Esztergom és Vidéke, 1937

1937-12-12 / 98.szám

ÖTVENNYOLCADIK ÉVF. 98 SZ. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 Megjelenik hetenkint kétszer Keresztény politikai és társadalmi lap VASÁRNAP, Í937. DECEMBER 12 Előfizetési ár 1 hóra: 1 pengő 20 fillér Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A városi költségvetés A költségvetés nyolcadik és egyben utolsó csoportja a véros hitelügyeit tárgyalja. Ennél a csoportnál a kiadási oldal két főtételből áll: a külföldi kölcsönök és a belföldi köl csönök amortizációja, A két fejezeteim a kövstkező részletekből tevődik össze: külföldi kölcsönök: a 225.000 dolláros I. sz. Speyerkölcsön 5%-os kamata : 30.609 P, a 120,000 dolláros II. sz. Speyerkölcsön 4%-os kamata; 17.643 P, (a két kölcsön jutaléka és költsége 1500 P), a Közüzemi Rt. felszámolásával és a villamosmű bővítésével kapcsolatos 35.700 dolláros kölcsön 5%-os kamata: 6252 P, (ennek a kölcsönnek bélyegilletéke és költsége 100 P). A külföldi kölcsönök kamataira tehát a város összesen : 56.104 P-t fizet. A belföldi függő kölcsönök amortizációjának és kamatainak részletezése : a legelőjavitásra felvett 25.000 P-ős kölcsön tőketörlesztésére: 1250 P

y 4%-os kamatra : 860 P, a belvíz levezetésére felvett 13.000 P-ős kölcsön tőketörlesztése : 519 P, 5 ős fél % os kamata: 668 P, a Csarnok-utcai városi bérházak építési költségeire felvett 22.848 P- ős kölcsön amortizációja: 1143P, 5%os kamata : 1135 P, a város függőkölcsöneinek konvertálására a Hungária Rt.-től felvett 1.050.000 svájci frank kölcsönből fennálló 1.066.830 P amortizációja : 77.000 P, kamata : 63.000 P, a közmunkák megindítására a Pénzintézeti Központtól felvett 80.000 P-ős kölcsönből fennálló 48.000 P 5

8

A°/o-os kamatéra 2760 P, a tiszti üd61ő bővítésére az Esztergomi Takarékpénztárnál felvett 39.300 P kölcsönből fennálló 28.100 P-ős kölcsön amortizációjára: 2200 P, 6%-os kamatára: 1800 P, a Wascha féle szövőgyár gépeinek megvételére felvett kölcsön (jelenleg 3000 P) 7 és fél százalékos kamatára: 150 P, amortizációra: 2000 P, az Obermayer-ház átalakítására felvett 12.000 P-ős kölcsön 7 és fél %-os kamatára : 530 P, tőketörlesztésre : 1200 P, a kórház bővítésére vásárolt Csikós-féle ház és telek vételárából fennálló 10.000 P-ős tartozás 7 és fél%-os kamata : 762 P, amortizációja : 1000 P, a járvénykórház 10.000 P-ős kölcsönének 7 és fél % os kamatára: 762 P, töketörlesztésre: 1000 P. Tehát, mint láthatjuk, a város az ennél a cimnél feltüntetett belföldi kölcsönök amortizációjára Összesen 82.312 P-t, kamatra pedig 77.427 P-t fizet. A hitelügy csoportjánál a következő bevételi tételeket találjuk: a pénzkészletek időközi gyümölcsöztetéséből eredő kamatok : 500 P (500 P), tőke és kamattérítések a különböző fejezeteknél: 89.778 P (89.828 P). A zár jelben lévő számok az ezévi összegeket mutatják. Természetesen ez a költségvetési kép még nem foglalja magában az összes adósságokat. Igen hasznos és tanulságos lett volna, ha a város összes fennálló terheit együttesen tünteti fel, úgy amint a tavalyi költségvetéshez mellékelt egyik jelentés a városi adósságokat táblázatos öszszeállííásban közölte. A városi költségvetés egészen különállóan tárgyalja a városi viz- és csatornamű költségvetési előirányzatát, A vízmű költségvetéséhez a polgármesteri magyarázat a következőket fűzi: ,A Vizmű-alap 1937. évi költségvetésének kormány hatósági jóváhagyása során a vízdíjak további mérséklése rendeltetett el azzal az indokolással, hogy a Vizmű hozzájárulását a Háztartási-alapnál fokozatosan csökkenteni kell. Tekintettel arra, hogy a Vizmű-alap tiszta hozama 60Ó0 P-vel csökkent, a vízdíjak tételenkénti csökkentését nem javasoljuk. A vizdijbevételeknél tehát változás csak a kiadásoknál mutatkozott néhány szükségszerű emelkedés." Erről a költségvetési részről általánosságban röviden csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy igen magas a vízdíj. Volt ugyan nemrég a múltban vizdijleszállítás, de ez még nem elégséges, további csökkentésre van szükség, mert ma még mindig az a helyzet, hogy az esztergomi polgárok jóformán a legmagasabb vízdíjat fizetik. A Vizmű költségvetésének kiadási oldala a következő tételeket tünteti fel: személyi járadóságok: 11.352 P (11.025 P), a beiuházási tőke szolgáltatására megtérítés: 81.382 P (81.382 P), a két Speyer kölcsön és a Hungária kölcsönből erre a célra konvertált összeg, térítmények : 58.826 P (57.754 P), ez az összeg azért szerepel a kiadási oldalon, mert ezt a Vizmű, mint jövedelmet a városnak befizeti, üzemfenntartási kiadások: 32.000 P (31.000 P), karbantartási kiadások : 11.000 P (10.000 P), új beruházások : 9000 P (5000 P)

s tartalékalapra : 7440 P (7440 P), a csatornaműnél téritményekből kiadás: 4440 P (4440 P), fenntartási költség: 2400 pengő (2400 P). A vizmű és csatormű bevételi oldala : vízdíjakból: 210.000 P (209.440 P), különböző térítmények: 6840 P (1000 P). Cikksorozatunkban végigmentünk a városi költségvetés minden egyes csoportján, az egyes fejezetekhez hozzáfűztük reflexióinkat és nagy általánosságban megállapítottuk azt, hogy a város 1938. évi költségvetési előirányzata megfelel a reális tényeknek. Nem akarjuk az egyes felvetett gondolatokat újra megismételni. Befejezésül csak azt hangsúlyozzuk hogy a városi költségvetés Eszter gom igen súlyos gazdasági helyze tét pontosan megmutatja s a szá mok hideg világánál figyelmeztet arra, hogy nem szabad késlekednünk s minden lehetőt sürgősen meg kell ragadnunk s megkísérelnünk, hogy a város helyzetén akármilyen formában is segítsünk. A hercegprímás Mária követéséről és a Mária Kongregációkról Szerdán, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, dr. Serédi Jusztinián bíboros • hercegprímás ünnepi szentmisét pontifikált a bazilikában, majd szentbeszédet intézett a fogadalom megújításra zászlók alatt megjelent kon greganista szervezetek tagjaihoz és a hivekhez. Beszédének elején a Szeplőtelen Fogantatás ünnepének jelentőségéről szólott a bíboros Főpásztor. Az Égy ház dicsőíti e napon Szűz Máriát, aki léte első pillanatától kezdve a megszentelő malaszt kegyekméllapotf-han volt, aza? eredeti bűn. nem érintette lelkét. Hitünknek ezt az igazságát az emberi nem vigasztalására már az ószövetségben kinyilatkoztatta Isten. Az angyali üdvözlet is malaszttal teljesnek mondotta Szűz Máriát és a Szeplőtelen Fogantatást hirdették a szentatyák és az Egyház is kezdeítől a napjainkig. Hangsúlyozta a hercegprímás, hogy amikor IX. Pius pápa kihirdette ezt a hittételt, akkor a pápa semmi új hitigazságot nem hirdetett, hanem mint az Egyház legfőbb pásztora kihirdette, hogy Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatásának hiliétele a Szentírásban, az Egyház tanításaiban kezdettől fogva van és volt. — A Szeplőtelen Fogantatás azt jelenti, hogy a megszentelő kegyelem és az erkölcsi tisztaság tekintetében az Isten legtökéletesebb teremtménye Mária. Én is azt mondom, jöjjetek, dicsérjétek és magasztaljátok Szűz Máriát, aki isteni Fia útján megszabadította az emberiséget az ördög rabságától. — De nem elég Máriát csak magasztalni, hanem amennyiben emberi gyöngesógünk engedi, Isten kegyelméből utánozni is kell őt — folytatta a hercegprímás. — Főpásztori örömmel és büszkeséggel elmondhatom, hogy esztergomi híveim nemcsak magasztalják, hanem a Mária-kongregációk szervezeteiben követik is Szűz Máriát. Az ájtatos társulatokról szólott ezután a bíboros Főpásztor, amelyek az Anyaszentegyház kebelében és törvényei szerint, az illetékes egyházi hatóságoktól jóváhagyott szervezetekben és jóváhagyott szabályok szerint egyes erények gyakorlása, vagy az istentisztelet fényének emelése céljából működnek. Az ájtatos társulat élő katolikusok szervezete. Az ájtatos társulatok az Egyházban jogi személyiséggel birnak. Ez anynyit jelent, hogy lehetnek és vannak jogailc és kiváltságaik, sőt tulajdonjo, gaik is a vagyonkezelést illetően. — Nem létesíthető olyan vallásos társulat — folytatta a hercegprímás —, amelynek célja kívül esik az Egyház céljain. Például: a politika kívül esik az Egyház céljain s ezért nem is lehet célja az ájtatos társulatoknak. Részletesen szólt ezután á bíboros Főpásztor az ájtatos társulatok különböző fajairól, nevezetesen a harmadrendekről és a confraternitásokról és a tulajdonképpeni ájtatos társulatokról, amelyek közé a Máriakongregációk is tartoznak. Ezek egyike sem tévesztendő össze a szerzetes intézményekkel, amelyek működése a világi és különösen a családi élettel össze nem egyeztethető, míg az áj latos egyesületeknek fogadalmai a családi és világi élettel össze egyez, tethetők. — A Mária-kongregációnak az a célja, hogy Mária tisztelete és követése útján a keresztény életszentség elérésére törekedjenek a tagok és igyekezzenek az Anyaszentegyház világi apostolai lenni. Ez pedig elsősorban önmegtagadással érhető el. önmegtagadás nélkül a lelki életben megállani sem lehet. — A mindennapi életünkben Isten szüntelen munkálkodik, mert nem akarja, hogy ingyen, mintegy munka nélkül ájtatoskodhassuk a földi éleben. A munka az Isten parancsa és akarata. A munka egyike a legnagyobb önmegtagadásoknak. Beszéde végén a Boldogságos Szűz tiszteletére buzdította a híveket a bíboros Főpásztor. Különösen a magyaroknak nagy szükségük van a Máriatisztelet kifejlesztésére. Első szent királyunk a Boldogasszonynak ajánlotta fel országát és koronáját. Magyarországon a sötétnek mondott középkorban virágzott a Mária tisztelet. Ne feledjétek el, hogy kongreganista testvéretek volt I. Lipót király, aki az országnak a török alóli felszabadítását megindította és kongreganista volt Savoyai Jenő, Rákóczi Ferenc és a magyar nemzet nagyjainak egész sora. A nagyhatású főpásztori beszéd után a jelenvolt kongreganisták serege megújította fogadalmát. Minden jóérzésű esztergomi lépjen be az Esztergomi Sátahalyszópítő Egyesületbe