitartottak és testvérek voltak, éppen úgy tartsanak össze most is, és minden munkájuk, minden ténykedésük a szebb és boldogabb jövő elérésére irányuljon, mert csak k közös és egyetértő munka és egymás megértésével érhetjük el a boldog Nagymagyarország feltámadását. A nagy tetszéssel fogadott beszédet tapsvihar követte. A gyűlés, amely a „Magyar Hiszekegy" imával kezdődött, a Hymnus eléneklésével végződölt, mely után a résztvevők a legnagyobb megelégedettséggel, a legszebb reményekkel, fegyelmezetten oszlottak széjjel. Szeplőtelen Fogantatás ünnepe a bencésgimnáziumban A bencés gimnázium dec. 8-án, a Boldogságos Szeplőtelen Fogantatása ünnepén bennsőséges áhítatú ünnepélyt rendezett az intézet dísztermében. Az ünnepélyen megjelent dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás, akinek megjelenése különös fényt és jelentőséget adott az ünnepségnek. A megjelent előkelőségek között ott láttuk: dr. Radocsay László főispánt, dr. Frey Vilmos alispánt, Glatz Gyula polgármestert, vitéz br. Ungár Károly alezredes, zászlóaljparancsnokot, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsost, többeket a Székesfőkáptalan tagjai közül, az intézetek vezetőit s igen sokakat városunk társadalmának vezetői közül. Az ünnepi beszédet dr. Meszlényi Zoltán felszentelt püspök mondotta. Az illusztris szónok beszéde elején megemlékezett arról, hogy amikor IX. Pius pápa a Szeplőtelen Fogantatást a katolikus hit dogmái közé beiktatta, sokakban felvetődött a kérdés, hogy miért ebben a korban kellett e dogma enunciálásának megtörténnie, — Ma már — folytatta a püspök — nyolcvan év távlatából pontosan felelni lehet a felvetett kérdésre, ha a korok eszmei háttérét megvizsgáljuk. — A mai kort néhány évszázad múlva úgy Ítélik majd meg, hogy sivár volt a szelleme, megöregedett az eszmei világa a materialista világnézetek között. — A régebbi népek eszmevilágában, a XVIII. században, voltak ideálok, amelyek az élet nehézségei között útmutatást adtak. — A nőket az eszmény piedesstáljára állították oda, amelynek kü lönös tiszteletet parancsolt a női hivatás átérzett tudata. — Ma a nők egyenrangúságot követelnek a férfiakkal, de nemcsak a munkában, hanem a sokszor éppen nem helyes szórakozásokban is. — Eszmék nélkül, amelyeket követni lehet s követni kell, üres az élet. Átérezte ezt a XIX. század is, amely szinte kisürgette a Szeplőte telén Fogantatás kinyilvánítását. — A mai modern életre is jellemző, hogy tartalmatlan, hogy hiányzanak az eszmények. A XIX. századtól ebben a vonatkozásban csak annyiban különbözik, hogy tömegszervezkedési gondolat vonult be a gondolkodásvilágba, a szervezők azonban nem tudtak eszményeket odaállítani a szervezettek elé. — Ideálokra, eszményekre szüksége van az emberiségnek. — A kongreganisták kitartanak a legszebb eszmék mellett, követik zászlójukra kiirt jelszavakat, hogy valamint a Szűzanya szerette az ő fiát, úgy mi is szeressük Krisztust, maradiunk meg mindig az erény és becsület útján. — Szűz Mária élete nemcsak példát ad, hanem erőt is nyújt az igazi életre. — Szűz Mária oltalma alá kell állítani egész életünket. Áz Ő oltal mát kell leesdenünk a haza számára is abban a szellemben, amellyel a régiek Magyarországot Regnum Marianumnak nevezték, különösen ma, amikor a nemzet tragikus óráit éli. Dr. Meszlényi Zoltánt mélyhatású ünnepi beszéde után az egybegyűlt közönség hosszasan ünnepelte. Az ünnepély során az énekkar Hajnali Kálmán énektanár vezényletével Móczik: Mária Isten temploma kezdetű kórusát énekelte el szép előadásban. Gáthy Zsolt Gyula diák : Hajnali dal cimű költeményét szavalta el mély átérzéssel. Búkor Gyula Hünten Rondoját adta elő zongorán ügyes felkészültséggel, Bezemek Béla „Mit mond Szent Isjván a mai magyar ifjúnak" címmel tartott igen értékes, gondolatokban bővelkedő felolvasást. Lévárdi Ferenc Farkas—Paczolay : A vén Ambrus fia cimű melodrámát adta elő szines, plasztikus elő adásban. Staszny Pál Kalocsay: Elcsendült már cimű költeményét szavalta el ügyesen. Az intézet zenekara Paczolay Imre zenetanár vezényletével. Adam : Ha én király volnék cimű operájának nyitányát adta elő igen gondos, szép és lendületes interpretációban. Az Ünnepély során még szép Öszszetanultsaggal közreműködött az intézet fúvószenekara is Urbán Vilmos zenetanár vezóny létével. A szépen sikerült bensőséges ünnepély végén az ifjúság az eucharisztikus szentév himnuszát énekelte el. lannár 5-én lesz a Turista Dalárda íarsanpyitó bálja Az Esztergomi Turista Dalárda évről-évre számot ad zene- és dalkedvelő közönségünknek csendben végzett, de eredményes munkálkodásáról. A tavaszi Liszt-hangverseny élménye még mindnyájunk emlékezetében van, a különböző hazafias és társadalmi ünnepségek alkalmával már megszoktuk a Turista Dalárda fegyelmezett, pompás felkészültségét. A farsangi-évad megnyitóján, január 5.-én a Turista Dalárda ismételten tanúbizonyságot akar tenni egyesületi életének eredményes munkájáról. A vigalmi bizottság már egybeállította a változatos ós gazdag programot, hogy dalkedvelö és szórakozni vágyó közönségünket a farsang víg hangulatába bevezesse. Az előkészültek azt mutatják, hogy a Turista Dalárda január 5-iki műsoros bálja a legnagyobb siker jegyében fog lezajlani. A Turista Dalárda nöí-és vegyeskara, valamint férfikara szebbnélszebb dalokkal kórusokkal és magyar nótákkal fogja bizonyítani a dalkultusz ápolását, Jedlicska István irányításával pedig kacagtató jelenetek tarkítják a hangulatosnak ígérkező műsort. Ezúton is felhívjuk dalkedvelő és szórakozni vágyó közönségünk figyelmét a Turista Dalárda január 5-iki farsangnyitó báljára, melynek előkészületeiről részletes tudósításokkal fogjuk olvasóközönségünket tájékoztatni. Függöny, 250—150 kézi filé 14'50 Keménynél. TAL 5-ös óriáserősitésü pentodával, nagy permanensdynamíkus hangszóróval és hangkorrekciós szerkezeti megoldással. Kapható minden Orion rádiókereskedőnél Egyedárusító: ifj. IUR&CSEK FERENC Esztergom, Rákóczi-tér H 111 K Sí Szent Ambrus szavával szólott a magyarországi tőkéhez dr. Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás. A dorogi bányászotthonban tartott beszéd, amely keményen mutatott rá a tőke urainak a felebaráti szeretet és igazságosság dolgában való kötelességeire, kell, hogy komoly megfontolásra késztesse azokat, akiknek szólott. Serédi Jusztiniánnal az ország legelső közjogi méltósága s benne az Egyház üzent a tőkének és biz» tosra vesszük, hogy ez az üzenet nem fog süket fülekre találni. Reméljük ezt annál is inkább, mert illő lojalitással adtunk hirt étidéig is mindig azokról a kezdő lépésékről, amelyeket itt-ott megtett a nagytőke a szociális igazságosság felé és mert komoly meggyőződésünk, hogy az ország gazdasági boldogulásához éppúgy nélkülözhetetlen a termelő tőke, mint a dolgozó munkáskezek. Mikor egész Európában talán éppen Magyarország az az állam, mely legkonciliánsabb, legmegértőbb a tőke iránt, a gazdasági rend és kibontakozás érdekében is előnyösnek véljük, hogy a tőke urai valóban megszívleljék ezt az üzenetet és a magyar kormányzat méltányos szellemét a tőke is méltányolja. Az ügy bizonyára jó irányban halad, ha a hercegprímás vasárnapi szózatát ugyanarról a dobogóról mondta el, amelyen Chorin Ferenc vállalatának ujabb szociális gesztusáról tett jelentési,